A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, jellemzői

A balkáni gerle karcsú, közepes méretű galamb, szürke tollazattal és rózsaszín mellkassal. Hosszúsága 28-32 cm, szárnyfesztávolsága 47-55 cm, súlya 140-200 gramm.



Megjelenés:

  • A fej, a nyak és a hát szürke.
  • A mell rózsaszín, sötétebb szürke gallérral.
  • A szárnyak szürkék, fekete foltokkal.
  • A farok szürke, fehér véggel.
  • A csőr fekete.
  • A lábak vörösek.

Jellemzők:

  • A balkáni gerle társas madár, gyakran csapatokban él.
  • Városokban és vidéken is megtalálható.
  • Főleg magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.
  • Fészkét fákra és épületekre építi.
  • Évente 2-4 alkalommal költ, fészekaljonként 2 tojást rak.
  • A tojások 14-16 nap múlva kelnek ki.
  • A fiókák 25-30 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Várható élettartam:

  • A balkáni gerle vadonban átlagosan 3-5 évig él, de fogságban akár 15 évig is élhet.
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása



A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) elterjedése, előfordulása

A balkáni gerle eredetileg Dél-Ázsiában volt honos, de a 20. században elterjedt Európa, Afrika és Észak-Amerika nagy részén. Ma már a világ egyik legelterjedtebb madárfaja.

Elterjedés:

  • A balkáni gerle először a 19. század végén jelent meg Európában, Törökországon keresztül.
  • A 20. század folyamán gyorsan terjedt nyugat és észak felé, és ma már megtalálható egész Európában, a Brit-szigetektől és Skandináviától egészen Görögországig és Portugáliáig.
  • A 20. század második felében betelepítették Észak-Amerikába és Dél-Afrikába is.
  • Ma már a Földközi-tenger medencéjében, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában és Dél-Afrikában honos.

Előfordulás:

  • A balkáni gerle a nyílt, ligetes erdőket, a mezőgazdasági területeket, a városokat és a parkokat kedveli.
  • Gyakran fészkel épületeken, hidakon és elektromos vezetékeken.
  • Társas madár, gyakran csapatokban él.

Élőhely:

  • A balkáni gerle a mérsékelt övi éghajlatot kedveli.
  • Főleg magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik, de rovarokat és csigákat is fogyaszt.
  • Fészkét gallyakból és fűszálakból építi.

Honos:

  • A balkáni gerle a következő kontinenseken honos:
    • Európa
    • Afrika
    • Ázsia
    • Észak-Amerika
    • Dél-Amerika

A balkáni gerle sikeres terjeszkedésének oka a alkalmazkodóképessége, a változatos táplálkozása és a nagy szaporodási rátája.

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása



Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Galambalakúak (Columbiformes) Család: Galambfélék (Columbidae) Nemzetség: Streptopelia Faj: Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

A Streptopelia nemzetségbe tartozó más galambfajok közé tartozik a vadgerle (Streptopelia turtur), a kacagó gerle (Streptopelia risoria) és a gyászos gerle (Streptopelia lugens).

A balkáni gerle két alfaja ismert:

  • Streptopelia decaocto decaocto: Ez az alfaj a faj névadó alfaja, és Dél-Ázsiában honos.
  • Streptopelia decaocto xanthocyclis: Ez az alfaj Afrikában és a Közel-Keleten honos.

A balkáni gerle közeli rokonai közé tartozik a vadgerle (Streptopelia turtur) és a kacagó gerle (Streptopelia risoria). Ezek a fajok mind szürke tollazatúak és rózsaszín mellkassal rendelkeznek. A balkáni gerle a vadgerlénél kisebb, és a kacagó gerlénél hosszabb farka van.

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása



A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) életmódja

A balkáni gerle rendkívül alkalmazkodó madár, emiatt sikeresen terjedt el a Föld legkülönbözőbb tájain. Itt foglaljuk össze a faj legjellemzőbb életmódbeli jegyeit:

Táplálkozás:

  • Főleg magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik, de rovarokat és csigákat is fogyaszt.
  • Gyakran látogatja az etetőket, ahol gabonaféléket, napraforgót és dióféléket fogyaszt.
  • A fiókáknak a tojó nem a csőrében hozza az ennivalót, hanem a begyében felaprózódott élelemnek és egy zsíros váladéknak a keverékét (begytej) öklendezi a fiókák szájába.

Költési időszak:

  • Április végétől októberig tart, de enyhe teleken is előfordulhat költés.
  • Évente 2-4 alkalommal költ.
  • A fészekalj 2 tojásból áll.
  • A tojásokon 18-22 napig kotlik.
  • A fiókák 25-30 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Fészek:

  • Gallyakból és fűszálakból építi.
  • Fák ágain, épületeken, hidakon és elektromos vezetékeken is fészkelhet.

Életmód:

  • Társas madár, gyakran csapatokban él.
  • Napközben aktív, éjszaka fákon alszik.
  • Jól repül, gyorsan tud irányt változtatni.
  • Hangja jellegzetes búgás, melyet gyakran hallat.

Természetes ellenségei:

  • Ragadozó madarak, mint a sólyom és a héja.
  • Macskák.
  • Kígyók.

Érdekességek:

  • A balkáni gerle a világ egyik legelterjedtebb madárfaja.
  • Betelepítették Észak-Amerikába, Dél-Afrikába és Ausztráliába is.
  • A városiasodás nyertese, jól alkalmazkodott az emberi környezethez.
  • Gyakran ábrázolják művészeti alkotásokon, mint a béke szimbólumát.

A balkáni gerle egyike a leggyakoribb madárfajoknak a Földön. Alkalmazkodóképessége, változatos táplálkozása és nagy szaporodási rátája biztosítja sikerét.

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása



A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) táplálkozása

A balkáni gerle táplálkozása rendkívül változatos, és nagymértékben függ az élőhelytől és az évszaktól.

Fő táplálékai:

  • Magvak: gabonafélék (búza, árpa, kukorica), napraforgó, repce, diófélék
  • Gyümölcsök: alma, körte, szilva, bogyós gyümölcsök
  • Zöldségek: káposzta, brokkoli, spenót
  • Rovarok: hernyók, bogarak, pókok
  • Csigák: főleg a fiókák táplálékában fontosak

Táplálkozási szokások:

  • A balkáni gerle napközben táplálkozik.
  • Gyakran látogatja az etetőket, ahol gabonaféléket, napraforgót és dióféléket fogyaszt.
  • A talajon, bokrokon és fákon is keresgél élelmet.
  • A fiókáknak a tojó nem a csőrében hozza az ennivalót, hanem a begyében felaprózódott élelemnek és egy zsíros váladéknak a keverékét (begytej) öklendezi a fiókák szájába.

Érdekességek:

  • A balkáni gerle a városiasodás nyertese, jól alkalmazkodott az emberi környezethez. Gyakran látogatja a parkokat, kerteket és udvarokat, ahol táplálékot keres.
  • A balkáni gerle táplálkozása hatással lehet a mezőgazdaságra. A madarak nagy mennyiségű gabonafélét és napraforgót fogyaszthatnak, ami károkat okozhat a termésben.

Összefoglalva:

A balkáni gerle egy opportunista táplálkozó, amely a legkülönbözőbb táplálékforrásokat is kihasználja. Ez a fajta táplálkozási rugalmasság hozzájárult a balkáni gerle sikeres terjedéséhez a Földön.

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása



Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

A balkáni gerle fészkelőhelye rendkívül változatos, és nagymértékben függ az élőhelytől. Gyakran fészkel a következő helyeken:

  • Fák ágain: Ez a leggyakoribb fészkelőhely. A gerlék előszeretettel választanak magas fákat, sűrű lombozattal, hogy védelmet nyújtsanak a ragadozók ellen.

  • Épületeken: A gerlék gyakran fészkelnek épületek eresze alatt, tetőteraszokon, ablakpárkányokon és kéményeken.

  • Hidakon: A hidak gerendái és pillérei is népszerű fészkelőhelyek a gerlék számára.

  • Elektromos vezetékeken: A gerlék néha elektromos vezetékeken is fészkelnek, ami áramütést okozhat.

Szaporodása:

A balkáni gerle évente 2-4 alkalommal költ, enyhe teleken is előfordulhat költés. A fészekalj 2 tojásból áll, melyeken a tojó 18-22 napig kotlik.

Fiókák:

A fiókák szürke színűek, sárgás csőrrel. A tojó és a hím is eteti a fiókákat begytejjel, ami a begyükben felaprózódott élelemnek és egy zsíros váladéknak a keveréke. A fiókák 25-30 napos korukban repülnek ki a fészekből, de még továbbra is a szüleik etetik őket.

Érdekességek:

  • A balkáni gerle monogám madár, azaz egy életre szóló párkapcsolatot alakít ki.
  • A hím és a tojó is részt vesz a fészeképítésben.
  • A fiókák nagyon hangosak, és gyakran csipognak, hogy ételt kérjenek a szüleiktől.

Összefoglalva:

A balkáni gerle egy rendkívül alkalmazkodó madárfaj, ami a legkülönbözőbb helyeken is képes fészkelni és szaporodni. Ez a fajta alkalmazkodóképesség hozzájárult a balkáni gerle sikeres terjedéséhez a Földön.



Ismertebb betegségei lehetnek

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) számos betegségre fogékony lehet, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:

Paraziták:

  • Galambtetű (Columbicola columbae): Ez a tetűfaj a galambok tollazatában él, és vért szív. A fertőzött madarak gyengülhetnek, és tollasodási problémáik lehetnek.
  • Galambszarkaláb (Ornithonyssus sylviarum): Ez a kullancsfaj a galambok fészkében él, és vért szív. A fertőzött madarak gyengülhetnek, és tollasodási problémáik lehetnek.
  • Galambgomba (Aspergillus fumigatus): Ez a gombafaj a galambok légzőszerveit fertőzi meg. A fertőzött madarak légzési nehézségektől szenvedhetnek, és elhullhatnak.

Vírusos megbetegedések:

  • Galambparamyxovirus: Ez a vírus a galambok idegrendszerét fertőzi meg. A fertőzött madarak bénulástól, görcsöktől és elhullástól szenvedhetnek.
  • Galamb herpeszvírus: Ez a vírus a galambok légzőszerveit és a belső szerveit fertőzi meg. A fertőzött madarak légzési nehézségektől, hasmenéstől és elhullástól szenvedhetnek.

Baktériumos megbetegedések:

  • Galambszalmonella (Salmonella typhimurium): Ez a baktérium a galambok bélrendszerét fertőzi meg. A fertőzött madarak hasmenéstől, gyengüléstől és elhullástól szenvedhetnek.
  • Galambcoli (Escherichia coli): Ez a baktérium a galambok bélrendszerét fertőzi meg. A fertőzött madarak hasmenéstől, gyengüléstől és elhullástól szenvedhetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti betegségek nem csak a balkáni gerléket, hanem más galambfajokat is érinthetnek.

A galambbetegségek megelőzése érdekében fontos:

  • A galambok tartási helyének tisztán tartása: A galambdúc rendszeres takarítása és fertőtlenítése segít megelőzni a paraziták és a fertőző betegségek terjedését.
  • A galambok etetésének higiéniája: A galamboknak friss és tiszta vizet és takarmányt kell biztosítani.
  • A beteg galambok elkülönítése: A beteg galambokat el kell különíteni az egészséges galamboktól, hogy megelőzzük a fertőzés terjedését.

Ha aggódik a galambjai egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.



Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A balkáni gerlének (Streptopelia decaocto) számos természetes ellensége van, melyeket az alábbi kategóriákba sorolhatunk:

Ragadozó madarak:

  • Sólyomfélék: A vándorsólyom (Falco peregrinus) és a kabasólyom (Accipiter gentilis) a gerlék legfőbb ragadozói.
  • Bagolyfélék: A kuvik (Athene noctua) és a macskabagoly (Strix aluco) is zsákmányolhat gerléket.
  • Varjúfélék: A szarka (Pica pica) és a szürke varjú (Corvus cornix) is fogyaszthat gerléket, főleg fiókákat.

