A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.06.08. - by Madarak

A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) megjelenése, jellemzői

Mérete és testfelépítése:

A fehérbóbitás kakadu közepes méretű papagájfajta. Testhossza általában 45-50 cm között mozog, szárnyfesztávolsága pedig elérheti a 80-100 cm-t is. Testfelépítése zömök, erős csőrrel és lábakkal rendelkezik.

Súlya:

A kifejlett példányok súlya 400-600 gramm között változik, a hímek általában nagyobbak és nehezebbek a tojóknál.

Tollazat színezete:

A fehérbóbitás kakadu tollazata túlnyomórészt hófehér, innen ered a neve is. Szeme sötétbarna, ami kontrasztot alkot a fehér tollakkal. Csőre és lábai szürkésfeketék.

Csőr és lábak:

Erős, görbült csőre van, amelyet a táplálékszerzéshez és a mászáshoz is használ. Lába zygodactyl, azaz két ujj előre és két ujj hátrafelé mutat, ami kiválóan alkalmassá teszi a kapaszkodásra és a tárgyak manipulálására.

Szárnyak és repülés:

A fehérbóbitás kakadu erős szárnyakkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára a gyors és hatékony repülést. Rövid távolságokat könnyedén leküzd, de elsősorban a fák lombkoronájában mozog.

Várható élettartam:

A fehérbóbitás kakadu viszonylag hosszú életű madár, fogságban akár 40-60 évig is élhet. Természetes élőhelyén az élettartama rövidebb lehet a ragadozók, betegségek és az élőhely elvesztése miatt.

Magyarországi helyzete:

A fehérbóbitás kakadu nem őshonos Magyarországon, így természetes populációja nem található meg az országban. Kizárólag hobbiállatként tartható, engedélyezett tenyésztőktől származó egyedeket lehet beszerezni.

Fontos megjegyzés: A fehérbóbitás kakadu védett faj, kereskedelme és tartása szigorú szabályokhoz kötött. Mielőtt ilyen madarat vásárolna, tájékozódjon a vonatkozó jogszabályokról és a faj igényeiről, hogy biztosítani tudja számára a megfelelő életkörülményeket.

A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) elterjedése, előfordulása

A fehérbóbitás kakadu kizárólag Indonéziában honos, a Maluku-szigetek északi és középső részén. Ez a szigetcsoport Délkelet-Ázsiában található, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán határán.

Pontosabban a következő szigeteken él:

Obi
Bacan
Halmahera
Tidore
Ternate

Ezek a szigetek az Egyenlítő közelében helyezkednek el, trópusi éghajlattal és buja növényzettel rendelkeznek. A fehérbóbitás kakadu elsősorban az esőerdőkben, mangroveerdőkben és a part menti területeken él.

Földrajzi határai tehát az Indonéz szigetvilág egy kis részére korlátozódnak, és nem terjedtek el más földrészeken.

Rendszertani besorolása

A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj.

Életmódja

Társas élet: A fehérbóbitás kakaduk kifejezetten társas lények. Párban vagy kisebb csapatokban élnek, amelyek általában néhány egyedből állnak, de időnként nagyobb, akár 50-100 egyedből álló csoportokba is verődhetnek.

Szociális viselkedés: A kakaduk bonyolult szociális viselkedést mutatnak, amely magában foglalja a kölcsönös tollászkodást, a játékot, a kommunikációt különböző hangjelzésekkel és testbeszéddel. A párok között erős kötelék alakul ki, és gyakran együttműködnek a fiókák felnevelésében.

Mozgás: A fehérbóbitás kakadu elsősorban a fák lombkoronájában mozog. Erős lábaival és csőrével ügyesen mászik az ágakon, és erős szárnyaival rövid távolságokra repül. A talajon ritkán tartózkodik.

Territórium: A kakaduk területtartók, és megvédik fészküket és a környező táplálékforrásokat más kakaduktól és más madárfajoktól. A territórium mérete változhat, de általában a fészek körüli néhány száz méteres területet foglalja magában.

Alkalmazkodóképesség: A fehérbóbitás kakadu viszonylag jól alkalmazkodik a változó környezeti feltételekhez. Képesek különböző magvakkal, gyümölcsökkel, diófélékkel és rovarokkal táplálkozni, ami segít nekik a túlélésben, ha bizonyos táplálékforrások szűkössé válnak.

Kihívások és túlélési stratégiák:

Élőhelyvesztés: A legnagyobb kihívást az élőhelyek elvesztése jelenti számukra, mivel az erdőirtás miatt egyre kevesebb természetes élőhelyük marad.
Illegális kereskedelem: A fehérbóbitás kakaduk népszerűek a hobbiállat-piacon, és az illegális befogás és kereskedelem továbbra is komoly fenyegetést jelent a vadon élő populációkra.
Túlélési stratégiák: A kakaduk túlélési stratégiái közé tartozik a változatos táplálkozás, a gyors szaporodás és a szociális együttműködés. A csoportos élet segít nekik a ragadozók elleni védekezésben és a táplálékforrások felkutatásában.

A fehérbóbitás kakadu komplex életmódot folytat, amely magában foglalja a társas interakciókat, a területtartást, a változatos táplálkozást és az alkalmazkodást a kihívásokhoz. Az élőhelyek védelme és az illegális kereskedelem elleni küzdelem elengedhetetlen a faj hosszú távú fennmaradásához.

A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) táplálkozása

Jellemzői: A fehérbóbitás kakadu elsősorban növényevő, de opportunista módon mindenevő is lehet. Erős, görbült csőrével kiválóan alkalmas a kemény magok feltörésére, de gyümölcsök és más növényi részek fogyasztására is.

Táplálékforrások:

Magvak: Különböző fák és növények magvai, például a pálmák, a fügefák és más trópusi növények magvai.
Gyümölcsök: Érett és éretlen gyümölcsök, beleértve a bogyókat, a vadon termő fügét és más trópusi gyümölcsöket.
Diófélék: Kemény héjú diófélék, amelyeket erős csőrükkel képesek feltörni.
Rügyek és virágok: Egyes fák és növények rügyei és virágai.
Rovarok és lárvák: Alkalmanként rovarokat és azok lárváit is fogyasztják, különösen a fiókák nevelése során, amikor nagyobb szükségük van fehérjére.

Táplálkozási szokások:

Nappali aktivitás: A fehérbóbitás kakadu nappal aktív, és a nap nagy részét táplálékkereséssel tölti.
Csapatban táplálkozás: Gyakran csapatokban keresnek táplálékot, ami segít nekik a ragadozók elleni védekezésben és a táplálékforrások felkutatásában.
Fán élő életmód: Elsősorban a fák lombkoronájában táplálkoznak, ügyesen mászva az ágakon, és csőrükkel szedegetve a táplálékot.

Ökológiai szerep:

Magterjesztés: Fontos szerepet játszanak a magvak terjesztésében, mivel a megemésztett magvakat ürülékükkel messzire elszállítják, elősegítve ezzel az erdők regenerációját.
Zsákmányállat: A fehérbóbitás kakadu zsákmányállatként szolgálhat egyes ragadozó madarak és kígyók számára, hozzájárulva ezzel a helyi ökoszisztéma egyensúlyához.
Indikátorfaj: Mivel érzékenyek az élőhelyek változásaira, a fehérbóbitás kakadu populációjának állapota jó indikátora lehet az adott ökoszisztéma egészségének.

Fontos megjegyzés: A fehérbóbitás kakadu táplálkozása változatos és alkalmazkodik a rendelkezésre álló táplálékforrásokhoz. Az élőhelyek védelme és a természetes táplálékforrások megőrzése kulcsfontosságú a faj fennmaradásához.

A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A fehérbóbitás kakadu elsősorban a magas fák odvaiban fészkel, különösen a pálmafákban. Ezek az odúk természetes módon alakulnak ki, gyakran a korhadás vagy a korábbi fészkelők által. A fészkelőhelyeket általában a sűrű erdőkben, a víz közelében választják, ahol bőségesen találnak táplálékot és vizet.

Fészek jellemzői:

Természetes odúk: A kakaduk nem építenek fészket, hanem meglévő odúkat használnak.
Magas elhelyezkedés: Az odúkat általában a magas fákban választják, hogy biztonságban legyenek a ragadozóktól.
Szűk bejárat: Az odúk bejárata általában szűk, hogy megnehezítsék a ragadozók bejutását.
Belső kibélelés: A kakaduk az odú alját puha anyagokkal, például faforgáccsal és levelekkel bélelik ki.

Környezet:

A fehérbóbitás kakadu fészkelőhelyei általában a trópusi esőerdőkben, mangroveerdőkben és a part menti erdőkben találhatók. Ezek a területek bőséges táplálékot és vizet biztosítanak a kakaduk számára, valamint védelmet nyújtanak a ragadozók elől.

Fészeképítés:

Mivel a kakaduk természetes odúkat használnak, nincs szükség fészeképítésre. Azonban időt és energiát fordítanak az odú kiválasztására és a belső kibélelésre.

Tojásrakás:

A tojó általában 2-3 tojást rak, amelyeket mindkét szülő felváltva költ. A költési idő körülbelül 28 nap.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyvesztés: Az erdőirtás és az emberi tevékenységek miatti élőhelyek elvesztése a legnagyobb veszélyt jelenti a fészkelőhelyekre.
Illegális kereskedelem: A fehérbóbitás kakaduk népszerűek a hobbiállat-piacon, és az illegális befogás és kereskedelem szintén fenyegeti a populációt, közvetve a fészkelőhelyeket is.
Természetes katasztrófák: Az erdőtüzek és a szélsőséges időjárási események szintén károsíthatják a fészkelőhelyeket.

Mit tehetünk a fészkelőhelyek védelméért?

Élőhelyek védelme: Támogassuk azokat a szervezeteket és kezdeményezéseket, amelyek a fehérbóbitás kakadu élőhelyeinek védelméért küzdenek.
Illegális kereskedelem elleni fellépés: Ne vásároljunk illegálisan befogott vagy kereskedett kakadukat, és jelentsük az ilyen tevékenységet az illetékes hatóságoknak.
Tudatosság növelése: Tájékozódjunk a fehérbóbitás kakadu helyzetéről és a rá leselkedő veszélyekről, és osszuk meg ezt az információt másokkal.
Fenntartható erdőgazdálkodás támogatása: Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást, amely figyelembe veszi a vadon élő állatok, köztük a fehérbóbitás kakadu igényeit is.

A fehérbóbitás kakadu fészkelőhelyeinek védelme elengedhetetlen a faj hosszú távú fennmaradásához. Mindannyian tehetünk azért, hogy megőrizzük ezeket a fontos élőhelyeket a jövő generációi számára.

Szaporodása

Párzási időszak:

A fehérbóbitás kakaduk szaporodási időszaka általában augusztustól novemberig tart, de ez változhat az éghajlati és környezeti feltételektől függően. Ebben az időszakban a párok intenzívebb udvarlási rituálékat folytatnak, amelyek magukban foglalják a bóbiták felállítását, a hangos kiáltásokat és a kölcsönös tollászkodást.

Fészkelés:

A fehérbóbitás kakaduk monogám madarak, azaz életre szóló párokat alkotnak. Fészküket magas fák odvaiban alakítják ki, általában pálmafákban. Az odú kiválasztása és előkészítése fontos része a fészkelési folyamatnak. A pár együtt tisztítja meg az odút, és puha anyagokkal, például faforgáccsal és levelekkel béleli ki.

Szaporodási szokások:

Tojásrakás: A tojó általában 2-3 tojást rak, amelyeket mindkét szülő felváltva költ. A költési idő körülbelül 28-30 napig tart.
Fiókanevelés: A kikelés után a fiókák még 10-12 hétig a fészekben maradnak, ahol mindkét szülő gondoskodik róluk. A szülők felváltva etetik a fiókákat, és megvédik őket a ragadozóktól.
Kirepülés: A fiókák 70-90 nap után repülnek ki, de még hetekig a szüleikkel maradnak, akik továbbra is etetik és tanítják őket.
Ivarérettség: A fiatal kakaduk 3-4 éves korukban érik el az ivarérettséget, és ekkor kezdenek el saját párt és fészkelőhelyet keresni.

Fontos megjegyzés: A fehérbóbitás kakadu szaporodása összetett folyamat, amelyet számos tényező befolyásolhat, beleértve az élőhely minőségét, a táplálék elérhetőségét és az emberi zavarást. Az élőhelyek védelme és a zavarás minimalizálása kulcsfontosságú a sikeres szaporodáshoz és a faj hosszú távú fennmaradásához.

A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) fiókái

Jellemzői:

Kikeléskor: A fehérbóbitás kakadu fiókái csupaszon, zárt szemmel és teljesen tehetetlenül kelnek ki a tojásból.
Fejlődés: Az első hetekben gyorsan fejlődnek, testüket pihe borítja, majd fokozatosan kinőnek a tollak.
Színezet: A fiatal kakaduk tollazata kezdetben szürkés árnyalatú, és csak később válik teljesen fehérre.
Hangadás: A fiókák már korán elkezdenek kommunikálni a szüleikkel különböző hangokkal.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák kikelése aszinkron, azaz nem egyszerre kelnek ki. A kikelés után a szülők felváltva melengetik és etetik őket. Az első hetekben a fiókák nagyon érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra és a ragadozókra.

Etetés és gondozás:

Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében és gondozásában. A szülők előemésztett táplálékot adnak a fiókáknak, amelyet a begyükben tárolnak. A fiókák gyorsan nőnek, és egyre több táplálékot igényelnek.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 70-90 nap után repülnek ki a fészekből. A kirepülés után még hetekig a szüleikkel maradnak, akik továbbra is etetik és tanítják őket a túléléshez szükséges készségekre.

Gondoskodás és túlélési arány:

A fehérbóbitás kakadu szülők rendkívül gondoskodóak, és mindent megtesznek a fiókák túléléséért. Azonban a vadonban a túlélési arány viszonylag alacsony, mivel a fiókákat számos veszély fenyegeti, például ragadozók, betegségek és az élőhelyek elvesztése.

Ökológiai jelentőség:

A fehérbóbitás kakadu fiókái fontos szerepet játszanak a faj fennmaradásában. A sikeres szaporodás és a fiatal egyedek felnevelése elengedhetetlen a populáció fenntartásához és növekedéséhez. Azonban a fiókák magas halálozási aránya komoly kihívást jelent a faj számára, különösen az élőhelyek elvesztése és az illegális kereskedelem miatt.

Védelmük fontossága:

A fehérbóbitás kakadu fiókái védelme kulcsfontosságú a faj hosszú távú fennmaradásához. Az élőhelyek védelme, az illegális kereskedelem elleni küzdelem és a tudatosság növelése mind hozzájárulhat a fiókák túlélési esélyeinek javításához.

Ismertebb betegségei lehetnek

A fehérbóbitás kakaduk, mint minden papagájfajta, hajlamosak lehetnek bizonyos betegségekre, különösen ha nem megfelelőek az életkörülményeik vagy stressz éri őket. Íme néhány ismertebb betegség, amely előfordulhat náluk:

Fertőző betegségek:

Psittacosis (papagájláz): Ez egy bakteriális fertőzés, amely légzőszervi tüneteket, étvágytalanságot és levertséget okozhat. Emberre is átterjedhet, ezért fontos a megfelelő higiénia és az állatorvosi ellátás.
Beak and Feather Disease (PBFD): Vírusos betegség, amely a csőr és a tollak rendellenes növekedését, deformálódását és kihullását okozza. Sajnos nincs gyógymódja, de a korai felismerés és a tüneti kezelés segíthet a madár életminőségének javításában.
Polyomavirus: Ez a vírus fiatal madaraknál súlyos betegséget okozhat, amely gyakran halálos kimenetelű. A felnőtt madarak általában tünetmentes hordozók, de a vírust továbbadhatják a fiókáknak.

Nem fertőző betegségek:

Tolltépkedés: Ez egy viselkedési probléma, amelyet stressz, unalom, vagy egészségügyi problémák okozhatnak. A madár kitépkedi a saját tollait, ami bőrproblémákhoz és fertőzésekhez vezethet.
Elhízás: A túlzott táplálás és a mozgáshiány elhízáshoz vezethet, ami számos egészségügyi problémát okozhat, például szív- és májbetegséget.
Hypovitaminosis A: Az A-vitamin hiánya légzőszervi problémákat, szemgyulladást és bőrproblémákat okozhat.
Mérgezés: A kakaduk érzékenyek lehetnek bizonyos anyagokra, például nehézfémekre, peszticidekre és háztartási tisztítószerekre.

Fontos: Ha bármilyen rendellenes tünetet észlel a fehérbóbitás kakadunál, azonnal forduljon állatorvoshoz. A korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a madár egészségének megőrzéséhez.

Megelőzés:

A betegségek megelőzése érdekében fontos a megfelelő higiénia, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres állatorvosi ellenőrzés és a stresszmentes környezet biztosítása a madár számára.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A fehérbóbitás kakadu természetes élőhelyén, Indonéziában, számos ragadozóval kell szembenéznie, akik potenciális veszélyt jelentenek rá, különösen a fiókákra és a tojásokra:

Lehetséges ellenfelek, ellenségek:

Ragadozó madarak: Kígyászölyv, héjasas, baglyok
Kígyók: Pitonok, boák
Fán élő emlősök: Egyes cibetmacskafajok, kuszkuszok

Védelmi stratégiák:

A fehérbóbitás kakadu több védelmi stratégiát is alkalmaz a ragadozók ellen:

Fészkelőhely: A magas fák odvaiban való fészkelés megnehezíti a ragadozók hozzáférését a tojásokhoz és a fiókákhoz. A szűk odúbejáratok tovább növelik a védelmet.
Csoportos élet: A kakaduk gyakran csapatokban élnek, ami növeli a ragadozók észlelésének esélyét. A hangos riasztóhívások figyelmeztetik a többi kakadut a veszélyre.
Rejtőzködés: A kakaduk képesek beleolvadni a környezetükbe, fehér tollazatuk miatt nehezen észrevehetők a fák lombjai között.
Agresszív védekezés: Ha a fészek közvetlenül veszélyben van, a kakaduk agresszíven védekeznek, csőrükkel és karmaikkal támadva a ragadozókra.

Ember okozta veszélyek:

Az emberi tevékenységek, mint az erdőirtás és az illegális állatkereskedelem, szintén komoly veszélyt jelentenek a fehérbóbitás kakadu populációra. Ezek a veszélyek közvetve hatnak a kakaduk természetes ellenségeire is, mivel megzavarják az ökoszisztémát és a táplálékláncot.

Védelmi intézkedések:

A fehérbóbitás kakadu és élőhelyeinek védelme érdekében fontos az erdőirtás megállítása, az illegális kereskedelem elleni fellépés, valamint a helyi közösségek oktatása a faj jelentőségéről és védelmének fontosságáról.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) természetvédelmi helyzete kritikus. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a „Veszélyeztetett” kategóriába sorolják.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyvesztés: Az erdőirtás, a bányászat és az mezőgazdasági terjeszkedés miatt a fehérbóbitás kakadu természetes élőhelye folyamatosan csökken. Ez a legnagyobb veszélyt jelenti a faj fennmaradására.
Illegális kereskedelem: A fehérbóbitás kakadu népszerűsége a hobbiállat-piacon az illegális befogás és kereskedelem egyik fő célpontjává teszi. Ez komolyan veszélyezteti a vadon élő populációkat.
Természetes katasztrófák: Az erdőtüzek és a szélsőséges időjárási események szintén károsíthatják a kakaduk élőhelyeit és populációit.

Védelmi intézkedések:

Nemzetközi egyezmények: A fehérbóbitás kakadu szerepel a CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) I. függelékében, ami szigorúan korlátozza a nemzetközi kereskedelmét.
Természetvédelmi területek: Indonéziában több természetvédelmi területet hoztak létre a fehérbóbitás kakadu élőhelyének védelmére.
Tenyésztési programok: Fogságban tartott populációk tenyésztési programjai segíthetnek a faj genetikai sokféleségének megőrzésében és a vadon élő populációk megerősítésében.
Oktatás és tudatosság növelése: A helyi közösségek oktatása a fehérbóbitás kakadu jelentőségéről és védelmének fontosságáról kulcsfontosságú a faj hosszú távú fennmaradásához.

Magyarországi vonatkozások:

Magyarországon a fehérbóbitás kakadu csak engedéllyel tartható, és a kereskedelme szigorúan szabályozott. Fontos, hogy csak megbízható forrásból származó, legálisan tartott egyedeket vásároljunk, és támogassuk a faj védelmére irányuló erőfeszítéseket.

A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) hangja

Hangja mire hasonlít: A fehérbóbitás kakadu hangja jellegzetes és könnyen felismerhető. Hangos, éles, rikácsoló hangokat ad ki, amelyek messzire elhallatszanak. Gyakran hasonlítják a trombita vagy a harsona hangjához.

Hangjának jellegzetességei:

Hangerő: A fehérbóbitás kakadu nagyon hangos madár, különösen, ha izgatott vagy fenyegetve érzi magát. Hangja akár 100 decibeles hangerőt is elérhet, ami nagyjából egy motorkerékpár vagy egy fúrógép zajának felel meg.
Részletgazdagság: A kakadu hangja nem csak egy egyszerű rikácsolás, hanem változatos hangokból áll, amelyek különböző jelentéseket hordoznak.
Repertoár: A fehérbóbitás kakadu hangrepertoárja igen széles, és magában foglalja a riasztóhívásokat, a kontaktushívásokat, a kéregető hangokat, a párzási dalokat és a játékos hangokat.

Hangkeltés mechanizmusa:

A kakaduk hangját a syrinx nevű hangképző szerv segítségével keltik, amely a légcsövük alsó részén található. A syrinx két különálló hangképző résszel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a kakaduk számára, hogy egyszerre két különböző hangot is kiadjanak.

Hangszínek és jelentésük:

Éles, rikácsoló hangok: Általában riasztóhívások, amelyek veszélyre figyelmeztetik a többi kakadut.
Lágyabb, gügyögő hangok: Kontaktushívások, amelyekkel a kakaduk egymással tartják a kapcsolatot.
Kéregető hangok: A fiókák és a fiatal kakaduk használják ezeket a hangokat, hogy táplálékot kérjenek a szüleiktől.
Párzási dalok: A hímek bonyolult dalokat énekelnek, hogy magukhoz vonzzák a tojókat a párzási időszakban.
Játékos hangok: A kakaduk játékos hangokat adnak ki, amikor játszanak vagy kommunikálnak egymással.

Hangok és kontextus:

A fehérbóbitás kakadu hangjai mindig kontextusfüggőek. Ugyanaz a hang más-más jelentést hordozhat attól függően, hogy milyen helyzetben használják. Például egy éles rikácsolás jelenthet veszélyt, de lehet a játék része is.

Hangok változása:

A fehérbóbitás kakadu hangja változik az életkorral és a nemtől függően. A fiatal kakaduk hangja magasabb és élesebb, mint a felnőtteké. A hímek hangja általában mélyebb és erőteljesebb, mint a tojóké.

A fehérbóbitás kakadu hangja fontos szerepet játszik a kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a túlélésben. A hangok tanulmányozása segíthet jobban megérteni a faj viselkedését és ökológiáját.

Érdekességek róla, tények röviden

Jellemző	Tény
Bóbitája	Jellegzetes, felmereszthető tollkorona a fején, amelyet kommunikációra és érzelmek kifejezésére használ.
Intelligenciája	Kiváló problémamegoldó képesség, eszközhasználat, játékos viselkedés.
Beszédkészsége	Képes utánozni az emberi beszédet és más hangokat.
Társas viselkedése	Erős párkapcsolatok, bonyolult szociális interakciók, együttműködés a fiókanevelésben.
Élettartama	Fogságban akár 40-60 évig is élhet.
Természetvédelmi státusza	Veszélyeztetett, az illegális kereskedelem és az élőhelyvesztés miatt.