Vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) megjelenése, jellemzői

A vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus), más néven bambuszőszapó, apró, de élénk színű madárfaj, mely Kelet-Ázsiában, főleg Kínában, Japánban, Koreában, Mongóliában és Oroszország távol-keleti területein honos.

Megjelenése:

• Méret: Testhossza 10-11 cm, szárnyfesztávolsága 15-17 cm. Súlya mindössze 7-10 gramm.
• Testfelépítés: Kicsi, kerekded testű, hosszú farokkal.
• Tollazat: Feje teteje élénk vörös, arcrésze és torka fekete, hasa fehér, háta szürkésbarna. Oldalain rozsdásvörös foltok láthatók.
• Csőr: Rövid, hegyes, fekete csőrükkel rovarokat és pókokat fognak.
• Lábak: Erős, sötétszürke lábakkal kapaszkodnak a fák ágain.
• Szárnyak és repülés: Rövid, lekerekített szárnyakkal gyorsan és fürgén repülnek a fák ágai között.

Jellemzői:

• Társas madarak, általában 10-20 fős csapatokban élnek.
• Hangosak, jellegzetes „csipogós” hangjukkal kommunikálnak egymással.
• Rovarokat, pókokat, gyümölcsöket és magvakat fogyasztanak.
• Üregekbe, fészekodúkba építik gömbölyű fészküket, melyeket moha, zuzmó és fűszálakból készítenek.
• Tojásaik fehérek, sötétbarna foltokkal tarkítottak.
• Várható élettartamuk 2-3 év.

Érdekességek:

• A vörösfejű őszapók rendkívül fürge madarak, képesek fejjel lefelé lógva is táplálkozni.
• A hidegebb hónapokban gyakran más madárfajokkal, például kék cinegékkel társulnak.
• Fontos szerepet játszanak a rovarpopulációk ellenőrzésében.

A vörösfejű őszapó egy élénk színű és mozgékony madárfaj, mely élénkséget visz az ázsiai erdőkbe. Ha szerencséd van, és megpillantasz egy csapatot, figyeld meg fürge mozgásukat és jellegzetes hangjukat!

Vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) elterjedése, előfordulása

A vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) Kelet-Ázsiában honos, elterjedése Délkelet-Kínától egészen Japán déli részéig, Koreáig, Mongóliáig és Oroszország távol-keleti területeiig terjed.

Előnyben részesíti a nyílt lombhullató erdőket, a fenyveseket, a bambuszerdőket és a bokrosokat, de megtalálható fás ligetekben és kertekben is. Jól alkalmazkodó faj, képes alkalmazkodni a változatos élőhelyekhez, amíg elegendő táplálékot talál.

Fontosabb előfordulási területei:

• Kína: Délkelet-Kína, beleértve Szecsuán, Yunnan, Guizhou, Guangxi és Hainan tartományokat
• Japán: Japán déli szigetei, Honshu, Shikoku, Kyushu és Ryukyu-szigetek
• Korea: Koreai-félsziget
• Mongólia: Északkelet-Mongólia
• Oroszország: Távol-keleti oroszországi régiók, mint a Bajkál-tó környéke, Amur-vidék és Primorszkij kraj

A vörösfejű őszapó nem vándormadár, egész évben az elterjedési területén marad. A téli hónapokban néha dél felé vándorolhatnak a hidegebb hőmérséklet elől, de általában visszatérnek a költőhelyükre a tavasz beköszöntével.

Rendszertani besorolása

A vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) a következő rendszertani besorolással rendelkezik:

Ország: Animalia (Állatok) Törzs: Chordata (Gerincesek) Osztály: Aves (Madarak) Rend: Passeriformes (Énekesmadarak) Család: Aegithalidae (Őszapófélék) Nem: Aegithalos Faj: Aegithalos concinnus

Rendszertani szint	Besorolás
Ország	Animalia (Állatok)
Törzs	Chordata (Gerincesek)
Osztály	Aves (Madarak)
Rend	Passeriformes (Énekesmadarak)
Család	Aegithalidae (Őszapófélék)
Nem	Aegithalos
Faj	Aegithalos concinnus

Ez a besorolás azt mutatja, hogy a vörösfejű őszapó a madarak osztályába, az énekesmadarak rendjébe, az őszapófélék családjába és az Aegithalos nembe tartozik. A faj neve, concinnus, a latin „csinos” vagy „rendezett” szóból származik, ami talán utalhat a madár megjelenésére vagy viselkedésére.

Az őszapófélék családjában 3 nem és 11 faj található, melyek közül a vörösfejű őszapó mellett hazánkban megtalálható még az őszapó (Aegithalos caudatus).

A vörösfejű őszapó közeli rokonai a cinegék, a csuszkafélék és a fecskék. Ezekkel a madárfajokkal közös ősöket osztoznak, és hasonló anatómiai és viselkedési jellemzőkkel rendelkeznek.

Ismertebb alfajai

A vörösfejű őszapónak több elismert alfaja van, amelyek elsősorban tollazatuk színében és elterjedési területükben térnek el egymástól. Íme a legfontosabb alfajok:

• Aegithalos concinnus concinnus: A névadó alfaj, legnagyobb elterjedési területtel Kína nagy részén, Észak-Vietnámban és Észak-Laosban
• Aegithalos concinnus iredalei: India, Nepál, Bhután egyes részein fordul elő, hasonlít a névadó alfajhoz, de háta sötétebb szürkés
• Aegithalos concinnus manipurensis: India északkeleti részein, Mianmarban, Thaiföldön található, hátoldala a névadó alfajnál világosabb szürke.
• Aegithalos concinnus talifuensis: Kína délnyugati részein, Mianmar északi részén, Vietnám északnyugati részén. Tollazata fakóbb vörös a fején, háta sötétebb.

Megjegyzés: Egyes források további alfajokat is említhetnek, illetve a besorolásukban kisebb különbségek lehetnek. Az őszapófélék alfajainak pontos száma a tudományos kutatások függvényében változhat.

A vörösfejű őszapó életmódja

A vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) élénk és mozgékony madár, társas életmódot folytat, és jellegzetes viselkedési mintákat mutat. Íme a legfontosabb jellemzői:

Társas élet:

• A vörösfejű őszapók 10-20 fős csapatokban élnek, télen akár 50 egyedet is számláló csoportokba is összeverődhetnek.
• Erős a szociális kötelékük, aktívan kommunikálnak egymással jellegzetes „csipogós” hangjukkal.
• A csapatokban együttműködnek a táplálékszerzésben, a ragadozók elleni védelemben és a fiókák nevelésében.

Szociális viselkedés:

• A vörösfejű őszapók domináns hierarchiában élnek, a rangidős egyedeknek előnyük van a táplálékhoz és a párosodási lehetőségekhez való hozzáférésben.
• A csapatokban játékos viselkedés is megfigyelhető, üldözik egymást az ágak között, és ugrándoznak a leveleken.
• A párok monogámok, a kötési szezonon kívül is együtt maradnak.

Mozgás:

• A vörösfejű őszapók fürge és aktív madarak, folyamatosan mozgásban vannak a fák ágai között.
• Ügyesen kapaszkodnak a lábukkal, és fejjel lefelé is képesek táplálkozni.
• Rövid, lekerekített szárnyaikkal gyorsan és fürgén repülnek.

Territórium:

• A vörösfejű őszapók nem védenek szigorúan meghatározott territóriumokat.
• A csapatok táplálkozási területei átfedhetik egymást, és a táplálékforrásokhoz való hozzáférés a csapaton belüli rangidősségtől függ.
• A költőhelyek kiválasztásakor inkább üregeket és fészekodúkat használnak, mint nyílt fészkeket.

Alkalmazkodó képességek:

• A vörösfejű őszapók rendkívül alkalmazkodóképesek a változatos élőhelyekhez.
• Képesek alkalmazkodni a különböző élelemforrásokhoz, rovarokat, pókokat, gyümölcsöket és magvakat fogyasztanak.
• Számuk stabilnak mondható, nem tartozik a veszélyeztetett madárfajok közé.

Fontos megjegyezni, hogy a vörösfejű őszapók viselkedése és életmódja a helyi populációk, az élőhely típusa és az évszak függvényében is változhat.

Vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) táplálkozása

A vörösfejű őszapó rovarevő madár, táplálékát elsősorban rovarokból és pókokból szerzi be. Emellett gyümölcsöket és magvakat is fogyaszt, főleg a téli hónapokban, amikor a rovarok kevésbé elérhetőek.

Jellemzői:

• Rövid, hegyes csőrükkel ügyesen fogják ki a rovarokat a fák kérge alól, a levelek közül és a repedésekből.
• Erős lábaikkal kapaszkodnak a fák ágain, miközben táplálkoznak.
• Fürge mozgásuk és éles látásuk segíti őket a táplálékszerzésben.
• Gyakran csoportosan táplálkoznak, ilyenkor hatékonyabban tudják felkutatni a táplálékforrásokat.

Táplálékforrások:

• Rovarok: Legyek, szúnyogok, hangyák, pókok, hernyók, lepkék
• Pókok: Különböző pókfajok
• Gyümölcsök: Bogyók, csipkebogyó
• Magvak: Napraforgómag, fenyőmag

Táplálkozási szokások:

• A vörösfejű őszapók egész nap táplálkoznak, de a legaktívabbak a hajnali és esti órákban.
• Apró falatokat fogyasztanak, és gyakran változtatják a táplálkozási helyüket.
• Táplálékukat a fák ágain fogyasztják el, ritkán szállnak le a földre.
• Télire zsírraktárakat halmoznak fel a testükben, hogy túléljék a hidegebb hónapokat, amikor kevesebb a táplálék.

Érdekes tények:

• A vörösfejű őszapók fontos szerepet játszanak a rovarpopulációk ellenőrzésében.
• Táplálkozásuk során segítenek a fák kártevőitől való megszabadulásban.
• Aktív részesei az erdei ökoszisztémáknak.

A vörösfejű őszapó táplálkozása szorosan összefügg az élőhelyén elérhető táplálékforrásokkal. A táplálékuk változatossága fontos a madarak egészsége és szaporodása szempontjából.

A vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) fészkelőhelye

A vörösfejű őszapó üreges fészkelő madár, fészkét fák üregeiben vagy mesterséges odúkban építi.

Elhelyezkedés:

• A fészkeket általában lombhullató erdőkben, bokrosokban és fás ligetekben találhatjuk.
• Előnyben részesítik a tölgyfaféléket, a nyírfákat és a bükkfákat.
• A fészkek magasan a fák ágain, sűrű lombozatban rejtőznek.

Fészek jellemzői:

• A fészek gömb alakú és puha anyagokból épül, moha, zuzmó, fűszálak, pókháló felhasználásával.
• A bejárat kicsi és kerek, gyakran levelekkel és ágakkal álcázva.
• A fészek belső része meleg és puha tollakkal és szőrökkel van bélelve.

Környezet:

• A vörösfejű őszapók csendes és zavartalan környezetet kedvelnek a fészkeléshez.
• Fontos, hogy a fészkelőhelyen bőségesen legyen táplálék rovarok és pókok formájában.
• A madarak vízforráshoz is közel szeretnek fészkelni.

Fészeképítés:

• A fészkeket a tojó és a hím közösen építi, a folyamat körülbelül egy hétig tart.
• A tojó 4-6 tojást rak le, melyek fehér színűek és barna foltokkal tarkítottak.
• A kotlási idő körülbelül 12-14 nap, és mindkét szülő kotlik.
• A fiókák fészeklakók, és körülbelül 2 hetes korukban repülnek ki a fészekkből.

Veszélyeztető tényezők:

• A vörösfejű őszapó fészkelőhelyeinek pusztulása az erdők kivágása és az élőhelyek átalakítása miatt.
• A peszticidek és a műtrágyák használata károsíthatja a rovarpopulációkat, ami a madarak táplálékforrását jelenti.
• A ragadozók, mint a macskák, nyesték és sólymok is veszélyt jelentenek a fészekre és a fiókákra.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

• Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdők védelmét.
• Kerüljük a peszticidek és műtrágyák túlzott használatát.
• Mesterséges odúkat helyezhetünk ki a madarak számára, hogy alternatív fészkelőhelyet biztosítsunk nekik.
• Ne zavarjuk a fészkelő madarakat, és tartsunk tiszteletben a fészkelőhelyeket.

A vörösfejű őszapó fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, ezért fontos, hogy megvédjük fészkelőhelyeit és támogassuk a populációjuk fennmaradását.

A vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) szaporodása

A vörösfejű őszapó monogám madárfaj, a párok a kötési szezonon kívül is együtt maradnak. A párzási időszak tavaszra esik, március és május között.

Párzási szokások:

• A hím énekléssel és tollaszkodással udvarol a tojónak.
• A hím táplálékot is adhat a tojónak, hogy elnyerje a kegyeit.
• A párok agresszívan védik a territóriumukat más vörösfejű őszapóktól.

Fészkelés:

• A fészket mindkét szülő közösen építi, a fészeképítés körülbelül egy hétig tart.
• A tojó 4-6 tojást rak le, melyek fehér színűek és barna foltokkal tarkítottak.
• A kotlási idő körülbelül 12-14 nap, és mindkét szülő kotlik.
• A fiókák fészeklakók, és körülbelül 2 hetes korukban repülnek ki a fészekkből.

Szaporodási szokások:

• A vörösfejű őszapók évente kétszer is költhetnek, de általában csak egy sikeres kötés van egy évben.
• A szülők gondoskodnak a fiókákról, amíg azok meg nem tanulnak repülni és táplálkozni.
• A fiókák körülbelül 25 napos korukban válnak önállóvá.

Fontos megjegyezni, hogy a vörösfejű őszapó szaporodási szokásai a helyi populációk, az élőhely típusa és az évszak függvényében is változhat.

A vörösfejű őszapó fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, ezért fontos, hogy megvédjük fészkelőhelyeit és támogassuk a populációjuk fennmaradását.

Egyéb érdekes tények a vörösfejű őszapó szaporodásáról:

• A vörösfejű őszapók közös fészkeket is építhetnek, ahol több pár költhet egyszerre.
• A fiókák hangjukkal kommunikálnak a szüleikkel, és kérik a táplálékot.
• A szülők ragadozóktól is védik a fiókáikat, és elterelhetik a figyelmüket, ha veszélyt éreznek.

A vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) fiókái

A vörösfejű őszapó fiókái apróak, vékonyak és tehetetlenek a kikeléskor. Tollazatuk még nem fejlődött ki, szemük és fülük csukva van. A fiókák fészeklakók, és teljes mértékben függnek a szüleiktől az első hetekben.

Jellemzői:

• A kikeléskor a fiókák súlya körülbelül 1 gramm, hosszuk pedig 2 centiméter.
• Tollazatuk rózsaszínű és sűrű pihe borítja őket.
• Szemük és fülük csukva van, és nem tudnak mozogni.
• Hangos csipogással hívják magukra a szüleik figyelmét, ha táplálékra van szükségük.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

• A fiókák körülbelül 12-14 nap múlva kelnek ki a tojásokból.
• Az első napokban a szülők melegítik és táplálják a fiókákat.
• A fiókák gyorsan fejlődnek, és körülbelül 10 napos korukban nyitják ki a szemüket.
• 2 hetes korukra már képesek egyedül táplálkozni a szülők által behordott puha táplálékkal.

Etetés és gondozás:

• A vörösfejű őszapó fiókái rovarevőek, és a szülők apró rovarokkal, pókokkal és hernyókkal etetik őket.
• A szülők napi többször is etetik a fiókákat, és folyamatosan felügyelik őket.
• A fiókák körülbelül 25 napos korukban válnak önállóvá, és elhagyják a fészket.

Kirepülés és elhagyás:

• A fiókák körülbelül 2 hetes korukban kezdenek el kirepülni a fészekkből.
• Az első napokban még a fészek közelében maradnak, és a szülők etetik őket.
• Körülbelül 25 napos korukban már teljesen önállóak, és elhagyják a szüleiket.

Fontos megjegyezni, hogy a vörösfejű őszapó fiókái fejlődési üteme a szülők gondoskodásától, a táplálék bőségétől és az időjárási körülményektől függően változhat.

A vörösfejű őszapó fiókái sebezhetőek a ragadozókkal és az időjárási viszontagságokkal szemben. A szülők fontos szerepet játszanak a fiókák túlélésében, gondoskodva róluk és megvédve őket a veszélyektől.

A vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) ismertebb betegségei

A vörösfejű őszapók, mint más vadmadarak is, kiszolgáltatottak a betegségeknek és a parazitáknak. A leggyakoribb betegségek és paraziták, amelyek érinthetik őket, a következők:

Betegségek:

• Madárhimlő: Ez egy vírusos betegség, amely légúti cseppfertőzéssel terjed. A tünetek közé tartozik a láz, a letargia, a légzési nehézség és a bőrön megjelenő kiütések.
• Salomonella: Ez egy bakteriális fertőzés, amely szennyezett táplálékból vagy vízből terjed. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás, a láz és a hasi fájdalom.
• Trichomonózis: Ez egy parazita által okozott betegség, amely a madarak szájüregében és torokban él. A tünetek közé tartozik a nehézlégzés, a nyáladzás és a fogyás.

Paraziták:

• Férgek: A vörösfejű őszapókat számos különböző féregfajta is megfertőzheti, beleértve a bélférgeket, a fonálférgeket és a galandférgeket. A fertőzés tünetei a fogyás, a hasmenés és a gyengeség.
• Kullancsok: A kullancsok nem csak kellemetlenek a madarak számára, de betegségeket is terjeszthetnek, mint például a Lyme-kór és a madármalária.
• Tetvek: A tetvek apró, vérszívó paraziták, amelyek a madarak bőrén élnek. A fertőzés tünetei a viszketés, a bőrirritáció és a tollhullás.

Fontos megjegyezni, hogy a vörösfejű őszapók betegségeinek és parazitáinak előfordulása nagyban függ a helyi populációktól, az élőhely típusától és az évszaktól. A madarak egészségének megőrzése érdekében fontos a megfelelő táplálékhoz és vízhez való hozzáférés biztosítása, valamint a szennyezett területek elkerülése.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A vörösfejű őszapó, mint minden más madárfaj is, kiszolgáltatott a ragadozók és a versenyző fajok számára. A leggyakoribb ellenfelei és ellenségei a következők:

Ragadozók:

• Ragadozó madarak: Sólymok, karvalyok, héják, gerecék, baglyok
• Kis emlősök: Macskák, nyesték, menyétek, patkányok, mókusok
• Hüllők: Kígyók, gyíkok
• Egyéb madarak: Szajkók, varjak, hollók

Versenyző fajok:

• Más énekesmadarak: Kék cinege, fenyőcinege, feketerigó, vörösbegy
• Fa lakozó emlősök: Mókusok, pelevek

A vörösfejű őszapók kis méretek és gyenge fizikai erejük miatt sebezhetőek a ragadozókkal szemben. A ragadozók elleni védekezéshez különböző stratégiákat alkalmaznak, mint például:

• Csoportban táplálkoznak: A madarak csoportosan táplálkozva nagyobb biztonságban érzik magukat, és könnyebben észreveszik a ragadozókat.
• Rejtőzködő tollazat: A vörösfejű őszapók tollazata zöldes-barna színű, ami segít nekik elrejtőzni a lombozatban.
• Figyelmeztető hangok: A madarak figyelmeztető hangokat adnak ki, ha ragadozót észlelnek, hogy figyelmeztessék a többi egyedet.
• Gyors repülés: A vörösfejű őszapók gyorsan és fürgén tudnak repülni, ami megnehezíti a ragadozók számára a megragadásukat.

A vörösfejű őszapók versenyző fajokkal is küzdenek a táplálékforrásokért és a fészkelőhelyekért. A versengés agresszív viselkedéshez vezethet a madarak között, és akár fészekrabláshoz is.

Fontos megjegyezni, hogy a vörösfejű őszapók ellenfeleivel és ellenségeivel való interakciója nagyban függ a helyi populációktól, az élőhely típusától és az évszaktól. A madarak túléléséhez fontos, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a környezetükben bekövetkező változásokhoz.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A vörösfejű őszapó nem szerepel a Vörös Könyvben, mint globálisan veszélyeztetett faj. A Nemzetközi Madárvédelmi Szövetség (BirdLife International) nem fenyegetett besorolást ad a fajnak.

Azonban a vörösfejű őszapó helyi szinten védett lehet egyes országokban. A védelmi szint az élőhelytől, a populáció méretétől és a fenyegető tényezőktől függően változhat.

Magyarországon a vörösfejű őszapó a Pannon Természetvédelmi Területen fokozottan védett fajnak minősül.

A vörösfejű őszapó populációját számos tényező fenyegeti, többek között:

• Élőhelyvesztés: Az erdők kivágása és az élőhelyek átalakítása a vörösfejű őszapó számára elérhető fészkelőhelyek és táplálékforrások csökkenéséhez vezet.
• Mezőgazdasági gyakorlatok: A peszticidek és műtrágyák használata károsíthatja a rovarpopulációkat, ami a vörösfejű őszapó táplálékforrását jelenti.
• Éghajlatváltozás: A klímaváltozás hatással lehet a vörösfejű őszapó elterjedésére és vonulási útvonalaira.

A vörösfejű őszapó populációjának védelme érdekében fontos:

• Megőrizni az erdők és más természetes élőhelyeket.
• Fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazni.
• Csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A vörösfejű őszapó fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, ezért fontos, hogy megvédjük fészkelőhelyeit és támogassuk a populációjuk fennmaradását.

Vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) hangja

A vörösfejű őszapó rendkívül változatos hangú madárfaj, melynek hangjai a rövid, éles csipogásoktól a dallamos énekekig és a riasztó hangokig terjednek. A hangja kulcsfontosságú szerepet játszik a kommunikációban, a táplálékforrások felderítésében és a terület védelmében.

Hangja mire hasonlít:

• A vörösfejű őszapó hangja hasonlít a más őszapófajok, a cinegék és a fecskék hangjához.
• Jellemző hangjai a csicsergés, a csipogás, a trillázás és a fütyülés.
• Hangja magas hangszínű és éles.

Hangjának jellegzetességei:

• A vörösfejű őszapó hangja gyors és ritmikus.
• Hangjai változatosak és összetettek.
• A madár mindkét neme képes hangokat adni.

Hangkeltés mechanizmusa:

A vörösfejű őszapó hangját a gerincvelővel összekötött hangszálakkal hozza létre. A madár befolyásolja a levegőt a légzsákjaiból a légcsövén keresztül a hangszálakra, ami rezgést kelt, és ez adja a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

• A vörösfejű őszapó különböző hangszíneket használ a különböző kommunikációs célokra.
• A magas hangszínű hangok általában riasztásra vagy agresszióra utalnak.
• A lágyabb hangszínű hangok kapcsolattartásra vagy udvarlásra szolgálnak.
• A madarak dallamos énekeket is énekelnek, amelyek területreklámozásra és párvonzásra szolgálnak.

Hangok és kontextus:

• A vörösfejű őszapók hangjai a kontextustól függően változnak.
• Például a madarak más hangokat adnak ki, ha ragadozót észlelnek, mint amikor táplálékot keresnek.
• A hangok hangszíne és intenzitása is változhat a madár érzelmi állapotától függően.

Hangok változása:

• A vörösfejű őszapó hangjai idővel változhatnak.
• Ez a változás a környezeti tényezők, a populációméret és a kulturális hatások következtében jöhet létre.

A vörösfejű őszapó hangja fontos szerepet játszik a madár életében. A hangok segítségével a madarak kommunikálnak egymással, felderítik a táplálékforrásokat, védik a területüket és vonzzák a párokat. A hangok változatossága és összetettsége a vörösfejű őszapót egyedülállóvá és érdekes madárfajjá teszi.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/VJARXMSBTG

Érdekességek róla, tények röviden

Vörösfejű őszapó (Aegithalos concinnus) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.