A vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.16.2024.03.14. - by Madarak

A vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) megjelenése, jellemzői

Mérete és súlya:

Testhossza: 17-22 cm
Szárnyfesztávolsága: 32-38 cm
Súlya: 30-60 gramm

Színezete:

Tenyészidőszakban:
- Hím: Fekete fej és nyak, fehér homlokfolttal. Hátulsó rész szürke, barna foltokkal. Mellkas és has vörösesbarna.
- Tojó: Hasonló a hímhez, de a fej teteje barna.
Telelőidőszakban:
- Mindkét ivar: Hátulsó rész szürke, fehér hasi résszel. Fej és nyak szürke, fehér arcfoltokkal.

Jellemzői:

Karcsú, hosszúkás csőr.
Hosszú, úszásra alkalmas lábak.
Vékony, hegyes szárnyak.
A vízen úszva forogva keresi a táplálékot.
A hím kotlik és gondozza a fiókákat.

Várható élettartama:

4-5 év

További információk:

A vékonycsőrű víztaposó a lilealakúak rendjébe, a szalonkafélék családjába tartozó madárfaj.
Főleg sekély vizű tavakon, folyókon és mocsarakon él.
Táplálékát apró víziállatok, rovarok és lárvák alkotják.
Vonuló madár, telelni Afrikába és Dél-Amerikába vándorol.
Magyarországon fokozottan védett madárfaj.

A vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) elterjedése, előfordulása

Fészkelőterülete:

Cirkumpoláris elterjedésű faj, azaz a sarkvidéki területeken költ.
Fészkelőhelyei Alaszkától Kanada északi részein, Grönlandon, Izlandon át, majd Észak-Skandináviától Kamcsatkáig húzódnak az eurázsiai kontinens északi peremén.
Kedveli a sekély vizű tundra tavakat, mocsarakat és folyópartokat.

Telelőterülete:

Afrika nyugati partvidéke mentén, az Arab-félsziget környéki vizeken, Mikronéziában, a perui és argentin partvidékek mentén találhatóak.

Magyarországon:

Rendszeres, de kisszámú őszi és szórványos tavaszi átvonuló.
Főleg leeresztett halastavakon, ülepítőkön, sósvizes tavakon és mocsarakon figyelhető meg.
Az utóbbi években a nyári hónapokban is egyre többször észlelhető, ami arra utalhat, hogy hazánkban is elkezdett fészkelni.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Szalonkafélék (Scolopacidae) Nemzetség: Víztaposó (Phalaropus) Faj: Vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus)

A faj tudományos nevének jelentése:

Phalaropus: görög eredetű szó, jelentése „csőrrel forgó”
Lobatus: latin eredetű szó, jelentése „lebenyes”

A rokon fajok:

Laposcsőrű víztaposó (Phalaropus fulicaria)
Wilson-víztaposó (Phalaropus tricolor)

A faj megkülönböztető jegyei:

A vékonycsőrű víztaposó a három víztaposófaj közül a leggyakoribb.
A hím és a tojó tollazata eltérő.
A hímnek fekete feje és nyaka, fehér homlokfolttal.
A tojónak barna feje és nyaka.
Mindkét ivarnak karcsú, hosszúkás csőre és hosszú, úszásra alkalmas lába van.

A vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) életmódja

Táplálkozás:

A vékonycsőrű víztaposó főleg apró víziállatokkal, rovarokkal és lárvákkal táplálkozik.
Táplálékát úszva keresi, a víz felszínéről csipegeti fel.
Gyakran forog úszás közben, hogy jobban átkutathassa a víz felszínét.

Szaporodás:

A vékonycsőrű víztaposó monogám faj.
A hím építi a fészket, ami a talajon, növényi anyagok takarásában készül.
A tojó 4 tojást rak, melyeket a hím kotlik ki 17-18 nap alatt.
A fiókákat is a hím gondozza, amíg el nem repülnek, kb. 20-25 napos korukban.

Vonulás:

A vékonycsőrű víztaposó vonuló madárfaj.
Telelni Afrikába és Dél-Amerikába vándorol.
A tavaszi vonulás márciusban-áprilisban, az őszi vonulás szeptemberben-októberben történik.

Egyéb jellemzők:

A vékonycsőrű víztaposó társas madárfaj, gyakran csoportokban figyelhető meg.
Kiváló úszó és búvár.
A víz felszínén úszva keresi a táplálékot, de néha le is merül.
A hím a fiókák gondozása mellett a tojót is udvarolja.

A vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) táplálkozása

A vékonycsőrű víztaposó főleg apró víziállatokkal, rovarokkal és lárvákkal táplálkozik. Táplálékát úszva keresi, a víz felszínéről csipegeti fel. Gyakran forog úszás közben, hogy jobban átkutathassa a víz felszínét.

Táplálékát tekintve:

Állati eredetű:
- Apró rákok (pl. vízibolhák, szitakötőlárvák)
- Rovarok (pl. szúnyoglárvák, vízipoloskák)
- Puhatestűek (pl. csigák)
- Férgek
Növényi eredetű:
- Algák
- Vízinövények magvai

Táplálkozási technikája:

A vékonycsőrű víztaposó úszva keresi a táplálékot.
Csőrét a víz felszínén mozgatva szűri ki a vízből az apró élőlényeket.
Gyakran forog úszás közben, hogy jobban átkutathassa a víz felszínét.
Néha le is merül a víz alá, hogy a vízfenéken keressen táplálékot.

Érdekességek:

A vékonycsőrű víztaposó a víz felszínén úszva keresi a táplálékot, ami a partimadarak között szokatlan táplálékkereső viselkedés.
A hím és a tojó táplálkozási módja között nincs különbség.
A fiókák eleinte a szüleiktől kapnak táplálékot, de később megtanulnak önállóan táplálkozni.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A vékonycsőrű víztaposó a sekély vizű tavakat, mocsarakat és folyópartokat kedveli.
Fészkét a talajon, növényi anyagok takarásában készíti.
A fészek egy sekély mélyedés, melyet fűszálakból, levelekből és gallyakból épít.

Szaporodás:

A vékonycsőrű víztaposó monogám faj, azaz egy életre szóló párkapcsolatot alakít ki.
A tojó 4 tojást rak, melyeket a hím kotlik ki 17-18 nap alatt.
A fiókák fészeklakók, de hamar megtanulnak úszni és táplálkozni.
A fiókákat mindkét ivar gondozza, amíg el nem repülnek, kb. 20-25 napos korukban.

Fiókák:

A fiókák kisméretűek, barna színűek, fehér foltokkal.
Hamar megtanulnak úszni és táplálkozni.
Kb. 20-25 napos korban repülnek ki először.
A fiókák nemi érettségüket 1 éves korban érik el.

Érdekességek:

A vékonycsőrű víztaposó hímjei kotlanak és gondozzák a fiókákat, míg a tojók újabb partnert keresnek és újabb fészekaljat raknak.
Ez a faj a madárvilágban ritka poliandriás viselkedést mutatja, azaz a tojók több hímmel is párosodhatnak egy szezonban.
A fiókák nagyon korán, már 1-2 napos korban elkezdenek úszni és táplálkozni.

Ismertebb betegségei lehetnek

A vékonycsőrű víztaposó számos betegségnek lehet kitéve, beleértve a következőket:

Madárinfluenza: Ez egy vírusos megbetegedés, amely megfertőzheti a madarakat, beleértve a vékonycsőrű víztaposót is. A madárinfluenza tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a hasmenés. A vírus nagyon fertőző, és emberre is átvihető.
Newcastle-kór: Ez egy vírusos betegség, amely megfertőzheti a madarakat, beleértve a vékonycsőrű víztaposót is. A Newcastle-kór tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és az idegrendszeri tünetek. A vírus nagyon fertőző, és emberre is átvihető.
Avian pox: Ez egy vírusos betegség, amely megfertőzheti a madarakat, beleértve a vékonycsőrű víztaposót is. A madárhimlő tünetei közé tartoznak a bőrön és a nyálkahártyán megjelenő dudorok. A vírus nem fertőző emberre.
Trichomoniasis: Ez egy parazita okozta betegség, amely megfertőzheti a madarakat, beleértve a vékonycsőrű víztaposót is. A trichomoniasis tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a hasmenés. A parazita nem fertőző emberre.
Coccidiosis: Ez egy parazita okozta betegség, amely megfertőzheti a madarakat, beleértve a vékonycsőrű víztaposót is. A kokcidiózis tünetei közé tartozik a hasmenés, a súlyvesztés és a letargia. A parazita nem fertőző emberre.

Fontos, hogy a vékonycsőrű víztaposókat távol tartsuk a beteg madaraktól, és hogy tiszta vizet és táplálékot biztosítsunk számukra. Ha úgy gondolja, hogy a vékonycsőrű víztaposó beteg, vigye el állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A vékonycsőrű víztaposónak számos természetes ellensége van, melyek a következők:

Ragadozó madarak:

Sólyomfélék (pl. vándorsólyom, kerecsensólyom)
Bagolyfélék (pl. kuvik, macskabagoly)
Héjafélék (pl. héja, karvaly)

Ragadozó emlősök:

Róka
Menyét
Görény
Vidra

Hüllők:

Vízi kígyó
Gyík

Kétéltűek:

Béka
Varangy

Egyéb:

Paraziták (pl. atkák, tetvek, belső paraziták)
Betegségek (pl. madárinfluenza, Newcastle-kór)

A vékonycsőrű víztaposó számos stratégiát alkalmaz a ragadozók elleni védekezésre, melyek a következők:

Rejtőzködés: A vékonycsőrű víztaposó tollazata jól beleolvad a környezetbe, ami megnehezíti a ragadozók számára a felfedezését.
Csoportosulás: A vékonycsőrű víztaposók gyakran csoportokban élnek, ami megnehezíti a ragadozók számára, hogy egyedülálló madarat ejtsenek el.
Repülés: A vékonycsőrű víztaposó gyorsan és ügyesen repül, ami lehetővé teszi számára a ragadozók elől való menekülést.
Védekezés: A vékonycsőrű víztaposó csőrével és szárnyaival is védekezhet a ragadozók ellen.

A vékonycsőrű víztaposó populációját számos tényező befolyásolja, beleértve a ragadozók jelenlétét. A ragadozók által okozott zsákmányolás jelentős hatással lehet a vékonycsőrű víztaposó populációk méretére és eloszlására.

A vékonycsőrű víztaposó fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, és a populációjának megőrzése fontos a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A vékonycsőrű víztaposó Magyarországon védett madárfaj, a Természetvédelmi Törvény alapján 25.000 Ft eszmei értékkel. Ez azt jelenti, hogy tilos a madarat befogni, tartani, elejteni, fészkét elpusztítani vagy zavarni.

A vékonycsőrű víztaposó európai állománya stabilnak minősül, 180.000 – 1.170.000 pár közöttire becsülik a fészkelő madarak számát. A faj a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) Vörös Listáján is „nem veszélyeztetett” kategóriában szerepel.

A vékonycsőrű víztaposó főbb veszélyeztető tényezői a következők:

Élőhelyvesztés: A vizes élőhelyek pusztulása, a vízminőség romlása és a zavarás jelentős hatással lehet a fajra.
Vadászat: A vékonycsőrű víztaposót néha illegálisan vadásszák a mediterrán térségben.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással lehet a faj vonulási útvonalaira és fészkelőhelyeire.

A vékonycsőrű víztaposó védelme érdekében a következőket lehet tenni:

Vizes élőhelyek védelme: Fontos megőrizni a vizes élőhelyeket, amelyek a faj fészkeléséhez és táplálkozásához szükségesek.
Vízminőség javítása: A vízminőség javítása hozzájárul a faj egészségének és reprodukciós sikerének javulásához.
Zavarás minimalizálása: Fontos minimalizálni a zavarást a fészkelőhelyeken és a vonulási útvonalakon.
Környezeti nevelés: A lakosság környezeti nevelése hozzájárul a faj védelmével kapcsolatos tudatosság növeléséhez.

A vékonycsőrű víztaposó egy gyönyörű és értékes madárfaj, amelynek védelme fontos a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából.

A vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) hangja

A vékonycsőrű víztaposó hangja egy éles, trillázó hang, amely hasonlít a csörgősipkához vagy a varjúcsicsergéshez. A hím hangja dallamosabb és hosszabb, mint a tojóé.

Hangjának jellegzetességei:

Hangmagasság: Magas hangú, 2-4 kHz közötti frekvenciatartományban.
Hangszín: Éles, trillázó, csörgősipkához hasonlítható.
Hangerő: Viszonylag halk, de a fészkelőhely közelében jól hallható.
Hangtartam: A hím hangja hosszabb, mint a tojóé, akár 10 másodpercig is tarthat.

Hangkeltés mechanizmusa:

A vékonycsőrű víztaposó hangját a légcsőben lévő hangszálak rezgése kelti. A hangszálakat a tüdőből származó levegő áramoltatja.

Hangszínek és jelentésük:

Trillázás: Ez a leggyakoribb hang, amelyet a madár riasztáskor, udvarláskor és a fiókák gondozásakor ad ki.
Fütyülés: A hím által kiadott dallamos hang, amelyet a tojók vonzására használ.
Csipogás: A fiókák által kiadott hang, amellyel a szülőktől táplálékot kérenek.

Hangok és kontextus:

Fészkelőhely: A fészkelőhelyen a madarak gyakran hangoskodnak, hogy megvédjék a területüket és a fiókáikat.
Vonulás: Vonulás közben a madarak kevésbé hangoskodnak.
Telelőhely: A telelőhelyen a madarak ismét hangoskodnak, hogy társakat találjanak és territóriumot alakítsanak ki.

Hangok változása:

A vékonycsőrű víztaposó hangja a madár korától, nemétől és a helyzettől függően változhat. A fiókák hangja csipogó, míg a felnőtt madarak hangja trillázó és fütyülő. A hím hangja dallamosabb és hosszabb, mint a tojóé.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/RJUNGDNCSJ

Érdekességek róla

Táplálkozás:

A vékonycsőrű víztaposó a víz felszínén úszva keresi a táplálékot, ami a partimadarak között szokatlan táplálékkereső viselkedés.
Gyakran forog úszás közben, hogy jobban átkutathassa a víz felszínét.
Néha le is merül a víz alá, hogy a vízfenéken keressen táplálékot.

Szaporodás:

A vékonycsőrű víztaposó hímjei kotlanak és gondozzák a fiókákat, míg a tojók újabb partnert keresnek és újabb fészekaljat raknak.
Ez a faj a madárvilágban ritka poliandriás viselkedést mutatja, azaz a tojók több hímmel is párosodhatnak egy szezonban.
A fiókák nagyon korán, már 1-2 napos korban elkezdenek úszni és táplálkozni.

Egyéb érdekességek:

A vékonycsőrű víztaposó a tengerpartokon és a sós mocsarakon is megtalálható, ami nem jellemző a partimadarakra.
Hosszú távú vándorló madár, Afrikában telel.
A vékonycsőrű víztaposó Magyarországon védett madárfaj.

További érdekességek:

A vékonycsőrű víztaposó a víz felszínén úszva keresi a táplálékot, miközben csőrét a vízbe mártja.
A madárnak hosszú, vékony csőre van, amellyel a víz felszínén úszó apró rovarokat és rákokat fogja.
A vékonycsőrű víztaposónak sötét tollazata van, fehér foltokkal a szárnyán.
A madár lába hosszú és vékony, úszóhártyával van ellátva.

A vékonycsőrű víztaposó egy gyönyörű és egyedülálló madárfaj, amelynek megőrzése fontos a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából.