A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.09.2024.03.14. - by Madarak

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, jellemzői

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) egy kis csérfaj, karcsú testtel és hosszú, hegyes szárnyakkal. Testhossza 20-24 cm, szárnyfesztávolsága 50-56 cm, súlya 60-80 g. Háta szürke, szárnyai fehérek, fekete csúcsokkal. Feje, nyaka és begye fekete, hasa fehér. Vöröses lába és fekete csőre van.

A fehérszárnyú szerkő vízi madár, tavakon, folyókon, mocsarakon és víztározókon él. Táplálékát főként vízben élő rovarok, kétéltűek és kis halak alkotják. Röptében kapja el zsákmányát, a víz felszínéről merítve.

A fehérszárnyú szerkő kolóniákban költ. Fészkét nádszálakból és vízi növényekből építi a vízparton vagy a vízben úszó növényzeten. A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik. A fiókák 30-35 napos korukban repülnek ki.

A fehérszárnyú szerkő várható élettartama 5-10 év.

A fehérszárnyú szerkő vonuló madár, telelni Afrikába vándorol.

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) elterjedése, előfordulása

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) eurázsiai elterjedésű madárfaj. Költőterülete Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedő sztyepp zóna, Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is előfordul. Telelni Közép-Afrikába, Dél-Ázsiába és Ausztráliába vonul.

Magyarországon áprilistól szeptemberig fordul elő. Rendszeresen, de erősen ingadozó számban költ a Tisza-tó és a Hortobágy térségében, kisebb számban a Duna-Dráva Nemzeti Park területén is.

A fehérszárnyú szerkő vízi madár, tavakon, folyókon, mocsarakon és víztározókon él. Sekély vízben úszva keresi táplálékát, melyet főként vízben élő rovarok, kétéltűek és kis halak alkotnak.

A fehérszárnyú szerkő fokozottan védett madárfaj Magyarországon.

Élőhely:

Tavak
Folyók
Mocsarak
Víztározók
Sekély vízű, náddal benőtt területek

Előfordulás:

Eurázsia
Közép-Európa
Közép-Ázsia
Dél-Európa
Észak-Afrika
Közel-Kelet
Magyarország: Tisza-tó, Hortobágy, Duna-Dráva Nemzeti Park

Rendszertani besorolása

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) a madarak osztályába, azon belül a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.

Rendszertani besorolása:

Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Szerkő (Chlidonias)
Faj: Fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus)

A fajnak két alfaja van:

Chlidonias leucopterus leucopterus (Temminck, 1815) – Ez a névadó alfaj, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos.
Chlidonias leucopterus minutus (Bocage, 1867) – Ez az alfaj Afrikában délebbre, Dél-Afrikáig honos.

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) életmódja

A fehérszárnyú szerkő egy kis csérfaj, karcsú testtel és hosszú, hegyes szárnyakkal. Táplálékát főként vízben élő rovarok, kétéltűek és kis halak alkotják. Röptében kapja el zsákmányát, a víz felszínéről merítve.

Táplálkozás:

Főként vízben élő rovarokat fogyaszt, mint pl. szitakötők, kérészek, legyek.
Ezen kívül kétéltűeket (pl. ebihalakat) és kis halakat is zsákmányol.
Táplálkozását röptében végzi, a víz felszínéről merítve zsákmányát.

Szaporodás:

Kolóniákban költ.
Fészkét nádszálakból és vízi növényekből építi a vízparton vagy a vízben úszó növényzeten.
A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik.
A fiókák 30-35 napos korukban repülnek ki.

Vonulás:

Vonuló madár, telelni Afrikába vándorol.
A tavaszi vonulás március-áprilisban, az őszi vonulás szeptember-októberben zajlik.

Egyéb:

A fehérszárnyú szerkő társas madár, kolóniákban él.
Agilis és gyors röptű madár.
Hangja éles, rikoltó hang.
Várható élettartama 5-10 év.

Fontos megjegyezni:

A fehérszárnyú szerkő állománya az élőhelyek pusztulása miatt veszélyeztetett.
Fontos a vízi élőhelyek védelme a faj megőrzése érdekében.

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) táplálkozása

Tápláléka:

Vízben élő rovarok:
- Szitakötők
- Kérészek
- Legyek
- Bogarak
- Vízipoloskák
Kétéltűek:
- Ebihalak
- Békaivadékok
Kis halak:
- Folyami gébek
- Kisebb pontyfajok
- Sügérek

Táplálkozási módja:

A fehérszárnyú szerkő a víz felszíne felett repülve keresi zsákmányát.
Amikor megpillant egy zsákmányállatot, lecsap rá a vízre.
Csőrével meríti ki a zsákmányt a vízből.
A zsákmányt egészben nyeli le.

Érdekességek:

A fehérszárnyú szerkő naponta 50-100 gramm táplálékot fogyaszt.
A táplálék összetétele az évszaktól és a víztest típusától függően változik.
A fehérszárnyú szerkő fontos szerepet játszik a vízi rovarok populációinak szabályozásában.

Fészkelőhelye, szaporodása

A fehérszárnyú szerkő kolóniákban költő madárfaj. Fészkelőhelyéül sekély vizű, náddal benőtt tavakat, mocsarakat és folyópartokat választ. A fészek nádszálakból és vízi növényekből épül a vízparton vagy a vízben úszó növényzeten.

Fészkelőhely:

Sekély vizű tavak
Mocsara
Folyópartok
Náddal benőtt területek
Vízi növényzettel borított területek

Szaporodás:

A fehérszárnyú szerkő monogám madár, egy életre választ párt.
A párok nászrepüléssel udvarolnak egymásnak.
A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik.
A fiókák fészekhagyók, 30-35 napos korukban repülnek ki.

Érdekességek:

A fehérszárnyú szerkő fészkét gyakran más madárfajok, mint pl. a búbos vöcsök is használják.
A fiókák gondozása mindkét szülő feladata.
A fiókák hangos csicsergéssel kérik a szülőktől a táplálékot.

Ismertebb betegségei lehetnek

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) számos betegségnek lehet kitéve, melyeket vírusok, baktériumok, gombák és paraziták okozhatnak. Íme néhány a leggyakoribb betegségek közül:

Vírusos megbetegedések:

Baromfi pestis: Ez egy rendkívül fertőző vírusos megbetegedés, amely megöli a madarakat. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a hasmenés.
Madárinfluenza: Ez egy vírusos megbetegedés, amely emberekre is átterjedhet. A tünetek közé tartozik a láz, a köhögés és a légzési nehézség.

Baktériumos megbetegedések:

Botulizmus: Ez egy baktérium okozta mérgezés, amely bénulást okozhat a madarakban. A tünetek közé tartozik a gyengeség, a bénulás és a légzési nehézség.
Szalmonella: Ez egy baktérium okozta fertőzés, amely hasmenést és hányást okozhat a madarakban. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás és a letargia.

Gombás megbetegedések:

Aspergillosis: Ez egy gombás fertőzés, amely a légzőszerveket érinti. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a fogyás.

Paraziták:

Félgyek: A madártetvek a madarak vérét szívják, és gyengülést, vérszegénységet és súlycsökkenést okozhatnak.
Bélférgek: A bélférgek a madarak bélrendszerében élnek, és tápanyagokat szívnak el tőlük. A tünetek közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a letargia.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A fehérszárnyú szerkőnek (Chlidonias leucopterus) számos lehetséges ellensége van a természetes élőhelyén. Ezek közé tartoznak:

Ragadozó madarak:

Sólyomfélék (pl. vándorsólyom, kerecsensólyom)
Bagolyfélék (pl. kuvik, macskabagoly)
Héjafélék (pl. barna rétihéja)

Ragadozó emlősök:

Róka
Menyét
Görény

Hüllők:

Vízi kígyók

Egyéb madarak:

Nagyobb termetű vízimadarak (pl. gémfélék, kormoránok)

Paraziták:

Félgyek
Bélférgek

Ember okozta veszélyek:

Élőhelypusztulás
Vadászat
Mérgezés

Érdekességek:

A fehérszárnyú szerkő kolóniákban él, ami némi védelmet nyújt a ragadozókkal szemben.
A madarak rikoltozással figyelmeztetik egymást a veszélyre.
A fiókák rejtőszínű tollazatukkal próbálnak elrejtőzni a ragadozók elől.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) fokozottan védett faj Magyarországon, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is, mint nem fenyegetett. Azonban Európában az állománya csökkenőben van.

A faj főbb veszélyeztető tényezői:

Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szabályozása és a tavak feltöltése súlyosan veszélyezteti a faj fészkelőhelyeit.
Vízminőség romlása: A mezőgazdasági vegyszerek és a szennyvizek bekerülése a vízi környezetbe káros hatással van a faj táplálékbázisára.
Zavarás: A fészkelőhelyeken történő emberi beavatkozás (pl. hínárkaszálás, vízi sportok) megzavarhatja a madarakat a költésben.
Rágcsálók: A patkányok és a hörcsögök gyakran elpusztítják a fészekaljakat.
Klímaváltozás: A szélsőséges időjárási események (pl. aszály, árvíz) kedvezőtlenül hatnak a faj fészkelési sikerére.

A faj védelme érdekében szükséges:

Védett területek kijelölése: A fészkelőhelyek és a táplálkozóhelyek védelme kiemelkedő fontosságú.
Élőhely-rekonstrukció: A leromlott vízi élőhelyek rehabilitációja hozzájárulhat a faj állományának növekedéséhez.
Zavarás minimalizálása: A fészkelőhelyeken történő emberi beavatkozást a lehető legkisebbre kell szorítani.
Rágcsálóirtás: A fészekaljak pusztításának megakadályozása érdekében szükséges a rágcsálók elleni védekezés.
Klímaváltozás elleni küzdelem: A globális felmelegedés mérséklése hozzájárulhat a faj hosszú távú fennmaradásához.

A fehérszárnyú szerkő egy gyönyörű és kecses madárfaj, amelynek védelme mindannyiunk felelőssége. A fenti intézkedések megvalósításával hozzájárulhatunk a faj állományának stabilizálásához és a jövő generációk számára is megőrizhetjük ezt a csodálatos madarat.

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) hangja

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) hangja egy éles, rikoltó hang, amelyet a madár különböző kontextusokban használ.

Hangja:

Rövid, éles „ki-ki” vagy „krik-krik” hangok.
Gyakran ismétlődő sorozatokban hallható.
A hangmagasság változhat a kontextustól függően.

Hangjának jellegzetességei:

Éles, fülreható hang.
Hangsúlyos, ritmikus.
Könnyen felismerhető a többi madárfaj hangjától.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a madár légcsövében lévő hangszalagok rezgése hozza létre.
A hangszalagok rezgését a levegő áramlása okozza.
A madár a légcső izmait mozgatva befolyásolhatja a hangmagasságot és a hangerőt.

Hangszínek és jelentésük:

Magas hangszínű rikoltás: Veszélyre figyelmezteti a többi madarat.
Mélyebb hangszínű rikoltás: Táplálkozási területet jelez a társaknak.
Lágyabb hangok: A fiókák kommunikálnak a szülőkkel.

Hangok és kontextus:

A fehérszárnyú szerkő a fészkelőhelyen a legaktívabb hangadó.
A rikoltozást gyakran kísérik repülési manőverek.
A hangok segítenek a madaraknak a társas interakciókban, a táplálkozásban és a ragadozók elriasztásában.

Hangok változása:

A fehérszárnyú szerkő hangjai a madár korától és nemétől is függően változhatnak.
A fiókák hangjai halkabbak és kevésbé differenciáltak, mint a felnőtt madaraké.
A hangok idővel is változhatnak, a madár tapasztalatainak és a környezeti feltételeknek megfelelően.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/NXHTMHMNSS

Érdekességek a fehérszárnyú szerkőről (Chlidonias leucopterus):

Társas viselkedés:

Kolóniákban élnek, melyek akár több ezer madarat is számlálhatnak.
A kolóniákban a madarak együttműködnek a fészeképítésben, a fiókák nevelésében és a ragadozók elleni védekezésben.

Táplálkozás:

Levegőben kapja el zsákmányát, a víz felszínéről merítve.
Táplálékát főként vízben élő rovarok, kétéltűek és kis halak alkotják.
Naponta 50-100 gramm táplálékot fogyaszt.

Fészkelés:

Nádszálakból és vízi növényekből építi fészkét a vízparton vagy a vízben úszó növényzeten.
A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik.
A fiókák fészekhagyók, 30-35 napos korukban repülnek ki.

Vándorlás: