Az ugató bagoly (Ninox connivens) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.11.04. - by Madarak

Az ugató bagoly (Ninox connivens) megjelenése, jellemzői

Az ugató bagoly egy közepes méretű bagolyfaj, mely Ausztráliában, Pápua Új-Guineában és Indonézia egyes részein honos. Nevét jellegzetes, kutyaugatásra emlékeztető hangjáról kapta.

Mérete, testfelépítése, súlya:

Testhossz: 35-45 cm
Szárnyfesztávolság: 85-100 cm
Testtömeg: 425-510 g

Az ugató bagolynak zömök teste, nagy, kerek feje és rövid farka van. Lábai erősek, karmai élesek.

Tollazat színezete:

A tollazat általában sötétbarna, világosabb foltokkal és csíkokkal. A hasoldal világosabb, krémszínű vagy barnásfehér. A szemek nagyok és sárgák.

Csőr és lábak:

A csőr erős, görbe és sárga színű. A lábak szintén sárgák, erőteljes karmokkal.

Szárnyak és repülés:

Szárnyai lekerekítettek, ami lehetővé teszi a gyors manőverezést a sűrű növényzetben. Repülése nesztelen.

Várható élettartama:

Az ugató baglyok várható élettartama a vadonban körülbelül 10-15 év.

Magyarországi helyzete:

Az ugató bagoly nem őshonos Magyarországon. Kizárólag Ausztráliában, Pápua Új-Guineában és Indonézia egyes részein fordul elő.

Érdekességek:

Az ugató bagoly éjszakai ragadozó, főként kisemlősökkel, madarakkal, hüllőkkel és rovarokkal táplálkozik.
Általában víz közelében, erdőkben, mocsarakban él, de előfordul városokban is.
A költési időszakban a hím és a tojó duettet énekel.
Az ugató baglyok monogám madarak, és általában évente egyszer költenek.

Az ugató bagoly (Ninox connivens) elterjedése, előfordulása

Az ugató bagoly (Ninox connivens) elterjedése, előfordulása:

Élőhelye:

Az ugató bagoly elsősorban Ausztráliában honos, de megtalálható Pápua Új-Guineában és Indonézia egyes részein is.

Általában víz közelében él, legyen az erdő, mocsár vagy mangrove. Kedveli a sűrű növényzettel borított területeket, ahol könnyen elrejtőzhet és vadászhat.

Érdekes módon az ugató bagoly alkalmazkodott a városi környezethez is, és parkokban, kertekben is megtelepszik.

Földrajzi határok:

Ausztrália: Az ugató bagoly szinte az egész kontinensen megtalálható, kivéve a száraz, sivatagos területeket.
Pápua Új-Guinea: Az ország keleti részén fordul elő.
Indonézia: A Maluku-szigeteken honos.

Részletesebben:

Ausztrália: Az ugató bagoly elterjedési területe Ausztráliában a keleti parttól a nyugati partig húzódik, beleértve Tasmániát is. A legészakibb területeken, a Cape York-félszigeten ritkábban fordul elő.
Pápua Új-Guinea: Az ugató bagoly főként az ország keleti részén, a tengerparti területeken és a szigeteken található meg.
Indonézia: Az ugató bagoly elterjedése Indonéziában a Maluku-szigetekre korlátozódik.

Fontos megjegyezni, hogy az ugató bagoly nem vándormadár, tehát egész évben ugyanazon a területen tartózkodik.

Rendszertani besorolása

Az ugató bagoly (Ninox connivens) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.

Ismertebb alfajai

Ninox connivens rufostrigata (Gray, GR, 1861) – a Maluku-szigetek északi része
Ninox connivens assimilis (Salvadori & D’Albertis, 1875) – Új-Guinea keleti része, Manam, Karkar és Daru szigetek
Ninox connivens peninsularis (Salvadori, 1876) – Ausztrália északi része
Ninox connivens connivens (Latham, 1801) – Ausztrália délnyugati, keleti és délkeleti része

Az ugató bagoly életmódja

Társas élet:

Az ugató bagoly alapvetően magányos madár, de a költési időszakban párokban él. A párok egész évben együtt maradnak, és közösen nevelik fel a fiókákat. A költési időszakon kívül a baglyok általában egyedül vadásznak és pihennek.

Szociális viselkedés:

Az ugató baglyok kommunikációja változatos hangjelzésekből áll, beleértve a jellegzetes ugatásszerű hangot, valamint különféle füttyöket és sikolyokat. Ezeket a hangokat a párkapcsolat fenntartására, a territórium védelmére és a veszély jelzésére használják.

Mozgás:

Az ugató bagoly elsősorban éjszakai madár. Napközben általában egy fa odvában vagy sűrű lombkoronában pihen. Éjszaka aktív, ekkor vadászik és járőrözik a territóriumában. Repülése nesztelen, ami segíti a zsákmányszerzésben.

Territórium:

Az ugató bagoly territoriális madár, és agresszívan védelmezi a területét más baglyokkal szemben. A territórium mérete változó, és függ a táplálékforrások elérhetőségétől.

Alkalmazkodó képességek:

Az ugató bagoly jól alkalmazkodik a különböző környezetekhez. Eredetileg erdőkben élt, de ma már városi környezetben is megtalálható. Képes kihasználni a városi parkokat és kerteket, ahol elegendő táplálékot és fészkelőhelyet talál.

Kihívások és túlélési stratégiák:

Az ugató bagoly számára a legnagyobb kihívást az élőhelyek elvesztése jelenti. Az erdőirtások és a városiasodás miatt csökken a természetes élőhelye. A baglyok azonban képesek alkalmazkodni az új körülményekhez, és városi környezetben is megélnek.

További túlélési stratégiák:

Rejtőzködés: A baglyok rejtőszíne segít nekik elrejtőzni a ragadozók elől.
Éles hallás és látás: Az ugató bagoly kiváló hallással és látással rendelkezik, ami segíti a zsákmányszerzésben és a veszély elkerülésében.
Erős karmok: Az erős karmok segítségével a baglyok könnyen elkapják és megölik a zsákmányukat.

Az ugató bagoly (Ninox connivens) táplálkozása

Jellemzői:

Az ugató bagoly opportunista ragadozó, ami azt jelenti, hogy sokféle zsákmányt elfogyaszt. Éles látása és hallása segíti a vadászatban, erős karmaival és csőrével pedig könnyedén megragadja és széttépi a zsákmányt.

Táplálékforrások:

Az ugató bagoly tápláléka igen változatos, ami hozzájárul ahhoz, hogy sokféle élőhelyen megéljen. Leggyakrabban a következőket fogyasztja:

Kisemlősök: egerek, patkányok, denevérek, oposszumok
Madarak: kisebb madarak, fiókák
Hüllők: gyíkok, kígyók
Kétéltűek: békák
Rovarok: bogarak, szöcskék, sáskák
Más gerinctelenek: pókok, skorpiók, földigiliszták

Táplálkozási szokások:

Az ugató bagoly elsősorban éjszaka vadászik. Lesből támad, egy faágon vagy más magaslaton ülve figyeli a környezetét. Amikor meglát egy potenciális zsákmányt, lecsap rá, és erős karmaival megragadja. A kisebb zsákmányt egészben nyeli le, a nagyobbakat pedig a csőrével darabolja fel.

Ökológiai szerep:

Az ugató bagoly fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, mivel segít szabályozni a zsákmányállatok populációját. Ezáltal hozzájárul az ökológiai egyensúly fenntartásához.

Érdekességek:

Az ugató bagoly képes olyan nagy zsákmányt is elejteni, mint a sárgabóbitás kakadu.
A baglyok nem emésztik meg a zsákmányuk csontjait és szőrét. Ezeket köpet formájában kiöklendezik. A köpetek vizsgálata segíthet a baglyok táplálkozásának megismerésében.

Az ugató bagoly (Ninox connivens) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az ugató bagoly fészkelőhelyét általában öregebb fák odvaiban alakítja ki. Ezek az odvak lehetnek természetes úton keletkezett üregek, vagy más madarak, például harkályok által vájt lyukak. A baglyok előszeretettel választanak olyan fákat, amelyek víz közelében állnak, például folyók, tavak vagy mocsarak mentén.

Fészek jellemzői:

Az ugató bagoly fészke meglehetősen egyszerű. Alapvetően nincs fészekanyag, a tojásokat közvetlenül az odú aljára rakják. Előfordulhat, hogy némi faforgács vagy korhadék található az odúban, de ezt a baglyok nem gyűjtik, hanem a fa természetes bomlásából származik.

Környezet:

Az ugató bagoly fészkelőhelyének környezete általában sűrű növényzettel borított. Ez biztosítja a baglyok számára a szükséges rejtőzködést és védelmet a ragadozók elől.

Fészeképítés:

Mint már említettük, az ugató bagoly nem épít fészket a hagyományos értelemben. Az odú kiválasztása után a tojó közvetlenül az odú aljára rakja a tojásait.

Tojásrakás:

Az ugató bagoly általában 2-3 fehér tojást rak. A tojások mérete körülbelül 45 x 37 mm. A kotlás 30-36 napig tart, és főként a tojó végzi.

Veszélyeztető tényezők:

Az ugató bagoly fészkelőhelyeit számos tényező veszélyezteti, többek között:

Erdőirtás: Az erdők kivágása miatt csökken a baglyok számára alkalmas odvas fák száma.
Városiasodás: A városok terjeszkedése miatt egyre kevesebb természetes élőhely marad a baglyok számára.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatására megváltozhatnak az erdők összetétele, ami szintén negatívan befolyásolhatja a baglyok fészkelési lehetőségeit.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Az erdők védelme: Fontos az erdők megőrzése és a fenntartható erdőgazdálkodás.
Odúk telepítése: Mesterséges odúk kihelyezésével segíthetünk a baglyoknak fészkelőhelyet találni.
Élőhelyek védelme: A vizes élőhelyek, például folyók, tavak és mocsarak védelme szintén fontos az ugató baglyok számára.
Tudatosság növelése: Fontos, hogy az emberek megismerjék az ugató baglyot és a fészkelőhelyeinek védelmének fontosságát.

Az ugató bagoly (Ninox connivens) szaporodása

Párzási időszak:

Az ugató baglyoknál a párzási időszak általában júliustól februárig tart, de ez változhat a földrajzi elhelyezkedéstől és az időjárási viszonyoktól függően. A párok monogámok, és általában egész évben együtt maradnak. A költési időszakban a hímek udvarlási rituálékkal hívják fel magukra a nőstények figyelmét, melyek közé tartozik a hangos hívás, a repülés közbeni bemutatók, és az ajándékok (pl. zsákmány) felajánlása.

Fészkelés:

Az ugató baglyok nem építenek fészket, hanem természetes üregeket, például faodvakat használnak. Előfordulhat, hogy más madarak által készített odvakat foglalnak el, vagy akár épületek zugaiban is fészkelhetnek. A tojó általában 2-3 tojást rak, melyeken 30-36 napig kotlik. A kotlás ideje alatt a hím gondoskodik a tojóról, és élelemmel látja el.

Szaporodási szokások:

Közös gondoskodás: A fiókák kikelése után mindkét szülő részt vesz a felnevelésükben. A fiókák körülbelül 6 hetes korukban repülnek ki, de még további néhány hétig a szüleik közelében maradnak, és tőlük tanulják a vadászatot.
Hangjelzések: A szülők és a fiókák között a kommunikáció fontos része a hangjelzéseknek. A fiókák jellegzetes hangokkal kérik az ételt, a szülők pedig különböző hangokkal figyelmeztetik őket a veszélyre.
Védekezés: Az ugató baglyok agresszívan védelmezik fiókáikat a ragadozóktól. A szülők megtámadhatják a betolakodókat, akár nagyobb állatokat is, ha azok veszélyt jelentenek a fiókákra.

Érdekességek:

Az ugató baglyok fiókái gyorsan fejlődnek. Már néhány hetes korukban képesek felmászni az odú falára.
A fiatal baglyok gyakran játszanak egymással, és gyakorolják a vadászatot.
Az ugató baglyok szaporodási sikere nagyban függ az élőhelyük állapotától és a táplálékforrások elérhetőségétől.

Az ugató bagoly (Ninox connivens) fiókái

Jellemzői:

Kikeléskor: Az ugató bagoly fiókái fehéres pehelytollazattal borítva kelnek ki a tojásból. Szemük csukva van, és még teljesen tehetetlenek.
Fejlődés: Gyorsan fejlődnek. Néhány napos korukban kinyílik a szemük, és elkezdenek növekedni a sötétbarna kontúrtollak.
Külsejük: A fiókáknak nagy, sárga szemük van, ami jellegzetes bagoly kinézetet kölcsönöz nekik. Arcuk kerekded, csőrük és lábuk pedig erős.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

Kikelés: A kikelés a tojásrakást követően körülbelül 30-36 nappal történik. A fiókák nem egyszerre kelnek ki, általában néhány nap eltérés van köztük.
Első napok: Az első napokban a fiókák teljesen a szüleik gondoskodására szorulnak. A tojó melegen tartja őket, a hím pedig élelemmel látja el a családot.
Gyors növekedés: A fiókák gyorsan nőnek, és egyre aktívabbak lesznek. Kb. 3 hetes korukban már képesek felmászni az odú falára.

Etetés és gondozás:

A szülők szerepe: Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében és gondozásában. A hím vadászik, és a zsákmányt a fészekhez viszi, ahol a tojó feldarabolja, és a fiókáknak adja.
Táplálék: A fiókák kezdetben főleg rovarokat és más gerincteleneket esznek, később pedig kisemlősöket és madarakat is.
Gondozás: A szülők nem csak etetik a fiókákat, hanem tisztán is tartják őket, és védelmezik a ragadozóktól.

Kirepülés és elhagyás:

Kirepülés: A fiókák körülbelül 6 hetes korukban repülnek ki a fészekből. Ekkor már képesek önállóan repülni és vadászni.
Elhagyás: A kirepülés után a fiatal baglyok még néhány hétig a szüleik közelében maradnak, és tőlük tanulják a túléléshez szükséges készségeket.
Önállóság: Végül a fiatal baglyok elhagyják a szüleiket, és saját territóriumot keresnek maguknak.

Gondoskodás és túlélési arány:

Szülői gondoskodás: Az ugató baglyok szülői gondoskodása kiemelkedő. A szülők mindent megtesznek, hogy megvédjék és felneveljék a fiókáikat.
Túlélési arány: A fiókák túlélési aránya viszonylag magas, de sok veszély leselkedik rájuk, például ragadozók, betegségek és az élőhelyek elvesztése.

Ökológiai jelentőség:

Populáció szabályozása: Az ugató baglyok fiókái hozzájárulnak a zsákmányállatok populációjának szabályozásához, ami fontos az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához.
Biodiverzitás: Az ugató bagoly, mint ragadozó madár, fontos szerepet játszik a biodiverzitás megőrzésében.

Ismertebb betegségei lehetnek

Bár az ugató baglyok (Ninox connivens) általánosságban robusztus madarak, ők is ki vannak téve különféle betegségeknek és parazitáknak. Sajnos a vadon élő baglyok betegségeivel kapcsolatos kutatások korlátozottak, így nincs teljes körű képünk az összes lehetséges betegségről. Azonban néhány ismertebb probléma, amivel szembesülhetnek:

Fertőző betegségek:

Madárinfluenza: Az ugató baglyok érzékenyek lehetnek a madárinfluenza vírus különböző törzseire. Ez a betegség súlyos légzőszervi tüneteket, neurológiai problémákat, sőt halált is okozhat.
West Nile vírus: Ez a szúnyogok által terjesztett vírus neurológiai károsodást okozhat a baglyokban, ami bénuláshoz, koordinációs zavarokhoz és halálhoz vezethet.
Trichomoniasis: Ez a parazitafertőzés a baglyok szájüregét és torkát érinti, nyelési nehézségeket és légzési problémákat okozva.
Aspergillosis: Ez a gombás fertőzés a baglyok légzőrendszerét támadja meg, légzési nehézségeket és gyengeséget okozva.

Paraziták:

Külső paraziták: Az ugató baglyokat számos külső parazita, például atkák, tetvek és kullancsok fertőzhetik meg. Ezek a paraziták viszketést, tollvesztést és vérszegénységet okozhatnak.
Belső paraziták: A baglyokban különféle belső paraziták, például férgek és protozoonok is élősködhetnek. Ezek a paraziták gyengeséget, fogyást és emésztési problémákat okozhatnak.

Egyéb egészségügyi problémák:

Mérgezés: Az ugató baglyok mérgezést szenvedhetnek rovarirtó szerektől vagy rágcsálóirtóktól, amelyeket a zsákmányállataik elfogyasztanak.
Sérülések: A baglyok sérüléseket szenvedhetnek ütközésekből (pl. autókkal vagy épületekkel való ütközés), vagy más állatokkal (pl. ragadozókkal) való harcból.
Alultápláltság: Az élőhelyek elvesztése és a zsákmányállatok csökkenése miatt az ugató baglyok alultápláltságtól szenvedhetnek, ami gyengeséget és betegségekre való fokozott érzékenységet okoz.

Fontos megjegyezni, hogy a vadon élő baglyok betegségeinek diagnosztizálása és kezelése nehézkes lehet. Ha beteg vagy sérült baglyot találunk, a legjobb, amit tehetünk, hogy értesítjük a helyi vadvédelmi szervezetet vagy állatmentő központot.

Az ugató bagoly (Ninox connivens) lehetséges ellenfelei és ellenségei

Az ugató bagoly, bár ragadozó madár, mégis számos természetes ellenséggel kell szembenéznie, különösen a fiókák és a fiatal egyedek esetében.

Lehetséges ellenfelek:

Nagyobb ragadozó madarak: A nagyobb testű bagolyfajok, mint például a réti fülesbagoly vagy a kuvik, veszélyt jelenthetnek az ugató baglyokra, különösen a fiókákra. A sasok és a sólymok szintén megtámadhatják őket.
Kígyók: A nagyobb kígyók, mint például a pitonok, bejuthatnak az odúkba, és elkaphatják a fiókákat vagy a tojásokat.
Emlősök: A ragadozó emlősök, mint például a rókák, a vadmacskák és a dingók, szintén veszélyt jelenthetnek, különösen a földön tartózkodó fiatal baglyokra.

Védelmi stratégiák:

Az ugató baglyok számos stratégiát alkalmaznak a ragadozók elkerülésére és a védekezésre:

Rejtőzködés: A baglyok rejtő színezete segít nekik beleolvadni a környezetükbe, így nehezebben veszik őket észre a ragadozók.
Éjszakai életmód: Az ugató baglyok elsősorban éjszaka aktívak, amikor a legtöbb ragadozó alszik.
Agresszív védekezés: Ha veszélyben érzik magukat, az ugató baglyok agresszívan védekeznek. Hangos kiáltásokkal, szárnycsapásokkal és karmaikkal próbálják elriasztani a támadót.
Odú védelme: Az odúk biztonságos fészkelőhelyet nyújtanak a fiókák számára. A szülők agresszívan védik az odút a betolakodóktól.
Gyors repülés: Az ugató baglyok gyorsan és ügyesen repülnek, ami segít nekik elmenekülni a ragadozók elől.

Fontos megjegyezni, hogy az ugató baglyok túlélési esélyeit nagyban befolyásolja az élőhelyük állapota és a ragadozók jelenléte. Az élőhelyek védelme és a ragadozók populációjának szabályozása kulcsfontosságú az ugató baglyok fennmaradása szempontjából.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az ugató bagoly (Ninox connivens) természetvédelmi helyzete jelenleg nem fenyegetett. Ez azt jelenti, hogy a faj populációja stabil, és nincs közvetlen veszélyben a kihalás. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lennének aggályok a jövőjüket illetően.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján az ugató bagoly a „legkevésbé aggasztó” kategóriába tartozik. Ez a besorolás azon alapul, hogy:

Széles elterjedési területtel rendelkeznek: Ausztráliában, Pápua Új-Guineában és Indonézia egyes részein is megtalálhatók.
Viszonylag nagy a populációjuk: Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a becslések szerint több százezer egyed élhet a vadonban.
Alkalmazkodóképesek: Különböző élőhelyeken képesek megélni, beleértve a városi környezetet is.

Potenciális veszélyek:

Annak ellenére, hogy jelenleg nem fenyegetett, az ugató baglyokat számos tényező veszélyeztetheti a jövőben:

Élőhelyek elvesztése: Az erdőirtások és a városiasodás miatt csökken a természetes élőhelyük.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatására megváltozhatnak az erdők összetétele, ami negatívan befolyásolhatja a baglyok életkörülményeit.
Mérgezés: A rovarirtók és rágcsálóirtók használata miatt a baglyok mérgezést szenvedhetnek.
Ütközések: Az ugató baglyok gyakran ütköznek autókkal vagy épületekkel, ami sérüléseket vagy halált okozhat.

Védelmi intézkedések:

Az ugató bagoly populációjának megőrzése érdekében számos intézkedésre van szükség:

Élőhelyek védelme: Az erdők és vizes élőhelyek védelme kulcsfontosságú a baglyok számára.
Fészkelőhelyek biztosítása: Mesterséges odúk kihelyezése segíthet a baglyoknak fészkelőhelyet találni.
A közvélemény tájékoztatása: Fontos, hogy az emberek megismerjék az ugató baglyot és a védelmének fontosságát.
Kutatás: További kutatásokra van szükség az ugató baglyok ökológiájának és a rájuk leselkedő veszélyeknek a jobb megértése érdekében.

Összességében elmondható, hogy az ugató bagoly jelenleg nincs veszélyben, de fontos, hogy továbbra is figyeljünk a védelmére, és megtegyük a szükséges intézkedéseket a populációjának megőrzése érdekében.

Az ugató bagoly (Ninox connivens) hangja

Az ugató bagoly hangja igen jellegzetes, és egyedi a bagolyfajok között. Erről a különleges hangról kapta a nevét is.

Hangja mire hasonlít?

Az ugató bagoly hangja leginkább egy mély, rekedt kutyaugatásra emlékeztet. Gyakran „woof-woof” vagy „wook-wook” hangként írják le.

Hangjának jellegzetességei:

Mély és rekedt: A hang mélyebb, mint a legtöbb bagolyfaj hangja.
Kéttagú: A hang általában kéttagú, „woof-woof” vagy „wook-wook” formában.
Ismétlődő: A baglyok gyakran ismételgetik a hangot, akár percekig is.
Változatos: A hang erőssége és hangmagassága változhat a kontextustól függően.

Hangkeltés mechanizmusa:

A baglyok, mint minden madár, a hangadó szervükkel, a syrinxszel keltik a hangot. A syrinx a légcső alsó részén található, és két membránból áll, amelyeket a légáramlás rezegtet meg. Az ugató bagoly syrinxének felépítése lehetővé teszi a mély, rekedt hangok képzését.

Hangszínek és jelentésük:

Az ugató baglyok különböző hangokat adnak ki különböző helyzetekben.

Territórium védelme: A hímek a jellegzetes „woof-woof” hanggal jelzik a territóriumukat, és elriasztják a riválisokat.
Párkapcsolat: A párok duettben énekelnek, ami a párkapcsolat fenntartását szolgálja.
Veszély jelzése: A baglyok riasztó hangokat adnak ki, ha veszélyt észlelnek.
Fiókák etetése: A fiókák jellegzetes hangokkal kérik az ételt a szüleiktől.

Hangok és kontextus:

Az ugató bagoly hangjának jelentése a kontextustól függ. A hangmagasság, az erősség és az ismétlések száma mind befolyásolhatja a jelentést. A baglyok képesek finoman árnyalni a hangjukat, hogy kifejezzék a szándékukat.

Hangok változása:

Az ugató bagoly hangja változhat az életkorral, a nemekkel és a földrajzi elhelyezkedéssel. A fiatal baglyok hangja magasabb és kevésbé rekedt, mint a felnőtteké. A hímek hangja általában mélyebb, mint a nőstényeké.

Érdekesség:

Az ugató bagoly hangját gyakran használják filmekben és televíziós műsorokban, hogy hátborzongató hangulatot teremtsenek.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/GABAHHYWYR

Érdekességek róla, tények röviden

Tulajdonság	Leírás
Név eredete	Jellegzetes, kutyaugatásra emlékeztető hangja miatt kapta a nevét.
Méret	Közepes méretű bagoly, testhossza 35-45 cm.
Szín	Sötétbarna, világosabb foltokkal és csíkokkal.
Szem	Nagy, sárga szemek.
Élőhely	Ausztrália, Pápua Új-Guinea és Indonézia egyes részei.
Táplálkozás	Opportunista ragadozó, kisemlősöket, madarakat, hüllőket és rovarokat eszik.
Fészkelés	Faodvakban fészkel, fészekanyagot nem használ.
Hang	Mély, rekedt, kutyaugatásra emlékeztető hang.
Aktivitás	Éjszakai madár.
Társas viselkedés	Magányos, kivéve a költési időszakban.
Élettartam	10-15 év a vadonban.
Természetvédelmi státusz	Legkevésbé aggasztó (IUCN).
Egyéb	Jól alkalmazkodik a városi környezethez.