Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2025.01.13. - by Madarak

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) megjelenése, jellemzői

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) egy érdekes madár, melynek különleges szaporodási stratégiája van. Íme egy rövid bemutatás a főbb jellemzőiről:

Mérete, testfelépítése, súlya:

Testhossz: Kb. 20-24 cm.
Testfelépítés: Zömök testalkatú, rövid farokkal és erős lábakkal.
Súly: Kb. 40-60 gramm.

Tollazat színezete:

Hímek: Fényes fekete tollazat, gyakran kékes vagy zöldes árnyalattal.
Tojók: Jellegtelenebb barnás színezetűek.

Csőr és lábak:

Csőr: Rövid, erős, kúpos csőr, amely alkalmas a magok és rovarok fogyasztására.
Lábak: Erőteljes, fekete lábak, amelyek segítik a földön való mozgásban és a táplálék keresésében.

Szárnyak és repülés:

Szárnyak: Rövid, lekerekített szárnyak.
Repülés: Gyors, egyenes repülés jellemzi.

Várható élettartama:

A vadonban átlagosan 5-10 év.

Magyarországi helyzete:

Az óriás gulyajáró nem honos Magyarországon. Kizárólag Közép- és Dél-Amerikában fordul elő.

Érdekességek:

Fészekparazitizmus: Az óriás gulyajáró nem épít saját fészket, hanem más madarak fészkébe rakja a tojást. A kikelő fiókát aztán a „nevelőszülők” nevelik fel.
Táplálkozás: Főként magokkal és rovarokkal táplálkozik, de gyümölcsöket és nektárt is fogyaszt.
Társas élet: Gyakran csapatokban jár táplálék után.

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) elterjedése, előfordulása

Az óriás gulyajáró elterjedése Közép- és Dél-Amerikára korlátozódik. Íme a részletek:

Élőhelye:

Trópusi és szubtrópusi erdők: Elsősorban a ritkásabb, fényben gazdag erdőket, erdőszéleket kedveli.
Mezőgazdasági területek: Gyakran megtalálható legelőkön, szántóföldeken és ültetvényeken is.
Víz közeli területek: Szívesen tartózkodik folyók, tavak és mocsarak közelében.

Hol honos, milyen földrészen terjedt el?

Kizárólag Amerikában honos.
Elterjedési területe Mexikótól délre egészen Argentínáig és Uruguayig terjed.

Földrajzi határok:

Északi határa: Mexikó déli része.
Déli határa: Argentína északi része és Uruguay.
Nyugati határa: A Csendes-óceán partvidéke.
Keleti határa: Az Atlanti-óceán partvidéke.

Előfordulása:

Az óriás gulyajáró nem vonuló madár, tehát egész évben ugyanazon a területen tartózkodik.
A populáció nagysága stabilnak tekinthető.

Érdekesség:

Az óriás gulyajáró elterjedési területén belül számos különböző élőhelytípushoz alkalmazkodott. Ez a rugalmasság hozzájárul a faj sikeres fennmaradásához.

Rendszertani besorolása

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a csirögefélék (Icteridae) családjába tartozó faj.

Ismertebb alfajai

Molothrus oryzivorus impacificus (J. L. Peters, 1929) – Mexikótól délre egészen Panama nyugati részéig, a Közép-amerikai földhíd országaiban honos.
Molothrus oryzivorus oryzivorus (Gmelin, 1788) – Panama középső részétől délre a dél-amerikai kontinensen a csendes-óceáni oldalon Peru és Bolívia északi részéig, az atlanti-óceáni oldalon Argentína északi részéig honos. Ezen kívül előfordul Trinidad és Tobago szigetein is. Mint ritka kóborlót észlelték már Barbados szigetén is.

Életmódja

Az óriás gulyajáró életmódját a fészekparazitizmus és a táplálékszerzés határozza meg. Íme egy összefoglaló az életmódjáról:

Társas élet, Szociális viselkedés:

Csapatokban él: Az óriás gulyajárók általában kisebb-nagyobb csapatokban élnek, amelyek akár több száz egyedből is állhatnak.
Laza kapcsolatok: A csapatokon belül a kapcsolatok lazábbak, nincsenek szigorú hierarchiák.
Kölcsönös tisztogatás: Gyakran megfigyelhető a kölcsönös tisztogatás, ami a szociális kötelékek erősítését szolgálja.

