A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, jellemzői



Megjelenés:

  • Méret: Testhossza 41-50 cm, szárnyfesztávolsága 97-120 cm. A tojók nagyobbak a hímeknél.
  • Súly: A hímek 300-400 grammot, a tojók 400-600 grammot nyomnak.
  • Szín: A hímek háti része és feje kékesszürke, élesen elüt a fehér hasuktól. Szárnyukban széles fekete szárnycsúcs található, felső farkfedőik fehérek, hátulsó szárnyszélük sötét. A tojók felsőteste barna, felső farkfedőik fehérek, mellük sárgás-fehér alapon csíkozott.
  • Egyéb jellemzők: Karcsú testű, hosszú szárnyú és farkú ragadozómadár. A hímeknek jellegzetes vitorlázó repülésük van, miközben a zsákmányukat keresik.

Életmód:

  • Táplálkozás: Főleg kisemlősökkel, madarakkal, hüllőkkel és kétéltűekkel táplálkozik.
  • Élőhely: Nyílt gyepek, rétek, mocsarak, mezőgazdasági területek.
  • Költés: A fészkét a talajra építi gallyakból és fűből. 4-6 tojást rak, melyeken 29-39 napig kotlik. A fiókák 5-6 hetes korukban repülnek ki.
  • Várható élettartam: 10-15 év a vadonban.

Védettség:

A kékes rétihéja Magyarországon védett madárfaj.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása
A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása



A kékes rétihéja (Circus cyaneus) elterjedése, előfordulása

A kékes rétihéja Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európában Skandináviától a Földközi-tengerig, Ázsiában Közép-Ázsián és Szibérián át Japánig, Észak-Amerikában pedig Alaszkától és Kanadától Mexikóig megtalálható.

Magyarországon a kékes rétihéja gyakorori fészkelő madár. Főleg alföldi gyepeken, réteken, mocsarakon és mezőgazdasági területeken él. A 20. század elején még a hegyvidékeken is költött, de mára onnan kiszorult.

Vonuló madár, októberben vonul el Afrikába, és márciusban tér vissza. Azonban egyre több példány telel át hazánkban is.

Élőhelyének változásai:

A kékes rétihéja élőhelye az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. Ennek fő okai a következők:

  • A mezőgazdaság átalakulása: A gyepek és rétek felszántása, a vegyszerek használata és a mezőgazdasági gépek pusztítják a madár zsákmányállatait.
  • A mocsarak lecsapolása: A mocsarak lecsapolása az élőhely elvesztését okozza a madár számára.
  • Az erdősítések: Az erdősítések a nyílt gyepek területének csökkenését eredményezik, ami a kékes rétihéja élőhelyének rovására megy.

Védelem:

A kékes rétihéja Magyarországon védett madár. A faj védelme érdekében fontos:

  • A mezőgazdasági művelésmódok fenntarthatóbbá tétele: A vegyszerek használatának csökkentése, a gyepek és rétek extenzív művelése, a mezőgazdasági gépek okozta károk minimalizálása.
  • A mocsarak és lápok védelme: A meglévő mocsarak és lápok megóvása, a lecsapolt mocsarak helyreállítása.
  • Az erdősítések tervezésekor a nyílt gyepek megőrzése: Az erdősítések ne a nyílt gyepek rovására történjenek.

A kékes rétihéja gyönyörű és értékes madárfaj, melynek védelme mindannyiunk feladata.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása
A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása



Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Nem: Rétihéják (Circus) Faj: Kékes rétihéja (Circus cyaneus)

Alfajok:

  • Circus cyaneus cyaneus: Eurázsiában élő alfaj.
  • Circus cyaneus hudsonius: Észak-Amerikában élő alfaj.

A kékes rétihéja a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A rétihéják nemzetségébe 15 faj tartozik, a kékes rétihéja ezen belül a legelterjedtebb faj.

A kékes rétihéja a vágómadárfélék családjának egyik legkisebb faja. Karcsú testű, hosszú szárnyú és farkú ragadozómadár. A hímek háti része és feje kékesszürke, élesen elüt a fehér hasuktól. A tojók felsőteste barna, felső farkfedőik fehérek, mellük sárgás-fehér alapon csíkozott.

A kékes rétihéja nyílt gyepeken, réteken, mocsarakon és mezőgazdasági területeken él. Főleg kisemlősökkel, madarakkal, hüllőkkel és kétéltűekkel táplálkozik. Magyarországon védett madárfaj.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása
A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása



A kékes rétihéja (Circus cyaneus) életmódja

A kékes rétihéja életmódját alapvetően a vadászat és a költési időszak határozza meg. Íme, a legfontosabb tudnivalók:

Vadászat és táplálkozás

  • Vadászati stílus: Alapvetően alacsonyan, a terület felett repülve fürkészi a talajt. Jellegzetes imbolygó, „vitorlázó” repülése könnyen felismerhető. Zsákmányra bukkanva hirtelen lecsap.
  • Zsákmány: Főként kisemlősökre (pockok, egerek), földi fészkelésű madarakra, illetve azok fiókáira vadászik. Kisebb mértékben hüllőket, kétéltűeket, rovarokat is fogyaszt.
  • Territórium: Költési időszakban erősen területvédő, de azon kívül rugalmasabb. A megfelelő zsákmányállomány fontosabb, mint egy adott terület birtoklása.

Költési időszak

  • Fészkelés: A fészket a tojó a talajra mélyedésbe építi, sűrű növényzet közé rejtve. Építőanyaga fű, gallyak, náddarabok.
  • Fészekalj: Általában 4-6 fehér tojást rak.
  • Kotlás: A tojó egyedül kotlik 29-39 napig. Ez idő alatt a hím hordja az eledelt.
  • Fiókanevelés: A kikelt fiókák nagyon fejletlenek, az elején a tojó eteti, melengeti őket a hím által hozott táplálékkal. Körülbelül 5-6 hét után válnak röpképessé a fiatalok.

Élőhely

  • Fészkelőidőszak: Tágas, nyílt füves területek, rétek, mocsarak, nádasok, mezőgazdasági területek.
  • Téli időszak: Nyíltabb területeket választ, ahol könnyebben észreveheti a zsákmányt.

Vonulás

  • Vándormadár: A magyarországi állomány általában október-novemberben Afrikába vonul, majd március-áprilisban tér vissza.
  • Áttelelők: Egyedszámtól függően egyre több madár marad itthon telelni enyhébb teleken.

Élettartam

  • A vadonban kb. 10-15 évig élnek, de az emberi tevékenység (mezőgazdasági munkák, illegális vadászat) miatt nagy a fiatalkori elhullás.

Érdekességek

  • A hím és tojó színezete nagyon eltér, amire kevés hasonló példát találunk a ragadozómadarak között.
  • A hímek több nőstényű rendszerben („poligínia”) is költhetnek, de ez ritka.

Fontos tudni, hogy a kékes rétihéja Magyarországon védett faj. Előfordulását, vadászterületét nagyban befolyásolják a mezőgazdasági gyakorlatok, a természetes élőhelyek változása.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása
A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása



A kékes rétihéja (Circus cyaneus) táplálkozása

A kékes rétihéja egy opportunista ragadozó, ami azt jelenti, hogy a legkönnyebben elérhető zsákmányt ejti el. Táplálkozását alapvetően a következők jellemzik:

Zsákmányszerzés:

  • Vadászati mód: A kékes rétihéja alacsonyan repülve keresi a zsákmányát, miközben figyelmesen pásztázza a talajt. Jellegzetes imbolygó, „vitorlázó” repülése könnyen felismerhető. Ha észrevesz egy zsákmányállatot, hirtelen lecsap rá.
  • Zsákmányállatok: A kékes rétihéja táplálékának nagy részét kisemlősök (pockok, egerek) teszik ki, de emellett fogyaszt földi fészkelésű madarakat (csibék, pacsirták), hüllőket (gyíkok, kígyók), kétéltűeket (békák) és rovarokat (sáskák, szöcskék) is.
  • Territórium: A kékes rétihéja költési időszakban erősen területvédő, és kizárja a riválisokat a területéről. Ezen kívül rugalmasabb a táplálkozási területét illetően, és követi a zsákmányállomány mozgását.

Táplálék összetétele:

  • Kisemlősök: 50-80%
  • Madarak: 10-30%
  • Hüllők és kétéltűek: 5-10%
  • Rovarok: 5-10%

Érdekességek:

  • A hím kékes rétihéják kisebb méretük ellenére is aktívan részt vesznek a fiókák nevelésében, és zsákmányt hordanak a tojónak és a fiókáknak.
  • A kékes rétihéja fontos szerepet játszik a mezőgazdasági kártevők (pockok, egerek) populációjának szabályozásában.

A kékes rétihéja táplálkozását számos tényező befolyásolhatja:

  • Élőhely: A zsákmányállatok elérhetősége nagyban függ az élőhely típusától.
  • Évszak: A téli időszakban kevesebb a zsákmány, ezért a kékes rétihéják gyakran vándorolnak melegebb területekre.
  • Mezőgazdasági tevékenység: A vegyszerek használata és a mezőgazdasági gépek pusztíthatják a zsákmányállatokat, és veszélyeztethetik a kékes rétihéját is.

Fontos megjegyezni, hogy a kékes rétihéja Magyarországon védett faj, és tilos a vadászata.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása
A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása



Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Íme a kékes rétihéja fészkelőhelyével, szaporodásával és fiókáival kapcsolatos legfontosabb információk:

Fészkelőhely

  • Típus: A talajon, mélyedésbe épített fészek.
  • Elhelyezkedés: Sűrű növényzet takarásában, nyílt területeken: réteken, mezőgazdasági területeken, mocsarakban, nádasokban.
  • Anyaga: Fű, nád, gallyak, növényi szálak bélelik a fészket.

Szaporodás

  • Párzás: A fészkelőhelyre érkezést követően heves nászrepüléssel kezdődik a költési időszak, ami látványos jelenség.
  • Tojások száma: 4-6 fehér tojást rak egy fészekaljban.
  • Kotlás: Körülbelül 29-39 napig tart, kizárólag a tojó kotlik.
  • Hím szerepe: A hím látja el a családot táplálékkal a kotlási időszakban és a fiatal madarak első heteiben.

Fiókák

  • Fejlődés: A kikelő fiókák vakok, gyámoltalanok és pehelytoll borítja őket. A tojó eteti és melegíti őket. A fiókák eleinte a hím által hozott, tojó által széttépett táplálékot fogyasztják.
  • Röpképesség: 5-6 hét elteltével válnak röpképessé a fiókák, de a szülök még hetekig támogatják őket a táplálékszerzésben.
  • Szülői gondoskodás: A tojó még az önállóvá válás után is visszatér a fészek területére, ahol eteti a fiatalokat.

Érdekességek

  • A kékes rétihéja hímjei esetenként több tojóval is párosodhatnak (poligínia), de ez nem túl gyakori viselkedés.
  • Mint sok ragadozómadárnál, a tojó jóval nagyobb a hímnél.
  • A fiatal madarak röpképessé válása után még sokáig családi csoportokban maradnak a szülőkkel.

Veszélyek

A kékes rétihéja fészkelését és a fiókák felnevelését számos veszély fenyegeti:

  • Mezőgazdasági tevékenység: Kaszálás, aratás idején a fészkek, tojások vagy akár a fiókák is elpusztulhatnak a gépek miatt.
  • Táplálékhiány: Vegyszerek használata, élőhelyek átalakulása a zsákmányállatok számának csökkenéséhez vezethet.
  • Ragadozók: A tojásokra, fiókákra fészekrablók (róka, nagyobb madarak) is veszélyt jelentenek.
  • Zavarás: A fészkelési időszak érzékeny, a túlzott emberi jelenlét zavarhatja a költő madarakat.

Fontos a kékes rétihéja állományának védelme, amihez elengedhetetlen a megfelelő élőhelyek megőrzése és a természetbarát mezőgazdasági módszerek alkalmazása.



Ismertebb betegségei lehetnek

A kékes rétihéja, mint minden vadon élő madár, számos betegségnek lehet kitéve. Íme néhány a leggyakoribb és legjelentősebb kórképek közül:

Parazitafertőzések:

  • Külső élősködők: Kullancsok, bolhák, atkák vérszívó paraziták, melyek gyengíthetik a madarat, és betegségeket terjeszthetnek.
  • Belső élősködők: Férgek, protozoonok a bélrendszerben okozhatnak emésztési zavarokat, tápanyaghiányt, súlyvesztést.

Baktériumos fertőzések:

  • Szalmonella: Emésztőrendszeri megbetegedést okoz, súlyos esetben elhullást is eredményezhet.
  • Tuberkulózis: Krónikus betegség, mely a belső szervekben okoz elváltozásokat.
  • Madárinfluenza: Vírusos eredetű, légúti tünetekkel járó, emberre is veszélyes kórkép.

Vírusos fertőzések:

  • Newcastle-kór: Vírusos eredetű, idegrendszeri tünetekkel járó, gyakran végzetes kórkép.
  • Marek-kór: Vírusos eredetű, daganatos elváltozásokat okozó kórkép.
  • Nyugat-nílusi vírus: Vírusos eredetű, idegrendszeri tünetekkel járó, emberre is veszélyes kórkép.

Gombás fertőzések:

  • Aspergillosis: Tüdőgombásodást okoz, légúti tünetekkel jár.
  • Candidiasis: Bőr- és nyálkahártya-gyulladást okoz.

Trauma:

  • Törések, sérülések: Ütközés, ragadozók támadása, emberi beavatkozás okozhat sérüléseket.
  • Mérgezés: Mezőgazdasági vegyszerek, ólom, higany okozhat mérgezést.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti felsorolás nem teljes, és a kékes rétihéja más, ritkább betegségeket is kaphat. A madarak betegségeinek diagnosztizálása és gyógyítása összetett feladat, melyet állatorvos végezhet.

A kékes rétihéja állományának védelme érdekében fontos a megelőzés:

  • Megfelelő élőhelyek biztosítása: A nyílt gyepek, rétek, mocsarak megőrzése, a vegyszerek használatának csökkentése.
  • Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A fészkelési lehetőségek bővítése.
  • Betegségmegelőző programok: Oltás, parazitamentesítés.

A kékes rétihéja gyönyörű és értékes madárfaj, melynek védelme mindannyiunk feladata.



Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A kékes rétihéja, mint minden vadon élő állat, számos ellenféllel és ellenséggel kénytelen szembenézni élete során. Ezek a veszélyforrások a következő kategóriákba sorolhatók:

Ragadozók:

  • Nagyobb madarak: Sólymok, sasok, baglyok zsákmányállatként tekinthetnek a kékes rétihéjára.
  • Földi ragadozók: Róka, menyét, görény a fészekaljakra és a fiókákra jelenthetnek veszélyt.
  • Kígyók: A nagyobb kígyófajok a fiatalabb madarakat elkaphatják.

Ember:

  • Vadászat: A kékes rétihéja hazánkban védett faj, vadászata tilos. Azonban illegális vadászat még mindig előfordulhat.
  • Élőhelypusztítás: A mezőgazdasági művelés, a mocsarak lecsapolása, az erdősítések a kékes rétihéja élőhelyének csökkenését eredményezik.
  • Mérgezés: Mezőgazdasági vegyszerek használata okozhat mérgezést a madaraknál.

Természetes okok:

  • Időjárás: A szélsőséges időjárási viszonyok (viharok, árvizek) pusztíthatják a fészkeket, fiókákat.
  • Élelemhiány: A zsákmányállatok számának csökkenése a madarak gyengüléséhez, elhullásához vezethet.
  • Betegségek: A különböző paraziták, baktériumok, vírusok okozta betegségek tizedelhetik a madarakat.

A kékes rétihéja fennmaradását számos tényező befolyásolja. A faj védelme érdekében fontos:

  • A természetes élőhelyek megőrzése: A nyílt gyepek, rétek, mocsarak védelme, a vegyszerek használatának csökkentése.
  • Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A fészkelési lehetőségek bővítése.
  • Természetvédelmi programok: A faj állományának monitorozása, a veszélyforrások feltárása és megelőzése.



Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A kékes rétihéja Magyarországon védett madárfaj, 1952 óta szigorú védelem alatt áll. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Védettségének oka:

  • A faj európai állománya sebezhetőnek minősül.
  • A hazai állomány az utóbbi évtizedekben csökkenést mutat.
  • A faj élőhelyeit számos veszélyforrás fenyegeti.

Védelmi intézkedések:

  • A faj vadászata tilos.
  • A faj élőhelyeinek megőrzése kiemelt cél.
  • Mesterséges fészekodúk kihelyezése.
  • Természetvédelmi oktatás és ismeretterjesztés.

Természetvédelmi helyzete:

A kékes rétihéja európai állománya stabilnak mondható, de regionálisan jelentős csökkenések figyelhetők meg. A magyarországi állomány az utóbbi évtizedekben 20-30%-kal csökkent. A faj legfőbb veszélyforrásai a következők:

  • Mezőgazdasági művelés: A mezőgazdasági művelés intenzitásának növekedése, a vegyszerek használata, a monokultúrák térhódítása a kékes rétihéja élőhelyeinek pusztulásához és a zsákmányállatok számának csökkenéséhez vezet.
  • Élőhelypusztítás: A mocsarak lecsapolása, az erdősítések, a települések terjeszkedése a faj élőhelyének csökkenését eredményezi.
  • Mérgezés: A mezőgazdasági vegyszerek használata mérgezést okozhat a madaraknál.
  • Illegális vadászat: A faj illegális vadászata még mindig előfordul.

A kékes rétihéja fennmaradását számos tényező befolyásolja. A faj védelme érdekében fontos:

  • A természetes élőhelyek megőrzése: A nyílt gyepek, rétek, mocsarak védelme, a vegyszerek használatának csökkentése.
  • Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A fészkelési lehetőségek bővítése.
  • Természetvédelmi programok: A faj állományának monitorozása, a veszélyforrások feltárása és megelőzése.
  • Természetvédelmi oktatás és ismeretterjesztés: A lakosság tudatosságának növelése a faj védelmének fontosságáról.

A kékes rétihéja gyönyörű és értékes madárfaj, melynek védelme mindannyiunk feladata.

Fontos megjegyezni:

  • A fenti információk tájékoztató jellegűek. A kékes rétihéja aktuális természetvédelmi helyzetéről a legfrissebb forrásokból tájékozódjon.
  • Amennyiben illegális vadászatot észlel, jelezze a hatóságoknak.



A kékes rétihéja (Circus cyaneus) hangja

A kékes rétihéja hangja jellegzetes és változatos, fontos szerepet játszik a kommunikációban. Íme a legfontosabb tudnivalók:

Hangja mire hasonlít:

  • A hím hangja éles, rikoltó „ki-ki-ki” hang, melyet gyakran hallathatunk repülés közben.
  • A tojó hangja mélyebb, morgó „krrr-krrr” hang, melyet a fészekalj védelmezésekor hallat.
  • A fiókák hangja sípoló, csivitelő, melyet élelemért könyörögve hallatnak.

Hangjának jellegzetességei:

  • A hangok gyakran ismétlődnek, ritmikusak.
  • A hangok hangereje és hangszíne változatos, a kontextustól függően.
  • A hangok hallható távolsága akár 1 km is lehet.

Hangkeltés mechanizmusa:

  • A hangokat a madár syrinx nevű hangszervével hozza létre, mely a légcsőben helyezkedik el.
  • A syrinxben lévő membránok rezgése hozza létre a hangokat.
  • A madár a légzési izmait is használja a hangok modulálásához.

Hangszínek és jelentésük:

  • A hím rikoltó hangja territórium jelzésére, a tojó vonzására és a ragadozók elriasztására szolgál.
  • A tojó morgó hangja a fiókák figyelmeztetésére és a ragadozók elriasztására szolgál.
  • A fiókák sípoló hangja élelemért könyörgésre szolgál.

Hangok és kontextus:

  • A kékes rétihéja a legkülönbözőbb helyzetekben hallat hangot, pl. repülés közben, vadászatkor, fészekrabláskor, udvarláskor.
  • A hangok alapján következtethetünk a madár viselkedésére és a pillanatnyi helyzetére.

Hangok változása:

  • A kékes rétihéja hangjai a korral, a nemtől és az egyedtől függően változhatnak.
  • A hangok változhatnak a környezeti feltételek (pl. időjárás) hatására is.

Fontos megjegyezni:

  • A kékes rétihéja hangjait nehéz lehet beazonosítani, főleg a kezdők számára.
  • A hangok alapján történő azonosításhoz gyakorlat és tapasztalat szükséges.

A kékes rétihéja hangja fontos szerepet játszik a faj életében. A hangok segítségével a madarak kommunikálnak egymással, jelzik territóriumukat, vonzzák a tojókat, védik a fiókáikat és elriasztják a ragadozókat. A hangok változatossága és a kontextus alapján következtethetünk a madár viselkedésére és a pillanatnyi helyzetére.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/ZVOJOYBHDK



Érdekességek róla, tények röviden

  • A hím kékes rétihéják nászrepülésük során akrobatikus mutatványokat is bemutatnak, mint a bukfenc és a zuhanórepülés.
  • A tojó kékes rétihéják a fiókák nevelése mellett a zsákmányszerzésben is részt vesznek, de a hímek aktívabban etetik a családot.
  • A fiókák kirepülése után még hetekig a szülők szárnyai alatt maradnak, és tőlük tanulnak vadászni.
  • A kékes rétihéják fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági kártevők (pockok, egerek) populációjának szabályozásában.
  • A faj európai állománya stabilnak mondható, de regionálisan jelentős csökkenések figyelhetők meg.
  • A magyarországi állomány az utóbbi évtizedekben 20-30%-kal csökkent.
  • A kékes rétihéja hazánkban védett madárfaj, 1952 óta szigorú védelem alatt áll.
  • Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Tények röviden:

  • Rend: Sólyomformák (Falconiformes)
  • Család: Héjafélék (Accipitridae)
  • Faj: Kékes rétihéja (Circus cyaneus)
  • Testhossz: 45-55 cm
  • Szárnyfesztávolság: 110-135 cm
  • Súly: 250-400 g
  • Táplálék: Kisemlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, rovarok
  • Élőhely: Nyílt gyepek, rétek, mocsarak, nádasok
  • Költés: Földön fészkel, 4-6 tojást rak
  • Költési idő: 29-39 nap
  • Fiókanevelés: 5-6 hét
  • Védettség: Magyarországon védett faj

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.