Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) megjelenése, jellemzői
Méret és súly:
- Testhossza: 14-15 cm
- Szárnyfesztávolsága: 23-28 cm
- Súlya: 12-20 gramm
Szín:
- Hím: Feje, nyaka és szárnyai feketék, torka és melle fehér, hasa rozsdavörös.
- Tojó: Hátulsó része barna, torka és melle világosabb barna, hasa rozsdavörös.
Jellemzők:
- Karcsú testű, hosszú farkú madár.
- A hím nászidőszakban jellegzetes éneket hallat.
- Főleg rovarokkal táplálkozik.
- Nyílt, sziklás területeken él.
- Vonuló faj, Afrikában telel.
Várható élettartam:
- 3-4 év
Egyéb érdekességek:
- Magyarországon ritka faj, fokozottan védett.
- A hím apácahantmadár a nászidőszakban gyakran énekel a levegőben lebegve.
- A tojó egyedül építi a fészket és költi ki a tojásokat.
Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) elterjedése, előfordulása
Elterjedés:
- Délkelet-Európában, a Fekete-tenger partvidékén, a Kaukázusban, Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában honos.
- Magyarországon ritka kóborló, eddig mindössze 6 alkalommal észlelték.
Élőhely:
- Nyílt, sziklás területeket kedvel, sziklagyepeken, köves lejtőkön, sziklafalakon és romokon is megtalálható.
- Főleg a hegyvidéki területeket preferálja, 1000-2500 méter magasságban is előfordul.
Vonulás:
- Vonuló faj, szeptemberben telelni Afrikába vonul.
Rendszertani besorolása
Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Légykapófélék (Muscicapidae) Nemzetség: Hantmadarak (Oenanthe) Faj: Apácahantmadár (Oenanthe pleschanka)
Tudományos név: Oenanthe pleschanka
Egyéb elnevezések:
- Feketehátú hantmadár
- Feketehátú poszáta
Fontos megjegyezni, hogy az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fokozottan védett.
További információk:
- Az apácahantmadár a „Muscicapidae” madárcsaládba tartozik.
- A hím apácahantmadár nászidőszakban jellegzetes éneket hallat.
- Főleg rovarokkal táplálkozik.
- A tojó egyedül építi a fészket és költi ki a tojásokat.
Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) életmódja
Táplálkozás:
- Főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat, százlábúakat és csigákat is fogyaszt.
- Táplálékát a talajon keresgélve vagy a levegőben kapva szerzi be.
Szaporodás:
- Május-júniusban költ.
- A fészket a tojó építi fűszálakból, mohából és zuzmóból.
- A fészekalj 4-6 tojásból áll, melyeken a tojó 13-14 napig kotlik.
- A fiókák 13-14 napig tartózkodnak a fészekben.
Viselkedés:
- Magányos madár, csak a költési időszakban él párban.
- Jellemző rá a bólogató fejmozgás.
- A hím nászidőszakban jellegzetes éneket hallat, melynek célja a tojók vonzása és a terület védelme.
Vonulás:
- Vonuló faj, szeptemberben telelni Afrikába vonul.
- Tavasszal áprilisban tér vissza a fészkelőhelyére.
Természetes ellenségei:
- Ragadozó madarak, mint a sólyom és a héja.
- Fészekrabló emlősök, mint a róka és a menyét.
Védettség:
- Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 25 000 Ft.
Fontos megjegyezni, hogy az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fontos a védelme.
További információk:
- Az apácahantmadár a „Muscicapidae” madárcsaládba tartozik.
- A hím apácahantmadár nászidőszakban jellegzetes éneket hallat.
- Főleg rovarokkal táplálkozik.
- A tojó egyedül építi a fészket és költi ki a tojásokat.
Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) táplálkozása
Az apácahantmadár főként rovarokkal táplálkozik, de pókokat, százlábúakat és csigákat is fogyaszt. Táplálékát a talajon keresgélve vagy a levegőben kapva szerzi be.
Táplálékának összetétele:
- Bogarak (pl. futóbogarak, cincérek, pókhálósbogarak)
- Hangyák
- Méhek
- Legyek
- Szitakötők
- Szöcskék
- Tücskök
- Pókok
- Százlábúak
- Csigák
Táplálkozási stratégiája:
- Az apácahantmadár gyakran figyelőhelyről vadászik, ahonnan lecsap a zsákmányára.
- Levegőben kapva is fogyaszt rovarokat.
- A talajon keresgélve is gyűjt táplálékot.
- Kővé vált madárürülék-halmokat (ún. guánót) is használhat figyelőhelyként.
Érdekességek:
- Az apácahantmadár a táplálékát egészben nyeli le.
- A gyomrában lévő erős gyomorsav megemészti a rovarok kemény kitinvázát is.
- A fiókák táplálékát a szülők hordják a fészekbe.
Az apácahantmadár táplálkozása fontos szerepet játszik a rovarpopulációk szabályozásában.
Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái
Fészkelőhely:
- Nyílt, sziklás területeket kedvel, sziklagyepeken, köves lejtőkön, sziklafalakon és romokon is megtalálható.
- Fészkét a talajon, sziklarepedésekben vagy üregekben építi.
- A fészek fűszálakból, mohából és zuzmóból készül.
Szaporodás:
- Május-júniusban költ.
- A tojó 4-6 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik.
- A fiókák 13-14 napig tartózkodnak a fészekben.
- A szülők mindketten részt vesznek a fiókák nevelésében.
Fiókák:
- A fiókák csupaszok és vakon születnek.
- A szülők rovarokkal etetik őket.
- A fiókák 13-14 napos korukban repülnek ki a fészekből.
Érdekességek:
- Az apácahantmadár gyakran más madárfajok fészkébe rakja tojásait, ún. kakukktojásként.
- A fiókák kirepülésük után még egy ideig a szülők kíséretében maradnak.
Az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fontos a fészkelőhelyeinek védelme.
Ismertebb betegségei lehetnek
Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) számos betegségre fogékony lehet, beleértve a következőket:
Paraziták:
- Külső paraziták: Kullancsok, atkák, tetvek, bolhák
- Belső paraziták: Férgek, protozoonok
Baktériumok:
- Szalmonella: Emésztőrendszeri megbetegedést okoz
- Mycobacterium avium complex: Krónikus, soványodással járó betegség
- Ornithobacterium rhinotracheale: Légúti megbetegedést okoz
Vírusok:
- Madárinfluenza: Súlyos légúti megbetegedést okoz
- Newcastle-kór: Vírusos megbetegedés, amely idegrendszeri tüneteket okoz
- Circovirus: Immunrendszert gyengítő vírus
Gombák:
- Candida: Emésztőrendszeri és légúti megbetegedést okoz
- Aspergillus: Légúti megbetegedést okoz
Egyéb:
- Mérgezés: Rovarirtó szerek, nehézfémek
- Trauma: Sérülések ragadozók, ütközések következtében
- Tápanyaghiány: Vitamin- és ásványianyag-hiány
A betegségek tünetei változatosak lehetnek, beleértve a következőket:
- Letargia
- Csökkent étvágy
- Súlyvesztés
- Tojásrakási nehézségek
- Tojás héjának elváltozásai
- Légúti tünetek (pl. tüsszögés, köhögés)
- Idegrendszeri tünetek (pl. bénulás, görcsök)
Fontos, hogy a beteg madarat állatorvoshoz vigyük, hogy megállapítsák a betegség okát és megfelelő kezelést kapjon.
Megelőzés:
A betegségek megelőzése érdekében fontos a következők betartása:
- A madarak számára megfelelő higiéniai körülmények biztosítása
- Egészséges táplálék biztosítása
- A madarak parazitamentesítése
- A madarak oltása (ha lehetséges)
Lehetséges ellenfelei, ellenségei
Ragadozó madarak:
- Sólyom
- Héja
- Karvaly
- Bagoly
Ragadozó emlősök:
- Róka
- Menyét
- Görény
- Macska
Kígyók:
- Vipera
- Sikló
Egyéb:
- Más madárfajok (pl. verebek, rigók)
- Rovarok (pl. hangyák, darazsak)
Az apácahantmadár ellenfelei és ellenségei a következő módokon okozhatnak kárt:
- Megeheti a madarat: Ez a leggyakoribb veszélyforrás, főleg a fiókák számára.
- Elpusztíthatja a fészket: A ragadozók gyakran elpusztítják a fészket, hogy megegyék a tojásokat vagy a fiókákat.
- Versenghet a táplálékért: Más madárfajok versenghetnek az apácahantmadárral a rovarokért.
- Betegségeket terjeszthet: A rovarok és a kígyók betegségeket terjeszthetnek az apácahantmadárra.
Az apácahantmadár a következő módokon védekezhet az ellenfelei és ellenségei ellen:
- Rejtőzködés: Az apácahantmadár sziklás területeken él, ahol könnyen elbújhat a ragadozók elől.
- Éberség: Az apácahantmadár gyakran figyelőhelyről figyeli a környezetét, hogy észrevegye a közeledő ragadozókat.
- Repülés: Az apácahantmadár gyorsan és ügyesen repül, így el tud menekülni a ragadozók elől.
- Csaló taktika: Az apácahantmadár sérült madarat tettetve elcsalhatja a ragadozókat a fészektől.
Védettsége – Természetvédelmi helyzete
Védettség:
Az apácahantmadár Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 25 000 Ft. Ez azt jelenti, hogy tilos a madarat befogni, tartani, gyilkolni, fészkét elpusztítani.
Természetvédelmi helyzete:
Az apácahantmadár Európában ritka fajnak számít, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel. A faj főbb veszélyforrásai a következők:
- Élőhelyének elvesztése: A sziklás területek beépítése és a mezőgazdasági művelésmód változása az apácahantmadár élőhelyének csökkenését eredményezi.
- Mérgezés: A rovarirtó szerek használata mérgezéshez vezethet az apácahantmadárnál.
- Rágcsálók: A patkányok és az egerek gyakran elpusztítják az apácahantmadár fészkét.
Természetvédelmi intézkedések:
Az apácahantmadár védelme érdekében a következő intézkedések szükségesek:
- Élőhelyének védelme: A sziklás területek védetté nyilvánítása és a mezőgazdasági művelésmód fenntarthatóbbá tétele.
- Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A mesterséges fészekodúk segíthetnek az apácahantmadárnak a fészkelőhelyek hiányának leküzdésében.
- Környezeti nevelés: A lakosság felvilágosítása az apácahantmadár védelmének fontosságáról.
Fontos megjegyezni, hogy az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fontos a védelme.
Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) hangja
Az apácahantmadár hangja változatos, és magában foglalja a következőket:
- Ének: Az ének a hím madarak territóriumjelző hangja, és a tojók vonzására is szolgál. A hím éneke dallamos és változatos, csicsergő, fütyülő és recsegő hangokat is tartalmaz.
- Hívóhang: A hívóhangot mindkét ivar használja a párkapcsolat fenntartására, a fiókák hívására és a ragadozók figyelmeztetésére. A hívóhang rövid, éles hang.
- Riadóhang: A riadóhangot a fiókák használják, ha veszélyt észlelnek. A riadóhang éles, csipogó hang.
- Koccanó hang: A koccanó hangot a hím madarak használják a territóriumuk védelmére. A koccanó hang két, kemény hang ütközése.
Hangjának jellegzetességei:
- Az apácahantmadár hangja magas hangfekvésű, és gyakran tartalmaz csicsergő, fütyülő és recsegő hangokat.
- A hím éneke dallamosabb és változatosabb, mint a tojó hívóhangja.
- A fiókák riadóhangja éles és csipogó.
- A koccanó hang két, kemény hang ütközése.
Hangkeltés mechanizmusa:
Az apácahantmadár hangja a hangszálaiból származik, amelyek a légcsőben helyezkednek el. A madár a légzsákok segítségével áramoltatja a levegőt a hangszálakon, ami rezgést okoz, és ez hozza létre a hangot.
Hangszínek és jelentésük:
- A hím énekében a különböző hangszínek a territórium méretét és minőségét, a madár kondícióját és a tojók vonzására való hajlandóságát jelzik.
- A hívóhang a madár tartózkodási helyét jelzi a párjának vagy a fiókáknak.
- A riadóhang a fiókák figyelmeztetésére szolgál a veszélyre.
- A koccanó hang a hím madár territóriumának védelmét szolgálja.
Hangok és kontextus:
Az apácahantmadár a különböző hangokat különböző kontextusban használja. A hím madár énekel a territóriumának kijelölésére és a tojók vonzására. A hívóhangot mindkét ivar használja a párkapcsolat fenntartására és a fiókák hívására. A riadóhangot a fiókák használják, ha veszélyt észlelnek. A koccanó hangot a hím madarak használják a territóriumuk védelmére.
Hangok változása:
Az apácahantmadár hangjai a madár korától, nemétől és a tartózkodási helyétől függően változhatnak. A fiatal madarak hangjai kevésbé dallamosak és változatosak, mint a felnőtt madaraké. A hím madarak éneke dallamosabb és változatosabb, mint a tojó hívóhangja. A fiókák riadóhangja élesebb és csipogósabb, mint a felnőtt madarak riadóhangja.
Hang: https://xeno-canto.org/contributor/OOECIWCSWV
Érdekességek az apácahantmadárról (Oenanthe pleschanka):
Elnevezés:
- A madár nevét onnan kapta, hogy a régi időkben apácák ruhájának színére emlékeztető szürke tollazatú volt.
- A „pleschanka” a szláv „plech” szóból származik, ami kopasz foltot jelent, utalva a madár fején lévő fehér foltra.
Élőhely:
- Az apácahantmadár sziklás területeken, köves lejtőkön, sziklafalakon és romokon él.
- Fészkét a talajon, sziklarepedésekben vagy üregekben építi.
Táplálkozás:
- Főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat, százlábúakat és csigákat is fogyaszt.
- Táplálékát a talajon keresgélve vagy a levegőben kapva szerzi be.
Szaporodás:
- Május-júniusban költ.
- A tojó 4-6 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik.
- A fiókák 13-14 napig tartózkodnak a fészekben.
- A szülők mindketten részt vesznek a fiókák nevelésében.
Érdekességek:
- Az apácahantmadár gyakran más madárfajok fészkébe rakja tojásait, ún. kakukktojásként.
- A fiókák kirepülésük után még egy ideig a szülők kíséretében maradnak.
- Az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fokozottan védett.
Egyéb érdekességek:
- Az apácahantmadár egyedülálló madárfaj, amelynek nincsenek közeli rokonai.
- A madár kiválóan alkalmazkodott a sziklás területeken való élethez.
- Az apácahantmadár fontos szerepet játszik a rovarpopulációk szabályozásában.
MADARAK KATEGÓRIÁI:
- Dögevő madarak
- Énekesmadarak
- Erdei madarak
- Fakopácsok
- Halevő madarak
- Kerti madarak
- Költöző madarak
- Madarak
- Madárhangok
- Magevő madarak
- Mezei madarak
- Nádi madarak
- Növényevő madarak
- Ragadozó madarak
- Rovarevő madarak
- Tavi madarak
- Tengeri madarak
- Városi madarak
- Vizi madarak
Fotók: Pixabay, Vistacreate
Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.