Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.14. - by Madarak

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) megjelenése, jellemzői

Méret:

Testhossz: 160-183 cm
Szárnyfesztávolság: 230-250 cm
Csőr hossza: 34-47 cm (a leghosszabb a pelikánok között)

Súly:

4-10 kg

Színezete:

Hátul barna, hasán fehér
Fején jellegzetes sárga folt található
Csőre szürke, torka rózsaszínű

Várható élettartam:

Vadonban: 20-30 év
Fogságban: akár 50 év

További jellemzők:

Hatalmas csőre alatt 13 literes torokzacskó található, amellyel halakat fog.
Jól úszik és bukik.
Gyakran kolóniákban él.
Ausztrália és Új-Guinea partjainál fordul elő.

Érdekességek:

Az ausztrál pelikán a legnagyobb csőrű madár a világon.
Egyetlen merüléssel akár 10 halat is be tud kapni.
A pelikánok társas lények, akár 1000 madarat is számláló kolóniákban élnek.

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) elterjedése, előfordulása

Az ausztrál pelikán Ausztrália és Új-Guinea partvidékein honos. Elsősorban a sekély vizű tengeri öblökben, lagúnákban, folyótorkolatokban és mangroveerdőkben él. Gyakran megfigyelhető a szárazföld belsejében is, tavakon és víztározókon.

Előfordulási területek:

Ausztrália: valamennyi tengerparti állam
Új-Guinea: Pápua Új-Guinea, Indonézia
Salamon-szigetek
Kelet-Timor

Kóborló példányok:

Fidzsi
Nauru
Új-Kaledónia
Új-Zéland
Palau
Vanuatu

Élőhely:

Sekély vizű tengeri öblök
Lagúnák
Folyótorkolatok
Mangroveerdők
Tavak
Víztározók

Fontos megjegyzések:

Az ausztrál pelikán nem szerepel a veszélyeztetett fajok listáján.
Azonban a helyi populációkat veszélyeztetheti az élőhely elvesztése, a szennyezés és a halászat.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes) Család: Gödényfélék (Pelecanidae) Nemzetség: Gödények (Pelecanus) Faj: Ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus)

További információk:

Az ausztrál pelikán a gödényfélék családjának nyolc élő faja közül az egyik.
A pelikánok a gödényalakúak rendjébe tartoznak, amelybe a kormoránok, a kárókatonák, a sulidák és a trópusimadarak is beletartoznak.
A pelikánok legközelebbi rokonai a kormoránok.

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) életmódja

Társas élet:

Az ausztrál pelikán társas lény, akár 1000 madarat is számláló kolóniákban él.
A kolóniák a költési időszakban alakulnak ki, és a fiókák felnevelése után feloszlanak.
A pelikánok a költési időszakon kívül is kisebb csoportokban élnek.

Szociális viselkedés:

A pelikánok kommunikálnak egymással hangjelzések és testbeszéd révén.
A hangjelzések közé tartozik a kurrogás, a károgás és a sikítás.
A testbeszéd elemei közé tartozik a tollborzolás, a csőrnyitogatás és a szárnycsapkodás.

Mozgás:

Az ausztrál pelikán jól úszik és bukik.
A víz felszínén úszva keresi a zsákmányát, majd lebukik érte.
Repülni is képes, de nem túl ügyesen.
Gyakran vitorlázik a levegőben a hőlégáramlatokat kihasználva.

Territórium:

Az ausztrál pelikán nem véd területet.
A táplálkozóhelyeket és a fészkelőhelyeket közösen használják a kolónia tagjai.

További információk:

Az ausztrál pelikán napközben aktív.
Éjszaka a fészkén vagy a víz felszínén pihen.
A pelikánok opportunista táplálkozók, azaz mindent megesznek, amit találnak.
A fő táplálékuk a hal, de fognak rákokat, kétéltűeket és hüllőket is.

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) táplálkozása

Táplálékforrások:

Az ausztrál pelikán fő tápláléka a hal.
Gyakran fog rákokat, kétéltűeket és hüllőket is.
Ritkábban madarakat és emlősöket is zsákmányol.

Táplálkozási szokások:

Az ausztrál pelikán csoportosan vadászik.
A víz felszínén úszva keresi a zsákmányát, majd lebukik érte.
Csőrével merül a víz alá, és a torokzacskójába gyűjti a zsákmányt.
A víz felszínére érve kinyitja a csőrét, és a zsákmány a torokzacskóból a nyelvére esik.
A pelikán lenyeli a zsákmányt, és a fiókáknak is visszaköpi.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A táplálékforrások elérhetősége
A víz minősége
Az emberi tevékenységek, mint a halászat és a szennyezés

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Védjük a vízi élőhelyeket
Csökkentsük a szennyezést
Fenntartható módon halásszunk

További információk:

Az ausztrál pelikán opportunista táplálkozó, azaz mindent megeszik, amit talál.
A pelikánok naponta 1-2 kg táplálékot fogyasztanak.
A pelikánok fontos szerepet játszanak a vízi ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásában.

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az ausztrál pelikán kolóniákban fészkel.
A kolóniák a tengerparton, szigeteken, tavakon és víztározókon találhatók.
A fészkelőhelyeket gyakran fák, bokrok vagy sziklák szegélyezik.

Fészek jellemzői:

A pelikán fészek egy laza gallyakból és levelekből álló platform.
A fészek mérete 1-2 méter átmérőjű és 30-50 cm magas.
A fészket a tojó és a hím közösen építi.

Környezet:

A pelikánok fészkelőhelyein a vízmélység általában 1-2 méter.
A víznek tisztanak és szennyezésmentesnek kell lennie.
A fészkelőhelyeket gyakran növényzet szegélyezi, amely védelmet nyújt a ragadozók ellen.

Fészeképítés:

A pelikánok a fészeképítést a költési időszak előtt 2-3 hónappal kezdik.
A fészek építésében mindkét madár részt vesz.
A fészek építése 1-2 hétig tart.

Veszélyeztető tényezők:

A fészkelőhelyek elvesztése és degradációja
A szennyezés
A ragadozók, mint a rókák, dingók és varjak
Az emberi tevékenységek, mint a zavarás és a halászat

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Védjük a vízi élőhelyeket
Csökkentsük a szennyezést
Ne zavarjuk a fészkelő madarakat
Támogassuk a pelikánokat védő programokat

További információk:

Az ausztrál pelikán 2-3 évente költ.
A tojó 1-3 tojást rak.
A tojások 30-35 nap múlva kelnek ki.
A fiókák 80-90 napos korukban repülnek ki.

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) szaporodása

Párzási időszak:

Az ausztrál pelikán a déli féltekén a tél folyamán, június és szeptember között párzik.
A párzási rituáléhoz tartozik a tollborzolás, a csőrnyitogatás és a szárnycsapkodás.
A párok általában egy életre szólnak.

Fészkelés:

A pelikánok kolóniákban fészkelnek.
A fészket a tojó és a hím közösen építi gallyakból és levelekből.
A fészek mérete 1-2 méter átmérőjű és 30-50 cm magas.

Szaporodási szokások:

A tojó 1-3 tojást rak.
A tojások fehérek, barna foltokkal.
A tojásokon mindkét madár kotlik 30-35 napig.
A fiókák csupaszon és vakon kelnek ki.
A szülők etetik a fiókákat hallal, amit a torokzacskójukban tárolnak.
A fiókák 80-90 napos korukban repülnek ki.

További információk:

Az ausztrál pelikán ivarérettségét 3-4 éves korban éri el.
A pelikánok átlagosan 20-30 évig élnek a vadonban.

Veszélyeztető tényezők:

A fészkelőhelyek elvesztése és degradációja
A szennyezés
A ragadozók, mint a rókák, dingók és varjak
Az emberi tevékenységek, mint a zavarás és a halászat

Mit tehetünk a szaporodásuk védelméért?

Védjük a vízi élőhelyeket
Csökkentsük a szennyezést
Ne zavarjuk a fészkelő madarakat
Támogassuk a pelikánokat védő programokat

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) fiókái

Jellemzői:

A pelikán fiókák csupaszon és vakon kelnek ki a tojásokból.
Szürke színűek, fekete csőrrel és rózsaszínű lábakkal.
A fiókák gyorsan fejlődnek, és 2-3 napos korukban már látnak.
10-14 napos korukban kezdenek tollat növeszteni.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A tojások 30-35 nap múlva kelnek ki.
Az első napokban a szülők melegítik és védik a fiókákat.
A fiókák 2-3 napos korukban kezdenek látni.
A fiókák 10-14 napos korukban kezdenek tollat növeszteni.

Etetés és gondozás:

A szülők etetik a fiókákat hallal, amit a torokzacskójukban tárolnak.
A fiókák naponta 1-2 kg táplálékot fogyasztanak.
A szülők 3-4 hónapig gondozzák a fiókákat.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 80-90 napos korukban repülnek ki.
A kirepülés után a fiókák még 1-2 hónapig a szülők közelében maradnak.
A fiatal pelikánok 3-4 éves korban érik el az ivarérettséget.

Veszélyeztető tényezők:

A fiókákat a ragadozók, mint a rókák, dingók és varjak veszélyeztetik.
A fiókákat a szennyezés is veszélyeztetheti.

Mit tehetünk a fiókák védelméért?

Védjük a fészkelőhelyeket
Csökkentsük a szennyezést
Ne zavarjuk a fészkelő madarakat
Támogassuk a pelikánokat védő programokat

További információk:

A pelikán fiókák hangosak és követelődzőek.
A fiókák gyakran játszanak egymással.
A fiókák a szülők tollazatába kapaszkodva utaznak.

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) ismertebb betegségei

Vírusos megbetegedések:

Baromfiinfluenza: Ez egy rendkívül fertőző vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érinti, beleértve a pelikánokat is. A baromfiinfluenza tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az elhullás.
Newcastle-kór: Ez egy másik vírusos megbetegedés, amely madarakat érint. A Newcastle-kór tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, az idegrendszeri tünetek és az elhullás.

Baktériumos megbetegedések:

Botulizmus: Ez egy bakteriális fertőzés, amelyet a Clostridium botulinum baktérium okoz. A botulizmus tünetei közé tartozik a bénulás, a gyengeség és a légzési nehézség.
Szalmonella: Ez egy bakteriális fertőzés, amelyet a Salmonella baktérium okoz. A szalmonella tünetei közé tartozik a hasmenés, a hányás, a láz és a hasi fájdalom.

Parazitafertőzések:

Férgek: A pelikánokat számos belső parazita, beleértve a galandférgeket és a fonálférgeket fertőzheti. A paraziták tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a gyengeség.
Külső élősködők: A pelikánokat kullancsok, tetvek és atkák is fertőzhetik. Ezek az élősködők bőrirritációt, viszketést és vérszegénységet okozhatnak.

Egyéb:

Sérülések: A pelikánok gyakran szenvednek sérüléseket, amelyeket ragadozók, baleset vagy emberi tevékenység okozhat.
Mérgezés: A pelikánok mérgező anyagokat, például ólmot és növényvédőszereket fogyaszthatnak, amelyek súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljes lista az ausztrál pelikánokat érintő betegségekről. Ha aggódik egy pelikán egészsége miatt, forduljon szakemberhez.

A pelikánok egészségének védelme érdekében:

Ne etessük a vad pelikánokat.
Ne zavarjuk a fészkelő pelikánokat.
Támogassuk a pelikánokat védő programokat.

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) lehetséges ellenfelei és ellenségei

Ragadozók:

Madarak:
- Fácán
- Sólyom
- Vágó
- Varjú
Emlősök:
- Róka
- Dingó
- Dingo
- Macska
Hüllők:
- Kígyó
- Varánusz

Versengők:

Más vízimadarak:
- Kormorán
- Sirály
- Gólya

Egyéb:

Ember:
- Élőhelypusztítás
- Szennyezés
- Halászat

Az ausztrál pelikán fő ellenségei a ragadozók, mint a rókák, dingók és varjak. Ezek a ragadozók a pelikán tojásait, fiókáit és felnőtt madarait is zsákmányolhatják.

A pelikánok versengnek más vízimadarakkal is a táplálékért és a fészkelőhelyekért. A kormoránok, sirályok és gólyák mind olyan madarak, amelyek versenghetnek a pelikánokkal a zsákmányért.

Az ember is jelentős veszélyt jelent a pelikánokra. Az élőhelypusztítás, a szennyezés és a halászat mind olyan emberi tevékenységek, amelyek károsíthatják a pelikánokat és a populációikat.

Mit tehetünk a pelikánok védelméért?

Védjük a vízi élőhelyeket
Csökkentsük a szennyezést
Fenntartható módon halásszunk
Támogassuk a pelikánokat védő programokat

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettségi státusz:

Az ausztrál pelikán nem szerepel a veszélyeztetett fajok vörös listáján a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint.
Azonban Ausztráliában a Nemzeti Parkok és Vadvédelmi Törvény védi.
Ez azt jelenti, hogy tilos a pelikánokat megölni, megragadni, tartani vagy eladni.

Természetvédelmi helyzet:

Az ausztrál pelikán elterjedt faj, és a populációja stabilnak tekinthető.
Azonban a faj számos veszéllyel szembesül, mint például:
- Élőhelypusztítás: A vízi élőhelyek pusztítása a pelikánok populációinak csökkenéséhez vezethet.
- Szennyezés: A szennyezés károsíthatja a pelikánokat és a zsákmányukat.
- Halászat: A halászat versengést okozhat a pelikánok számára a táplálékért.

A pelikánok védelme érdekében:

Védeni kell a vízi élőhelyeket.
Csökkenteni kell a szennyezést.
Fenntartható módon kell halászni.
Támogatni kell a pelikánokat védő programokat.

Fontos megjegyezni, hogy a pelikánok populációi helyenként változhatnak. Egyes területeken a pelikánok populációja csökkenhet, míg más területeken stabil vagy növekedhet.

A pelikánok védelme érdekében fontos, hogy továbbra is kutassuk a fajt és nyomon kövessük a populációinak változását.

Az ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) hangja

Hangja mire hasonlít:

Az ausztrál pelikán hangja mély, rekedtes hangzású, és hasonlít a kakas kukorékolásához, a kutyaugatáshoz, a trombitáláshoz, sőt a horkoláshoz is.

Hangjának jellegzetességei:

Hangos, akár 1 km távolságra is hallható.
Változatos, rengeteg hangot ad ki.
A hangok gyakran ismétlődő sorozatokban jönnek.

Hangkeltés mechanizmusa:

A pelikánok hangot a légzsákjaik segítségével keltenek. A légzsákok a tüdőhöz kapcsolódnak, és rezegnek, amikor a madár levegőt áramoltat rajtuk.

Hangszínek és jelentésük:

A pelikánok hangszínei alapján következtethetünk a hangulatukra és a szándékukra.

Magas hangú rikoltozás: Veszélyt jelez.
Mély hangú morgás: Fenyegetést jelez.
Keveredő hangok: Udvarlási rituálé része.
Csipogás: Fiókák kommunikációja a szülőkkel.

Hangok és kontextus:

A pelikánok a következő helyzetekben adnak hangot:

Táplálkozás: Amikor zsákmányt keresnek, vagy versengenek a táplálékért.
Fészkelés: Amikor védik a fészküket és a fiókáikat.
Udvarlás: Amikor párt keresnek.
Kommunikáció: Amikor a fiókák kommunikálnak a szülőkkel, vagy a felnőtt madarak egymással.

Hangok változása:

A pelikánok hangjai változhatnak a koruk, a nemük és a származási helyük alapján. A fiókák hangjai magasabbak és vékonyabbak, mint a felnőtt madaraké. A hímek hangjai általában mélyebbek, mint a tojóké. A különböző régiókban élő pelikánok hangjai is eltérőek lehetnek.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/BPCIGNTSCX

Érdekességek az ausztrál pelikánról (Pelecanus conspicillatus)

Tények röviden:

A világ legnagyobb pelikánfaja.
Szárnyfesztávolsága akár 3,5 méter is lehet.
Csőrének hossza 40-50 cm.
Torokzacskójába akár 13 liter víz is belefér.
Tápláléka főleg halakból áll.
Kolóniákban él.
Fészkét gallyakból és vízinövényekből építi.
2-3 tojást rak, melyek 30-35 nap alatt kelnek ki.
A fiókák 80-90 napos korukban repülnek ki.

Érdekességek:

A pelikánok rendkívül ügyes úszók és búvárok.
A torokzacskójukat nem csak táplálék tárolására, de hőszabályozásra is használják.
A pelikánok monogám madarak, és egy életre választanak párt.
A pelikánok fontos szerepet játszanak a vízi ökoszisztémában, és segítenek a halállományok szabályozásában.

Veszélyeztetettség:

Az ausztrál pelikán nem szerepel a veszélyeztetett fajok vörös listáján, de populációja csökkenőben van.
A pelikánokat a következő veszélyek fenyegetik:
- Élőhelypusztítás
- Szennyezés
- Halászat

Védelem: