Az angolai turákó (Tauraco erythrolophus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.05.04.2024.05.04. - by Madarak

Az angolai turákó (Tauraco erythrolophus) megjelenése, jellemzői

Méret, testfelépítés és súly:

Az angolai turákó közepes méretű madár, átlagos testhossza 40 cm, farka 20 cm.
Testfelépítése robusztus, kissé gömbölyded.
Súlya 250-350 gramm között mozog.

Tollazat színezete:

A tollazat élénk színű, zöld, kék és vörös színekben pompázik.
A fején díszes, piros tollbóbita van.
A szemgyűrűje kék.
A mellkasa zöldes, a hasa pedig fehér.
A szárnyai és farka zöldes fényűek.

Csőr és lábak:

A csőrö rövid, vastag és ívelt, élénkpiros színű.
A lábai erősek és szürkék.

Szárnyak és repülés:

Az angolai turákónak erős szárnyai vannak, de nem túl gyakori repülő.
Inkább a fákon ugrál és mászik.
Rövid távolságokon képes repülni, de nem hosszú távú vándormadár.

Várható élettartama:

Fogságban az angolai turákó akár 30 évig is élhet.
A vadonban a várható élettartama kevesebb, körülbelül 10-15 év.

Magyarországi helyzete:

Az angolai turákó nem őshonos Magyarországon.
Néhány példányt tartottak már fogságban magyarországi állatkertekben, de vadon nem fordul elő.

További érdekességek:

Az angolai turákó társas lény, 2-5 egyedet számláló csoportokban él.
Mindenevő, gyümölcsöket, rovarokat, csigákat és kis gerinceseket fogyaszt.
Hangja hangos és rikácsoló.
Angola, Dél-Afrika és Namíbia egyes részein őshonos.

Az angolai turákó (Tauraco erythrolophus) elterjedése, előfordulása

Az angolai turákó Angola nyugati részén, a következő tartományokban honos:

Kwanza Norte
Kwanza Sul
Namibe
Benguela
Huíla

Előnyben részesíti a folyó menti erdőket és a nyílt, fás területeket, ahol a lombkoronában tölti idejének nagy részét. Ritkán száll le a földre. Főleg gyümölcsökkel, rovarokkal, csigákkal és apró gerincesekkel táplálkozik.

Nem vándormadár, így egész évben ugyanazon a területen tartózkodik. Erős szárnyai ellenére nem repül gyakran, inkább a fákon ugrál és mászik.

Az angolai turákó élőhelyét számos veszély fenyegeti:

Az erdőirtás: Az erdők pusztítása csökkenti az angolai turákó élőhelyét és táplálékforrásait.
A vadászat: Az angolai turákóra helyi lakosok vadásznak élelmiszer és tollukért.
A peszticidek: A rovarirtó szerek használata káros lehet az angolai turákó táplálékára, a rovarokra.

Rendszertani besorolása

Ország: Állatvilág (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Chordata)
Altörzs: Csigolyások (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Turákóalakúak (Musophagiformes)
Család: Turákófélék (Musophagidae)
Nem: Tauraco
Faj: Angolai turákó (Tauraco erythrolophus)

Rendszertani besorolás	Osztályozás
Ország	Állatvilág (Animalia)
Törzs	Gerincesek (Chordata)
Altörzs	Csigolyások (Vertebrata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Turákóalakúak (Musophagiformes)
Család	Turákófélék (Musophagidae)
Nem	Tauraco
Faj	Angolai turákó (Tauraco erythrolophus)

Életmódja

Társas élet:

Az angolai turákó társas lény, 2-5 egyedet számláló csoportokban él.
Ezek a csoportok családi csoportokból állnak, amelyekből a szülők és a fiókák állnak.
A csoportok tagjai erős kötelékkel kötődnek egymáshoz, és együttműködnek a táplálékforrások keresésében, a ragadozóktól való védelemben és a fiókák nevelésében.
A csoportok tagjai között gyakran zajlik a kommunikáció hangjelzések és testbeszéd révén.

Szociális viselkedés:

Az angolai turákó napi madár, a nap nagy részét táplálékkereséssel és társas tevékenységekkel tölti.
A csoportok tagjai gyakran együtt pihennek, tisztálkodnak és játszanak.
A csoportok tagjai között agresszív viselkedés is előfordulhat, főleg a territóriumért vagy a táplálékért folyó versengés során.

Mozgás:

Az angolai turákó jó mászó, és a legtöbb idejét a fák lombkoronájában tölti.
Erős karmai és lábujjai segítenek a fák ágain való mozgásban.
Rövid távolságokon képes repülni, de nem hosszú távú vándormadár.

Territórium:

Az angolai turákó területi madár, és minden csoport egy bizonyos területet véd a többi csoporttól.
A territórium mérete a táplálékforrások bőségétől függően változik.
A csoportok tagjai jelölgetik a territóriumukat hangjelzésekkel és illatanyagokkal.

Alkalmazkodó képességek:

Az angolai turákó viszonylag alkalmazkodóképes madár, és képes alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez.
Képes új táplálékforrásokat találni, és új élőhelyeken megtelepedni.
Azonban az erdőirtás és a vadászat veszélyt jelent az angolai turákó populációjára.

Az angolai turákó (Tauraco erythrolophus) táplálkozása

Jellemzői

Az angolai turákó mindenevő, azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Erős csőrével gyümölcsöket, rovarokat, csigákat és apró gerinceseket fog. A gyümölcsök a táplálék fő forrását képezik, de a rovarok és csigák fontosak a fehérjebevitel szempontjából. Kis gerinceseket ritkábban fogyaszt.

Táplálékforrások:

Gyümölcsök: Fügék, banánok, mangók, bogyók
Rovarok: Csótányok, sáskák, lepkék, hangyák
Csigák: Földicsigák, vízcsigák
Apró gerincesek: Gyíkok, békák

Táplálkozási szokások:

Az angolai turákó a nap nagy részét táplálékkereséssel tölti.
A táplálékot a fák lombkoronájában keresi.
Gyümölcsöket és rovarokat a csőrével szed le.
Csigákat és apró gerinceseket a csőrével fog meg.
Ivóvízforrásokra is szüksége van, és gyakran látogatja a vízforrásokat.

Egyéb megjegyzések:

A táplálékforrások bősége az évszaktól és a helyszíntől függően változhat.
Az angolai turákó fontos szerepet játszik a magvak terjesztésében, mivel a gyümölcsök fogyasztása során a magokat is lenyeli, majd később máshol üríti ki.
A ragadozók elől való védekezésként az angolai turákó hangjelzéseket és testbeszédet is használ.

Az angolai turákó (Tauraco erythrolophus) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az angolai turákó Angola nyugati részén fészkel, a következő tartományokban:

Kwanza Norte
Kwanza Sul
Namibe
Benguela
Huíla

Előnyben részesíti a folyó menti erdőket és a nyílt, fás területeket. Fészkét a fák magas ágaina építi.

Fészek jellemzői:

Az angolai turákó fészke laza szerkezetű platform, amelyet ágakból, levelekből és gallyakból épít.
A fészek átmérője 30-40 cm körül van.
A fészek belsejét puha anyagokkal béleli ki, például fűvel, mohával és tollakkal.

Környezet:

Az angolai turákó sűrű lombkoronájú fákat kedvel fészeképítéshez. Ezek a fák árnyékot és védelmet nyújtanak a ragadozók ellen. A fák közelében vízforrásnak is lennie kell, hogy a madarak inni tudjanak.

Fészeképítés:

A fészeképítést a tojó végzi, a hím pedig segít neki az anyagok összegyűjtésében. A fészeképítés körülbelül egy hétig tart.

Tojásrakás:

Az angolai turákó 2-3 tojást rak le. A tojások fehér színűek, barna foltokkal. A tojások 18-20 napig kotlanak.

Veszélyeztető tényezők:

Az angolai turákó fészkelőhelyeit számos veszély fenyegeti:

Erdőirtás: Az erdők pusztítása csökkenti az angolai turákó fészkelőhelyeinek számát.
Vadászat: Az angolai turákóra helyi lakosok vadásznak élelmiszer és tollukért.
Zavarás: Az emberi tevékenység, például a fakitermelés és az útépítés zavarhatja az angolai turákókat a fészkelésben.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Az angolai turákó fészkelőhelyeinek védelme érdekében a következőket tehetjük:

Támogassuk az erdőirtás elleni küzdelmet: Támogassuk azokat a szervezeteket, amelyek az erdők védelmén dolgoznak.
Ne vásároljunk vadon fogott madarakat: A vadon fogott madarak gyakran betegek és megfertőzhetik a vadon élő populációkat.
Legyünk tudatosak a tevékenységünk hatásaival: Amikor a szabadban tartózkodunk, ügyeljünk arra, hogy ne zavarjuk a vadon élő állatokat.
Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást: Támogassuk azokat az erdészeti gyakorlatokat, amelyek fenntarthatóak és védik a vadvilágot.

Az angolai turákó egy gyönyörű madár, amely fontos szerepet játszik a helyi ökoszisztémában. Fontos, hogy megvédjük fészkelőhelyeit, hogy ez a faj fennmaradhasson.

Az angolai turákó (Tauraco erythrolophus) szaporodása

Párzási időszak:

Az angolai turákó egész évben szaporodik, de a fő szaporodási időszak november és március között van.

Fészkelés:

A fészket a tojó építi, a hím pedig segít neki az anyagok összegyűjtésében.
A fészeképítés körülbelül egy hétig tart.
A fészek laza szerkezetű platform, amelyet ágakból, levelekből és gallyakból épít.
A fészek átmérője 30-40 cm körül van.
A fészek belsejét puha anyagokkal béleli ki, például fűvel, mohával és tollakkal.

Szaporodási szokások:

Az angolai turákó monogám madár, azaz egy életre választ párt.
A párok területi madarak, és minden pár egy bizonyos területet véd a többi pártól.
A párzási rituálé során a hím udvarol a tojónak, táncolva és mutogatva tollazatát.
A tojó 2-3 tojást rak le.
A tojások fehér színűek, barna foltokkal.
A tojások 18-20 napig kotlanak.
Mindkét szülő kotlik a tojásokon, és eteti a fiókákat.
A fiókák körülbelül 30 nap után hagyják el a fészket.

Az angolai turákó (Tauraco erythrolophus) fiókái

Jellemzői:

Az angolai turákó fiókák tollasan kelnek ki, de még nem tudnak repülni.
Súlyuk körülbelül 15 gramm a kikeléskor.
Testük puha pelyhekkel van borítva.
Csőrük rövid és tompa.
Szemük még nem nyílt ki a kikeléskor.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

Az angolai turákó fiókák körülbelül 30 nap után kelnek ki.
A kikelés után a fiókák magatetetők, azaz maguk is elkezdenek táplálkozni.
A szülők etetik a fiókákat, de a fiókáknak maguknak is meg kell tanulniuk táplálkozni.
A fiókák körülbelül 2 hétig még nem nyitják ki a szemüket.
A fiókák körülbelül 6 hetes korukra már képesek repkedni.

Etetés és gondozás:

A szülők mindkét tagja eteti a fiókákat.
A fiókákat rovarokkal, gyümölcsökkel és magvakkal etetik.
A szülők a fiókákat is megvédik a ragadozóktól.

Kirepülés és elhagyás:

Az angolai turákó fiókák körülbelül 8 hetes korukra hagyják el a fészket.
A fiókák még nem teljesen önállóak a kirepüléskor, de már képesek maguk is táplálkozni és repkedni.
A szülők még néhány hétig gondoskodnak a fiókákról, amíg azok teljesen önállóak nem lesznek.

Megjegyzések:

Az angolai turákó fiókák nagyon sebezhetőek a ragadozókkal és az időjárási viszonyokkal szemben.
A szülőknek folyamatosan gondozniuk kell a fiókákat, hogy azok túléljenek.
Az angolai turákó fiókák körülbelül 6 hónapos korukra érik el a nemi érettséget.

Ismertebb betegségei lehetnek

Az angolai turákó, mint minden vadon élő madár, számos betegségnek és parazitáknak lehet kitéve. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

Vírusos betegségek:

Madárhimlő: Ez egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely súlyos tüneteket okozhat, beleértve a bőrgyulladást, a légzőszervi problémákat és a halált.
Newcastle-kór: Ez egy másik súlyos vírusos betegség, amely légzőszervi tüneteket, idegrendszeri problémákat és halált okozhat.

Baktériumos betegségek:

Szalmonellózis: Ez egy baktériumos fertőzés, amely hasmenést, hányást és lázat okozhat.
Colibacillosis: Ez egy másik baktériumos fertőzés, amely légzőszervi tüneteket, hasmenést és halált okozhat.

Paraziták:

Férgek: Az angolai turákókat számos típusú bélféreg fertőzheti meg, amelyek hasmenést, fogyást és gyengeséget okozhatnak.
Egysejtűek: Az angolai turákókat egysejtű élősködők, például kórokozó kokcidiák is megfertőzhetik, amelyek hasmenést, véres székletet és halált okozhatnak.

Egyéb betegségek:

Mérgezés: Az angolai turákók mérgező növények vagy rovarirtók fogyasztása után megbetegedhetnek.
Trauma: Az angolai turákók ragadozók, autók vagy más tárgyak által okozott sérülésekben szenvedhetnek.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista az angolai turákókat érintő összes betegségről. A madár egészségét számos más tényező is befolyásolhatja, beleértve a táplálkozást, a stresszt és a környezetet.

Ha aggódik az angolai turákó egészsége miatt, fontos, hogy forduljon állatorvoshoz. Az állatorvos diagnosztizálni tudja a betegséget és megfelelő kezelést javasolhat.

Megelőzés:

A legjobb módja annak, hogy megvédje az angolai turákót a betegségektől, ha megelőző intézkedéseket tesz. Ezek közé tartoznak a következők:

Biztosítson tiszta vizet és táplálékot: Győződjön meg róla, hogy az angolai turákónak mindig hozzáférése van tiszta vízhez és friss táplálékhoz.
Tartsa tisztán a ketrecet: Rendszeresen tisztítsa meg az angolai turákó ketrecét, hogy elkerülje a baktériumok és paraziták felhalmozódását.
Vigye el az angolai turákót állatorvoshoz rendszeres ellenőrzésekre: Fontos, hogy az angolai turákót évente elvigye állatorvoshoz ellenőrzésre, hogy észlelhesse a betegségeket a korai stádiumban.

Ezeknek az intézkedéseknek a betartásával segíthet megvédeni az angolai turákót a betegségektől és egészségesen tartani.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Az angolai turákónak, mint minden vadon élő állatnak, számos ragadozója és versenytársa van a vadonban. Ezek közé tartoznak a következők:

Ragadozók:

Ragadozó madarak: A sólymok, héják és karvalyfélék mind az angolai turákó ragadozói lehetnek. Ezek a madarak gyorsak és erőteljesek, és képesek lekapni a turákókat a fákról.
Kígyók: A nagy kígyók, mint például a pitonok, szintén az angolai turákó ragadozói lehetnek. Ezek a kígyók leselkednek a turákókra a fák ágain, és megfojtják őket.
Emlősök: A macskák, mongúzok és cibetmályok mind az angolai turákó tojásaira és fiókáira vadászhatnak. Ezek az emlősök felmásznak a fákra, hogy megtalálják a fészkeket, és ellopják a tojásokat vagy a fiókákat.

Versenytársak:

Más madárfajok: Az angolai turákónak versenyeznie kell más madárfajokkal a táplálékért és a fészkelőhelyekért. Ezek közé a fajok közé tartoznak más gyümölcsevő madarak, valamint rovarevő madarak.
Emlősök: Az angolai turákónak versenyeznie kell más emlősökkel is a táplálékért és a fészkelőhelyekért. Ezek közé a fajok közé tartoznak a mókusok, a majmok és a denevérek.

Egyéb fenyegetések:

Emberi tevékenység: Az erdőirtás, a vadászat és a peszticidek használata mind fenyegetést jelenthet az angolai turákó számára. Ezek a tevékenységek csökkenthetik az angolai turákó élőhelyét, táplálékforrásait és populációját.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista az angolai turákóra leselkedő összes fenyegetésről. A madár túlélését számos más tényező is befolyásolhatja, beleértve az időjárást, az élőhely minőségét és a ragadozók populációját.

Az angolai turákó egy gyönyörű madár, amely fontos szerepet játszik a helyi ökoszisztémában. Fontos, hogy megvédjük a madarat a ragadozóktól, a versenytársaktól és az emberi tevékenységtől, hogy ez a faj fennmaradhasson.

Az angolai turákó védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az angolai turákó nemzetközileg nem fenyegetett faj az IUCN Vörös listája szerint. Azonban a helyi populációkat számos fenyegetés éri, beleértve az erdőirtást, a vadászatot és a peszticidek használatát.

Védelmi erőfeszítések:

Számos szervezet dolgozik az angolai turákó védelmén. Ezek a szervezetek az erdőirtás elleni küzdelmet, a vadászat ellenőrzését és a természetes élőhelyek helyreállítását szorgalmazzák.
Az angolai turákót számos védett területen védik, beleértve a nemzeti parkokat és a vadvédelmi területeket.

Mit tehetünk az angolai turákó védelméért?

Támogassuk az erdőirtás elleni küzdelmet: Támogassuk azokat a szervezeteket, amelyek az erdők védelmén dolgoznak.
Ne vásároljunk vadon fogott madarakat: A vadon fogott madarak gyakran betegek és megfertőzhetik a vadon élő populációkat.
Legyünk tudatosak a tevékenységünk hatásaival: Amikor a szabadban tartózkodunk, ügyeljünk arra, hogy ne zavarjuk a vadon élő állatokat.
Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást: Támogassuk azokat az erdészeti gyakorlatokat, amelyek fenntarthatóak és védik a vadvilágot.

Az angolai turákó egy gyönyörű madár, amely fontos szerepet játszik a helyi ökoszisztémában. Fontos, hogy megvédjük a madarat a fenyegetésektől, hogy ez a faj fennmaradhasson.

Az angolai turákó (Tauraco erythrolophus) hangja

Az angolai turákó hangja rendkívül változatos és összetett. A madár különféle hangokat ad ki, hogy kommunikáljon a fajtársaival, jelezze a területét, és elriasztja a ragadozókat.

Hangja mire hasonlít:

Az angolai turákó hangja hasonlít a kakukk hangjára, de magasabb hangon szól. A madár harsogást, csacsogást és rikácsolást is ad ki.

Hangjának jellegzetességei:

Az angolai turákó hangja hangos és átható lehet, akár 1 km-es távolságból is hallható.
A madár hangja nagyon változatos, és számos különböző hangból áll.
Az angolai turákó hangja gyakran ismétlődő és ritmikus.

Hangkeltés mechanizmusa:

Az angolai turákó hangját a légzsákok segítségével kelti. Ezek a légzsákok lehetővé teszik a madár számára, hogy hangos és átható hangokat adjon ki.

Hangszínek és jelentésük:

Az angolai turákó hangjának különböző hangszínei lehetnek, amelyeknek különböző jelentéseik vannak. Például:

A magas hangú sípolás a territórium jelzésére szolgál.
A harsogás a ragadozók elriasztására szolgál.
A csacsogás a fajtársakkal való kommunikációra szolgál.
A rikácsolást a veszély jelzésére használják.

Hangok és kontextus:

Az angolai turákó által kibocsátott hangok típusa a kontextustól függően változik. Például a madár más hangokat ad ki, ha a területét védi, mint amikor a fiókáit eteti.

Hangok változása:

Az angolai turákó hangja az évszaktól függően is változhat. A madár hangja hangosabb és áthatóbb a párosodási szezonban, hogy vonzza a partnereket.

Az angolai turákó hangja fontos szerepet játszik a madár életében. A madár hangját a kommunikációra, a territórium jelzésére, a ragadozók elriasztására és a fiókák gondozására használja.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/CWBRNDFHEW

Érdekességek róla, tények röviden

Tény

Tudományos név: Tauraco erythrolophus

Magyar név: Angolai turákó

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Turákóalakúak (Musophagiformes)

Család: Turákófélék (Musophagidae)

Nem: Tauraco

Faj: Angolai turákó (Tauraco erythrolophus)

Élőhely: Afrika trópusi és szubtrópusi erdei

Táplálkozás: Gyümölcsök, rovarok, virágok, magvak

Méret: Testmérete 42-52 cm, szárnyfesztávolsága 70-80 cm

Súly: 250-350 gramm

Tollazat: Zöld, kék és piros tollazattal rendelkezik

Különleges jellemzői: Zöld, kék és piros tollazata, hosszú farka, sisakja

Viselkedés: Magányos madár, de a párzási szezonban párokat alkot

Szaporodás: Fészekalakó, 2-3 tojást rak

Fiókanevelés: Mindkét szülő eteti a fiókákat

Élettartam: Vadonban 20-30 év, fogságban akár 40 év

Védettségi státusz: Nemzetközileg nem fenyegetett

További érdekességek:

Az angolai turákó az egyetlen turákófaj, amelynek sisakja van.
A madár tollazatának színe a táplálékától függően változhat.
Az angolai turákó hangja rendkívül változatos és összetett.
A madár fontos szerepet játszik a helyi ökoszisztémában, a magvak terjesztésében.