Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus)

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) megjelenése, jellemzői

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) egy érdekes madár, melynek különleges szaporodási stratégiája van. Íme egy rövid bemutatás a főbb jellemzőiről:

Mérete, testfelépítése, súlya:

  • Testhossz: Kb. 20-24 cm.
  • Testfelépítés: Zömök testalkatú, rövid farokkal és erős lábakkal.
  • Súly: Kb. 40-60 gramm.

Tollazat színezete:

  • Hímek: Fényes fekete tollazat, gyakran kékes vagy zöldes árnyalattal.
  • Tojók: Jellegtelenebb barnás színezetűek.

Csőr és lábak:

  • Csőr: Rövid, erős, kúpos csőr, amely alkalmas a magok és rovarok fogyasztására.
  • Lábak: Erőteljes, fekete lábak, amelyek segítik a földön való mozgásban és a táplálék keresésében.

Szárnyak és repülés:

  • Szárnyak: Rövid, lekerekített szárnyak.
  • Repülés: Gyors, egyenes repülés jellemzi.

Várható élettartama:

  • A vadonban átlagosan 5-10 év.

Magyarországi helyzete:

  • Az óriás gulyajáró nem honos Magyarországon. Kizárólag Közép- és Dél-Amerikában fordul elő.

Érdekességek:

  • Fészekparazitizmus: Az óriás gulyajáró nem épít saját fészket, hanem más madarak fészkébe rakja a tojást. A kikelő fiókát aztán a „nevelőszülők” nevelik fel.
  • Táplálkozás: Főként magokkal és rovarokkal táplálkozik, de gyümölcsöket és nektárt is fogyaszt.
  • Társas élet: Gyakran csapatokban jár táplálék után.

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) elterjedése, előfordulása

Az óriás gulyajáró elterjedése Közép- és Dél-Amerikára korlátozódik. Íme a részletek:

Élőhelye:

  • Trópusi és szubtrópusi erdők: Elsősorban a ritkásabb, fényben gazdag erdőket, erdőszéleket kedveli.
  • Mezőgazdasági területek: Gyakran megtalálható legelőkön, szántóföldeken és ültetvényeken is.
  • Víz közeli területek: Szívesen tartózkodik folyók, tavak és mocsarak közelében.

Hol honos, milyen földrészen terjedt el?

  • Kizárólag Amerikában honos.
  • Elterjedési területe Mexikótól délre egészen Argentínáig és Uruguayig terjed.

Földrajzi határok:

  • Északi határa: Mexikó déli része.
  • Déli határa: Argentína északi része és Uruguay.
  • Nyugati határa: A Csendes-óceán partvidéke.
  • Keleti határa: Az Atlanti-óceán partvidéke.

Előfordulása:

  • Az óriás gulyajáró nem vonuló madár, tehát egész évben ugyanazon a területen tartózkodik.
  • A populáció nagysága stabilnak tekinthető.

Érdekesség:

  • Az óriás gulyajáró elterjedési területén belül számos különböző élőhelytípushoz alkalmazkodott. Ez a rugalmasság hozzájárul a faj sikeres fennmaradásához.

Rendszertani besorolása

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a csirögefélék (Icteridae) családjába tartozó faj.

Ismertebb alfajai

  • Molothrus oryzivorus impacificus (J. L. Peters, 1929) – Mexikótól délre egészen Panama nyugati részéig, a Közép-amerikai földhíd országaiban honos.
  • Molothrus oryzivorus oryzivorus (Gmelin, 1788) – Panama középső részétől délre a dél-amerikai kontinensen a csendes-óceáni oldalon Peru és Bolívia északi részéig, az atlanti-óceáni oldalon Argentína északi részéig honos. Ezen kívül előfordul Trinidad és Tobago szigetein is. Mint ritka kóborlót észlelték már Barbados szigetén is.

Életmódja

Az óriás gulyajáró életmódját a fészekparazitizmus és a táplálékszerzés határozza meg. Íme egy összefoglaló az életmódjáról:

Társas élet, Szociális viselkedés:

  • Csapatokban él: Az óriás gulyajárók általában kisebb-nagyobb csapatokban élnek, amelyek akár több száz egyedből is állhatnak.
  • Laza kapcsolatok: A csapatokon belül a kapcsolatok lazábbak, nincsenek szigorú hierarchiák.
  • Kölcsönös tisztogatás: Gyakran megfigyelhető a kölcsönös tisztogatás, ami a szociális kötelékek erősítését szolgálja.

Mozgás:

  • Repülés: Gyors, egyenes repülés jellemzi.
  • Gyaloglás: A földön is ügyesen mozog, és gyakran sétál a fűben táplálék után kutatva.
  • Ugrálás: Rövid ugrásokkal is közlekedik.

Territórium:

  • Nem territoriális: Az óriás gulyajárók nem védelmeznek saját területet.
  • Kóborlás: A csapatok gyakran kóborolnak táplálék után kutatva.

Alkalmazkodó képességek:

  • Fészekparazitizmus: A fészekparazitizmus egy különleges szaporodási stratégia, amely lehetővé teszi az óriás gulyajáróknak, hogy ne kelljen energiát fordítaniuk a fészeképítésre és a fiókanevelésre.
  • Táplálék rugalmasság: Az óriás gulyajárók nem válogatósak, és számos különböző táplálékforrást kihasználnak.

Kihívások és túlélési stratégiák:

  • Gazdamadarak védekezése: A gazdamadarak gyakran felismerik az óriás gulyajáró tojást, és kidobják a fészekből.
  • Versengés a táplálékért: Az óriás gulyajáróknak versengeniük kell más madarakkal a táplálékért.
  • Ragadozók: A fiatal és a legyengült egyedeket ragadozó madarak és emlősök zsákmányolhatják.

Túlélési stratégiák:

  • Tojások mimikrije: Az óriás gulyajáró tojások gyakran hasonlítanak a gazdamadár tojásira, ami nehezíti a felismerésüket.
  • Gyors szaporodás: Az óriás gulyajárók sok tojást raknak, ami növeli az esélyét, hogy legalább néhány fióka felnő.
  • Csapatban élés: A csapatban élés biztonságot nyújt a ragadozók ellen.

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) táplálkozása

Az óriás gulyajáró táplálkozása meglehetősen változatos, és jól tükrözi alkalmazkodóképességét. Íme a részletek:

Jellemzői:

  • Opportunista: Nem válogatós, kihasználja a rendelkezésre álló táplálékforrásokat.
  • Mindenevő: Növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt.
  • Társas táplálkozás: Gyakran csapatokban keres táplálékot, ami növeli a hatékonyságot.

Táplálékforrások:

  • Magvak: Különböző fűfélék, gyomnövények és fák magvait fogyasztja.
  • Rovarok: Széles körű rovarokat zsákmányol, például bogarakat, hangyákat, szöcskéket, hernyókat.
  • Gyümölcsök: Érett gyümölcsöket is eszik, különösen a fákról lehullott vagy a földön talált darabokat.
  • Nektár: Alkalmanként nektárt is fogyaszt virágokból.

Táplálkozási szokások:

  • Földön táplálkozik: Legtöbbször a földön sétálva keresgéli a táplálékot.
  • Fák lombkoronájában: Időnként a fák lombkoronájában is keres rovarokat és gyümölcsöket.
  • Legelő állatok közelében: Gyakran követi a legelő állatokat, például szarvasmarhákat, és elfogyasztja a felzavart rovarokat.

Ökológiai szerep:

  • Magvak terjesztése: A gyümölcsök fogyasztásával hozzájárul a növények magvainak terjesztéséhez.
  • Rovarpopulációk szabályozása: A rovarok fogyasztásával segít kordában tartani a kártevők populációit.
  • Táplálék más állatok számára: Az óriás gulyajáró maga is zsákmányul szolgál ragadozó madarak és emlősök számára.

Érdekességek:

  • Az óriás gulyajáró táplálkozása változhat az évszakok és a táplálék elérhetőségének függvényében.
  • A fiókák főként rovarokkal táplálkoznak, amelyeket a „nevelőszülők” gyűjtenek össze számukra.
Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus)
Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus)

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) fészkelőhelye

Az óriás gulyajáró fészkelőhelye… nos, ez egy trükkös kérdés! Ugyanis az óriás gulyajáró nem épít saját fészket. Ez a faj a fészekparazitizmus stratégiáját alkalmazza, ami azt jelenti, hogy a tojásait más madarak fészkébe csempészi, és rájuk bízza a kotlás és a fiókanevelés feladatát.

Így a „fészkelőhelye” valójában a gazdamadár fészke. Az óriás gulyajáró számos különböző faj fészkébe rakja a tojásait, többek között:

  • Sárgarigók
  • Tangarák
  • Csirögefélék
  • Légykapók

Elhelyezkedés:

  • A gazdamadarak fészkeinek elhelyezkedése változatos lehet, attól függően, hogy milyen fajról van szó. Lehetnek fákban, bokrokban, vagy akár a földön is.

Fészek jellemzői:

  • Az óriás gulyajáró nem épít fészket, így nincsenek fészekjellemzői.

Környezet:

  • Az óriás gulyajáró általában olyan élőhelyeken fordul elő, ahol a gazdamadarak is megtalálhatók. Ezek lehetnek erdők, erdőszélek, mezőgazdasági területek, víz közeli területek.

Fészeképítés:

  • Az óriás gulyajáró nem vesz részt a fészeképítésben.

Tojásrakás:

  • Az óriás gulyajáró tojója a gazdamadár fészkébe lopózik, és ott rakja le a tojását. Gyakran eltávolít egyet a gazdamadár tojásai közül, hogy ne legyen feltűnő a betolakodó.

Veszélyeztető tényezők:

  • Gazdamadarak védekezése: Néhány gazdamadár felismeri az idegen tojást, és kidobja a fészekből.
  • Élőhelyek pusztulása: Az erdők és más élőhelyek eltűnése miatt csökken a gazdamadarak száma, ami az óriás gulyajárót is érinti.
  • Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással lehet a gazdamadarak szaporodására, ami közvetetten az óriás gulyajárót is érinti.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Bár az óriás gulyajáró nem épít fészket, a gazdamadarak fészkelőhelyeinek védelme közvetetten segít a faj fennmaradásában. Fontos az élőhelyek megőrzése, a környezetszennyezés csökkentése és a klímaváltozás elleni küzdelem.

Érdekesség:

Az óriás gulyajáró tojása gyakran hasonlít a gazdamadár tojására, ami megnehezíti a felismerését. Ez a mimikri egyfajta evolúciós alkalmazkodás, ami növeli a fészekparazitizmus sikerességét.

Szaporodása

Az óriás gulyajáró szaporodása a fészekparazitizmus miatt rendhagyó. Ahelyett, hogy saját fészket építene és nevelné fel fiókáit, más madarakra bízza ezt a feladatot.

Íme a részletek:

Párzási időszak:

  • Változó: A párzási időszak a földrajzi elhelyezkedéstől függően változik. Általában az esős évszakkal esik egybe, amikor bőséges a táplálék.
  • Poligámia: Az óriás gulyajárók poligám madarak, azaz a hímek és a tojók több partnerrel is párosodhatnak egy szaporodási időszakban.
  • Udvarlás: A hímek énekkel és látványos mozdulatokkal próbálják felhívni magukra a tojók figyelmét.

Fészkelés:

  • Nincs fészeképítés: Az óriás gulyajárók nem építenek fészket.
  • Gazdamadarak: A tojók más madárfajok fészkébe rakják le tojásaikat. A gazdamadarak lehetnek kisebb testű énekesmadarak, például sárgarigók, tangarák, csirögefélék.
  • Tojásrakás: A tojó gyorsan és ügyesen csempészi a tojását a gazdamadár fészkébe, gyakran akkor, amikor a gazdamadár távol van.

Szaporodási szokások:

  • Fészekparazitizmus: Ez a szaporodási stratégia lehetővé teszi az óriás gulyajáró számára, hogy energiát takarítson meg a fészeképítés és a fiókanevelés terén.
  • Tojások mimikrije: Az óriás gulyajáró tojásai gyakran hasonlítanak a gazdamadár tojásaira, ami megnehezíti a felismerésüket.
  • Verseny a fiókák között: Az óriás gulyajáró fiókája gyakran gyorsabban fejlődik, mint a gazdamadár fiókái, és kiszoríthatja őket a fészekből.
  • Túlélés: A fészekparazitizmus kockázatos stratégia, mivel a gazdamadarak elpusztíthatják a tojást, vagy a fióka elpusztulhat a versengésben.

Érdekességek:

  • Az óriás gulyajáró tojója akár 40 tojást is rakhat egy szaporodási időszakban.
  • A fészekparazitizmus evolúciós szempontból sikeres stratégia, mivel számos madárfaj alkalmazza világszerte.

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) fiókái

Az óriás gulyajáró fiókái különleges helyzetben vannak, hiszen nem a saját szüleik nevelik fel őket. Ennek ellenére számos érdekes tulajdonsággal és viselkedéssel rendelkeznek.

Jellemzői:

  • Méret: Kikeléskor a fiókák viszonylag kicsik és gyámoltalanok, de gyorsan fejlődnek.
  • Tollazat: A fiókák kezdetben csupaszok vagy ritkás pehelytollazattal rendelkeznek. A tollazatuk színe a gazdamadár fiókáinak színéhez hasonló lehet, ami segít a beolvadásban.
  • Csőr: A csőrük nagy és feltűnő, ami segít a táplálék kérésében.
  • Hang: A fiókák hangos, éles hangon kérik a táplálékot a nevelőszüleiktől.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

  • Kikelés: Az óriás gulyajáró tojása általában a gazdamadár tojásai előtt kel ki.
  • Gyors fejlődés: A fiókák gyorsan fejlődnek, és hamarosan nagyobbak lesznek, mint a gazdamadár fiókái.
  • Versengés: Az óriás gulyajáró fiókái gyakran agresszívan viselkednek a gazdamadár fiókáival szemben, és kiszoríthatják őket a fészekből.

Etetés és gondozás:

  • Nevelőszülők: A gazdamadarak etetik és gondozzák az óriás gulyajáró fiókáját, mintha a sajátjuk lenne.
  • Táplálék: A fiókák főként rovarokkal táplálkoznak, amelyeket a nevelőszülők gyűjtenek össze.
  • Gondozás: A nevelőszülők melengetik és tisztítják a fiókákat.

Kirepülés és elhagyás:

  • Kirepülés: Az óriás gulyajáró fiókái általában a gazdamadár fiókáival egy időben repülnek ki a fészekből.
  • Önállóság: A kirepülés után a fiatal madarak csatlakoznak más óriás gulyajárókhoz, és megtanulják a fajra jellemző viselkedést.

Gondoskodás és túlélési arány:

  • Nevelőszülők gondoskodása: A nevelőszülők gondoskodása elengedhetetlen a fiókák túléléséhez.
  • Túlélési arány: A túlélési arány változó, és függ a gazdamadár fajától, a fészek elhelyezkedésétől és a környezeti tényezőktől.

Ökológiai jelentőség:

  • Populáció szabályozása: Az óriás gulyajáró fészekparazitizmusa hatással lehet a gazdamadarak populációira.
  • Biodiverzitás: Az óriás gulyajáró jelenléte hozzájárul az élőhelyek biodiverzitásához.

Érdekességek:

  • Az óriás gulyajáró fiókái képesek utánozni a gazdamadár fiókák hangját, ami segít a táplálék kérésében.
  • A fiatal óriás gulyajárók gyakran visszatérnek arra a területre, ahol felnőttek, hogy ott szaporodjanak.

Ismertebb betegségei lehetnek

Bár az óriás gulyajárók robusztus madarak, ők is megbetegedhetnek. Sajnos a vadon élő populációk egészségügyi állapotáról kevesebb információnk van, mint a fogságban élő madarakéról.

Íme néhány ismertebb betegség, ami előfordulhat óriás gulyajáróknál:

Fertőző betegségek:

  • Madárinfluenza: Ez a vírusos betegség komoly veszélyt jelenthet a madárpopulációkra, beleértve az óriás gulyajárókat is.
  • Bakteriális fertőzések: Különböző baktériumok okozhatnak légzőszervi, emésztőrendszeri vagy bőrfertőzéseket.
  • Gombás fertőzések: A gombás fertőzések, például az aspergillosis, főként a légzőrendszert érinthetik.
  • Paraziták: Különböző belső és külső paraziták fertőzhetik meg az óriás gulyajárókat, például bélférgek, tetvek, atkák. A fészekparazitizmus miatt fokozottan ki vannak téve a gazdamadarak parazitáinak.

Nem fertőző betegségek:

  • Mérgezés: A környezetszennyezés, például a peszticidek mérgezést okozhatnak.
  • Sérülések: A ragadozók támadásai vagy a környezetben található akadályok sérüléseket okozhatnak.
  • Táplálkozási hiánybetegségek: A nem megfelelő táplálkozás hiánybetegségekhez vezethet.
  • Stressz: Az élőhelyek pusztulása és az emberi zavarás stresszt okozhat, ami gyengíti az immunrendszert.

Fontos megjegyezni:

  • A vadon élő madaraknál a betegségek diagnosztizálása és kezelése nehézkes.
  • A betegségek jelentős veszélyt jelenthetnek az óriás gulyajáró populációkra, különösen a fiatal és a legyengült egyedekre.
  • A betegségek megelőzése érdekében fontos az élőhelyek védelme, a környezetszennyezés csökkentése és a zavarás minimalizálása.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Az óriás gulyajáró, bár nem rendelkezik látványos védekező mechanizmusokkal, mint például éles karmok vagy erős csőr, több módon is képes megvédeni magát a veszélyektől.

Lehetséges ellenfelek, ellenségek:

  • Ragadozó madarak: A kisebb ragadozó madarak, mint például a karvalyfélék, veszélyt jelenthetnek az óriás gulyajárókra, különösen a fiatal és a legyengült egyedekre.
  • Emlősök: A macskák, a menyétek és a rókák szintén zsákmányolhatják az óriás gulyajárókat.
  • Kígyók: A fán élő kígyók előfordulhat, hogy megtámadják a fészkekben lévő fiókákat.
  • Ember: Az ember közvetett módon veszélyezteti az óriás gulyajárókat az élőhelyek pusztításával és a környezetszennyezéssel.

Védelmi stratégiák:

  • Csapatban élés: Az óriás gulyajárók csapatokban élnek, ami növeli a túlélési esélyeiket. A csapat tagjai figyelmeztetik egymást a veszélyre, és közös erővel védekeznek a támadók ellen.
  • Rejtőzködés: Az óriás gulyajárók jól rejtőzködnek a sűrű növényzetben. Színezetük segít beolvadni a környezetbe.
  • Gyorsaság: Az óriás gulyajárók gyorsan tudnak repülni és futni, ami segít elmenekülni a támadók elől.
  • Agresszió: Szükség esetén az óriás gulyajárók agresszívan védekeznek, csőrükkel és karmaikkal támadnak.

Fontos megjegyezni:

  • Az óriás gulyajárók túlélési esélyeit nagyban befolyásolja a környezet állapota. Az élőhelyek pusztulása és a környezetszennyezés csökkenti a túlélési esélyeiket.
  • A fészekparazitizmus egy kockázatos stratégia, mivel a gazdamadarak elpusztíthatják a tojást vagy a fiókát. Az óriás gulyajárók azonban több alkalmazkodási mechanizmussal rendelkeznek, amelyek növelik a fészekparazitizmus sikerességét.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az óriás gulyajáró természetvédelmi helyzete jelenleg nem ad okot aggodalomra. A faj viszonylag elterjedt és nagy egyedszámmal rendelkezik.

Globális helyzet:

  • IUCN Vörös Lista: A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján az óriás gulyajáró a „legkevésbé aggasztó” kategóriába tartozik.
  • Populáció trend: A populáció trendje stabilnak tekinthető, egyes területeken akár növekedést is mutat.

Védelmi intézkedések:

  • Élőhelyvédelem: Az óriás gulyajáró élőhelyeinek védelme kulcsfontosságú a faj fennmaradása szempontjából. Ez magában foglalja az erdők, mezőgazdasági területek és vizes élőhelyek megőrzését.
  • Monitoring: A populációk monitorozása segít nyomon követni a faj állapotát és időben beavatkozni, ha szükséges.

Veszélyeztető tényezők:

Bár az óriás gulyajáró jelenleg nem veszélyeztetett, néhány tényező befolyásolhatja a jövőbeni fennmaradását:

  • Élőhelyek pusztulása: Az erdőirtás és a mezőgazdasági területek intenzív művelése csökkentheti az óriás gulyajáró élőhelyeit.
  • Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással lehet az óriás gulyajáró elterjedésére és a táplálékforrások elérhetőségére.
  • Peszticidek: A peszticidek használata károsíthatja az óriás gulyajárókat és a táplálékukat képező rovarokat.

Mit tehetünk a védelmükért?

  • Élőhelyek védelme: Támogassuk az erdők és más természetes élőhelyek megőrzését.
  • Fenntartható mezőgazdaság: Támogassuk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek minimalizálják a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.
  • Klímaváltozás elleni küzdelem: Csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, és támogassuk a klímaváltozás elleni intézkedéseket.
  • Tudatosság növelése: Ismerjük meg az óriás gulyajárót és a fontosságát, és osszuk meg tudásunkat másokkal.

Az óriás gulyajáró védelme hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) hangja

Az óriás gulyajáró hangja meglehetősen változatos, és a kommunikációjuk fontos részét képezi.

Hangja mire hasonlít?

Nehéz egyetlen hanggal leírni, mivel repertoárjuk széles skálán mozog. Gyakoriak a:

  • Csivitelő hangok: Rövid, éles csivitelés, melyet gyakran ismételgetnek.
  • Füttyentő hangok: dallamosabb, hosszabb füttyök, melyek akár énekszerűek is lehetnek.
  • Éles kiáltások: riasztás vagy vészjelzés esetén hallatnak éles, figyelmeztető kiáltásokat.

Hangjának jellegzetességei:

  • Változatos: A kommunikációjukat a hangok széles skálája jellemzi, melyeket különböző helyzetekben használnak.
  • Hangos: Hangjuk messzire elhallatszik, ami fontos a csapatok közötti kommunikációban.
  • Mimikri: Képesek utánozni más madarak hangját, ami a fészekparazitizmus során lehet hasznos.

Hangkeltés mechanizmusa:

  • A madarak hangja a syrinxben keletkezik, ami a légcső alsó részén található.
  • A syrinxben lévő membránok rezgése hozza létre a hangot kilégzéskor.
  • Az óriás gulyajáró syrinxének szerkezete lehetővé teszi a hangok széles skálájának létrehozását.

Hangszínek és jelentésük:

  • Csivitelő hangok: Kapcsolattartásra, a csapat tagjai közötti kommunikációra használják.
  • Füttyentő hangok: Udvarlás során, a pár vonzására, vagy a területük jelzésére szolgálnak.
  • Éles kiáltások: Veszély jelzésére, riasztásra használják.

Hangok és kontextus:

  • Táplálkozás: Táplálkozás közben gyakran hallatnak csivitelő hangokat, ami segít a csapat tagjainak a koordinációban.
  • Udvarlás: A hímek énekelnek, hogy felhívják magukra a tojók figyelmét.
  • Veszély: Veszély esetén éles kiáltásokkal figyelmeztetik a csapat többi tagját.

Hangok változása:

  • Életkor: A fiatal madarak hangja magasabb és vékonyabb, mint a felnőtteké.
  • Nem: A hímek és a tojók hangja kissé eltérhet egymástól.
  • Érzelmi állapot: A madarak hangja változhat az érzelmi állapotuktól függően, például izgatottság vagy félelem esetén.

Érdekesség:

  • Az óriás gulyajáró képes utánozni más madárfajok hangját, ami segíthet nekik a fészekparazitizmus során. Például utánozhatják a gazdamadár fiókáinak hangját, hogy több táplálékot kapjanak.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/JQSYKZHEMB

Érdekességek róla, tények röviden

Jellemző Leírás
Méret
Közepes termetű énekesmadár, testhossza 20-24 cm.
Színezet
A hímek fényes fekete tollazatúak, a tojók barnásak.
Csőr
Rövid, erős, kúpos csőr.
Lábak
Erőteljes, fekete lábak.
Élőhely
Közép- és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi területei.
Táplálkozás
Mindenevő, főleg magvakkal és rovarokkal táplálkozik.
Fészek
Nem épít fészket, fészekparazita.
Szaporodás
Más madarak fészkébe rakja a tojásait.
Hang
Változatos, csivitelő, füttyentő és éles kiáltások.
Várható élettartam 5-10 év.
Természetvédelmi státusz
Legkevésbé aggasztó (IUCN).
Egyéb
Csapatokban él, képes utánozni más madarak hangját.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.