A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.03.2024.03.14. - by Madarak

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, jellemzői

Megjelenés:

Méret: Testhossza 41-50 cm, szárnyfesztávolsága 97-120 cm. A tojók nagyobbak a hímeknél.
Súly: A hímek 300-400 grammot, a tojók 400-600 grammot nyomnak.
Szín: A hímek háti része és feje kékesszürke, élesen elüt a fehér hasuktól. Szárnyukban széles fekete szárnycsúcs található, felső farkfedőik fehérek, hátulsó szárnyszélük sötét. A tojók felsőteste barna, felső farkfedőik fehérek, mellük sárgás-fehér alapon csíkozott.
Egyéb jellemzők: Karcsú testű, hosszú szárnyú és farkú ragadozómadár. A hímeknek jellegzetes vitorlázó repülésük van, miközben a zsákmányukat keresik.

Életmód:

Táplálkozás: Főleg kisemlősökkel, madarakkal, hüllőkkel és kétéltűekkel táplálkozik.
Élőhely: Nyílt gyepek, rétek, mocsarak, mezőgazdasági területek.
Költés: A fészkét a talajra építi gallyakból és fűből. 4-6 tojást rak, melyeken 29-39 napig kotlik. A fiókák 5-6 hetes korukban repülnek ki.
Várható élettartam: 10-15 év a vadonban.

Védettség:

A kékes rétihéja Magyarországon védett madárfaj.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) elterjedése, előfordulása

A kékes rétihéja Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európában Skandináviától a Földközi-tengerig, Ázsiában Közép-Ázsián és Szibérián át Japánig, Észak-Amerikában pedig Alaszkától és Kanadától Mexikóig megtalálható.

Magyarországon a kékes rétihéja gyakorori fészkelő madár. Főleg alföldi gyepeken, réteken, mocsarakon és mezőgazdasági területeken él. A 20. század elején még a hegyvidékeken is költött, de mára onnan kiszorult.

Vonuló madár, októberben vonul el Afrikába, és márciusban tér vissza. Azonban egyre több példány telel át hazánkban is.

Élőhelyének változásai:

A kékes rétihéja élőhelye az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. Ennek fő okai a következők:

A mezőgazdaság átalakulása: A gyepek és rétek felszántása, a vegyszerek használata és a mezőgazdasági gépek pusztítják a madár zsákmányállatait.
A mocsarak lecsapolása: A mocsarak lecsapolása az élőhely elvesztését okozza a madár számára.
Az erdősítések: Az erdősítések a nyílt gyepek területének csökkenését eredményezik, ami a kékes rétihéja élőhelyének rovására megy.

Védelem:

A kékes rétihéja Magyarországon védett madár. A faj védelme érdekében fontos:

A mezőgazdasági művelésmódok fenntarthatóbbá tétele: A vegyszerek használatának csökkentése, a gyepek és rétek extenzív művelése, a mezőgazdasági gépek okozta károk minimalizálása.
A mocsarak és lápok védelme: A meglévő mocsarak és lápok megóvása, a lecsapolt mocsarak helyreállítása.
Az erdősítések tervezésekor a nyílt gyepek megőrzése: Az erdősítések ne a nyílt gyepek rovására történjenek.

A kékes rétihéja gyönyörű és értékes madárfaj, melynek védelme mindannyiunk feladata.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Nem: Rétihéják (Circus) Faj: Kékes rétihéja (Circus cyaneus)

Alfajok:

Circus cyaneus cyaneus: Eurázsiában élő alfaj.
Circus cyaneus hudsonius: Észak-Amerikában élő alfaj.

A kékes rétihéja a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A rétihéják nemzetségébe 15 faj tartozik, a kékes rétihéja ezen belül a legelterjedtebb faj.

A kékes rétihéja a vágómadárfélék családjának egyik legkisebb faja. Karcsú testű, hosszú szárnyú és farkú ragadozómadár. A hímek háti része és feje kékesszürke, élesen elüt a fehér hasuktól. A tojók felsőteste barna, felső farkfedőik fehérek, mellük sárgás-fehér alapon csíkozott.

A kékes rétihéja nyílt gyepeken, réteken, mocsarakon és mezőgazdasági területeken él. Főleg kisemlősökkel, madarakkal, hüllőkkel és kétéltűekkel táplálkozik. Magyarországon védett madárfaj.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) életmódja

A kékes rétihéja életmódját alapvetően a vadászat és a költési időszak határozza meg. Íme, a legfontosabb tudnivalók:

Vadászat és táplálkozás

Vadászati stílus: Alapvetően alacsonyan, a terület felett repülve fürkészi a talajt. Jellegzetes imbolygó, „vitorlázó” repülése könnyen felismerhető. Zsákmányra bukkanva hirtelen lecsap.
Zsákmány: Főként kisemlősökre (pockok, egerek), földi fészkelésű madarakra, illetve azok fiókáira vadászik. Kisebb mértékben hüllőket, kétéltűeket, rovarokat is fogyaszt.
Territórium: Költési időszakban erősen területvédő, de azon kívül rugalmasabb. A megfelelő zsákmányállomány fontosabb, mint egy adott terület birtoklása.

Költési időszak

Fészkelés: A fészket a tojó a talajra mélyedésbe építi, sűrű növényzet közé rejtve. Építőanyaga fű, gallyak, náddarabok.
Fészekalj: Általában 4-6 fehér tojást rak.
Kotlás: A tojó egyedül kotlik 29-39 napig. Ez idő alatt a hím hordja az eledelt.
Fiókanevelés: A kikelt fiókák nagyon fejletlenek, az elején a tojó eteti, melengeti őket a hím által hozott táplálékkal. Körülbelül 5-6 hét után válnak röpképessé a fiatalok.

Élőhely

Fészkelőidőszak: Tágas, nyílt füves területek, rétek, mocsarak, nádasok, mezőgazdasági területek.
Téli időszak: Nyíltabb területeket választ, ahol könnyebben észreveheti a zsákmányt.

Vonulás

Vándormadár: A magyarországi állomány általában október-novemberben Afrikába vonul, majd március-áprilisban tér vissza.
Áttelelők: Egyedszámtól függően egyre több madár marad itthon telelni enyhébb teleken.

Élettartam

A vadonban kb. 10-15 évig élnek, de az emberi tevékenység (mezőgazdasági munkák, illegális vadászat) miatt nagy a fiatalkori elhullás.

Érdekességek

A hím és tojó színezete nagyon eltér, amire kevés hasonló példát találunk a ragadozómadarak között.
A hímek több nőstényű rendszerben („poligínia”) is költhetnek, de ez ritka.

Fontos tudni, hogy a kékes rétihéja Magyarországon védett faj. Előfordulását, vadászterületét nagyban befolyásolják a mezőgazdasági gyakorlatok, a természetes élőhelyek változása.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) táplálkozása

A kékes rétihéja egy opportunista ragadozó, ami azt jelenti, hogy a legkönnyebben elérhető zsákmányt ejti el. Táplálkozását alapvetően a következők jellemzik:

Zsákmányszerzés:

Vadászati mód: A kékes rétihéja alacsonyan repülve keresi a zsákmányát, miközben figyelmesen pásztázza a talajt. Jellegzetes imbolygó, „vitorlázó” repülése könnyen felismerhető. Ha észrevesz egy zsákmányállatot, hirtelen lecsap rá.
Zsákmányállatok: A kékes rétihéja táplálékának nagy részét kisemlősök (pockok, egerek) teszik ki, de emellett fogyaszt földi fészkelésű madarakat (csibék, pacsirták), hüllőket (gyíkok, kígyók), kétéltűeket (békák) és rovarokat (sáskák, szöcskék) is.
Territórium: A kékes rétihéja költési időszakban erősen területvédő, és kizárja a riválisokat a területéről. Ezen kívül rugalmasabb a táplálkozási területét illetően, és követi a zsákmányállomány mozgását.

Táplálék összetétele:

Kisemlősök: 50-80%
Madarak: 10-30%
Hüllők és kétéltűek: 5-10%
Rovarok: 5-10%

Érdekességek:

A hím kékes rétihéják kisebb méretük ellenére is aktívan részt vesznek a fiókák nevelésében, és zsákmányt hordanak a tojónak és a fiókáknak.
A kékes rétihéja fontos szerepet játszik a mezőgazdasági kártevők (pockok, egerek) populációjának szabályozásában.

A kékes rétihéja táplálkozását számos tényező befolyásolhatja:

Élőhely: A zsákmányállatok elérhetősége nagyban függ az élőhely típusától.
Évszak: A téli időszakban kevesebb a zsákmány, ezért a kékes rétihéják gyakran vándorolnak melegebb területekre.
Mezőgazdasági tevékenység: A vegyszerek használata és a mezőgazdasági gépek pusztíthatják a zsákmányállatokat, és veszélyeztethetik a kékes rétihéját is.

Fontos megjegyezni, hogy a kékes rétihéja Magyarországon védett faj, és tilos a vadászata.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Íme a kékes rétihéja fészkelőhelyével, szaporodásával és fiókáival kapcsolatos legfontosabb információk:

Fészkelőhely

Típus: A talajon, mélyedésbe épített fészek.
Elhelyezkedés: Sűrű növényzet takarásában, nyílt területeken: réteken, mezőgazdasági területeken, mocsarakban, nádasokban.
Anyaga: Fű, nád, gallyak, növényi szálak bélelik a fészket.

Szaporodás

Párzás: A fészkelőhelyre érkezést követően heves nászrepüléssel kezdődik a költési időszak, ami látványos jelenség.
Tojások száma: 4-6 fehér tojást rak egy fészekaljban.
Kotlás: Körülbelül 29-39 napig tart, kizárólag a tojó kotlik.
Hím szerepe: A hím látja el a családot táplálékkal a kotlási időszakban és a fiatal madarak első heteiben.

Fiókák

Fejlődés: A kikelő fiókák vakok, gyámoltalanok és pehelytoll borítja őket. A tojó eteti és melegíti őket. A fiókák eleinte a hím által hozott, tojó által széttépett táplálékot fogyasztják.
Röpképesség: 5-6 hét elteltével válnak röpképessé a fiókák, de a szülök még hetekig támogatják őket a táplálékszerzésben.
Szülői gondoskodás: A tojó még az önállóvá válás után is visszatér a fészek területére, ahol eteti a fiatalokat.

Érdekességek

A kékes rétihéja hímjei esetenként több tojóval is párosodhatnak (poligínia), de ez nem túl gyakori viselkedés.
Mint sok ragadozómadárnál, a tojó jóval nagyobb a hímnél.
A fiatal madarak röpképessé válása után még sokáig családi csoportokban maradnak a szülőkkel.

Veszélyek

A kékes rétihéja fészkelését és a fiókák felnevelését számos veszély fenyegeti:

Mezőgazdasági tevékenység: Kaszálás, aratás idején a fészkek, tojások vagy akár a fiókák is elpusztulhatnak a gépek miatt.
Táplálékhiány: Vegyszerek használata, élőhelyek átalakulása a zsákmányállatok számának csökkenéséhez vezethet.
Ragadozók: A tojásokra, fiókákra fészekrablók (róka, nagyobb madarak) is veszélyt jelentenek.
Zavarás: A fészkelési időszak érzékeny, a túlzott emberi jelenlét zavarhatja a költő madarakat.

Fontos a kékes rétihéja állományának védelme, amihez elengedhetetlen a megfelelő élőhelyek megőrzése és a természetbarát mezőgazdasági módszerek alkalmazása.

Ismertebb betegségei lehetnek

A kékes rétihéja, mint minden vadon élő madár, számos betegségnek lehet kitéve. Íme néhány a leggyakoribb és legjelentősebb kórképek közül:

Parazitafertőzések:

Külső élősködők: Kullancsok, bolhák, atkák vérszívó paraziták, melyek gyengíthetik a madarat, és betegségeket terjeszthetnek.
Belső élősködők: Férgek, protozoonok a bélrendszerben okozhatnak emésztési zavarokat, tápanyaghiányt, súlyvesztést.

Baktériumos fertőzések:

Szalmonella: Emésztőrendszeri megbetegedést okoz, súlyos esetben elhullást is eredményezhet.
Tuberkulózis: Krónikus betegség, mely a belső szervekben okoz elváltozásokat.
Madárinfluenza: Vírusos eredetű, légúti tünetekkel járó, emberre is veszélyes kórkép.

Vírusos fertőzések:

Newcastle-kór: Vírusos eredetű, idegrendszeri tünetekkel járó, gyakran végzetes kórkép.
Marek-kór: Vírusos eredetű, daganatos elváltozásokat okozó kórkép.
Nyugat-nílusi vírus: Vírusos eredetű, idegrendszeri tünetekkel járó, emberre is veszélyes kórkép.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Tüdőgombásodást okoz, légúti tünetekkel jár.
Candidiasis: Bőr- és nyálkahártya-gyulladást okoz.

Trauma:

Törések, sérülések: Ütközés, ragadozók támadása, emberi beavatkozás okozhat sérüléseket.
Mérgezés: Mezőgazdasági vegyszerek, ólom, higany okozhat mérgezést.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti felsorolás nem teljes, és a kékes rétihéja más, ritkább betegségeket is kaphat. A madarak betegségeinek diagnosztizálása és gyógyítása összetett feladat, melyet állatorvos végezhet.

A kékes rétihéja állományának védelme érdekében fontos a megelőzés:

Megfelelő élőhelyek biztosítása: A nyílt gyepek, rétek, mocsarak megőrzése, a vegyszerek használatának csökkentése.
Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A fészkelési lehetőségek bővítése.
Betegségmegelőző programok: Oltás, parazitamentesítés.

A kékes rétihéja gyönyörű és értékes madárfaj, melynek védelme mindannyiunk feladata.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A kékes rétihéja, mint minden vadon élő állat, számos ellenféllel és ellenséggel kénytelen szembenézni élete során. Ezek a veszélyforrások a következő kategóriákba sorolhatók:

Ragadozók:

Nagyobb madarak: Sólymok, sasok, baglyok zsákmányállatként tekinthetnek a kékes rétihéjára.
Földi ragadozók: Róka, menyét, görény a fészekaljakra és a fiókákra jelenthetnek veszélyt.
Kígyók: A nagyobb kígyófajok a fiatalabb madarakat elkaphatják.

Ember:

Vadászat: A kékes rétihéja hazánkban védett faj, vadászata tilos. Azonban illegális vadászat még mindig előfordulhat.
Élőhelypusztítás: A mezőgazdasági művelés, a mocsarak lecsapolása, az erdősítések a kékes rétihéja élőhelyének csökkenését eredményezik.
Mérgezés: Mezőgazdasági vegyszerek használata okozhat mérgezést a madaraknál.

Természetes okok:

Időjárás: A szélsőséges időjárási viszonyok (viharok, árvizek) pusztíthatják a fészkeket, fiókákat.
Élelemhiány: A zsákmányállatok számának csökkenése a madarak gyengüléséhez, elhullásához vezethet.
Betegségek: A különböző paraziták, baktériumok, vírusok okozta betegségek tizedelhetik a madarakat.

A kékes rétihéja fennmaradását számos tényező befolyásolja. A faj védelme érdekében fontos:

A természetes élőhelyek megőrzése: A nyílt gyepek, rétek, mocsarak védelme, a vegyszerek használatának csökkentése.
Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A fészkelési lehetőségek bővítése.
Természetvédelmi programok: A faj állományának monitorozása, a veszélyforrások feltárása és megelőzése.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A kékes rétihéja Magyarországon védett madárfaj, 1952 óta szigorú védelem alatt áll. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Védettségének oka:

A faj európai állománya sebezhetőnek minősül.
A hazai állomány az utóbbi évtizedekben csökkenést mutat.
A faj élőhelyeit számos veszélyforrás fenyegeti.

Védelmi intézkedések:

A faj vadászata tilos.
A faj élőhelyeinek megőrzése kiemelt cél.
Mesterséges fészekodúk kihelyezése.
Természetvédelmi oktatás és ismeretterjesztés.

Természetvédelmi helyzete:

A kékes rétihéja európai állománya stabilnak mondható, de regionálisan jelentős csökkenések figyelhetők meg. A magyarországi állomány az utóbbi évtizedekben 20-30%-kal csökkent. A faj legfőbb veszélyforrásai a következők:

Mezőgazdasági művelés: A mezőgazdasági művelés intenzitásának növekedése, a vegyszerek használata, a monokultúrák térhódítása a kékes rétihéja élőhelyeinek pusztulásához és a zsákmányállatok számának csökkenéséhez vezet.
Élőhelypusztítás: A mocsarak lecsapolása, az erdősítések, a települések terjeszkedése a faj élőhelyének csökkenését eredményezi.
Mérgezés: A mezőgazdasági vegyszerek használata mérgezést okozhat a madaraknál.
Illegális vadászat: A faj illegális vadászata még mindig előfordul.

A kékes rétihéja fennmaradását számos tényező befolyásolja. A faj védelme érdekében fontos:

A természetes élőhelyek megőrzése: A nyílt gyepek, rétek, mocsarak védelme, a vegyszerek használatának csökkentése.
Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A fészkelési lehetőségek bővítése.
Természetvédelmi programok: A faj állományának monitorozása, a veszélyforrások feltárása és megelőzése.
Természetvédelmi oktatás és ismeretterjesztés: A lakosság tudatosságának növelése a faj védelmének fontosságáról.

A kékes rétihéja gyönyörű és értékes madárfaj, melynek védelme mindannyiunk feladata.

Fontos megjegyezni:

A fenti információk tájékoztató jellegűek. A kékes rétihéja aktuális természetvédelmi helyzetéről a legfrissebb forrásokból tájékozódjon.
Amennyiben illegális vadászatot észlel, jelezze a hatóságoknak.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) hangja

A kékes rétihéja hangja jellegzetes és változatos, fontos szerepet játszik a kommunikációban. Íme a legfontosabb tudnivalók:

Hangja mire hasonlít:

A hím hangja éles, rikoltó „ki-ki-ki” hang, melyet gyakran hallathatunk repülés közben.
A tojó hangja mélyebb, morgó „krrr-krrr” hang, melyet a fészekalj védelmezésekor hallat.
A fiókák hangja sípoló, csivitelő, melyet élelemért könyörögve hallatnak.

Hangjának jellegzetességei:

A hangok gyakran ismétlődnek, ritmikusak.
A hangok hangereje és hangszíne változatos, a kontextustól függően.
A hangok hallható távolsága akár 1 km is lehet.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a madár syrinx nevű hangszervével hozza létre, mely a légcsőben helyezkedik el.
A syrinxben lévő membránok rezgése hozza létre a hangokat.
A madár a légzési izmait is használja a hangok modulálásához.

Hangszínek és jelentésük:

A hím rikoltó hangja territórium jelzésére, a tojó vonzására és a ragadozók elriasztására szolgál.
A tojó morgó hangja a fiókák figyelmeztetésére és a ragadozók elriasztására szolgál.
A fiókák sípoló hangja élelemért könyörgésre szolgál.

Hangok és kontextus:

A kékes rétihéja a legkülönbözőbb helyzetekben hallat hangot, pl. repülés közben, vadászatkor, fészekrabláskor, udvarláskor.
A hangok alapján következtethetünk a madár viselkedésére és a pillanatnyi helyzetére.

Hangok változása:

A kékes rétihéja hangjai a korral, a nemtől és az egyedtől függően változhatnak.
A hangok változhatnak a környezeti feltételek (pl. időjárás) hatására is.

Fontos megjegyezni:

A kékes rétihéja hangjait nehéz lehet beazonosítani, főleg a kezdők számára.
A hangok alapján történő azonosításhoz gyakorlat és tapasztalat szükséges.

A kékes rétihéja hangja fontos szerepet játszik a faj életében. A hangok segítségével a madarak kommunikálnak egymással, jelzik territóriumukat, vonzzák a tojókat, védik a fiókáikat és elriasztják a ragadozókat. A hangok változatossága és a kontextus alapján következtethetünk a madár viselkedésére és a pillanatnyi helyzetére.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/ZVOJOYBHDK

Érdekességek róla, tények röviden

A hím kékes rétihéják nászrepülésük során akrobatikus mutatványokat is bemutatnak, mint a bukfenc és a zuhanórepülés.
A tojó kékes rétihéják a fiókák nevelése mellett a zsákmányszerzésben is részt vesznek, de a hímek aktívabban etetik a családot.
A fiókák kirepülése után még hetekig a szülők szárnyai alatt maradnak, és tőlük tanulnak vadászni.
A kékes rétihéják fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági kártevők (pockok, egerek) populációjának szabályozásában.
A faj európai állománya stabilnak mondható, de regionálisan jelentős csökkenések figyelhetők meg.
A magyarországi állomány az utóbbi évtizedekben 20-30%-kal csökkent.
A kékes rétihéja hazánkban védett madárfaj, 1952 óta szigorú védelem alatt áll.
Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Tények röviden: