A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.09.2024.03.14. - by Madarak

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) megjelenése, jellemzői

Megjelenés és jellemzők:

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) egy közepes méretű gázlómadár, jellegzetesen hosszú, vékony csőrrel. A hím és a tojó tollazata hasonló, a háti rész barna, fekete foltokkal, a hasi rész pedig fehér. A szárnyakon fehér csíkok futnak végig. A csőr fekete, a lábak sárgák.

Méret:

Testhossz: 24-26 cm
Szárnyfesztávolság: 46-52 cm
Csőr hossza: 5-7 cm
Súly: 100-150 g

Szín:

Háti rész: barna, fekete foltokkal
Hasi rész: fehér
Szárnyak: barna, fehér csíkokkal
Csőr: fekete
Lábak: sárgák

Várható élettartam:

10-15 év

További jellemzők:

A hosszúcsőrű cankógoda a tundrán költ, telelni pedig Dél-Amerikába vonul.
Táplálékát főleg puhatestűek, rovarok és férgek alkotják.
A fészkét a talajon építi, 4 tojást rak.
A fiókák 20-21 nap múlva kelnek ki.

Érdekességek:

A hosszúcsőrű cankógoda kiválóan úszik és búvárkodik.
A csőrével a víz alatti iszapban kotorva keresi táplálékát.
Hosszú utat tesz meg a vonulás során, akár 20 000 km-t is repülhet.

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) elterjedése, előfordulása

Élőhely:

A hosszúcsőrű cankógoda tundrákon költ, telelni pedig Dél-Amerikába vonul. Fészkelőhelyén a nyílt tundrát kedveli, telelőterületén pedig a tengerpartokat, a mangroveerdőket és a sós mocsarakat.

Elterjedés:

Költőterület: Alaszka, Észak-Kanada, Szibéria északkeleti része
Telelőterület: Dél-Amerika, Közép-Amerika déli része, Mexikó

Előfordulás:

A hosszúcsőrű cankógoda nem fenyegetett faj, de Európában ritka. Magyarországon rendkívül ritka kóborló, mindössze három alkalommal észlelték.

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) rendszertani besorolása:

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Szalonkafélék (Scolopacidae) Nemzetség: Hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus) Faj: Hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus)

Tudományos név: Limnodromus scolopaceus

Egyéb elnevezések:

Angol: Long-billed Dowitcher
Német: Langschnäbliger Schnepfenvogel
Franciais: Bécasseau à long bec
Spanyol: Aguja piquirroja

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) életmódja

Táplálkozás:

A hosszúcsőrű cankógoda mindenevő. Táplálékát főleg puhatestűek, rovarok, férgek, rákok és növények alkotják. A csőrével a víz alatti iszapban kotorva keresi táplálékát.

Szaporodás:

A hosszúcsőrű cankógoda egyedülálló madár. A fészkelési időszak májusban és júniusban van. A fészket a talajon építi, 4 tojást rak. A tojásokon 20-21 napig kotlik, a fiókák 25-30 napos korukban válnak röpképessé.

Vonulás:

A hosszúcsőrű cankógoda vonuló faj. A telet Dél-Amerikában tölti. A vonulás során akár 20 000 km-t is repülhet.

Viselkedés:

A hosszúcsőrű cankógoda társas madár. Kisebb csoportokban él, telelőterületen akár több ezer madár is összegyűlhet.

Természetes ellenségek:

A hosszúcsőrű cankógoda természetes ellenségei közé tartoznak a rókák, a menyétfélék, a baglyok és a sólymok.

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) táplálkozása

A hosszúcsőrű cankógoda mindenevő. Táplálékát főleg a következők alkotják:

Puhatestűek: kagylók, csigák
Rovarok: szúnyogok, legyek, bogarak
Férgek: földigiliszták, giliszták
Rákok: vízibolhák, garnélák
Növények: algák, vízi növények

A hosszúcsőrű cankógoda különböző technikákat alkalmaz a táplálékszerzéshez:

Szűrögetés: A csőrével a víz alatti iszapban kotorva szűri ki a táplálékát.
Szedés: A csőrével felcsipegeti a víz felszínén vagy a parton lévő táplálékot.
Búvárkodás: Rövid ideig képes a víz alá bukva táplálékot keresni.

A hosszúcsőrű cankógoda csőrén idegvégződések találhatók, amelyek segítenek a táplálék felderítésében a sötét iszapban is.

A táplálék összetétele az évszaktól és a helytől függően változik. A költőterületen a rovarok és a férgek a legfontosabb táplálékforrások, míg a telelőterületen a puhatestűek és a növények dominálnak.

A hosszúcsőrű cankógoda fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, mivel segít szabályozni a rovarok és a puhatestűek populációját.

További információk:

A hosszúcsőrű cankógoda napi 2-3 alkalommal táplálkozik.
A táplálkozási időtartam 20-30 perc.
A hosszúcsőrű cankógoda egy nap akár 100 gramm táplálékot is elfogyaszthat.

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) fészkelőhelye és szaporodása

Fészkelőhely:

A hosszúcsőrű cankógoda tundrákon költ. A fészkét a talajon építi, sűrű növényzet (fű, sás) védelmében. A fészek egy egyszerű mélyedés, melyet fűvel, gallyakkal és levelekkel bélel ki.

Szaporodás:

A hosszúcsőrű cankógoda egyedülálló madár. A párzási időszak májusban és júniusban van. A hím a levegőben repkedve énekével vonzza magához a tojót. A tojó 4 tojást rak, melyeken 20-21 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, 25-30 napos korukban válnak röpképessé.

A szaporodási siker számos tényezőtől függ, mint a táplálék bősége, az időjárás és a ragadozók. A hosszúcsőrű cankógoda fiókái nagyon sérülékenyek, a ragadozók zsákmányává válhatnak, vagy elpusztulhatnak a hideg időjárás miatt.

További információk:

A hosszúcsőrű cankógoda egy monogám faj. A párok több éven át is együtt maradhatnak.
A hím is részt vesz a fiókák nevelésében.
A fiókák 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.

A hosszúcsőrű cankógoda fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, mivel hozzájárul a tundrai élőhelyek biológiai sokféleségének fenntartásához.

Ismertebb betegségei lehetnek

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) számos betegségnek lehet kitéve, beleértve a következőket:

Vírusos betegségek:

Baromfiinfluenza: Ez a vírusos megbetegedés nagyon fertőző és halálos lehet a madarak számára.
Madárpestis: Ez a vírusos megbetegedés szintén nagyon fertőző és halálos lehet a madarak számára.

Baktériumos betegségek:

Botulizmus: Ez a baktériumos megbetegedés bénulást okozhat a madarakban.
Szalmonella: Ez a baktériumos megbetegedés hasmenést és egyéb emésztési problémákat okozhat a madarakban.

Parazitafertőzések:

Férgek: A belső paraziták, mint a galandférgek és a fonálférgek, tápanyaghiányt és gyengülést okozhatnak a madarakban.
Külső paraziták: A kullancsok, bolhák és tetvek vérszívók, amelyek gyengülést és vérszegénységet okozhatnak a madarakban.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Ez a gombás fertőzés légúti problémákat okozhat a madarakban.

Környezeti toxinok:

Ólommérgezés: Az ólommérgezés súlyos neurológiai problémákat okozhat a madarakban.
Higanymégezés: A higanyméregezés károsíthatja a madarak idegrendszerét és immunrendszerét.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti betegségek nem kizárólagosan a hosszúcsőrű cankógodára jellemzőek, hanem számos más madárfajt is érinthetnek. A madarak egészségének megőrzése érdekében fontos a természetes élőhelyek védelme és a szennyezés csökkentése.

A hosszúcsőrű cankógoda populációinak egészségét számos tényező befolyásolja, beleértve a klímaváltozást, a élőhelyek elvesztését és a vadászatot. A kutatók továbbra is tanulmányozzák a hosszúcsőrű cankógoda populációit, hogy jobban megértsék a fajjal kapcsolatos fenyegetéseket és megőrzési stratégiákat dolgozzanak ki.

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) lehetséges ellenfelei és ellenségei:

Ragadozók:

Rókafélék: vörös róka, sarki róka
menyétfélék: hermelin, menyét
Baglyok: hárpia, fülesbagoly
Sólymok: vándorsólyom, kerecsensólyom
Varjúfélék: szürke varjú, dolmányos varjú

Versengők:

Más gázlómadarak: csigabigák, gólyatöcsök
Vízi emlősök: pézsmapocok, vidra

Egyéb veszélyforrások:

Élőhely elvesztése: a tundrák olvadása, a tengerpartok beépítése
Szennyezés: olajszennyezés, ólommérgezés
Vadászat: a hosszúcsőrű cankógoda néhány országban vadászható faj

A hosszúcsőrű cankógoda számos stratégiát alkalmaz a ragadozók elkerülésére, mint például:

Rejtőzködés: a tollazata színezete segít beleolvadni a környezetbe
Figyelmeztető hangok: riasztó hangokat ad ki, ha ragadozót észlel
Csoportosulás: kisebb csoportokban él, így nehezebb a ragadozóknak zsákmányul ejteniük

A hosszúcsőrű cankógoda populációinak fennmaradását számos tényező befolyásolja, beleértve a klímaváltozást, a élőhelyek elvesztését és a vadászatot. A kutatók továbbra is tanulmányozzák a hosszúcsőrű cankógoda populációit, hogy jobban megértsék a fajjal kapcsolatos fenyegetéseket és megőrzési stratégiákat dolgozzanak ki.

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) védettsége és természetvédelmi helyzete

Védettség:

A hosszúcsőrű cankógoda a Berni Egyezmény II. mellékletében szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj vadászata tilos. Magyarországon is védett faj, 25 000 Ft a természetvédelmi értéke.

Természetvédelmi helyzet:

A hosszúcsőrű cankógoda nem fenyegetett faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A globális populációt 1,5-2 millió egyedre becsülik. Azonban a faj élőhelyeinek elvesztése miatt a populációk csökkenőben vannak. A tundrák olvadása és a tengerpartok beépítése jelentős veszélyt jelent a fajra.

Természetvédelmi intézkedések:

A hosszúcsőrű cankógoda védelme érdekében a következő intézkedések szükségesek:

Élőhelyek védelme: a tundrák és a tengerpartok védelme a beépítéstől és a szennyezéstől
Vadászati tilalom: a faj vadászatának betiltása
Kutatómunka: a faj ökológiájának és populációdinamikájának jobb megismerése

A hosszúcsőrű cankógoda fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében fontos megvédeni a fajt.

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) hangja

A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) hangja egy éles, füttyentő hang, amelyet gyakran ismétel. A hang hossza és hangszíne változó, a kontextustól függően.

Hangjának jellegzetességei:

A hosszúcsőrű cankógoda hangja éles, füttyentő hang, amelyet gyakran ismétel. A hang hossza és hangszíne változó, a kontextustól függően.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a syrinx nevű hangszervvel kelti, amely a madarak légcsövében található. A syrinx két membránból áll, amelyeket izmok mozgatnak. A membránok rezgése hozza létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

A hosszúcsőrű cankógoda különböző hangszínű hangokat ad ki, amelyeknek különböző jelentése van. A leggyakoribb hangok a következők:

Éles füttyentés: Ez a riasztó hang, amelyet akkor ad ki, ha ragadozót észlel.
Lágy trilla: Ez a hívóhang, amelyet a párkeresés során használ.
Kevered hangok: Ezek a hangok a fiókák nevelése során használatosak.

Hangok és kontextus:

A hosszúcsőrű cankógoda különböző kontextusban használja a hangokat. A leggyakoribb kontextusok a következők:

Riasztás: Ha ragadozót észlel, éles füttyentéssel riasztja a többi madarat.
Párkeresés: A hím madarak lágy trillát adnak ki, hogy magukhoz vonzzák a tojókat.
Fiókanevelés: A szülők keveres hangokat használnak a fiókák kommunikációjára.

Hangok változása:

A hosszúcsőrű cankógoda hangjai változhatnak a korral, a nemtől és a földrajzi helytől függően. A fiatal madarak hangjai általában magasabb hangszínűek, mint a felnőtt madaraké. A hím madarak hangjai általában erősebbek és harsogóbbak, mint a tojó madaraké. A földrajzi helytől függően a hangokban is lehetnek eltérések.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/ILUHRFXDNU

Érdekességek a hosszúcsőrű cankógodáról (Limnodromus scolopaceus):

Hosszú csőr: A hosszúcsőrű cankógoda nevét jellegzetesen hosszú csőréről kapta, amely akár 8 cm-t is elérhet. A csőr hegyén idegvégződések találhatóak, amelyek segítenek a madárnak a táplálék keresésében.
Táplálkozás: A hosszúcsőrű cankógoda főleg ízeltlábúakkal, férgekkel és puhatestűekkel táplálkozik. A csőrével a víz alatti iszapban kotorászik, hogy megtalálja a zsákmányát.
Vonulás: A hosszúcsőrű cankógoda vonuló faj, a telet Dél-Amerikában tölti. A tavaszi és őszi vonulás során akár 20 000 km-t is repülhet.
Fészeképítés: A fészkét a talajon építi, fűből, gallyakból és levelekből. A tojó 4 tojást rak, melyeken 20-21 napig kotlik.
Fiókanevelés: A fiókák fészekhagyók, 25-30 napos korukban válnak röpképessé. A szülők mindketten részt vesznek a fiókák nevelésében.
Különleges alkalmazkodás: A hosszúcsőrű cankógoda csőrének hegyén lévő idegvégződések segítenek a madárnak a táplálék keresésében még sötétben is.
Veszélyeztetettség: A hosszúcsőrű cankógoda nem fenyegetett faj, de az élőhelyek elvesztése és a vadászat veszélyezteti a populációkat.

További érdekességek:

A hosszúcsőrű cankógoda kiválóan úszik és búvárkodik.
A hím madarak tollas nászruhát viselnek a párkeresés során.
A hosszúcsőrű cankógoda egyedülálló madár, a párok csak a költési időszakban élnek együtt.

A hosszúcsőrű cankógoda fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, mivel hozzájárul a tundrai élőhelyek biológiai sokféleségének fenntartásához.