Mozgás:

Repülés: Gyors, egyenes repülés jellemzi.
Gyaloglás: A földön is ügyesen mozog, és gyakran sétál a fűben táplálék után kutatva.
Ugrálás: Rövid ugrásokkal is közlekedik.

Territórium:

Nem territoriális: Az óriás gulyajárók nem védelmeznek saját területet.
Kóborlás: A csapatok gyakran kóborolnak táplálék után kutatva.

Alkalmazkodó képességek:

Fészekparazitizmus: A fészekparazitizmus egy különleges szaporodási stratégia, amely lehetővé teszi az óriás gulyajáróknak, hogy ne kelljen energiát fordítaniuk a fészeképítésre és a fiókanevelésre.
Táplálék rugalmasság: Az óriás gulyajárók nem válogatósak, és számos különböző táplálékforrást kihasználnak.

Kihívások és túlélési stratégiák:

Gazdamadarak védekezése: A gazdamadarak gyakran felismerik az óriás gulyajáró tojást, és kidobják a fészekből.
Versengés a táplálékért: Az óriás gulyajáróknak versengeniük kell más madarakkal a táplálékért.
Ragadozók: A fiatal és a legyengült egyedeket ragadozó madarak és emlősök zsákmányolhatják.

Túlélési stratégiák:

Tojások mimikrije: Az óriás gulyajáró tojások gyakran hasonlítanak a gazdamadár tojásira, ami nehezíti a felismerésüket.
Gyors szaporodás: Az óriás gulyajárók sok tojást raknak, ami növeli az esélyét, hogy legalább néhány fióka felnő.
Csapatban élés: A csapatban élés biztonságot nyújt a ragadozók ellen.

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) táplálkozása

Az óriás gulyajáró táplálkozása meglehetősen változatos, és jól tükrözi alkalmazkodóképességét. Íme a részletek:

Jellemzői:

Opportunista: Nem válogatós, kihasználja a rendelkezésre álló táplálékforrásokat.
Mindenevő: Növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt.
Társas táplálkozás: Gyakran csapatokban keres táplálékot, ami növeli a hatékonyságot.

Táplálékforrások:

Magvak: Különböző fűfélék, gyomnövények és fák magvait fogyasztja.
Rovarok: Széles körű rovarokat zsákmányol, például bogarakat, hangyákat, szöcskéket, hernyókat.
Gyümölcsök: Érett gyümölcsöket is eszik, különösen a fákról lehullott vagy a földön talált darabokat.
Nektár: Alkalmanként nektárt is fogyaszt virágokból.

Táplálkozási szokások:

Földön táplálkozik: Legtöbbször a földön sétálva keresgéli a táplálékot.
Fák lombkoronájában: Időnként a fák lombkoronájában is keres rovarokat és gyümölcsöket.
Legelő állatok közelében: Gyakran követi a legelő állatokat, például szarvasmarhákat, és elfogyasztja a felzavart rovarokat.

Ökológiai szerep:

Magvak terjesztése: A gyümölcsök fogyasztásával hozzájárul a növények magvainak terjesztéséhez.
Rovarpopulációk szabályozása: A rovarok fogyasztásával segít kordában tartani a kártevők populációit.
Táplálék más állatok számára: Az óriás gulyajáró maga is zsákmányul szolgál ragadozó madarak és emlősök számára.

Érdekességek:

Az óriás gulyajáró táplálkozása változhat az évszakok és a táplálék elérhetőségének függvényében.
A fiókák főként rovarokkal táplálkoznak, amelyeket a „nevelőszülők” gyűjtenek össze számukra.

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) fészkelőhelye

Az óriás gulyajáró fészkelőhelye… nos, ez egy trükkös kérdés! Ugyanis az óriás gulyajáró nem épít saját fészket. Ez a faj a fészekparazitizmus stratégiáját alkalmazza, ami azt jelenti, hogy a tojásait más madarak fészkébe csempészi, és rájuk bízza a kotlás és a fiókanevelés feladatát.

Így a „fészkelőhelye” valójában a gazdamadár fészke. Az óriás gulyajáró számos különböző faj fészkébe rakja a tojásait, többek között:

Sárgarigók
Tangarák
Csirögefélék
Légykapók

Elhelyezkedés:

A gazdamadarak fészkeinek elhelyezkedése változatos lehet, attól függően, hogy milyen fajról van szó. Lehetnek fákban, bokrokban, vagy akár a földön is.

Fészek jellemzői:

Az óriás gulyajáró nem épít fészket, így nincsenek fészekjellemzői.

Környezet:

Az óriás gulyajáró általában olyan élőhelyeken fordul elő, ahol a gazdamadarak is megtalálhatók. Ezek lehetnek erdők, erdőszélek, mezőgazdasági területek, víz közeli területek.

Fészeképítés:

Az óriás gulyajáró nem vesz részt a fészeképítésben.

Tojásrakás:

Az óriás gulyajáró tojója a gazdamadár fészkébe lopózik, és ott rakja le a tojását. Gyakran eltávolít egyet a gazdamadár tojásai közül, hogy ne legyen feltűnő a betolakodó.

Veszélyeztető tényezők:

Gazdamadarak védekezése: Néhány gazdamadár felismeri az idegen tojást, és kidobja a fészekből.
Élőhelyek pusztulása: Az erdők és más élőhelyek eltűnése miatt csökken a gazdamadarak száma, ami az óriás gulyajárót is érinti.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással lehet a gazdamadarak szaporodására, ami közvetetten az óriás gulyajárót is érinti.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Bár az óriás gulyajáró nem épít fészket, a gazdamadarak fészkelőhelyeinek védelme közvetetten segít a faj fennmaradásában. Fontos az élőhelyek megőrzése, a környezetszennyezés csökkentése és a klímaváltozás elleni küzdelem.

Érdekesség:

Az óriás gulyajáró tojása gyakran hasonlít a gazdamadár tojására, ami megnehezíti a felismerését. Ez a mimikri egyfajta evolúciós alkalmazkodás, ami növeli a fészekparazitizmus sikerességét.

Szaporodása

Az óriás gulyajáró szaporodása a fészekparazitizmus miatt rendhagyó. Ahelyett, hogy saját fészket építene és nevelné fel fiókáit, más madarakra bízza ezt a feladatot.

Íme a részletek:

Párzási időszak:

Változó: A párzási időszak a földrajzi elhelyezkedéstől függően változik. Általában az esős évszakkal esik egybe, amikor bőséges a táplálék.
Poligámia: Az óriás gulyajárók poligám madarak, azaz a hímek és a tojók több partnerrel is párosodhatnak egy szaporodási időszakban.
Udvarlás: A hímek énekkel és látványos mozdulatokkal próbálják felhívni magukra a tojók figyelmét.

Fészkelés:

Nincs fészeképítés: Az óriás gulyajárók nem építenek fészket.
Gazdamadarak: A tojók más madárfajok fészkébe rakják le tojásaikat. A gazdamadarak lehetnek kisebb testű énekesmadarak, például sárgarigók, tangarák, csirögefélék.
Tojásrakás: A tojó gyorsan és ügyesen csempészi a tojását a gazdamadár fészkébe, gyakran akkor, amikor a gazdamadár távol van.

Szaporodási szokások:

Fészekparazitizmus: Ez a szaporodási stratégia lehetővé teszi az óriás gulyajáró számára, hogy energiát takarítson meg a fészeképítés és a fiókanevelés terén.
Tojások mimikrije: Az óriás gulyajáró tojásai gyakran hasonlítanak a gazdamadár tojásaira, ami megnehezíti a felismerésüket.
Verseny a fiókák között: Az óriás gulyajáró fiókája gyakran gyorsabban fejlődik, mint a gazdamadár fiókái, és kiszoríthatja őket a fészekből.
Túlélés: A fészekparazitizmus kockázatos stratégia, mivel a gazdamadarak elpusztíthatják a tojást, vagy a fióka elpusztulhat a versengésben.

Érdekességek:

Az óriás gulyajáró tojója akár 40 tojást is rakhat egy szaporodási időszakban.
A fészekparazitizmus evolúciós szempontból sikeres stratégia, mivel számos madárfaj alkalmazza világszerte.

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) fiókái

Az óriás gulyajáró fiókái különleges helyzetben vannak, hiszen nem a saját szüleik nevelik fel őket. Ennek ellenére számos érdekes tulajdonsággal és viselkedéssel rendelkeznek.

Jellemzői:

Méret: Kikeléskor a fiókák viszonylag kicsik és gyámoltalanok, de gyorsan fejlődnek.
Tollazat: A fiókák kezdetben csupaszok vagy ritkás pehelytollazattal rendelkeznek. A tollazatuk színe a gazdamadár fiókáinak színéhez hasonló lehet, ami segít a beolvadásban.
Csőr: A csőrük nagy és feltűnő, ami segít a táplálék kérésében.
Hang: A fiókák hangos, éles hangon kérik a táplálékot a nevelőszüleiktől.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

Kikelés: Az óriás gulyajáró tojása általában a gazdamadár tojásai előtt kel ki.
Gyors fejlődés: A fiókák gyorsan fejlődnek, és hamarosan nagyobbak lesznek, mint a gazdamadár fiókái.
Versengés: Az óriás gulyajáró fiókái gyakran agresszívan viselkednek a gazdamadár fiókáival szemben, és kiszoríthatják őket a fészekből.

Etetés és gondozás:

Nevelőszülők: A gazdamadarak etetik és gondozzák az óriás gulyajáró fiókáját, mintha a sajátjuk lenne.
Táplálék: A fiókák főként rovarokkal táplálkoznak, amelyeket a nevelőszülők gyűjtenek össze.
Gondozás: A nevelőszülők melengetik és tisztítják a fiókákat.

Kirepülés és elhagyás:

Kirepülés: Az óriás gulyajáró fiókái általában a gazdamadár fiókáival egy időben repülnek ki a fészekből.
Önállóság: A kirepülés után a fiatal madarak csatlakoznak más óriás gulyajárókhoz, és megtanulják a fajra jellemző viselkedést.

Gondoskodás és túlélési arány:

Nevelőszülők gondoskodása: A nevelőszülők gondoskodása elengedhetetlen a fiókák túléléséhez.
Túlélési arány: A túlélési arány változó, és függ a gazdamadár fajától, a fészek elhelyezkedésétől és a környezeti tényezőktől.

Ökológiai jelentőség:

Populáció szabályozása: Az óriás gulyajáró fészekparazitizmusa hatással lehet a gazdamadarak populációira.
Biodiverzitás: Az óriás gulyajáró jelenléte hozzájárul az élőhelyek biodiverzitásához.

Érdekességek:

Az óriás gulyajáró fiókái képesek utánozni a gazdamadár fiókák hangját, ami segít a táplálék kérésében.
A fiatal óriás gulyajárók gyakran visszatérnek arra a területre, ahol felnőttek, hogy ott szaporodjanak.

Ismertebb betegségei lehetnek

Bár az óriás gulyajárók robusztus madarak, ők is megbetegedhetnek. Sajnos a vadon élő populációk egészségügyi állapotáról kevesebb információnk van, mint a fogságban élő madarakéról.

Íme néhány ismertebb betegség, ami előfordulhat óriás gulyajáróknál:

Fertőző betegségek:

Madárinfluenza: Ez a vírusos betegség komoly veszélyt jelenthet a madárpopulációkra, beleértve az óriás gulyajárókat is.
Bakteriális fertőzések: Különböző baktériumok okozhatnak légzőszervi, emésztőrendszeri vagy bőrfertőzéseket.
Gombás fertőzések: A gombás fertőzések, például az aspergillosis, főként a légzőrendszert érinthetik.
Paraziták: Különböző belső és külső paraziták fertőzhetik meg az óriás gulyajárókat, például bélférgek, tetvek, atkák. A fészekparazitizmus miatt fokozottan ki vannak téve a gazdamadarak parazitáinak.

Nem fertőző betegségek:

Mérgezés: A környezetszennyezés, például a peszticidek mérgezést okozhatnak.
Sérülések: A ragadozók támadásai vagy a környezetben található akadályok sérüléseket okozhatnak.
Táplálkozási hiánybetegségek: A nem megfelelő táplálkozás hiánybetegségekhez vezethet.
Stressz: Az élőhelyek pusztulása és az emberi zavarás stresszt okozhat, ami gyengíti az immunrendszert.

Fontos megjegyezni:

A vadon élő madaraknál a betegségek diagnosztizálása és kezelése nehézkes.
A betegségek jelentős veszélyt jelenthetnek az óriás gulyajáró populációkra, különösen a fiatal és a legyengült egyedekre.
A betegségek megelőzése érdekében fontos az élőhelyek védelme, a környezetszennyezés csökkentése és a zavarás minimalizálása.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Az óriás gulyajáró, bár nem rendelkezik látványos védekező mechanizmusokkal, mint például éles karmok vagy erős csőr, több módon is képes megvédeni magát a veszélyektől.

Lehetséges ellenfelek, ellenségek:

Ragadozó madarak: A kisebb ragadozó madarak, mint például a karvalyfélék, veszélyt jelenthetnek az óriás gulyajárókra, különösen a fiatal és a legyengült egyedekre.
Emlősök: A macskák, a menyétek és a rókák szintén zsákmányolhatják az óriás gulyajárókat.
Kígyók: A fán élő kígyók előfordulhat, hogy megtámadják a fészkekben lévő fiókákat.
Ember: Az ember közvetett módon veszélyezteti az óriás gulyajárókat az élőhelyek pusztításával és a környezetszennyezéssel.

Védelmi stratégiák:

Csapatban élés: Az óriás gulyajárók csapatokban élnek, ami növeli a túlélési esélyeiket. A csapat tagjai figyelmeztetik egymást a veszélyre, és közös erővel védekeznek a támadók ellen.
Rejtőzködés: Az óriás gulyajárók jól rejtőzködnek a sűrű növényzetben. Színezetük segít beolvadni a környezetbe.
Gyorsaság: Az óriás gulyajárók gyorsan tudnak repülni és futni, ami segít elmenekülni a támadók elől.
Agresszió: Szükség esetén az óriás gulyajárók agresszívan védekeznek, csőrükkel és karmaikkal támadnak.

Fontos megjegyezni:

Az óriás gulyajárók túlélési esélyeit nagyban befolyásolja a környezet állapota. Az élőhelyek pusztulása és a környezetszennyezés csökkenti a túlélési esélyeiket.
A fészekparazitizmus egy kockázatos stratégia, mivel a gazdamadarak elpusztíthatják a tojást vagy a fiókát. Az óriás gulyajárók azonban több alkalmazkodási mechanizmussal rendelkeznek, amelyek növelik a fészekparazitizmus sikerességét.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az óriás gulyajáró természetvédelmi helyzete jelenleg nem ad okot aggodalomra. A faj viszonylag elterjedt és nagy egyedszámmal rendelkezik.

Globális helyzet:

IUCN Vörös Lista: A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján az óriás gulyajáró a „legkevésbé aggasztó” kategóriába tartozik.
Populáció trend: A populáció trendje stabilnak tekinthető, egyes területeken akár növekedést is mutat.

Védelmi intézkedések:

Élőhelyvédelem: Az óriás gulyajáró élőhelyeinek védelme kulcsfontosságú a faj fennmaradása szempontjából. Ez magában foglalja az erdők, mezőgazdasági területek és vizes élőhelyek megőrzését.
Monitoring: A populációk monitorozása segít nyomon követni a faj állapotát és időben beavatkozni, ha szükséges.

Veszélyeztető tényezők:

Bár az óriás gulyajáró jelenleg nem veszélyeztetett, néhány tényező befolyásolhatja a jövőbeni fennmaradását:

Élőhelyek pusztulása: Az erdőirtás és a mezőgazdasági területek intenzív művelése csökkentheti az óriás gulyajáró élőhelyeit.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással lehet az óriás gulyajáró elterjedésére és a táplálékforrások elérhetőségére.
Peszticidek: A peszticidek használata károsíthatja az óriás gulyajárókat és a táplálékukat képező rovarokat.

Mit tehetünk a védelmükért?

Élőhelyek védelme: Támogassuk az erdők és más természetes élőhelyek megőrzését.
Fenntartható mezőgazdaság: Támogassuk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek minimalizálják a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.
Klímaváltozás elleni küzdelem: Csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, és támogassuk a klímaváltozás elleni intézkedéseket.
Tudatosság növelése: Ismerjük meg az óriás gulyajárót és a fontosságát, és osszuk meg tudásunkat másokkal.

Az óriás gulyajáró védelme hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

Az óriás gulyajáró (Molothrus oryzivorus) hangja

Az óriás gulyajáró hangja meglehetősen változatos, és a kommunikációjuk fontos részét képezi.

Hangja mire hasonlít?

Nehéz egyetlen hanggal leírni, mivel repertoárjuk széles skálán mozog. Gyakoriak a:

Csivitelő hangok: Rövid, éles csivitelés, melyet gyakran ismételgetnek.
Füttyentő hangok: dallamosabb, hosszabb füttyök, melyek akár énekszerűek is lehetnek.
Éles kiáltások: riasztás vagy vészjelzés esetén hallatnak éles, figyelmeztető kiáltásokat.

Hangjának jellegzetességei:

Változatos: A kommunikációjukat a hangok széles skálája jellemzi, melyeket különböző helyzetekben használnak.
Hangos: Hangjuk messzire elhallatszik, ami fontos a csapatok közötti kommunikációban.
Mimikri: Képesek utánozni más madarak hangját, ami a fészekparazitizmus során lehet hasznos.

Hangkeltés mechanizmusa:

A madarak hangja a syrinxben keletkezik, ami a légcső alsó részén található.
A syrinxben lévő membránok rezgése hozza létre a hangot kilégzéskor.
Az óriás gulyajáró syrinxének szerkezete lehetővé teszi a hangok széles skálájának létrehozását.

Hangszínek és jelentésük:

Csivitelő hangok: Kapcsolattartásra, a csapat tagjai közötti kommunikációra használják.
Füttyentő hangok: Udvarlás során, a pár vonzására, vagy a területük jelzésére szolgálnak.
Éles kiáltások: Veszély jelzésére, riasztásra használják.

Hangok és kontextus:

Táplálkozás: Táplálkozás közben gyakran hallatnak csivitelő hangokat, ami segít a csapat tagjainak a koordinációban.
Udvarlás: A hímek énekelnek, hogy felhívják magukra a tojók figyelmét.
Veszély: Veszély esetén éles kiáltásokkal figyelmeztetik a csapat többi tagját.

Hangok változása:

Életkor: A fiatal madarak hangja magasabb és vékonyabb, mint a felnőtteké.
Nem: A hímek és a tojók hangja kissé eltérhet egymástól.
Érzelmi állapot: A madarak hangja változhat az érzelmi állapotuktól függően, például izgatottság vagy félelem esetén.

Érdekesség:

Az óriás gulyajáró képes utánozni más madárfajok hangját, ami segíthet nekik a fészekparazitizmus során. Például utánozhatják a gazdamadár fiókáinak hangját, hogy több táplálékot kapjanak.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/JQSYKZHEMB

Érdekességek róla, tények röviden

Jellemző	Leírás
Méret	Közepes termetű énekesmadár, testhossza 20-24 cm.
Színezet	A hímek fényes fekete tollazatúak, a tojók barnásak.
Csőr	Rövid, erős, kúpos csőr.
Lábak	Erőteljes, fekete lábak.
Élőhely	Közép- és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi területei.
Táplálkozás	Mindenevő, főleg magvakkal és rovarokkal táplálkozik.
Fészek	Nem épít fészket, fészekparazita.
Szaporodás	Más madarak fészkébe rakja a tojásait.
Hang	Változatos, csivitelő, füttyentő és éles kiáltások.
Várható élettartam	5-10 év.
Természetvédelmi státusz	Legkevésbé aggasztó (IUCN).
Egyéb	Csapatokban él, képes utánozni más madarak hangját.