Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.05.07. - by Madarak

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) megjelenése, jellemzői

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) megjelenése:

Méret: Az argentin kékcsőrű réce közepes méretű récefaj. Testhossza 40 cm, szárnyfesztávolsága 65 cm körül alakul.
Testfelépítés: Robusztus testalkatú, gömbölyded formájú réce. Nyakuk rövid és vastag, fejük kicsi.
Súly: A felnőtt példányok súlya 500-700 gramm között mozog.
Tollazat színezete: A hím tollazata feltűnő: feje fekete, teste vörösbarna, hasa fehér. A tojó tollazata kevésbé élénk, barna színű, fehér foltokkal a fején és a nyakán. Mindkét nemnél kék színű a csőrük.
Csőr és lábak: A csőr rövid, vastag és kék színű. A lábak rövidszárúak, sötétszürkék.
Szárnyak és repülés: Szárnyai rövidek, de erőteljesek, lehetővé téve a gyors repülést. Rövid távolságokat repülnek, gyakran vízre szállnak.
Várható élettartama: A vadonban átlagosan 10-15 évig élnek.

Magyarországi helyzete:

Az argentin kékcsőrű réce nem őshonos Magyarországon. Ritkán kóborol be hazánkba, leginkább a déli területekre. Eddig csak kevés megfigyelést dokumentáltak.

Egyéb jellemzők:

A kékcsőrű récék kiváló úszók és búvárok. Táplálékukat víz alatt szerzik be, elsősorban vízi növényeket, rovarokat és rákokat fogyasztanak.
Társas madarak, kisebb-nagyobb csapatokban élnek.
A párok monogámok, a költési szezonon kívül is együtt maradnak.
Odvas fákba vagy mesterséges fészekodúkba rakják fészküket.

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) elterjedése, előfordulása

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) Dél-Amerika déli részén honos, főleg Argentína és Chile területén. Télen néha Brazíliába és Paraguayba is átvándorol.

Élőhelye:

Édesvizű tavakon, lagúnákon, folyókon és mocsarakon él.
Sűrű növényzettel borított vízpartokat kedveli, ahol búvóhelyet és táplálékot talál.
Hegyvidéki tavakon és folyókon is előfordul, akár 4000 méteres magasságban is.

Földrész:

Az argentin kékcsőrű réce kizárólag Dél-Amerikában él, más földrészeken nem fordul elő.

Egyéb észrevételek:

Az argentin kékcsőrű réce nem veszélyeztetett faj, de élőhelyének elvesztése és a vadászat veszélyeztetheti.
Több védett területen is előfordul, mint például a Nahuel Huapi Nemzeti Parkban (Argentína) és a Torres del Paine Nemzeti Parkban (Chile).

Rendszertani besorolása

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) a következő rendszertani besorolásba tartozik:

Ország: Állatvilág (Animalia) Törzs: Gerincesek (Chordata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Alcsalád: Halcsontfarkú réceformák (Oxyurinae) Nem: Oxyura Faj: Argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata)

Rendszertani szint	Besorolás
Ország	Állatvilág (Animalia)
Törzs	Gerincesek (Chordata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Lúdalakúak (Anseriformes)
Család	Récefélék (Anatidae)
Alcsalád	Halcsontfarkú réceformák (Oxyurinae)
Nem	Oxyura
Faj	Argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata)

A faj tudományos neve: Oxyura vittata

Egyéb megnevezések: Argentínai tavi réce, Argentínai vörös réce

Az argentin kékcsőrű réce életmódja

Társas élet:

Az argentin kékcsőrű réce társas madár, kisebb-nagyobb csapatokban él. A telelőhelyeken akár több száz egyedet is számláló csoportokba gyűlhetnek össze.
A párok monogámok, a költési szezonon kívül is együtt maradnak.
A hím agresszív lehet a területvédelemben, és más hímeket támadhat, hogy megvédje a tojóját és a fiókáit.

