A piroslábú cankó (Tringa totanus) hangja
A piroslábú cankó (Tringa totanus) hangja rendkívül különleges és felismerhető, ami segíthet azonosítani és megkülönböztetni őket más madárfajoktól. Ebben a cikkben közelebbről is megvizsgáljuk a cankók hangját és hogyan jellemzik azt.
A piroslábú cankó hangja általában egy különös és ismétlődő hangmintával jellemezhető. A leggyakrabban hallható hangjuk egy halk és jellegzetes „tu-it, tu-it” vagy „krip” hang. Ez a monoton hívás segít a cankók közötti kommunikációban, például társak felkutatásában vagy egyéb szituációkban, amikor a madarak kapcsolatban állnak egymással.
A cankók hangjai különösen hangsúlyossá válnak a fészkelési időszakban, amikor a tojók és hímek egymásnak üzennek vagy egymást hívják. Ezek a hangok hozzájárulnak a fészkelési terület határainak meghatározásához és a párkapcsolatok kialakításához.
A piroslábú cankók hangját könnyű felismerni a part menti tavak, mocsarak és más vizes élőhelyek közelében. Azonban a vadonban a különféle madarak énekének keveredése miatt lehet néha kihívás megkülönböztetni a cankók jellegzetes hangját a környező madarakétól.
Az ornitológusok és természetkedvelők számára a piroslábú cankó hangjának felismerése és megértése fontos szerepet játszik a madarak azonosításában és megfigyelésében. Az ilyen jellegzetes hangok segítenek azonosítani a cankókat a természetben, és hozzájárulnak a faj megismeréséhez és védelméhez, ami nélkülözhetetlen az élővilág és az ökoszisztémák megőrzése szempontjából.
Hang: https://xeno-canto.org/contributor/WBZVBDKAUE
A piroslábú cankó (Tringa totanus) hangja
A piroslábú cankó hangja rendkívül változatos és kifejező, melynek segítségével kommunikálnak egymással a madarak. Hangjukat különböző célokra használják, mint például a területvédelem, a párkeresés, a fiókák hívogatása és a ragadozók figyelmeztetése.
Mire hasonlít a hangja?
A piroslábú cankó leggyakoribb hívóhangja egy éles, magas hangú „csü-vííí” vagy „kíííí”, melyet repülés közben vagy a talajon is hallathatnak. Ezen kívül riasztóhangokat is adnak ki, melyek magasabb hangon és szaggatottabban csengnek, mint a hívóhangok. A fiókák halk „csipogá” hanggal hívják magukra a szülők figyelmét, míg a párzási időszakban a hímek dallamosabb éneket is hallathatnak.
Hangjának jellegzetességei:
- Magasság: A piroslábú cankó hangja magas hangterjedelemben mozog, a hívóhangok 2-3 kHz, míg a riasztóhangok 3-4 kHz frekvencián szólnak.
- Hossz: A hívóhangok általában rövidek, 1-2 másodpercesek, míg a riasztóhangok hosszabbak és ismétlődőek lehetnek.
- Hangszín: A hangok változatosak lehetnek, élesektől dallamosakig, a madár aktuális érzelmi állapotától függően.
Hangkeltés mechanizmusa:
A piroslábú cankó a légzsákjait rezegtetve hozza létre a hangokat. A madár légzsákjai a testüket körülvevő üregek, melyek a légzéshez szükségesek, de hangkeltésre is használhatók. A cankók a hangszálaikat is mozgatják a hangok modulálásához.
Hangszínek és jelentésük:
- Magas hangú „csü-vííí” vagy „kíííí”: Ez a leggyakoribb hívóhang, melyet a madarak egymással való kapcsolattartásra használnak. Ezzel a hanggal jelzik a területüket, hívják a párjukat, vagy figyelmeztetik a többieket a veszélyre.
- Magas hangú, szaggatott „ki-ki-ki”: Ez a riasztóhang, melyet a ragadozók elriasztására használnak.
- Halk „csipogás”: Ezt a hangot a fiókák adják ki, hogy magukra hívják a szüleik figyelmét.
- Dallamos ének: A hímek a párzási időszakban dallamosabb éneket is hallathatnak, hogy magukhoz csábítsák a tojókat.
Hangok és kontextus:
A piroslábú cankó hangjai kontextusfüggőek, azaz a hang jelentése attól függ, hogy milyen helyzetben halljuk. Például ugyanaz a „csü-vííí” hang jelentheti a terület védelmét, a párkeresést vagy a ragadozók figyelmeztetését, attól függően, hogy hol és mikor halljuk.
Hangok változása:
A piroslábú cankó hangjai egyénenként is változhatnak, és az adott populációra is jellemzőek lehetnek eltérések. Ezen kívül a hangok idővel is változhatnak, például a fészkelési időszakban a madarak hangosabbak és aktívabbak.
A piroslábú cankó hangjainak tanulmányozása betekintést enged a madarak kommunikációjába és viselkedésébe. A hangok elemzésével jobban megérthetjük, hogyan tartják a madarak a kapcsolatot egymással, hogyan védik meg a területüket és hogyan nevelik fel a fiókáikat.
A piroslábú cankó (Tringa totanus) védettsége
A piroslábú cankó (Tringa totanus) védettsége egy fontos téma a természetvédelmi körökben, hiszen ez a különleges madárfaj kiszolgáltatott lehet a különböző fenyegetésekkel szemben. Ebben a cikkben mélyebbre merülünk a cankók védettségének kérdésébe, és megvizsgáljuk, milyen intézkedések és törvényi rendelkezések vonatkoznak rájuk.
A piroslábú cankó egyike azoknak a madárfajoknak, amelyek Európa-szerte részesülnek védelemben. Az Európai Unió Madárdirektívája – az 1979-ben elfogadott jogszabály – értelmében a cankókat különösen védett madaraknak minősítették. Ennek értelmében az európai országoknak kötelességük védeni ezeket a madarakat, fészkelőhelyeiket és vonulási területeiket.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.
MADARAK KATEGÓRIÁI:
- Dögevő madarak
- Énekesmadarak
- Erdei madarak
- Fakopácsok
- Halevő madarak
- Kerti madarak
- Költöző madarak
- Madarak
- Madárhangok
- Magevő madarak
- Mezei madarak
- Nádi madarak
- Növényevő madarak
- Ragadozó madarak
- Rovarevő madarak
- Tavi madarak
- Tengeri madarak
- Városi madarak
- Vizi madarak
Fotók: Pixabay, Vistacreate