A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása

A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása

A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, jellemzői

Mérete és súlya:

  • Átlagos testhossza 33-35 cm, szárnyfesztávolsága 75-85 cm.
  • Testtömege 75-120 gramm.



Színezete:

  • Feje teteje fekete, homlokán fehér folttal.
  • Háta szürke, szárnya fekete csíkkal.
  • Hasa, farka és csőre élénkpiros.
  • Lábai vörösek.

Várható élettartama:

  • A sarki csér átlagosan 15-20 évig él, de kedvező körülmények között akár 30 évet is megélhet.

Egyéb jellemzők:

  • Karcsú, kecses madár, hosszú, villás farokkal.
  • Kiválóan repül, gyakran lebeg a levegőben, miközben a víz felszínét figyeli.
  • Táplálékát, a halakat, zuhanórepülésben fogja meg.
  • Társas madár, kolóniákban él.
  • Évente két alkalommal vedlik.

A sarki csér érdekességei:

  • A Föld leghosszabb vándorlását végző madara, évente mintegy 71 000 kilométert tesz meg.
  • A sarkvidéki nyarat az Antarktiszi téllel tölti.
  • Érzékeny a klímaváltozásra, élőhelyének elvesztése és a tengeri szennyezés veszélyezteti.
A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása
A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása



A sarki csér (Sterna paradisaea) elterjedése, előfordulása

A sarki csér cirkumpoláris elterjedésű faj, azaz a Föld mindkét sarkvidékén megtalálható.

Költőhelyei:

  • Északi-sarkvidék: Grönland, Kanada, Alaszka, Északkelet-Oroszország
  • Eurázsia: Skandinávia, Finnország, Oroszország északi vidékei
  • Észak-Amerika: Alaszka, Kanada

Telelőhelyei:

  • Antarktisz: A Weddell-tenger és a Ross-tenger partjai
  • Dél-Amerika: Dél-Chile, Argentína
  • Afrika: Dél-Afrika, Namíbia

Élőhely:

  • A sarki csér tengerparti madár, sziklás partokon, homokos tengerpartokon, szigeteken és fjordokban költ.
  • Fészkelőhelyeit gyakran növényzet borítja, mohák, zuzmók, füvek.
  • Táplálékozni a nyílt tengeren, tengerpartok mentén, folyótorkolatokban és tavakon is szokott.

Vándorlás:

A sarki csér a Föld leghosszabb vándorlását végző madara. Évente mintegy 71 000 kilométert tesz meg a sarkvidéki nyári fészkelőhelyei és az antarktiszi téli telelőhelyei között. A vándorlást ősszel, szeptember-októberben kezdi, és tavasszal, április-májusban tér vissza a sarkvidékre.

Magyarországon:

Magyarországon ritka vendég, kóborló példányok fordulnak elő, amelyek valószínűleg a folyóvölgyeket követve jutnak el nagyobb tavainkhoz. Leggyakrabban a Fertő mellett Mekszikópusztán figyelték meg.

A sarki csérre veszélyt jelent:

  • Az élőhelyek elvesztése
  • A tengeri szennyezés
  • A klímaváltozás

Védettség:

A sarki csér Magyarországon védett madárfaj, eszmei értéke 25 000 Ft.

A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása
A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása



Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Csérfélék (Sternidae) Nemzetség: Sterna Faj: Sarki csér (Sterna paradisaea)

A sarki csér a csérfélék családjába tartozó faj. A csérfélék családja mintegy 40 fajt foglal magába, amelyek a Föld valamennyi óceánjában és tengerében megtalálhatók. A sarki csér a család legnagyobb termetű faja.

A sarki csér tudományos nevében:

  • Sterna a nemzetség neve, amely a csérfélék családjába tartozó valamennyi fajra jellemző.
  • paradisaea a faj neve, amely a görög „paradeisos” szóból származik, és paradicsomot jelent. Ez a név a sarki csér gyönyörű tollazatára utal.

A sarki csér közeli rokonai:

  • Küszvágó csér (Sterna sandvicensis)
  • Füsti csér (Sterna hirundo)
  • Bengáli csér (Sterna bengalensis)
A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása
A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása

Életmódja

Társas élet:

A sarki csér kolóniákban él, amelyek akár több ezer madarat is számlálhatnak. A kolóniák a fészkelés és a fiókanevelés idején alakulnak ki. A kolóniatagok között szoros a kooperáció, a madarak segítenek egymásnak a fészeképítésben, a fiókák etetésében és a ragadozók elleni védekezésben.

Szociális viselkedés:

A sarki csér kommunikációja hangjelzésekből és testtartásból áll. A hangjelzések között riasztó kiáltások, udvarlási hangok és fiókák által keltett kéregető hangok szerepelnek. A testtartásból is sok információt le lehet olvasni, a madarak így jelzik agresszivitásukat, udvarlási szándékukat vagy alárendelt helyzetüket.

Mozgás:

A sarki csér kiválóan repül, gyakran lebeg a levegőben, miközben a víz felszínét figyeli. Táplálékát, a halakat, zuhanórepülésben fogja meg. A sarki csér úszni is tud, de ezt ritkán teszi.

Territórium:

A sarki csér a fészkelés idején territóriumot tart fenn a kolónián belül. A territórium mérete a kolónia méretétől és a táplálékkínálattól függően változik. A territóriumot a madarak agresszív viselkedéssel védik a betolakodóktól.

A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása
A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása



A sarki csér (Sterna paradisaea) táplálkozása

Táplálékforrások:

A sarki csér elsősorban halakkal táplálkozik, de kisebb mértékben rákokat, rovarokat és férgeket is fogyaszt. A zsákmányát a víz felszínéről, zuhanórepülésben kapja el.

Táplálkozási szokások:

A sarki csér naponta többször is táplálkozik. A zsákmányát a víz felszínéről, zuhanórepülésben kapja el. A madár a levegőben lebegve figyeli a víz felszínét, és amikor észrevesz egy halat, lezuhan és a csőrével elkapja. A sarki csér akár 1-6 méter mélyre is lebukhat a zsákmányáért.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A sarki csér táplálkozását számos tényező befolyásolhatja,

  • A táplálékkínálat: A sarki csér ott telepszik le, ahol bőséges a halállomány.
  • Az időjárás: A viharos időjárás megnehezíti a sarki csér számára a táplálkozást.
  • A ragadozók: A sarki csérre a tengeri sasok, a rókák és a sirályok vadásznak.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

  • Védjük a sarki csér élőhelyét: A tengeri szennyezés és a klímaváltozás veszélyezteti a sarki csér élőhelyét.
  • Csökkentsük a halászat mértékét: A túlzott halászat csökkenti a sarki csér számára rendelkezésre álló táplálékot.
  • Támogassuk a sarki csért védő szervezeteket: Számos szervezet foglalkozik a sarki csér védelmével.
A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása
A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A sarki csér a sarkvidéki és szubarktikus területeken fészkel. Fészkelőhelyei sziklás tengerpartok, homokos tengerpartok, szigetek és fjordok. A fészkelőhelyeket gyakran növényzet borítja, mohák, zuzmók, füvek.

Fészek jellemzői:

A sarki csér fészkét a talajon kaparja ki, és növényi anyagokkal, kagylóhéjakkal és kavicsokkal béleli ki. A fészek mérete 20-30 cm átmérőjű és 5-10 cm mély.

Környezet:

A sarki csér fészkelőhelyeinek környezetére jellemző a hideg éghajlat, a rövid nyár és a hosszú, sötét tél. A fészkelőhelyeket gyakran szél és eső éri.

Fészeképítés:

A sarki csér hím és nőstény madár közösen építi a fészket. A fészeképítés 2-3 napig tart.

Veszélyeztető tényezők:

A sarki csér fészkelőhelyeit számos tényező veszélyezteti,

  • Az élőhelyek elvesztése: A tengerparti területek beépítése és a klímaváltozás következtében a sarki csér fészkelőhelyei elvesznek.
  • A ragadozók: A sarki csér tojásokra és fiókáira a rókák, a sirályok és a tengeri sasok vadásznak.
  • A szennyezés: A tengeri szennyezés veszélyezteti a sarki csér fiókáit.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

  • Támogassuk a sarki csért védő szervezeteket: Számos szervezet foglalkozik a sarki csér fészkelőhelyeinek védelmével.
  • Csökkentsük a tengeri szennyezést: A tengeri szennyezés csökkentése segít megvédeni a sarki csér fiókáit.
  • Tájékozódjunk a sarki csér fészkelőhelyeinek védelmét célzó programokról: Számos program van, amelyek célja a sarki csér fészkelőhelyeinek védelme.



Szaporodása

Párzási időszak:

A sarki csér párzási időszaka a tavaszra esik, április-májusban. A madarak monogámok, és egy életre szóló párkapcsolatot alkotnak.

Fészkelés:

A sarki csér kolóniákban fészkel. A kolóniák mérete néhány tucat pártól akár több ezer párig is terjedhet. A fészket a talajon kaparják ki, és növényi anyagokkal, kagylóhéjakkal és kavicsokkal béleli ki.

Szaporodási szokások:

A sarki csér tojója 2-3 tojást rak, melyeken a hím és a tojó is kotlik. A kotlási idő 20-24 nap. A fiókák fészeklakók, és 35-40 napos korukban repülnek ki.

A sarki csér szaporodási szokásai:

  • Udvarlás: A hím madár udvarlási repülésekkel és hangjelzésekkel hódítja meg a tojót.
  • Párzás: A párzás a fészeken történik.
  • Tojásrakás: A tojó 2-3 tojást rak, melyek színe barna vagy olajzöld, sötétebb foltokkal.
  • Kotlás: A hím és a tojó is kotlik a tojásokon. A kotlási idő 20-24 nap.
  • Fiókanevelés: A fiókák fészeklakók, és a szülők etetik őket. A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki.

A sarki csérre veszélyt jelent:

  • Az élőhelyek elvesztése: A tengerparti területek beépítése és a klímaváltozás következtében a sarki csér fészkelőhelyei elvesznek.
  • A ragadozók: A sarki csér tojásokra és fiókáira a rókák, a sirályok és a tengeri sasok vadásznak.
  • A szennyezés: A tengeri szennyezés veszélyezteti a sarki csér fiókáit.

Mit tehetünk a szaporodásuk védelméért?

  • Támogassuk a sarki csért védő szervezeteket: Számos szervezet foglalkozik a sarki csér fészkelőhelyeinek védelmével.
  • Csökkentsük a tengeri szennyezést: A tengeri szennyezés csökkentése segít megvédeni a sarki csér fiókáit.
  • Tájékozódjunk a sarki csér fészkelőhelyeinek védelmét célzó programokról: Számos program van, amelyek célja a sarki csér fészkelőhelyeinek védelme.

A sarki csér fiókái

Jellemzői:

A sarki csér fiókái fészeklakók, és lezüllött pehelytollazattal születnek. Csőrük vöröses, lábaik szürkék.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A sarki csér fiókák 20-24 nap kotlás után kelnek ki. A kikelést követően a fiókák még gyengék és vakok, és a szülők gondoskodnak róluk. A szülők a fiókákat melegemmel tartják, és etetik őket.

Etetés és gondozás:

A sarki csér fiókáit mindkét szülő eteti. A szülők halat, rákokat és rovarokat fognak a fiókák számára. A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki.

Kirepülés és elhagyás:

A sarki csér fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki. A kirepülést követően a fiókák még egy ideig a szülők gondozásában maradnak, de fokozatosan önállóvá válnak.

A sarki csér fiókáira veszélyt jelent:

  • Az élőhelyek elvesztése: A tengerparti területek beépítése és a klímaváltozás következtében a sarki csér fészkelőhelyei elvesznek.
  • A ragadozók: A sarki csér tojásokra és fiókáira a rókák, a sirályok és a tengeri sasok vadásznak.
  • A szennyezés: A tengeri szennyezés veszélyezteti a sarki csér fiókáit.

Mit tehetünk a fiókák védelméért?

  • Támogassuk a sarki csért védő szervezeteket: Számos szervezet foglalkozik a sarki csér fészkelőhelyeinek védelmével.
  • Csökkentsük a tengeri szennyezést: A tengeri szennyezés csökkentése segít megvédeni a sarki csér fiókáit.
  • Tájékozódjunk a sarki csér fészkelőhelyeinek védelmét célzó programokról: Számos program van, amelyek célja a sarki csér fészkelőhelyeinek védelme.



Ismertebb betegségei lehetnek

Vírusos megbetegedések:

  • Avian influenza: Ez a vírusos megbetegedés madárról madárra terjed, és súlyos légúti tüneteket okozhat. A sarki csér fogékony a vírusra, és a fertőzés akár halálos is lehet.
  • Newcastle-kór: Ez a vírusos megbetegedés is madárról madárra terjed, és idegrendszeri tüneteket okozhat. A sarki csér fogékony a vírusra, és a fertőzés akár halálos is lehet.

Baktériumos megbetegedések:

  • Szalmonella: Ez a baktérium a bélrendszert fertőzi meg, és hasmenést, hányást és lázat okozhat. A sarki csér fogékony a szalmonellára, és a fertőzés akár halálos is lehet.
  • Colibacillosis: Ez a baktérium a bélrendszert fertőzi meg, és hasmenést, hányást és lázat okozhat. A sarki csér fogékony a colibacillosisra, és a fertőzés akár halálos is lehet.

Parazitafertőzések:

  • Helminthes: A sarki csérre számos féregfaj veszélyes lehet. A bélférgek tápanyaghiányt és emésztési problémákat okozhatnak.
  • Protozoonok: A sarki csérre számos protozoonfaj veszélyes lehet. A protozoonok vérszegénységet, gyengeséget és soványságot okozhatnak.

Gombás megbetegedések:

  • Aspergillosis: Ez a gombás megbetegedés a légúti rendszert fertőzi meg, és légúti tüneteket okozhat. A sarki csér fogékony az aspergillosisra, és a fertőzés akár halálos is lehet.

Fontos megjegyezni, hogy ezek csak a sarki csérnél előforduló ismertebb betegségek. A madarak számos más betegségre is fogékonyak lehetnek, ezért fontos, hogy ha bármilyen rendellenességet észlelünk a madár viselkedésében vagy megjelenésében, forduljunk állatorvoshoz.

A sarki csér betegségeinek megelőzése:

  • A madarak megfelelő táplálása: A madaraknak kiegyensúlyozott táplálékra van szükségük ahhoz, hogy immunrendszerük erős legyen.
  • A madarak tiszta tartása: A madarak élőhelyének tisztán tartása segít megelőzni a betegségek terjedését.
  • A beteg madarak elkülönítése: Ha egy madár beteg, fontos, hogy elkülönítsük a többi madártól, hogy megelőzzük a fertőzés terjedését.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

  • Tengeri sas: A tengeri sas a sarki csér egyik legfőbb ellensége. A sasok a levegőből vadásznak a csérre, és akár a vízbe is merülnek, hogy elkapják.
  • Róka: A rókák a sarki csér fészkelőhelyein vadásznak a tojásokra és a fiókákra.
  • Sirályok: A sirályok is ragadozók, és néha elkapják a sarki csér fiókáit.

Versenyzők:

  • Más tengeri madarak: A sarki csérnek versenyeznie kell más tengeri madarakkal, mint a halászsas, a gébics és a vízicsibe, a táplálékért.

Emberi tevékenységek:

  • Élőhelyvesztés: A tengerparti területek beépítése és a klímaváltozás következtében a sarki csér fészkelőhelyei elvesznek.
  • Szennyezés: A tengeri szennyezés veszélyezteti a sarki csért. A szennyező anyagok károsíthatják a madarak táplálékát, és megbetegíthetik őket.
  • Halászat: A túlzott halászat csökkenti a sarki csér számára rendelkezésre álló táplálékot.

Hogyan segíthetünk a sarki csérnek:

  • Támogassuk a sarki csért védő szervezeteket: Számos szervezet foglalkozik a sarki csér fészkelőhelyeinek védelmével.
  • Csökkentsük a tengeri szennyezést: A tengeri szennyezés csökkentése segít megvédeni a sarki csért.
  • Tájékozódjunk a sarki csér fészkelőhelyeinek védelmét célzó programokról: Számos program van, amelyek célja a sarki csér fészkelőhelyeinek védelme.



A sarki csér védettsége és természetvédelmi helyzete

Magyarországon:

A sarki csér Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Nemzetközi szinten:

A sarki csér szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, mint nem fenyegetett faj.

A sarki csérre veszélyt jelent:

  • Az élőhelyek elvesztése: A tengerparti területek beépítése és a klímaváltozás következtében a sarki csér fészkelőhelyei elvesznek.
  • A ragadozók: A sarki csér tojásokra és fiókáira a rókák, a sirályok és a tengeri sasok vadásznak.
  • A szennyezés: A tengeri szennyezés veszélyezteti a sarki csért. A szennyező anyagok károsíthatják a madarak táplálékát, és megbetegíthetik őket.
  • A halászat: A túlzott halászat csökkenti a sarki csér számára rendelkezésre álló táplálékot.



A sarki csér (Sterna paradisaea) hangja

Hangja mire hasonlít:

A sarki csér hangja éles, rikácsoló hang, amelyet gyakran hasonlítanak a sirályok hangjához. A hangok hangszíne és hossza változhat a kontextustól függően.

Hangjának jellegzetességei:

  • Éles, rikácsoló hang: A sarki csér hangja éles és átható, ami messziről is hallható.
  • Változatos hangszínek: A hangszínek a kontextustól függően változhatnak. A madarak riasztáskor magasabb hangszínű hangokat adnak ki, míg udvarláskor lágyabb hangokat.
  • Rövid hangok: A sarki csér hangjai általában rövidek, 1-2 másodpercesek.

Hangkeltés mechanizmusa:

A sarki csér hangokat a légcsövében lévő hangszalagok rezgetésével hoz létre. A hangszalagok rezgését a levegő áramlása kelti, amelyet a madár a tüdőiből áramoltat ki.

Hangszínek és jelentésük:

  • Magas hangszínű hangok: Riasztás, fenyegetés
  • Lágy hangok: Udvarlás, párkeresés
  • Kevert hangok: Fiókák hívogatása, táplálék kérése

Hangok és kontextus:

A sarki csér a következő kontextusokban ad ki hangokat:

  • Riasztás: Ha ragadozót észlel, a madár éles, rikácsoló hangokat ad ki, hogy figyelmeztesse a többi madarat.
  • Udvarlás: A hím madarak lágy hangokat adnak ki a tojók vonzására.
  • Táplálkozás: A madarak hangokat adnak ki, hogy kommunikáljanak a fiókákkal, és táplálékot kérjenek.
  • Fiókanevelés: A fiókák hangokat adnak ki, hogy felhívják magukra a szülők figyelmét.

Hangok változása:

A sarki csér hangjai az életkorral és a nemek között is változhatnak. A fiatal madarak hangjai általában gyengébbek és kevésbé változatosak, mint a felnőtteké. A hím madarak hangjai általában mélyebbek és erősebbek, mint a tojóké.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/BQFSTZRSEP



Érdekességek róla, tények röviden

  • Hosszú vándorlás: A sarki csér a Föld leghosszabb vándorlását végző madara. Évente 70 000 km-t tesz meg a sarkvidéki fészkelőhelyei és az Antarktisz körüli telelőterületei között.
  • Kiváló repülő: A sarki csér kiválóan repül, akár 50 km/h sebességet is elérhet.
  • Tökéletes úszó: A sarki csér jól úszik, és a víz alá is merülhet a zsákmányért.
  • Ragadozó: A sarki csér halakkal, krillrel és rákokkal táplálkozik.
  • Társas madár: A sarki csér kolóniákban él.
  • Hűséges madár: A sarki csér párra bont, és a párok élethosszig tartanak.
  • Kiváló szülők: A sarki csér mindkét szülő gondoskodik a fiókákról.
  • Védett madár: A sarki csér védett madárfaj.

További érdekességek:

  • A sarki csér csőre vörös színű, a lába fekete.
  • A sarki csér tojása barna színű, sötétebb foltokkal.
  • A sarki csér fiókái szürke pehelytollazattal születnek.
  • A sarki csér 20-30 évig is élhet.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

A sarki csér (Sterna paradisaea) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.