Szociális viselkedés:

A kékcsőrű récék hangoskodók, különféle hangjelzésekkel kommunikálnak egymással.
A hímnek jellegzetes udvarlási tánca van, melynek során fejét bólogatja és farkát lehajtja.
A tojó is aktívan részt vesz a párválasztásban, és elutasíthatja a nem kívánt udvarlókat.

Mozgás:

Az argentin kékcsőrű réce kiváló úszó és búvár. Táplálékukat víz alatt szerzik be, akár 4 méter mélységbe is lemerülhetnek.
Szárazföldön ügyetlenül mozognak, rövid lábuk miatt.
Rövid távolságokat repülnek, de nem vándormadarak.

Territórium:

A költési szezonban a párok területet védenek a többi pártól.
A territórium mérete a táplálék mennyiségétől függ.

Alkalmazkodó képességek:

Az argentin kékcsőrű réce viszonylag alkalmazkodóképes faj. Különböző élőhelyeken képes megélni, édesvizű tavakon, lagúnákon, folyókon és mocsarakon egyaránt.
Emberközeli életterületeken is előfordulhat, például parkokban és kertekben.

Veszélyeztetési tényezők:

Az argentin kékcsőrű réce nem veszélyeztetett faj, de élőhelyének elvesztése és a vadászat veszélyeztetheti.
Több védett területen is előfordul, mint például a Nahuel Huapi Nemzeti Parkban (Argentína) és a Torres del Paine Nemzeti Parkban (Chile).

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) táplálkozása

Jellemzői:

Az argentin kékcsőrű réce mindenevő, de elsősorban növényevő.
Csőre rövid, vastag és kék színű, mely alkalmassá teszi a vízi növények fogyasztására.
Nyelve széles és érdes, mely segíti a táplálék megragadását és a víz kiszűrését.

Táplálékforrások:

A kékcsőrű réce fő táplálékforrásai a vízi növények, beleértve a hínárokat, vízi lencséket és vízi mohákat.
Ezen kívül rovarokat, rákokat, puhatestűeket és kisebb halakat is fogyasztanak.
Táplálékukat víz alatt szerzik be, akár 4 méter mélységbe is lemerülhetnek.

Táplálkozási szokások:

Az argentin kékcsőrű réce napközben táplálkozik.
Gyakran csoportokban keresik a táplálékot, és fejüket a víz alá merítve úsznak.
A csőrükkel megragadják a növényeket, majd a víz felszínére úsznak, hogy elfogyasszák őket.
A rovarokat és más apró állatokat a csőrükkel vagy a nyelvükkel kapják el.

Érdekes tények:

Az argentin kékcsőrű réce egyedülálló emésztőrendszerrel rendelkezik, mely lehetővé teszi a vízi növények hatékony emésztését.
A táplálékukból származó ásványi anyagokat a tollazatukban tárolják, ami segít a vízállóságban.

Az argentin kékcsőrű réce táplálkozása fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában. A vízi növények fogyasztásával segítenek szabályozni a növényzet növekedését, a rovarok és más apró állatok fogyasztásával pedig a táplálékláncban elfoglalt helyüket töltik be.

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az argentin kékcsőrű réce édesvizű tavakon, lagúnákon, folyókon és mocsarakon fészkel.
Sűrű növényzettel borított vízpartokat kedveli, ahol búvóhelyet és táplálékot talál a fiókák számára.
Hegyvidéki tavakon és folyókon is előfordul, akár 4000 méteres magasságban is.

Fészek jellemzői:

A kékcsőrű récék üregekben fészkelnek. Ez lehet egy odvas fa, egy mesterséges fészekodú vagy akár egy elhagyott épület.
A fészket lágy anyagokkal, például fűvel, tollal és szőrrel bélelik ki.
A fészek mérete körülbelül 30 cm átmérőjű és 15 cm mély.

Környezet:

A kékcsőrű récék csendes, zavartalan környezetet kedvelnek a fészkeléshez.
Fontos, hogy a fészek közelében bőségesen legyen táplálék a fiókák számára.
A víz minősége is fontos tényező, a kékcsőrű récék tiszta vizet igényelnek a fészkeléshez.

Fészeképítés:

A fészket a tojó építi, de a hím is segíthet a gyűjtött anyagok hordozásában.
A fészeképítés körülbelül egy hétig tart.

Tojásrakás:

A tojó 6-12 tojást rak le.
A tojások fehér színűek és barna foltokkal tarkítottak.
A kotlási idő körülbelül 25 nap.

Veszélyeztető tényezők:

Az argentin kékcsőrű réce fészkelőhelyeit számos veszély fenyegeti, többek között:
- Élőhelyvesztés: A mocsarak lecsapolása, a tavak szennyezése és a vízpartok beépítése csökkenti a kékcsőrű récék számára elérhető fészkelőhelyek számát.
- Rágcsálók és ragadozók: A patkányok, rókák és vidrák a fészekaljakat és a fiókákat is pusztíthatják.
- Zavarás: A túrázás, a csónakázás és más szabadtéri tevékenységek zavarhatják a fészkelő párokat.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Támogassuk a mocsarak és tavak védelmét célzó kezdeményezéseket.
Használjunk környezetbarát tisztítószereket és kerüljük a vegyszerek vízbe jutását.
Tiszteletben tartsuk a vízpartokon élő vadon élő állatokat. Ne zavarjuk a fészkelő párokat, és ne hagyjunk szemetet a vízparton.
Támogassuk a környezeti nevelési programokat, hogy felhívjuk a figyelmet a kékcsőrű récék és más vízi madarak fészkelőhelyeinek védelmének fontosságára.

Az argentin kékcsőrű réce gyönyörű és egyedülálló madár, mely fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztémákban. Fészkelőhelyeinek védelmével hozzájárulhatunk a faj megőrzéséhez.

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) szaporodása

Párzási időszak:

Az argentin kékcsőrű récék tavaszi hónapokban, szeptember és november között párosodnak.

Fészkelés:

A fészkelésről szóló további információkat a „Fészkelőhelye” című fejezetben találhatja.

Szaporodási szokások:

Az argentin kékcsőrű récék monogámok, a párok a költési szezonon kívül is együtt maradnak.
A hím udvarlási tánccal hódítja meg a tojót. A tánc során fejét bólogatja, farkát lehajtja, és hangos hangokat ad ki.
A tojó is aktívan részt vesz a párválasztásban, és elutasíthatja a nem kívánt udvarlókat.
A párosodás után a tojó 6-12 tojást rak le a fészekbe.
A kotlási idő körülbelül 25 nap.
A fiókák fészeklakók, és kikelésük után hamarosan elhagyják a fészket.
Az anya madár körülbelül két hónapig gondoskodik a fiókákról, amíg megtanulnak táplálkozni és önállóan élni.

Érdekes tények:

Az argentin kékcsőrű réce egyedülálló ivarszervekkel rendelkezik. A hímnek hosszú, csavaros pénisze van, a tojó hüvelyében pedig egy csavaros szelep található. Ez a bonyolult rendszer megnehezíti a kényszerű párosodást, és lehetővé teszi a tojó számára, hogy kiválassza, melyik hímtől akar megtermékenyülni.
A kékcsőrű récék nagyon jó úszók és búvárok. Táplálékukat víz alatt szerzik be, akár 4 méter mélységbe is lemerülhetnek.
A kékcsőrű récék hangoskodók. Különféle hangjelzésekkel kommunikálnak egymással, melyekkel figyelmeztetik egymást a veszélyre, hívják a fiókákat, vagy udvarolnak a tojóknak.

Az argentin kékcsőrű réce fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztémákban. Táplálkozásukkal segítenek szabályozni a vízi növényzet növekedését, és zsákmányállatként táplálékot biztosítanak más ragadozók számára.

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) fiókái

Jellemzői:

Az argentin kékcsőrű réce fiókái aprók és sötétbarna színűek.
Fejük búbja fekete, hasuk pedig fehér.
Csőrük rövid és sötétbarna.
Lábuk még gyenge és nem alkalmasak a járásra.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A kékcsőrű réce fiókái teljesen fejlettnek kelnek ki a tojásból, és hamarosan elhagyják a fészket.
A kikelést követően egy órán belül képesek úszni és táplálkozni.
Az anya madár körülbelül két hónapig gondoskodik a fiókákról, amíg megtanulnak önállóan élni.

Etetés és gondozás:

Az anya madár rovarokkal, rákokkal és más apró víziállatokkal eteti a fiókákat.
A fiókák a csőrükkel kapják el a táplálékot.
Az anya madár melegíti a fiókákat a testével, és védelmezi őket a ragadozóktól.

Kirepülés és elhagyás:

A kékcsőrű réce fiókái körülbelül 50 napos korukban repülnek ki először.
Ekkorra már teljesen önállóak és nem igénylik az anya madár gondozását.
A fiókák csoportokba gyűlnek össze, és amíg el nem érik a ivarérettséget, együtt maradnak.

Érdekes tények:

Az argentin kékcsőrű réce fiókái nagyon gyorsan úsznak. Már a kikelést követően képesek akár 10 km/órás sebességgel is úszni.
A fiókák hangoskodók. Különféle hangjelzésekkel kommunikálnak az anya madárral és a többi fiókával.
A kékcsőrű réce fiókái nagyon játékosak. Szeretik a vízben úszkálni és búvárkodni.

Az argentin kékcsőrű réce fiókái fontos szerepet játszanak a faj fennmaradásában. A fiókák túlélési aránya magas, ami biztosítja a faj populációjának stabilitását.

Ismertebb betegségei lehetnek

Az argentin kékcsőrű récék szerencsére viszonylag ellenállóak a betegségekkel szemben. Azonban, mint minden vadon élő állatfaj, ők is fogékonyak néhány betegségre, melyek közül a leggyakoribbak a következők:

Vírusos betegségek:

Madárinfluenza: Ez a vírusos megbetegedés légúti tüneteket, lázat és letargiát okozhat a madarakban. Súlyos esetekben akár halálos is lehet.
Newcastle-kór: Ez a vírusos megbetegedés is légúti tüneteket, lázat és idegrendszeri tünetekte okozhat. A Newcastle-kórra nincs ellenszer, és a beteg madarak elpusztítása szükséges a fertőzés további terjedésének megakadályozásához.

Baktériumos betegségek:

Szalmonellózis: Ez a baktériumos fertőzés hasmenést, hányingert és lázat okozhat. A szalmonellózis zoonotikus betegség, azaz emberre is átterjedhet.
Botulizmus: Ez a baktériumos fertőzés izombénulást és légzési nehézségeket okozhat. A botulizmust gyakran okozza szennyezett víz vagy táplálék fogyasztása.

Paraziták:

Férgek: A kékcsőrű récék belső élősködőkkel, például kerekférgekkel és laposférgekkel is fertőződhetnek. Ezek a paraziták emésztési zavarokat, súlyvesztést és akár halált is okozhatnak.
Külső élősködők: A kékcsőrű récék külső élősködőkkel, például tetvekkel és atkákokkal is fertőződhetnek. Ezek az élősködők viszketést, irritációt és vérszegénységet okozhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista, és más betegségek is érinthetik az argentin kékcsőrű récéket. A vadon élő állatok egészségének megőrzése érdekében fontos, hogy figyeljük a beteg madarakat, és ha szükséges, értesítsük a hatóságokat.

Ezenkívül a környezetszennyezés, az élőhelyvesztés és a klímaváltozás is negatív hatással lehet az argentin kékcsőrű récék egészségére. A faj megőrzése érdekében fontos, hogy ezeket a problémákat is kezeljük.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Az argentin kékcsőrű réce számos ragadozóval kénytelen szembenézni a természetes élőhelyén. Ezek a ragadozók kisebb és nagyobb kategóriákba sorolhatók:

Kisebb ragadozók:

Rágcsálók: Patkányok, mókusok, nyusztok
Ragadozó madarak: Sólymok, héják, kestrelek
Vidrák: Európai vidra, közönséges vidra
Kígyók: Vízi kobra, mocsári vipera
Halak: Csuka, süllő, harcsa

Nagyobb ragadozók:

Farkasok
Kutyák
Róká
Vadmacska
Sasok

Ezenkívül a kékcsőrű récéknek az emberi tevékenységből származó veszélyekkel is szembe kell nézniük, mint például:

Élőhelyvesztés: A mocsarak és tavak lecsapolása, a vízpartok beépítése csökkenti a kékcsőrű récék számára elérhető élőhelyek számát.
Szennyezés: A víz szennyezése károsíthatja a kékcsőrű récék táplálékát és élőhelyét.
Vadászat: Bizonyos területeken a kékcsőrű récéket vadásszák a húsuk és a tollazatuk miatt.

A kékcsőrű récéknek számos alkalmazkodásuk van, amelyek segítenek nekik elkerülni a ragadozókat. Ezek közé tartoznak:

Jól fejlett úszó- és búvárkészség: A kékcsőrű récék víz alatt is képesek úszni és búvárkodni, ami lehetővé teszi számukra, hogy elrejtőzzenek a ragadozók elől.
Rejtőzködő tollazat: A kékcsőrű récék tollazata sötétbarna és fehér színű, ami segít nekik összeolvadni a környezetükkel.
Csoportos viselkedés: A kékcsőrű récék gyakran csoportokban táplálkoznak és pihennek, ami megnehezíti a ragadozók számára a vadászatot.

Annak ellenére, hogy az argentin kékcsőrű récének számos ellensége van, ez a faj nem veszélyeztetett. A kékcsőrű récék populációja stabil, és a faj széles körben elterjedt Dél-Amerikában.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista, és más ragadozók is érinthetik az argentin kékcsőrű récéket. A vadon élő állatok védelme érdekében fontos, hogy megőrizzük a természetes élőhelyüket, és csökkentsük az emberi tevékenységből származó veszélyeket.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) nemzetközi szinten nem veszélyeztetett faj. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) Vörös Listáján a Legkevésbé Aggódó (Least Concern) besorolást kapta.

A faj széles körben elterjedt Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Chile, Paraguay, Peru, Uruguay és Brazília területén fordul elő. Populációja stabil, és becslések szerint több mint 250 000 egyedet számlál.

Azonban a kékcsőrű récéknek számos fenyegetéssel kell szembenézniük a természetes élőhelyükön, mint például:

Élőhelyvesztés: A mocsarak és tavak lecsapolása, a vízpartok beépítése csökkenti a kékcsőrű récék számára elérhető élőhelyek számát.
Szennyezés: A víz szennyezése károsíthatja a kékcsőrű récék táplálékát és élőhelyét.
Vadászat: Bizonyos területeken a kékcsőrű récéket vadásszák a húsuk és a tollazatuk miatt.
Invazív fajok: A behurcolt ragadozók, mint például a nyérc, károsíthatják a kékcsőrű récék fiókáit és tojásait.

Annak ellenére, hogy a kékcsőrű réce nem veszélyeztetett faj, fontos, hogy megőrizzük a természetes élőhelyét, és csökkentsük az emberi tevékenységből származó veszélyeket. A faj megőrzése érdekében számos természetvédelmi intézkedésre van szükség, többek között:

Védett területek létrehozása: A kékcsőrű récék számára fontos élőhelyek védelme érdekében védett területeket kell létrehozni.
Élőhely-helyreállítás: A lepusztított mocsarak és tavak helyreállítása új élőhelyeket teremthet a kékcsőrű récék számára.
Szennyezés elleni küzdelem: A víz szennyezésének csökkentése javítja a kékcsőrű récék táplálékát és élőhelyét.
Vadászati tilalmak bevezetése: A kékcsőrű récék vadászatának betiltása bizonyos területeken segíthet megvédeni a populációt.
Környezeti nevelés: A lakosság környezeti nevelése révén növelhető a tudatosság a kékcsőrű récék védelmének fontosságával kapcsolatban.

Az argentin kékcsőrű réce gyönyörű és egyedülálló madár, mely fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztémákban. A faj megőrzése érdekében összefogott erőfeszítésekre van szükség a természetvédelmi szervezetek, a kutatók, a helyi közösségek és a kormányzatok részéről.

Az argentin kékcsőrű réce (Oxyura vittata) hangja

Az argentin kékcsőrű réce hangja sokféleképpen leírható. Néhány gyakori jellemző:

Mire hasonlít:

A hím hangja fújó, trombita hanghoz hasonlít.
A tojó hangja kvákolyogó, rikácsoló hang.
A fiókák hangja csiripelő, sípoló hang.

Hangjának jellegzetességei:

A kékcsőrű récék hangosak és kommunikatívak.
Különféle hangjelzéseket használnak egymással való kommunikációra, a ragadozók figyelmeztetésére és a fiókák hívására.
A hangjelzések fajon belül változnak, a hím és a tojó hangja is különbözik.

Hangkeltés mechanizmusa:

A kékcsőrű récék hangja a hangszálaik rezgéséből származik.
A hangszálaikat a légzsákok segítségével rezegtetik.
A csőrük is szerepet játszik a hangképzésben, és segít alakítani a hang hangerejét és hangszínét.

Hangszínek és jelentésük:

A kékcsőrű récék széles skálán használnak hangszíneket.
A magas hangszínt gyakran riasztásra vagy figyelmeztetésre használják.
A mély hangszínt gyakran udvarláskor vagy területtartáskor használják.
A hangszínek kombinációja különböző jelentéseket hordozhat.

Hangok és kontextus:

A kékcsőrű récék különböző hangokat használnak a különböző helyzetekben.
Például a hím fújó hangja udvarláskor hallható, míg a tojó rikácsoló hangja ragadozó észlelésekor.
A fiókák csiripelő hangja táplálékért vagy anyjuk figyelméért hívja.

Hangok változása:

A kékcsőrű récék hangjai idővel változhatnak.
Ez a változások a környezetükhöz való alkalmazkodás, a ragadozók elriasztása vagy a partnerekkel való kommunikáció hatékonyabbá tétele miatt történhet.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista, és az argentin kékcsőrű récék még sok más hangot is használhatnak. A madarak hangjának tanulmányozása segíthet jobban megérteni a viselkedésüket és az egymással való kommunikációjukat.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/TGBFXDVERJ

Érdekességek róla, tények röviden

Jellemző	Tény
Tudományos név	Oxyura vittata
Magyar név	Argentin kékcsőrű réce
Család	Anatidae (kacsafélék)
Rend	Anseriformes (vízilábúak)
Osztály	Aves (madarak)
Méret	40-50 cm hosszú, 1 kg súlyú
Tollazat	Hím: fekete fej, fehér nyak, barna test; Tojó: barna tollazat
Elterjedés	Dél-Amerika (Argentína, Bolívia, Chile, Paraguay, Peru, Uruguay, Brazília)
Életmód	Vízben élő, monogám
Táplálkozás	Vízi növények, rovarok, rákok
Szaporodás	6-12 tojás, 25 napos kotlási idő
Védettségi besorolás	Nemzetközi: Legkevésbé Aggódó (LC)

További érdekességek:

Az argentin kékcsőrű réce az egyetlen kacsaféle, amelynek csavaros pénisze van.
A tojónak is van egy csavaros szelep a hüvelyében, ami megnehezíti a kényszerű párosodást.
A kékcsőrű récék nagyon jó úszók és búvárok. Akár 4 méter mélységbe is lemerülhetnek táplálék után kutatva.
A kékcsőrű récék hangosak és kommunikatívak. Különféle hangjelzéseket használnak egymással való kommunikációra, a ragadozók figyelmeztetésére és a fiókák hívására.
A kékcsőrű récék fontos szerepet játszanak a vízi ökoszisztémákban. Táplálkozásukkal segítenek szabályozni a vízi növényzet növekedését, és zsákmányállatként táplálékot biztosítanak más ragadozók számára.