A havasi pityer (Anthus spinoletta) megjelenése, jellemzői
Mérete és súlya:
- Testhossza: 16-17 cm
- Szárnyfesztávolsága: 24-29 cm
- Súlya: 18-25 gramm
Színezete:
- Háta sötétbarna, feketés foltokkal tarkítva.
- Feje teteje szürke, sötétbarna csíkkal.
- Szeme sötétbarna.
- Torka fehér, barna szegéllyel.
- Hasa rozsdavörös, sötétbarna csíkokkal.
- Szárnya sötétbarna, világosabb szegéllyel.
- Farka sötétbarna, fehér szegéllyel.
Jellemzői:
- Karcsú, kecses madár.
- Hosszú farka van, amelyet gyakran fel-le mozgat.
- Rövid, erős csőre van.
- Folyamatosan mozog, a talajon ugrálva és rovarokat keresve.
- Jellemző éneke egy vékony, magas hangú „csi-csi-csi”.
Várható élettartama:
- A vadonban 4-6 év, de fogságban akár 10 évig is élhet.
Élőhelye:
- Hegyvidéki rétek és legelők.
- Sziklás lejtők és törpefenyvesek.
- Télen síkvidéki mezőgazdasági területeken is megtalálható.
Táplálkozása:
- Rovarokkal, pókokkal és apró ízeltlábúakkal táplálkozik.
Fészkelés:
- Fészkét a talajon, fűcsomók közé építi.
- 4-6 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik.
- A fiókák 14-16 napig tartózkodnak a fészekben.
Védettség:
- Magyarországon védett madár, eszmei értéke 10 000 Ft.
A havasi pityer (Anthus spinoletta) elterjedése, előfordulása
A havasi pityer Európa, Ázsia mérsékelt övi részén és Kínában honos. Főleg hegyvidéki réteken és legelőkön, sziklás lejtőkön és törpefenyvesekben él. Télen síkvidéki mezőgazdasági területeken is megtalálható.
Európában:
- A Pireneusoktól és az Alpoktól a Kárpátokig és a Balkánig terjedő hegyvonulatokban él.
- Skandináviában és Nagy-Britanniában is megtalálható.
- Oroszország európai részén is honos.
Ázsiában:
- A Himalája hegységben és a Tien-šanban él.
- Közép-Ázsiában és Mongóliában is megtalálható.
- Kína északkeleti részén is honos.
Magyarországon:
- A Kárpát-medencében alkalmi vendég.
- Főleg a hegyvidéki területeken figyelhető meg, mint a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység.
Élőhelyi preferenciák:
- Nyílt, füves területeket kedvel, sziklás lejtőkkel és törpefenyvesekkel.
- Fontos számára a víz közelsége.
- Télen síkvidéki mezőgazdasági területeken is megtalálható, ahol gyommagvakkal és rovarokkal táplálkozik.
Vándorlás:
- A zord északi területekről délre vonul telelni.
- Magyarországon a téli hónapokban figyelhető meg.
Rendszertani besorolása
Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Billegetőfélék (Motacillidae) Nemzetség: Billegetők (Anthus) Faj: Havasi pityer (Anthus spinoletta)
A faj tudományos nevének eredete:
- A „Anthus” nemzetség a görög „anthos” szóból származik, amelynek jelentése „virág”. Ez a név a billegetők virágos réteken való gyakori előfordulására utal.
- A „spinoletta” fajnév a latin „spina” (tüske) és a „lettus” (kis) szavakból származik. Ez a név a havasi pityer hátán található sötétbarna foltokra utal.
A havasi pityer rokonsági kapcsolatai:
A havasi pityer a billegetőfélék családjába tartozik, amelynek legközelebbi rokonai a pacsirtafélék (Alaudidae) és a fecskefélék (Hirundinidae).
A havasi pityer alfajai:
A havasi pityernek 5 alfaja van:
- Anthus spinoletta spinoletta (Linnaeus, 1758) – Európa és Nyugat-Ázsia
- Anthus spinoletta coutellii (Audouin, 1828) – Észak-Afrika
- Anthus spinoletta blakei (Hartert, 1905) – Kelet-Ázsia
- Anthus spinoletta japonicus (Temminck & Schlegel, 1847) – Japán
- Anthus spinoletta pacificus (Latham, 1802) – Csendes-óceáni térség
A havasi pityer (Anthus spinoletta) életmódja
Táplálkozás:
- Főként földi rovarokkal, pókokkal, apró rákokkal, csigákkal és gyűrűsférgekkel táplálkozik.
- Táplálékát az alacsony növényzet között és a vízparton szedegeti a talajról.
- A repülő rovarokat is ügyesen elkapja.
Szaporodás:
- Sziklarepedésekben, köves területeken vagy kövek alatt fészkel.
- Fészkét mohával, fűvel és növényi anyagokkal béleli ki.
- Április-májusban zajlik a költési időszaka.
- Egy fészekaljban 4-6 tojás található.
- A kotlási időszak körülbelül 13-14 napig tart.
- A fiókák 14-16 napig maradnak a fészekben, majd kirepülnek.
Viselkedés:
- A talajon mozog jellegzetes ugráló és bólogató mozdulatokkal.
- Farkát gyakran fel-le mozgatja.
- Rövidtávú vonuló madár, a telet költőhelyétől alacsonyabban fekvő területeken, a víz közelében tölti.
- Dalosmadár, éneke jellemzően magas, vékony, éles hangú „csi-csi-csi”.
Élőhely:
- Hegyvidéki területek tipikus lakója.
- Részesíti előnyben a magashegyi réteket, törpefenyveseket, sziklás részekkel tarkított füves hegyoldalakat.
- Nyaraláskor a hegyekben a vízmosások, patakpart mentén gyakran megfigyelhető.
- Télen síkvidéki mezőgazdasági területekre húzódik, ilyenkor a tengerpartokon is megjelenhet.
Érdekesség:
- A havasi pityer Magyarországon csak az őszi és tavaszi átvonulásakor, vagy a téli időszakban figyelhető meg. Fészkelő állománya nincs hazánkban.
A havasi pityer (Anthus spinoletta) táplálkozása
Íme a havasi pityer (Anthus spinoletta) táplálkozásának részletesebb leírása:
Étrendje:
- Főként rovarevő, ízeltlábúak széles skáláját fogyasztja.
- Legfontosabb zsákmányállatai közé tartoznak:
- Legyek és lárváik
- Bogarak
- Szitakötők
- Hangyák
- Pókok
- Csigák és kisebb meztelencsigák
- Gyűrűsférgek
Táplálékkeresési szokásai
- Főleg a talajon mozogva vagy alacsony növényzet között szedegeti össze táplálékát.
- Jellegzetes mozdulatokkal – ugrálva, bólogatva – kutat férgek, rovarok után a földön.
- Ügyesen kapja el a repülő rovarokat is rövid, röppenő vadászatokkal.
- Gyakran keresi táplálékát vízparton, patakok, tavak mentén, a nedves kövek között élő ízeltlábúakat fogyasztva.
Szezonális változások:
- Nyáron szinte kizárólag ízeltlábúakat fogyaszt.
- Ősztől tavaszig tápláléka kis mennyiségben magvakat, növényi terméseket is tartalmazhat.
Érdekességek:
- A havasi pityer télen a síkvidéken a szántóföldeken a lehullott gyommagvakat is összeszedegeti.
- Fiókáit kizárólag ízeltlábúakkal eteti, elősegítve ezzel a gyors növekedést és tollazatuk kifejlődését.
Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái
A havasi pityer fészkelőhelyéről, szaporodásáról és fiókáiról az alábbiakat érdemes tudni:
Fészkelőhelye:
- A nyílt sziklás hegyvidéki területeket kedveli törpefenyvesekkel, köves, füves lejtőkkel, patakokkal közel a fészkelőhelyhez.
- Fészkét a talajra építi:
- Sziklarepedésekben
- Kövek alatt
- Sűrű fűcsomók közé a lejtőkre
- Fészkét mohával, száraz fűszálakkal, egyéb növényi anyagokkal béleli.
Szaporodása:
- Április-májusban zajlik a költési időszaka.
- Évente általában kétszer is költ.
- Egy fészekaljban 4-6 tojás található, melyek világos alapon sötétebb mintázattal díszítettek.
- A tojó kotlik a tojásokon körülbelül 13-14 napig.
- A kikelt fiókákról 14-16 napig a szülők gondoskodnak a fészekben.
- Mire kirepülnek a fiatalok, a tojó már a második fészekalj tojásait rakja/kotlja.
Fiókák:
- A fiókák fészekhagyók, azaz a kikelésük után hamar elhagyják a fészket.
- Kirepülésüket követően 1-2 hétig még a szülők táplálják őket.
- A fiókák első tollruhája hasonlít a kifejlett madarak tollazatára, de általában halványabb színezetű.
Érdekességek
- A szülők felváltva kotlanak, a kotlásban részt nem vevő madár táplálékot keres.
- A kikelt fiókák fejlődése rendkívül gyors – rövid idő alatt megtanulnak röpülni és önállóan táplálkozni. Ez a gyors nevelkedés teszi lehetővé a havasi pityerek számára az évente több sikeres költés megvalósítását.
Ismertebb betegségei lehetnek
A havasi pityer (Anthus spinoletta) számos betegségnek lehet kitéve, melyeket kórokozók, élősködők, környezeti hatások okozhatnak. Íme néhány példa a leggyakoribb és legjelentősebb kórképekre:
Paraziták:
- Külső élősködők:
- Tetvek (Mallophaga): Szívogatják a madár vérét, gyengítve azt, és irritációt okozva.
- Atkák (Acari): Bőrbe fúródnak, allergiás reakciókat, irritációt okozva.
- Bolhák (Siphonaptera): Vérszívók, gyengítik a madarat, kórokozókat terjeszthetnek.
- Belső élősködők:
- Férgek (Helminthok): Bélféreg, galandféreg, fonálféreg. A tápanyagok felszívódását gátolják, emésztési zavarokat okoznak.
- Kokcidiák (Protozoonok): Bélparaziták, hasmenést, súlyvesztést okoznak.
Betegségek:
- Baktériumos fertőzések:
- Mycoplasma gallisepticum: Légúti megbetegedést okoz, légzési nehézségeket, köhögést, tüdőgyulladást.
- Salmonella spp.: Emésztőrendszeri fertőzést okoz, hasmenést, hányást, súlyvesztést.
- Vírusos fertőzések:
- Avian influenza: Légúti megbetegedést okoz, magas lázzal, légzési nehézségekkel, tüdőgyulladással.
- Newcastle-kór: Idegrendszeri tüneteket okoz, bénulást, koordinációs zavarokat.
- Gombás fertőzések:
- Aspergillosis: Légúti megbetegedést okoz, légzési nehézségeket, köhögést, tüdőgyulladást.
- Candidiasis: Bőr- és nyálkahártya-fertőzéseket okoz.
Környezeti hatások:
- Mérgezés:
- Mezőgazdasági vegyszerek (peszticidek, herbicidek)
- Ólom a vadászatból származó lövedékekből
- Trauma:
- Ütközés ablakkal, épülettel
- Ragadozók általi támadás
A havasi pityer populációk egészségére jelentős hatással lehetnek a fenti betegségek és kórokozók. A madarak gyengülése, elhullása a populációk létszámának csökkenéséhez vezethet.
Fontos kiemelni, hogy a havasi pityer fajon belül is eltérő lehet a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A madarak tápláltsága, kondíciója, életkora befolyásolhatja a kórokozók elleni küzdelem sikerességét.
A madárvédelmi programok kiemelt célja a havasi pityer populációk egészségének megőrzése, a kórokozók terjedésének megelőzése. A kutatók folyamatosan vizsgálják a havasi pityert érintő betegségeket, és keresik a hatékony védekezési lehetőségeket.
Lehetséges ellenfelei, ellenségei
A havasi pityer (Anthus spinoletta) számos ragadozóval és vetélytárssal kénytelen szembenézni a vadonban. Íme, egy lista a leggyakoribb ellenfeleiről:
Ragadozók:
- Madarak:
- Ragadozó madarak (sólymok, héják, baglyok)
- Varjúfélék (varjak, szarkák)
- Sirályfélék (sirályok, csérek)
- Emlősök:
- Róka
- Menyét
- Görény
- Macska
- Hüllők:
- Kígyók
- Kétéltűek:
- Béka
Vetélytársak:
- Madarak:
- Más billegetőfajok (pl. mezei pityer, hegyi billegető)
- Füsti fecske
- Kisebb énekesmadarak
- Emlősök:
- Denevérek
- Rágcsálók (egerek, pocok)
A havasi pityer a ragadozók elől rejtőzködéssel, meneküléssel, figyelmeztető hangjelzések kiadásával védekezik. A vetélytársakkal szemben a területvédelemmel és a táplálékért folyó versengéssel igyekszik érvényesíteni magát.
A havasi pityer populációk számára a ragadozók és vetélytársak jelentette veszély mértéke számos tényezőtől függ:
- Élőhely: A nyíltabb területeken élő madarak jobban ki vannak téve a ragadozóknak.
- Évszak: A téli időszakban, amikor kevesebb a táplálék, a madarak hajlamosabbak a ragadozók általi zsákmányolttá válni.
- Populációsűrűség: A zsúfoltabb területeken a madaraknak fokozottabb versenyt kell kiállniuk a táplálékért és a fészkelőhelyekért.
A madárvédelmi programok célja a havasi pityer populációk élőhelyének védelme és a ragadozók állományának szabályozása, hogy a madarak zavartalanul fészkelhessenek és táplálkozni tudjanak.
Védettsége – Természetvédelmi helyzete
A havasi pityer (Anthus spinoletta) Magyarországon fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 10 000 Ft. Védettségének oka a faj ritkasága és a populációt érő veszélyforrások.
A havasi pityert érintő veszélyforrások:
- Élőhelyének elvesztése: A hegyvidéki területek beépítése, a mezőgazdaság terjedése, a síterepek építése csökkenti a havasi pityer számára rendelkezésre álló élőhelyet.
- Természeti katasztrófák: Erdei tüzek, árvizek pusztíthatják a fészkelőhelyeket.
- Rágcsálók: A patkányok, egerek prédálhatják a tojásokat és a fiókákat.
- Mérgezés: Mezőgazdasági vegyszerek (peszticidek, herbicidek) okozhatnak mérgezést a madarakban.
- Klímaváltozás: A hőmérséklet emelkedése és a csapadékviszonyok változása hatással lehet a havasi pityer élőhelyére és táplálékbázisára.
A havasi pityer védelme:
A havasi pityer védelme érdekében számos intézkedést tesznek:
- Természetvédelmi területek kijelölése: A havasi pityer élőhelyének védelme érdekében nemzeti parkokat és más védett területeket hoztak létre.
- Élőhely-rekonstrukciós programok: A leromlott élőhelyek helyreállítása és a faj számára kedvező körülmények megteremtése.
- Ragadozók állományának szabályozása: A patkányok, egerek és más ragadozók állományának gyérítése a fészkelési siker javítása érdekében.
- Környezeti nevelés: A lakosság felvilágosítása a havasi pityer védelmének fontosságáról.
A havasi pityer természetvédelmi helyzete:
A havasi pityer globálisan nem veszélyeztetett faj, de a populációk lokálisan csökkenhetnek a fent említett veszélyforrások hatására. A faj védelme érdekében továbbra is fontos a természetvédelmi programok támogatása és a lakosság tudatosságának növelése.
A havasi pityer (Anthus spinoletta) hangja
A havasi pityer (Anthus spinoletta) éneke jellegzetes és változatos, fontos szerepet játszik a kommunikációban. Íme, egy átfogó leírás a hangjáról:
Hangja:
- A havasi pityer éneke vékony, magas hangú, csilingelő, ciripelő hangokból áll.
- Gyakran ismételt, dallamos motívumokat tartalmaz, melyeket „csi-csi-csi”, „tri-tri-tri” vagy „csiv-csiv-csiv” hangokként lehet leírni.
- A hím éneke hosszabb és bonyolultabb, mint a tojóé.
Hangjának jellegzetességei:
- Finom, tiszta hangszín
- Gyors ritmus
- Változatos hangmagasság
- Gyakran ismétlődő motívumok
Hangkeltés mechanizmusa:
- A hangokat a madár hangszalagjai keltik a légzsákok segítségével.
- A hangszalagok rezgése a levegő rezgését okozza, ami a hangot hozza létre.
Hangszínek és jelentésük:
- A hangszín változásai információkat hordoznak a madár hangulatáról, szándékáról és helyzetéről.
- A riasztó hangok élesebbek, durvábbak, míg a párzási időszakban hallható énekek dallamosabbak, lágyabbak.
Hangok és kontextus:
- A havasi pityer különböző hangokat ad ki a kommunikáció különböző formáiban:
- Territórium jelölése: Hosszú, dallamos énekek a terület határainak kijelölésére.
- Párzás: Csábító hangok a tojók vonzására.
- Fiókanevelés: Rövid, éles hangok a fiókák figyelmeztetésére a veszélyre.
- Riasztás: Hangos, riasztó hangok ragadozók észlelésekor.
Hangok változása:
- A havasi pityer hangjai a szezontól és a madár életszakaszától függően változnak.
- A fiókák kirepülése után a hím éneke kevésbé lesz intenzív.
- A téli időszakban a madarak kevesebbet énekelnek.
Hang: https://xeno-canto.org/contributor/ASHYJYGAZS
Érdekességek róla, tények röviden
- Hegyvidéki madár: A havasi pityer a hegyvidéki területeket kedveli, sziklás lejtőkön, törpefenyvesekben és nyílt gyepeken él.
- Kiváló énekes: A hím havasi pityer dallamos, csilingelő éneke messzire hangzik a hegyekben.
- Fészkét a talajra építi: A fészek mohából, fűszálakból és levelekből készül, és gyakran kövek vagy sziklák alá rejtve található.
- Rovarevő: A havasi pityer főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat, csigákat és gilisztákat is fogyaszt.
- Kisebb termetű: A havasi pityer a billegetőfajok közül az egyik legkisebb termetű, mindössze 16-18 cm hosszú.
- Vonuló madár: A havasi pityer télen melegebb vidékekre vonul, és tavasszal tér vissza a hegyekbe.
- Fokozottan védett: A havasi pityer Magyarországon fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 10 000 Ft.
További tények:
- Latin neve: Anthus spinoletta
- Testhossza: 16-18 cm
- szárnyfesztávolsága: 22-25 cm
- Tömege: 18-22 gramm
- Tojásszám: 4-6 tojás
- Költés ideje: 13-14 nap
- Fiókanevelés ideje: 14-16 nap
Érdekességek:
- A havasi pityer képes a levegőben lebegni, miközben rovarokat fog.
- A hím havasi pityer a tojó csalogatására táncot is lejt.
- A havasi pityer a legmagasabban fészkelő madárfajok közé tartozik.
MADARAK KATEGÓRIÁI:
- Dögevő madarak
- Énekesmadarak
- Erdei madarak
- Fakopácsok
- Halevő madarak
- Kerti madarak
- Költöző madarak
- Madarak
- Madárhangok
- Magevő madarak
- Mezei madarak
- Mindenevő madarak
- Nádi madarak
- Növényevő madarak
- Ragadozó madarak
- Rovarevő madarak
- Tavi madarak
- Tengeri madarak
- Városi madarak
- Vizi madarak
Fotók: Pixabay, Vistacreate
A havasi pityer (Anthus spinoletta) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.