A fecskefarkú kánya hangja (Elanoides forficatus)

2024.03.24. - by Madarak

A fecskefarkú kánya (Elanoides forficatus) megjelenése, életmódja, szaporodása

A fecskefarkú kánya (Elanoides forficatus) hangja

Hangja mire hasonlít:

A fecskefarkú kánya (Elanoides forficatus) hangja egy vékony, éles füttyentésre hasonlít, amelyet gyakran ismétel. Hangja hasonlít a vörös vércse (Falco tinnunculus) hangjához, de magasabb frekvenciájú és kevésbé rikoltó.

Hangjának jellegzetességei:

Hangmagasság: Magas frekvenciájú, kb. 2-4 kHz tartományban.
Hangszín: Vékonys, éles, füttyentő hang.
Hangerő: Elég hangos, de nem zavaró.
Hang hossza: Rövid, kb. 0,5-1 másodperc.
Ismétlés: Gyakran ismételt, sorozatban.

Hangkeltés mechanizmusa:

A fecskefarkú kánya hangját a syrinx nevű hangszervével hozza létre, amely a légcsőben található. A syrinx két membránból áll, amelyeket izmok mozgatnak. A levegő áthaladása a membránokon rezgést okoz, ami a hangot hozza létre.

Hangszínek és jelentésük:

A fecskefarkú kánya hangszínei alapján meg lehet különböztetni a hím és a tojó hangját. A hím hangja általában magasabb frekvenciájú és élesebb, mint a tojóé. A hangszínek alapján a madarak kommunikálnak egymással, és kifejezik a következőket:

Territórium védelme: A fecskefarkú kánya hangjával jelzi a territóriumát más madaraknak.
Párkeresés: A hímek hangosan fütyülnek, hogy magukhoz vonzzák a tojókat.
Udvarlás: A hímek és a tojók hangos fütyüléssel udvarolnak egymásnak.
Fiókák gondozása: A szülők hangosan fütyülnek a fiókáknak, hogy hívják őket, vagy figyelmeztessék őket a veszélyre.

Hangok és kontextus:

A fecskefarkú kánya hangjai a következő kontextusban hallhatók:

Repülés közben: A madarak gyakran fütyülnek repülés közben, hogy kommunikáljanak egymással.
Fészeképítés és költés: A madarak hangosabban fütyülnek a fészeképítés és a költés ideje alatt.
Fiókanevelés: A szülők hangosan fütyülnek a fiókáknak, hogy hívják őket, vagy figyelmeztessék őket a veszélyre.
Veszélyhelyzetben: A madarak riasztó hangokat adnak ki, ha veszélyt észlelnek.

Hangok változása:

A fecskefarkú kánya hangjai változhatnak a madár korától, nemétől és a helyzettől függően. A fiatal madarak hangja általában vékonyabb és gyengébb, mint a felnőtteké. A hímek hangja általában magasabb frekvenciájú és élesebb, mint a tojóké. A madarak hangjai hangosabbak és sürgetőbbek lehetnek veszélyhelyzetben.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/AKHCFQUKLZ

A fecskefarkú kánya hangja (Elanoides forficatus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Érdekességek róla, tények röviden

Tények röviden:

Táplálék: Kígyókkal, gyíkokkal, békákkal és madarakkal táplálkozik.
Élőhely: Nyílt erdők, szavannák és mezőgazdasági területek.
Fészeképítés: Magas fákra építi fészkét.
Tojásszám: 1-2 tojást rak.
Költés: 30-35 napig kotlik.
Fiókanevelés: A fiókák 6-7 hetes korukban válnak röpképessé.
Védettség: A CITES I. mellékletében szereplő védett faj.

Érdekességek:

A fecskefarkú kánya a leghosszabb farkú ragadozó madár Észak-Amerikában.
A farka a testhossza harmadát teszi ki.
A farkát kormánylapátként használja a repülés közbeni irányításhoz.
A fecskefarkú kánya nagyon ügyes repülő, képes a levegőben lebegni és kanyarodni.
Gyakran vadászik kígyókra, és a levegőben kapja el őket.
A fecskefarkú kánya fontos szerepet játszik a kártevők elleni küzdelemben.

Egyéb: