Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.27.2024.03.14. - by Madarak

Az egerészölyv (Buteo buteo) megjelenése, jellemzői

Mérete és súlya:

Testhossz: 51-58 cm
Szárnyfesztávolság: 110-135 cm
Súly: 0,9-1,3 kg

Színezete:

Háta barna, sötétebb foltokkal
Hasa világosabb barna, sötét csíkokkal
Feje szürke, sötét csíkkal a szeme alatt
Torka fehér
Szemei sárgák
Csőre szürke

Várható élettartama:

Vadon: 10-15 év
Fogságban: akár 25 év

További jellemzők:

Erős csőr és karmai
Robusztus testalkat
Hosszú, széles szárnyak
Kiváló látás és hallás
Gyakran köröz a levegőben, keresve a zsákmányát
Tápláléka: rágcsálók, kismadarak, hüllők
Fészkét fák koronájában építi
2-3 tojást rak, melyeken 33-35 napig kotlik
A fiókák 40-45 napos korukban repülnek ki

Érdekességek:

Az egerészölyv Magyarország leggyakoribb ragadozó madara.
Védett faj.
Fontos szerepet játszik a rágcsálók állományának szabályozásában.

Az egerészölyv (Buteo buteo) elterjedése, előfordulása

Elterjedési terület:

Európa, Ázsia és Észak-Afrika
Izland és Észak-Skandinávia kivételével egész Európában megtalálható
Magyarországon is gyakori faj

Élőhely:

Erdők, mezőgazdasági területek, rétek, legelők
Fás, nyílt területeket kedvel
Kerüli a sűrű erdőket és a nyílt vízfelületeket

Fészkelés:

Fák koronájában építi fészkét
Gyakran használja ugyanazt a fészket évről évre

Vonulás:

A skandináv és észak-európai populációk vonulók, telelni délre vonulnak
A magyarországi állományok részben vonulók, részben állandóak

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Nemzetség: Ölyvek (Buteo) Faj: Egerészölyv (Buteo buteo)

Alfajok:

Buteo buteo buteo: Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia
Buteo buteo vulpinus: Kelet-Európa és Közép-Ázsia
Buteo buteo menetriesi: Kaukázus és Dél-Nyugat-Ázsia
Buteo buteo japonicus: Kelet-Ázsia
Buteo buteo insularis: Kanári-szigetek
Buteo buteo rothschildi: Azori-szigetek

Az egerészölyv (Buteo buteo) életmódja

Táplálkozás:

Ragadozó madár, főleg rágcsálókkal táplálkozik (mezei pocok, egér)
Kisebb madarakat, hüllőket, rovarokat is fogyaszt
Vadászat közben gyakran köröz a levegőben, majd lecsap a zsákmányára
Erős csőrével és karmaival ejti el áldozatát

Szaporodás:

Monogám faj, párokban él
Fészkét fák koronájában építi gallyakból
2-3 tojást rak, melyeken 33-35 napig kotlik
A fiókák 40-45 napos korukban repülnek ki
A szülők mindkét nem tagja részt vesz a fiókák nevelésében

Viselkedés:

Napközben aktív madár
Jó látása és hallása van
Gyakran vitorlázik a levegőben
Területhű madár, territóriumot védelmez

Az egerészölyv (Buteo buteo) táplálkozása

Tápláléka:

Az egerészölyv főként kisemlősökre vadászik, mint a mezei pocok, egér, cickány, mókus.
Kisebb madarakat, hüllőket (pl. gyíkok, kígyók), kétéltűeket (pl. békák) is fogyaszt.
Táplálékának összetétele a zsákmányállatok helyi elérhetőségétől függően változhat.
Kisebb mértékben rovarokat is fogyaszt, főleg a fiókanevelés időszakában.

Vadászati technikák:

Az egerészölyv két fő vadászati technikát alkalmaz:
- Körözés: Magasra repül, majd körözve figyeli a zsákmányt. Ha kiszúr egy áldozatot, lecsap rá.
- Lesővadászat: Fák ágain ülve lesi a zsákmányt, és ha kellő közel jön, lecsap rá.

Emésztés:

Az egerészölyv gyomra erős savakkal és enzimekkel bontja le a zsákmányt. A nem emészthető részeket (pl. szőr, csontok) visszaköpi, ún. köpet formájában.

Érdekességek:

Az egerészölyv naponta 1-2 zsákmányállatot fogyaszt.
A zsákmányállat méretét a madár mérete határozza meg.
Az egerészölyv fontos szerepet játszik a rágcsálók állományának szabályozásában.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

Az egerészölyv fészkét magas fák koronájában építi.
Gyakran idős, lombos fákat választ, de fészkelhet fenyőféléken is.
A fészek gallyakból épül, és a tojó béleli puha anyagokkal, mint a fű, moha, toll.

Szaporodás:

Az egerészölyv monogám faj, párokban él.
A párok márciusban kezdenek udvarolni egymásnak.
A tojó áprilisban rakja le 2-3 tojását.
A tojásokon mindkét szülő kotlik 33-35 napig.
A fiókák júniusban kelnek ki.
A fiókák fészeklakók, és mindkét szülő eteti őket.
A fiókák 40-45 napos korukban repülnek ki.

Fiókák:

A fiókák szürke színűek, barna foltokkal.
Fejükön szürke sapka van, csőrük sárga.
A fiókák hangosak, és kéregetve hívják a szüleiket.
A fiókák gyorsan fejlődnek, és hamarosan megtanulnak repülni.

Érdekességek:

Az egerészölyv fészkét évről évre használja, és minden évben kijavítja.
A fiókák néha testvérgyilkosságot követnek el, ha nem jut elegendő táplálékhoz mindannyiuknak.
Az egerészölyv fiókái 1-2 éves korukban válnak ivaréretté.

Az egerészölyv (Buteo buteo) ismertebb betegségei

Paraziták:

Külső paraziták: kullancsok, atkák, tetvek
Belső paraziták: fonálférgek, galandférgek, coccidiumok

Baktériumos fertőzések:

Szalmonella: hasmenést, gyulladást okoz
Tuberkulózis: krónikus betegség, amely a tüdőt érinti

Vírusos fertőzések:

Madárinfluenza: légúti megbetegedés, amely súlyos esetekben halálos is lehet
Newcastle-kór: vírusos megbetegedés, amely idegrendszeri tüneteket okoz

Mérgezések:

Ólommérgezés: ólomtartalmú lövedékek okozhatják
Mezőgazdasági vegyszerek: rovarirtók, gyomirtók

Egyéb:

Sérülések: baleset, vadászat, ütközés okozhatja
Alultápláltság: táplálékhiány következtében alakulhat ki

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes, és az egerészölyvek más betegségeket is kaphatnak.

A betegségek tünetei:

Letargia, bágyadtság
Csökkent étvágy
Súlyvesztés
Tollasodási zavarok
Légúti tünetek (tüsszögés, köhögés)
Idegrendszeri tünetek (görcsök, bénulás)

Ha beteg egerészölyvet találunk:

Ne nyúljunk hozzá!
Forduljunk madármentő szervezethez!

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozó madarak:

Vörös vércse
Vándorsólyom
Sasok
Baglyok

Más ragadozók:

Róka
Görény
Macska
Hód

Ember:

Vadászat: Az egerészölyv sok országban vadászható faj.
Élőhelypusztulás: Az erdők kivágása és a mezőgazdasági területek terjeszkedése csökkenti az egerészölyv élőhelyét.
Mérgezés: Az egerészölyvek ólommérgezésben szenvedhetnek, ha ólomtartalmú lövedékkel elejtett zsákmányt fogyasztanak.

Az egerészölyvek alkalmazkodtak a ragadozókhoz, és számos stratégiát alkalmaznak a túléléshez:

Éberség: Az egerészölyvek éber madarak, és gyakran figyelnek őrt a magasból, hogy észrevegyék a közeledő ragadozókat.
Repülési képesség: Az egerészölyvek gyorsan és ügyesen repülnek, így el tudnak menekülni a ragadozók elől.
Álcázás: Az egerészölyv fiókái szürke színűek, barna foltokkal, így jól beleolvadnak a környezetükbe.
Védekezés: Az egerészölyvek erős karmaikkal és csőrükkel védekezhetnek a ragadozók ellen.

Az egerészölyvek fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, és segítenek a rágcsálók állományának szabályozásában. Fontos, hogy megvédjük őket a ragadozóktól és az ember által okozott veszélyektől.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

Az egerészölyv Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Európában a Berni Egyezmény II. mellékletében szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj szigorú védelem alatt áll.
A Washingtoni Egyezmény CITES II. mellékletében is szerepel, ami a nemzetközi kereskedelem korlátozását jelenti.

Természetvédelmi helyzete:

Az egerészölyv nem veszélyeztetett faj, a világállományát stabilnak tartják.
Azonban a faj számos veszéllyel szembesül, mint a vadászat, az élőhelypusztulás és a mérgezés.

Védelmi intézkedések:

Az egerészölyv védelme érdekében számos védelmi intézkedést hoztak:
- Vadászati tilalom: Az egerészölyv vadászata a legtöbb országban tiltott.
- Élőhelyvédelem: Az erdők védelme és a mezőgazdasági területeken fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása fontos az egerészölyv élőhelyének megőrzése érdekében.
- Környezeti nevelés: Fontos, hogy a lakosság megismerje az egerészölyv fontosságát és a faj védelmének szükségességét.

Az egerészölyv (Buteo buteo) hangja

Az egerészölyv hangja jellegzetes, magas hangú, nyávogáshoz hasonlítható kiáltás. Gyakran hallható repülés közben, de a fészkén ülve is hallatja. A hangnak többféle funkciója is van, többek között:

Hangja mire hasonlít:

A hangot gyakran hasonlítják a macska nyávogásához, de a sirály hangjához is hasonlíthat.
A hangnak két fő típusa van: a „hieeh” és a „kiew”.
A „hieeh” hang a leggyakoribb, és hosszabb, elnyújtott hang.
A „kiew” hang rövidebb, élesebb hang.

Hangjának jellegzetességei:

A hang hangmagassága 2-4 kHz között van.
A hang hossza 1-2 másodperc.
A hangot a madár gégéje hozza létre.

Hangkeltés mechanizmusa:

Az egerészölyv hangot úgy kelt, hogy levegőt áramoltat a gégéjén lévő membránon keresztül.
A membrán rezgése hozza létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

A hangszín a hang frekvenciájának és amplitúdójának változása.
Az egerészölyv hangjai különböző hangszíneket is tartalmaznak.
A hangszín alapján lehet következtetni a madár hangulatára és szándékára.

Hangok és kontextus:

Az egerészölyv különböző hangokat hallat különböző kontextusokban.
A leggyakoribb hang a „hieeh” hang, amelyet repülés közben, a territórium védelmében és a fiókák hívására is használ.
A „kiew” hangot riadalomkor, agressziókor és a pár csalogatásakor használja.

Hangok változása:

Az egerészölyv hangjai az életkorral és a nemek között is változhatnak.
A fiatal madarak hangjai magasabb hangúak és gyengébbek, mint a felnőtteké.
A hím madarak hangjai általában mélyebbek és erősebbek, mint a tojóké.

Az egerészölyv hangja fontos szerepet játszik a madár kommunikációjában.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/VGIJWFESYZ

Érdekességek róla, tények röviden

Szárnyfesztávolsága: 110-135 cm
Súlya: 0,6-1,3 kg
Tápláléka: Főleg rágcsálók, madarak, hüllők, kétéltűek
Fészeképítés: Fák koronájában építi gallyakból
Tojásszám: 2-3 tojás
Kotlási idő: 33-35 nap
Fiókanevelési idő: 40-45 nap
Vándorlás: Részben vándorló faj, a telet melegebb területeken tölti
Élettartam: 10-20 év

Tények röviden:

A leggyakoribb ragadozó madár Magyarországon.
Kiválóan repül, és képes lebegni a levegőben.
Éles látása van, és messziről kiszúrja a zsákmányt.
Fontos szerepet játszik a rágcsálók állományának szabályozásában.
Védett faj Magyarországon.

Egyéb érdekességek:

Az egerészölyvnek 400-500 izom van a szárnyában, ami lehetővé teszi a fürge repülést.
A csőre kampós, amivel könnyen megfogja a zsákmányt.
A karmai élesek, amikkel megöli a zsákmányt.
Az egerészölyv hallása is kiváló, és képes messziről meghallani a zsákmány mozgását.

Az egerészölyv egy lenyűgöző madár, amely fontos szerepet játszik az ökoszisztémában.