A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.09.2024.03.14. - by Madarak

A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) megjelenése, jellemzői

Mérete:

Testhossza: 14 cm
Szárnyfesztávolsága: 20-23 cm
Farka: 6-7 cm

Súlya:

10-16 gramm

Színe:

Hím:
- Feje, háta és torka fekete
- Szárnya fekete, fehér szárnyfolttal
- Hasa és farka élénk rozsdavörös
Tojó:
- Szürke tollazatú, rozsdavörös farokkal

Várható élettartama:

2-3 év, de akár 10 évig is élhet

Jellemzői:

Karcsú termetű madár
Farkát gyakran rezegteti
Élénk mozgású
Rovarokkal táplálkozik
Fészkét épületek falára, üregekbe rakja
Évente kétszer költ
5-7 tojást rak
A tojók kotlanak, a hímek is etetik a fiókákat

Érdekességek:

A házi rozsdafarkú az egyik leggyakoribb madárfaj Magyarországon
Nem fél az embertől, gyakran fészkel épületek közelében
Vonuló madár, Afrikában telel
A magyar népmesékben a boldogság és a szerelem szimbóluma

A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) elterjedése, előfordulása

Élőhely:

Nyílt erdők, ligetes területek, parkok, kertek
Sziklás hegyoldalak
Mezőgazdasági területek
Települések

Elterjedés:

Európa nagy részén, Észak-Afrikában és Ázsia nyugati részén honos
Magyarországon gyakori fészkelő madár

Különleges előfordulási adatok:

Skandináviában és a Brit-szigeteken csak délen fészkel
Kis foltokban Északnyugat-Afrikában is fészkel
A Kárpát-medencében az egész területen megtalálható
A Hortobágyon korábban csak átvonult, de 1985 óta ott is költ

Vonulási szokások:

Vonuló madár, Afrikában telel
Márciusban-áprilisban érkezik vissza a telelőterületekről
Októberben-novemberben vonul el

Érdekességek:

A házi rozsdafarkú az egyik leggyakoribb madárfaj Magyarországon
Nem fél az embertől, gyakran fészkel épületek közelében
A magyar népmesékben a boldogság és a szerelem szimbóluma

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Légykapófélék (Muscicapidae) Nem: Rozsdafarkú (Phoenicurus) Faj: Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)

Egyéb besorolások:

Egyes rendszerek a rigófélék (Turdidae) családjába sorolják.
A rozsdafarkú (Phoenicurus) nemzetségbe 14 faj tartozik.

A faj tudományos nevének jelentése:

Phoenicurus: görög eredetű szó, jelentése „vörös farkú”
Ochruros: görög eredetű szó, jelentése „sárgás”

Ismertebb alfajai

kaukázusi házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros ochruros) – Kaukázus
európai házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros gibraltariensis) – Európa
spanyol házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros aterrimus) – Spanyolország déli része és Marokkó
közép-ázsiai házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros phoenicuroides) – Északkelet-Irántól Mongóliáig
közel-keleti házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros semirufus) – Közel-Kelet
pamíri házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros rufiventris) Türkmenisztántól keletre a Pamír hegységig
kínai házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros xerophilus) – Kína

A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) életmódja

Táplálkozás:

Rovarokkal táplálkozik, főleg pókokkal, bogarakkal, lepkékkel és hangyákkal.
Gyakran lesi zsákmányát egy kiemelkedő pontról, de a talajon ugrálva is táplálkozik.
Néha repülő rovarokat is fog.

Szaporodás:

Évente kétszer költ, áprilisban-májusban és júniusban-júliusban.
Fészkét épületek falára, üregekbe, faodvakba rakja.
A fészek laza szerkezetű, gallyakból, fűszálakból és mohából készül.
A tojó 5-7 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik.
A fiókák 14-16 napig tartózkodnak a fészekben.
Mindkét szülő eteti a fiókákat.

Viselkedés:

Élénk mozgású madár.
Farkát gyakran rezegteti.
Nem fél az embertől, gyakran fészkel épületek közelében.

Várható élettartama:

2-3 év, de akár 10 évig is élhet.

Természetes ellenségei:

Ragadozó madarak, mint a sólyom és a héja
Macskák
Kígyók

A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) táplálkozása

A házi rozsdafarkú főleg rovarokkal táplálkozik:

Pókok: A pókok fontos részét képezik a rozsdafarkú étrendjének, és gyakran vadászik rájuk.
Bogarak: A bogarak, mint a futóbogarak, ormányosbogarak és cincérek is fontos táplálékforrást jelentenek.
Lepkék: A rozsdafarkú hernyókat és lepkéket is fogyaszt, főleg a nappali lepkék fajait.
Hangyák: A hangyák szintén szerepelnek a rozsdafarkú étrendjében, és a talajon keresgélve fogja őket.

Táplálkozási stratégiák:

Lesővadászat: A rozsdafarkú gyakran lesi zsákmányát egy kiemelkedő pontról, mint egy faág vagy kerítésoszlop, ahonnan lecsap rá a rovarokra.
Talajon ugrálva: A rozsdafarkú a talajon ugrálva is vadászik rovarokra, és a csőrével felkapja őket.
Repülő rovarok: A rozsdafarkú néha repülő rovarokat is fog, mint a szitakötők és legyek.

Évszakonkénti eltérések:

Költési időszakban: A költési időszakban a rozsdafarkú főleg hernyókkal eteti a fiókáit, melyeket a fák leveleiről és a talajról gyűjt.
Őszi vonulás: Ősszel a rozsdafarkú bogyókat és gyümölcsöket is fogyaszt, mielőtt elindul a telelőhelyére.

Érdekességek:

A házi rozsdafarkú naponta akár 500 rovart is elfogyaszthat.
A rozsdafarkú fontos szerepet játszik a kártevők populációjának szabályozásában.

A házi rozsdafarkú fészkelőhelye és szaporodása

Fészkelőhely:

A házi rozsdafarkú nyíltabb területeken, ligetes erdőkben, parkokban, kertekben, sziklás hegyoldalakon és mezőgazdasági területeken is fészkel.
Gyakran építi fészkét épületek falára, üregekbe, faodvakba, de elhagyott fecskefészket is elfoglalhat.
A fészek laza szerkezetű, gallyakból, fűszálakból és mohából készül.

Szaporodás:

A házi rozsdafarkú évente kétszer költ, áprilisban-májusban és júniusban-júliusban.
A tojó 5-7 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik.
A fiókák 14-16 napig tartózkodnak a fészekben.
Mindkét szülő eteti a fiókákat.

Érdekességek:

A hím rozsdafarkú a tojó tojásainak kotlása alatt is énekel, hogy elűzze a tojó területére tévedő riválisokat.
A fiókák kirepülése után a szülők még egy ideig etetik őket.

A házi rozsdafarkú fészkelésének segítése:

Mesterséges odúk kihelyezése a kertbe.
A fészek körüli növényzet meghagyása, hogy a madarak zavartalanul költhessenek.
A rovarirtó szerek használatának mellőzése, hogy a madaraknak legyen elegendő táplálékuk.

Ismertebb betegségei lehetnek

A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) számos betegségre fogékony lehet, melyeket baktériumok, vírusok, paraziták és gombák okozhatnak. Íme néhány a leggyakoribb betegségek közül:

Baktériumos fertőzések:

Szalmonellózis: Ez a baktérium a bélrendszert fertőzi meg, és hasmenést, hányást és lázat okozhat.
Mycoplasma: Ez a baktérium a légzőszerveket fertőzi meg, és légúti megbetegedéseket okozhat.

Vírusos fertőzések:

Madárinfluenza: Ez a vírus súlyos légúti megbetegedést okozhat, és akár pusztulást is eredményezhet.
Newcastle-kór: Ez a vírus is légúti megbetegedést okoz, de nem olyan súlyos, mint a madárinfluenza.

Parazitafertőzések:

Különböző fonálférgek: A fonálférgek a bélrendszert fertőzik meg, és emésztési problémákat okozhatnak.
Kullancsok: A kullancsok vért szívnak a madárból, és betegségeket terjeszthetnek, mint a Lyme-kór.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Ez a gomba a légzőszerveket fertőzi meg, és légúti megbetegedéseket okozhat.

Fontos megjegyezni, hogy a házi rozsdafarkúk általában ellenállóak a betegségekkel szemben. Azonban a stressz, a nem megfelelő táplálkozás és a környezeti szennyezés gyengítheti az immunrendszerüket, és fogékonyabbá teheti őket a betegségekre.

Ha aggódik a házi rozsdafarkúk egészsége miatt, a következőket teheti:

Forduljon madárvédelmi szakemberhez: Ha betegnek tűnő házi rozsdafarkút lát, forduljon madárvédelmi szakemberhez, aki megvizsgálja a madarat, és megállapítja a betegség okát.
Távolítsa el a madáretetőket: A madáretetők a madarak gyülekezőhelyéül szolgálnak, ami növeli a fertőzés kockázatát.
Használjon rovarirtó szert: A rovarirtó szerek használata segíthet a kullancsok és más paraziták elleni védekezésben.
Tartsa tisztán a kertet: A kert tisztán tartása segíthet megelőzni a gombás fertőzések terjedését.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozó madarak:

Sólyom
Héja
Karvaly
Bagoly

Egyéb ragadozók:

Macska
Kígyó
Görény

Ember okozta veszélyek:

Élőhely elvesztése: Az erdők kivágása, a mezőgazdasági területek bővülése és a városiasodás csökkenti a házi rozsdafarkúk számára elérhető élőhelyeket.
Mérgezés: A rovarirtó szerek és más vegyszerek használata mérgezheti a madarakat.
Ütközés: A madarak gyakran ütköznek ablakoknak és autóknak.

Versenyzők:

Más madárfajok: A házi rozsdafarkúnak versenyeznie kell más madárfajokkal a táplálékért és a fészkelőhelyekért.

Természetes ellenségekkel szembeni alkalmazkodás:

A házi rozsdafarkúk rejtőzködő színűek, ami segít nekik elrejtőzni a ragadozók elől.
Gyakran fészkelnek üregekben és faodvakban, ami védelmet nyújt a ragadozók ellen.
A fiókák rikoltoznak, ha veszélyt észlelnek, ami figyelmezteti a szülőket.

Ember okozta veszélyekkel szembeni védekezés:

Élőhelyvédelem: Fontos megőrizni a házi rozsdafarkúk számára fontos élőhelyeket.
Mérgezés megelőzése: Kerülni kell a rovarirtó szerek és más vegyszerek használatát.
Ablakvédelem: Az ablakokra ragasztott matricák segíthetnek megelőzni a madarak ütközését.

A házi rozsdafarkú védettsége és természetvédelmi helyzete

A házi rozsdafarkú Magyarországon védett madárfaj.

Védettsége:

A 19/2001. (XII. 12.) KvVM rendelet alapján a házi rozsdafarkú védett madárfaj.
Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Tiltott a befogása, tartása, gyűjtése, árusítása, élőhelyének rombolása.

Természetvédelmi helyzete:

A házi rozsdafarkú nem fenyegetett faj.
Európában és Magyarországon is gyakoribb faj.
Állománya stabil, sőt, enyhe növekedést mutat.

A faj védelmét szolgáló intézkedések:

A védett madárfajokról szóló rendelet betartása.
A házi rozsdafarkú számára fontos élőhelyek megőrzése.
Mesterséges odúk kihelyezése a kertbe.
A rovarirtó szerek használatának mellőzése.

A házi rozsdafarkú fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában, ezért fontos a védelme.

A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) hangja

Hangja:

A házi rozsdafarkú hangja egy egyenes, kissé éles „fiszt” fütty, amelyet gyakran türelmetlenül ismételget.
Ha nagyon izgatott, finoman csetteg is hozzá: „fiszt, tek-tek-tek”.
Hangos énekével gyakran már az első hajnali fénysugarat üdvözli valamilyen magas vártáról.
Éneke 4 részből áll:
- Néhány füttyel és azonos hangmagasságú trillával kezdődik.
- 2 mp szünet következik.
- Furcsa, reszelős hang.
- Néhány rövid füttyel fejezi be a strófát.

Hangjának jellegzetességei:

Hangos: A házi rozsdafarkú hangja messzire hallatszik, akár 100 méterre is.
Felismerhető: A hangja jellegzetes, és könnyen megkülönböztethető más madarak hangjától.
Változatos: A házi rozsdafarkú repertoárja több hangot is tartalmaz, amelyeket különböző kontextusban használ.

Hangkeltés mechanizmusa:

A házi rozsdafarkú hangját a hangszálakkal hozza létre, amelyek a légcsőben helyezkednek el.
A hangokat a levegő áramlása hozza létre, amelyet a madár a tüdejéből a hangszálakon át áramoltat.
A madár a hangszálak feszítésével és lazításával, valamint a légáramlás szabályozásával változtatja a hangokat.

Hangszínek és jelentésük:

Fiszt fütty: Ez a leggyakoribb hang, és a madár alapvető kommunikációs hangja. Használja a territórium kijelölésére, a pár vonzására, és a fiókák hívására.
Csettegés: A csettegést a madár izgatottságának kifejezésére használja, ha fenyegetve érzi magát, vagy ha a fiókáit védi.
Reszelős hang: A reszelős hangot a madár agresszió kifejezésére használja, ha rivális madarat lát a territóriumán.

Hangok és kontextus:

A házi rozsdafarkú különböző hangokat használ különböző kontextusban.
A füttyöt a territórium kijelölésére, a pár vonzására, a fiókák hívására és a kapcsolattartásra használja.
A csettegést az izgatottság, a fenyegetettség és a fiókák védelme kifejezésére használja.
A reszelős hangot az agresszió kifejezésére használja.

Hangok változása:

A házi rozsdafarkú hangjai változhatnak az évszaktól függően.
A költési időszakban a madarak gyakrabban énekelnek, és a repertoárjuk is bővebb.
A téli hónapokban a madarak kevesebbet énekelnek, és a hangjuk is halkabb.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/EDRTTPSCEN

Érdekességek a házi rozsdafarkúról

Neve: A „rozsdafarkú” név a madár vöröses farkáról kapta. A „házi” jelzőt azért kapta, mert gyakran emberi településeken is megtalálható.
Elterjedés: A házi rozsdafarkú Európában, Ázsiában és Afrikában is honos.
Élőhely: A házi rozsdafarkú nyíltabb területeken, ligetes erdőkben, parkokban, kertekben, sziklás hegyoldalakon és mezőgazdasági területeken is fészkel.
Táplálkozás: A házi rozsdafarkú főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat, gilisztákat és bogyókat is fogyaszt.
Szaporodás: A házi rozsdafarkú évente kétszer költ, áprilisban-májusban és júniusban-júliusban. A tojó 5-7 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik. A fiókák 14-16 napig tartózkodnak a fészekben.
Vonulás: A házi rozsdafarkú a téli hónapokra Afrikába vonul.
Érdekességek:
- A házi rozsdafarkú a leggyakoribb madárfajok egyike Magyarországon.
- A házi rozsdafarkú a gólyatöcs után a második leggyakoribb madárfaj a Budai-hegységben.
- A házi rozsdafarkú egyedülálló fészket épít, melynek alapja gallyakból, fűszálakból és mohából készül.
- A házi rozsdafarkú tojója a kotlás ideje alatt a hím által hozott táplálékból táplálkozik.
- A házi rozsdafarkú fiókák 12-14 napos korukban repülnek ki a fészekből.