Ragadozó emlősök:

  • Macska: A házi macska (Felis catus) a gerlék egyik leggyakoribb ellensége, főleg a városi környezetben.
  • Görény: A vadászgörény (Mustela putorius) is zsákmányolhat gerléket.
  • Patkány: A vándorpatkány (Rattus norvegicus) és a barna patkány (Rattus rattus) is fogyaszthat gerléket, főleg fiókákat.

Kígyók:

  • Smaragdgyík: A zöld gyík (Lacerta viridis) és a fali gyík (Podarcis muralis) is zsákmányolhat gerléket, főleg fiókákat.
  • Kígyók: A vízisikló (Natrix natrix) és a haragos sikló (Coronella austriaca) is fogyaszthat gerléket, főleg a talajon fészkelő madarakat.

Egyéb:

  • Ember: Az ember vadászik a gerlékre sport céljából, és néha élelemért is.
  • Élőhelypusztulás: Az erdők kivágása és a mezőgazdasági területek növekedése csökkenti a gerlék számára elérhető élőhelyet, és ezáltal növeli a ragadozók általi zsákmányolás esélyét.

A balkáni gerle sikeresen alkalmazkodott a különböző környezetekhez, és számos ragadozóval szemben képes megvédeni magát. A gerlék gyorsan repülnek, és képesek manőverezni a fák között, hogy elkerüljék a ragadozókat. Ezenkívül a gerlék gyakran csapatokban élnek, ami segít nekik felismerni és elriasztani a ragadozókat.

A gerlék populációját számos tényező befolyásolja, beleértve a ragadozók jelenlétét, az élőhely minőségét és az emberi tevékenységet. A gerlék populációja stabilnak tűnik, de a jövőben a ragadozók számának növekedése és az élőhelypusztulás veszélyeztetheti a gerlék populációját.



Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) nem védett madárfaj Magyarországon, és vadászható. A vadászati idény augusztus 15-től február 15-ig tart.

A balkáni gerle nem szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, és nem fenyegetett fajnak minősül. A faj elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik.

A balkáni gerle sikeresen alkalmazkodott a városi környezethez, és gyakran megtalálható parkokban, kertekben és udvarokon. A faj alkalmazkodóképessége és nagy szaporodási rátája hozzájárult ahhoz, hogy a Föld egyik legelterjedtebb madárfajává váljon.

A balkáni gerle populációját számos tényező befolyásolja, beleértve a ragadozók jelenlétét, az élőhely minőségét és az emberi tevékenységet. A gerlék populációja stabilnak tűnik, de a jövőben a ragadozók számának növekedése és az élőhelypusztulás veszélyeztetheti a gerlék populációját.

Fontos megjegyezni, hogy a balkáni gerle egyes helyeken invazív fajnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a faj elterjedése káros hatással lehet a helyi ökoszisztémára.



A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) hangja

A balkáni gerle hangja jellegzetes, mély tónusú búgás, melyet gyakran hallhatunk városokban és parkokban. A hangnak számos jellegzetessége van:

Hasonlóság:

  • A hangja leginkább egy mély, búgó „ku-hu” hanghoz hasonlítható, melyet gyakran ismétel.
  • Emellett rövidebb, rezegő hangokat, mély „gugolásokat”, kattogó és pergő hívóhangokat is hallathat.

Jellegzetességek:

  • A hang mély és rezonáns, ami különösen hajnalban és alkonyatkor tűnik ki.
  • A hívóhang hossza és hangszíne változhat, jelezve a madár hangulatát és szándékát.
  • A gerlék gyakran duettben énekelnek, a hím és a tojó hangja kissé eltérő.

Hangkeltés mechanizmusa:

  • A gerlék hangjukat a légcsőben lévő hangszálak rezgetésével keltik.
  • A hangszálakat a légzsákokból származó levegő áramoltatja.
  • A hangszínt a légzsákok mérete és a hangszálak feszessége befolyásolja.

Hangszínek és jelentésük:

  • A mély búgás a leggyakoribb hang, és territórium jelzésére, párkeresésre és udvarlásra használják.
  • A rövidebb, rezegő hangok a párok közötti kommunikációt szolgálják.
  • A mély „gugolás” a fiókák hívóhangja.
  • A kattogó és pergő hangok riasztásként vagy fenyegetésként szolgálnak.

Hangok és kontextus:

  • A gerlék hangjai a napszaktól, az évszaktól és a madár helyzetétől függően változnak.
  • Hajnalban és alkonyatkor a hímek gyakran énekelnek territóriumuk jelzésére.
  • A tojók hívóhangokat hallatnak, hogy magukhoz csábítsák a hímeket.
  • A párok gyakran duettben énekelnek, erősítve a köteléket.
  • A fiókák hangosan csipognak, hogy ételt kérjenek a szüleiktől.

Hangok változása:

  • A gerlék hangjai a környezettől függően is változhatnak.
  • A városi zajban élő gerlék hangjai gyakran magasabb frekvenciájúak, hogy jobban hallhatóak legyenek.
  • A különböző populációk hangjai is eltérhetnek egymástól.

A balkáni gerle hangja fontos szerepet játszik a madarak kommunikációjában. A hangok segítségével jelzik territóriumukat, keresnek párt, udvarolnak, gondozzák fiókáikat és riasztják a ragadozókat. A hangok változatossága és rugalmassága lehetővé teszi a gerlék számára, hogy hatékonyan kommunikáljanak egymással a legkülönbözőbb környezetekben.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/RNMRWBXEZJ



Érdekességek róla

Történelem és elterjedés:

  • A balkáni gerle eredetileg Dél-Ázsiából származik, de az ember betelepítette a Föld számos más részére is.
  • Magyarországon a 20. század elején jelent meg először, és azóta az egyik leggyakoribb madárfaj lett.
  • Sikeresen alkalmazkodott a városi környezethez, és gyakran megtalálható parkokban, kertekben és udvarokon.

Biológia és fizikai jellemzők:

  • A balkáni gerle karcsú, szürke tollazatú madár, vöröses nyakszirttel és rózsaszín lábakkal.
  • Testhossza 28-32 cm, szárnyfesztávolsága 47-55 cm.
  • A tojók általában 2 tojást raknak, melyeken 18-20 napig kotlanak.
  • A fiókák 25-30 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Táplálkozás:

  • A balkáni gerle mindenevő, és magvakat, gyümölcsöket, zöldségeket, rovarokat és csigákat fogyaszt.
  • Gyakran látogatja az etetőket, ahol gabonaféléket, napraforgót és dióféléket fogyaszt.
  • A fiókáknak a tojó nem a csőrében hozza az ennivalót, hanem a begyében felaprózódott élelemnek és egy zsíros váladéknak a keverékét (begytej) öklendezi a fiókák szájába.

Viselkedés:

  • A balkáni gerle társas madár, és gyakran csoportokban él.
  • Nappal aktív, és a talajon, fákon és épületeken is keresgél élelmet.
  • Hangja jellegzetes, mély tónusú búgás, melyet gyakran hallhatunk városokban és parkokban.

Érdekességek:

  • A balkáni gerle a városiasodás nyertese, jól alkalmazkodott az emberi környezethez.
  • A balkáni gerle táplálkozása hatással lehet a mezőgazdaságra. A madarak nagy mennyiségű gabonafélét és napraforgót fogyaszthatnak, ami károkat okozhat a termésben.
  • A balkáni gerle a galambtenyésztésben is használt faj.
  • A balkáni gerle a szerelem és a béke szimbóluma is.

A balkáni gerle egy lenyűgöző madárfaj, amely sok érdekességet tartogat. A faj sikeres alkalmazkodóképessége és elterjedtsége kiemelkedővé teszi a madárvilágban.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.