A pálmagerle (Streptopelia senegalensis) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.30.2024.03.30. - by Madarak

A pálmagerle (Streptopelia senegalensis) megjelenése, jellemzői

Méret és testfelépítés:

A pálmagerle hossza 25-27 cm, szárnyfesztávolsága 40-45 cm, testtömege 80-120 gramm.
Karcsú, kecses testalkatú galambfaj.
Nyakuk hosszú és vékony, fejük kicsi.

Tollazat színezete:

Hátoldala vörösesbarna, hasa krémszínű.
Nyakán vékony fekete gyűrű található.
Szárnyai sötétek, kékeszöld szegéllyel.
Farka szürke, csúcsa fehér.

Csőr és lábak:

Csőre fekete, hegye vöröses.
Lába vöröses.

Szárnyak és repülés:

Gyorsan és ügyesen repül.
Gyakran vitorlázik a levegőben.
Röptében jól láthatóak a sötét kézevezők és a kékesszürke evezőtollak.

Várható élettartam:

Vadon élve 10-15 évig élhet.
Fogságban akár 20 évig is elélhet.

Egyéb jellemzők:

Hangja jellegzetes, búgó hang.
Társas lény, gyakran csapatokban él.
Jól alkalmazkodik a városi környezethez.

Érdekességek:

A pálmagerle a legnépesebb galambfaj a világon.
Kiválóan alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez.
Gyakran fészkel épületeken, parkokban, kertekben.

A pálmagerle (Streptopelia senegalensis) elterjedése, előfordulása

Természetes élőhely:

A pálmagerle eredetileg Afrikában őshonos, de betelepítették Dél-Ázsiába, Délkelet-Ázsiába, Ausztráliába és Európába is.

Afrika:

Szinte egész Afrikában elterjedt, kivéve a Szahara sivatag legdélibb és a kontinens délkeleti részét.

Dél-Ázsia:

Indiában, Pakisztánban, Srí Lankán, Bangladesben és Nepálban is megtalálható.

Délkelet-Ázsia:

Mianmarban, Thaiföldön, Laoszban, Vietnámban, Kambodzsában, Malajziában, Szingapúrban és Indonéziában is honos.

Ausztrália:

Nyugat-Ausztráliában és Dél-Ausztráliában betelepített faj.

Európa:

A mediterrán térségben, Dél-Európában és Nyugat-Európában egyre elterjedtebb.
Hazánkban is egyre gyakrabban lehet megfigyelni.

Élőhely:

Nyílt erdők, szavannák, parkok, kertek, mezőgazdasági területek.
Jól alkalmazkodik a városi környezethez is.
Gyakran fészkel épületeken, ablakpárkányokon, ereszcsatornákon.

Elterjedésének oka:

A pálmagerle sikeresen alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez.
Táplálékban nem válogatós, magvakat, gyümölcsöket, rovarokat és férgeket is fogyaszt.
Jól repül, így könnyen terjedhet új területekre.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Galambalakúak (Columbiformes) Család: Galambfélék (Columbidae) Alcsalád: Galambformák (Columbinae) Nemzetség: Streptopelia Faj: Pálmagerle (Streptopelia senegalensis)

Osztály	Rend	Család	Alcsalád	Nemzetség	Faj	Alfaj
Madarak (Aves)	Galambalakúak (Columbiformes)	Galambfélék (Columbidae)	Galambformák (Columbinae)	Streptopelia	Pálmagerle (Streptopelia senegalensis)	–
						Szenegáli pálmagerle (S. s. senegalensis)
						Egyiptomi pálmagerle (S. s. aegyptiaca)
						Dél-afrikai pálmagerle (S. s. divergens)

Alfajok:

Streptopelia senegalensis senegalensis – Szenegáltól keletre Etiópiáig, az Arab-félsziget nyugati része és Törökország.
Streptopelia senegalensis divergens – Botswana.
Egyiptomi pálmagerle (Streptopelia senegalensis aegyptiaca) – Egyiptom, a Nílus deltájától délre Wadi Halfáig.

Rokon Fajok:

Gyöngyösnyakú gerle (Streptopelia chinensis)
Törpegerle (Streptopelia turtur)
Füsti fecskegerle (Streptopelia decaocto)

Megjegyzések:

A pálmagerle korábban a Columba nemzetségbe tartozott, de a Streptopelia nemzetségbe átsorolták.

Életmódja

Társas élet:

Társas lény, gyakran csapatokban él.
A csapatok mérete változó, de általában 10-30 madarat számlál.
A csapatokban a madarak együtt táplálkoznak, pihennek és fészkelnek.

Szociális viselkedés:

A pálmagerlék hangosak, jellegzetes búgó hangjukkal kommunikálnak.
Udvarlási viselkedésükhöz tartozik a bólogatás, a tollborzolás és a gurrogás.
A párok tartósak, és együtt gondozzák a fiókákat.

Mozgás:

Jól repül, gyorsan és ügyesen.
Gyakran vitorlázik a levegőben.
A talajon is jól mozog, gyorsan fut és ugrál.

Territórium:

A pálmagerlék nem védenek territóriumot, de a fészekrakáshoz és a fiókaneveléshez preferált helyeket választanak.

Alkalmazkodó képességek:

A pálmagerle kiválóan alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez.
Táplálékban nem válogatós, magvakat, gyümölcsöket, rovarokat és férgeket is fogyaszt.
Jól alkalmazkodik a városi környezethez is.

Érdekességek:

A pálmagerle a legnépesebb galambfaj a világon.
Gyakran fészkel épületeken, ablakpárkányokon, ereszcsatornákon.

A pálmagerle (Streptopelia senegalensis) táplálkozása

Jellemzői:

Mindenevő, azaz magvakat, gyümölcsöket, rovarokat és férgeket is fogyaszt.
Táplálékát a talajon, a növényeken és a levegőben is keresi.
Gyakran csapatosan táplálkozik.

Táplálékforrások:

Magvak: gabonafélék, gyomok, olajos magvak
Gyümölcsök: bogyók, csonthéjasok, citrusfélék
Rovarok: bogarak, hernyók, pókok
Férgek: giliszták, drótférgek

Táplálkozási szokások:

Napközben táplálkozik.
A talajon kapirgálva keresi a táplálékot.
Gyakran fogyaszt homokot is, ami segíti az emésztését.
A fiókákat a szülők begytejjel etetik, ami egy tápláló, tejhez hasonlító anyag.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

Évszak: télen kevesebb a rovar és a gyümölcs, ezért a magvak aránya növekszik a táplálékában.
Élőhely: a városi környezetben kevesebb a rovar és a gyümölcs, ezért a magvak aránya növekszik a táplálékában.
Emberi tevékenység: a mezőgazdaság és a peszticidek használata hatással lehet a táplálékforrásaira.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Hagyjunk meg a kertünkben egy kis területet, ahol vadvirágok és gyomok nőhetnek.
Helyezzünk ki madáretetőt, és töltsünk bele magvakat, dióféléket és gyümölcsöket.
Kerüljük a peszticidek használatát a kertünkben.
Támogassuk a biogazdálkodást, amely kevésbé káros a madarak táplálékforrásaira.

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A pálmagerle fészkét fákon, épületeken, ablakpárkányokon, ereszcsatornákon, villanyoszlopokon és antennákon is megtalálhatjuk.
Gyakran fészkel kolóniákban.
A fészekrakáshoz preferált helyeket választ, amelyek védelmet nyújtanak a ragadozók és az időjárás ellen.

Fészek jellemzői:

A fészek laza szerkezetű, gallyakból, gallyacskákból és fűszálakból épül.
A fészek belsejét puha anyagok bélelik, mint a toll, szőr és moha.
A fészek mérete 20-25 cm átmérőjű és 10-15 cm magas.

Környezet:

A pálmagerle nyílt területeken, parkokban, kertekben és mezőgazdasági területeken is fészkel.
Kerüli a sűrű erdőket és a zárt tereket.
A fészkelőhely kiválasztásakor fontos szerepet játszik a víz közelsége.

Fészeképítés:

A fészeképítésben mindkét madár részt vesz.
A fészek építése 3-5 napig tart.
A párok gyakran ugyanazt a fészket használják évről évre.

Tojásrakás:

A tojó 2-3 tojást rak.
A tojások fehérek, krémszínű foltokkal.
A kotlás 14-16 napig tart.
A fiókákat mindkét szülő eteti.

Veszélyeztető tényezők:

Ragadozók: macskák, kutyák, ragadozó madarak
Emberi tevékenység: épületbontás, fakivágás, peszticidek használata
Verseny más madárfajjal a fészeképítőhelyért

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?:

Hagyjunk meg a kertünkben fákat és bokrokat.
Helyezzünk ki mesterséges fészekodúkat.
Kerüljük a peszticidek használatát a kertünkben.
Támogassuk a zöldfelületek megőrzését.

A pálmagerle (Streptopelia senegalensis) szaporodása

Párzási időszak:

A pálmagerle egész évben képes szaporodni, de a leggyakoribb a tavaszi és nyári hónapokban.
A hím udvarlása során bólogat, tollat borzol és gurrog.
A párok tartósak, és gyakran egy életre szólnak.

Fészkelés:

A fészket a hím és a tojó közösen építi gallyakból, gallyacskákból és fűszálakból.
A fészek laza szerkezetű, és a belsejét puha anyagok bélelik.
A fészeképítés 3-5 napig tart.

Szaporodási szokások:

A tojó 2-3 tojást rak, melyek fehérek, krémszínű foltokkal.
A kotláson mindkét madár részt vesz, és 14-16 napig tart.
A fiókákat mindkét szülő eteti begytejjel, ami egy tápláló, tejhez hasonlító anyag.
A fiókák 14-17 nap után repülnek ki a fészekből.
A pálmagerle évente 4-5 alkalommal is költhet.

A pálmagerle (Streptopelia senegalensis) fiókái

Jellemzői:

A pálmagerle fiókái csupaszok és vakon születnek.
A bőrük rózsaszínű, a csőrük sárga.
A fiókák nagyon gyorsan fejlődnek.
14-17 nap után repülnek ki a fészekből.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A tojások 14-16 nap után kelnek ki.
A fiókák a kikelést követően 2-3 napig nem tudnak állni.
A szülők begytejjel etetik a fiókákat, ami egy tápláló, tejhez hasonlító anyag.
A fiókák 7-10 napos korukra már kinyitják a szemüket.

Etetés és gondozás:

A fiókákat mindkét szülő eteti.
A szülők naponta 10-12 alkalommal etetik a fiókákat.
A fiókák 14-17 napos korukra már képesek önállóan táplálkozni.
A szülők még 1-2 hétig gondozzák a fiókákat a fészekből való kirepülés után.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 14-17 nap után repülnek ki a fészekből.
A kirepülést követően még 1-2 hétig a szülők gondozzák a fiókákat.
A fiókák 3-4 hónapos korukra válnak ivaréretté.

Ismertebb betegségei lehetnek

Vírusos betegségek:

Galambparamyxovirus: Ez egy rendkívül fertőző vírus, amely légúti tüneteket okoz, mint amilyen a köhögés, tüsszögés és légzési nehézség. A vírus végzetes is lehet.
Galamb herpeszvírus: Ez a vírus a galambok szemét és idegrendszerét támadja meg. A tünetek közé tartozik a szemhéjgyulladás, a kötőhártya-gyulladás és a neurológiai tünetek.

Baktériumos betegségek:

Galambszalmonella: Ez a baktérium a galambok bélrendszerében él, és hasmenést, hányást és letargiát okozhat. A baktérium emberekre is átvihető.
Galamb mycoplasma: Ez a baktérium a galambok légúti megbetegedését okozza. A tünetek közé tartozik a köhögés, tüsszögés és légzési nehézség.

Parazitafertőzések:

Galambtetű: Ezek a tetvek a galambok tollazatában élnek, és viszketést és irritációt okoznak.
Galambgalandféreg: Ez a galandféreg a galambok bélrendszerében él, és hasmenést, hányást és súlyvesztést okozhat.
Galambtrichomonas: Ez a parazita a galambok begyében él, és nyelőcsőgyulladást okozhat.

Gombás betegségek:

Galambgomba: Ez a gomba a galambok bőrét és tollazatát támadja meg. A tünetek közé tartozik a tollhullás, a bőr pelyhesedése és a bőrelváltozások.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti betegségek nem minden pálmagerlénél fordulnak elő. A betegségek kockázata számos tényezőtől függ, beleértve a madár korát, egészségi állapotát és élőhelyét.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozó madarak:

Sólyomfélék: vörös vércse, karvaly
Bagolyfélék: kuvik, macskabagoly
Héjafélék: héja, barna rétihéja

Ragadozó emlősök:

Macska
Kóbor kutya
Róka
Menyét

Más madárfajok:

Fácán
Szarka
Varjú

Kígyók:

Vipera
Sikló

Emberek:

Vadászat
Élőhelypusztítás
Mérgezés

A pálmagerle ellenfelei és ellenségei a madár életkorától, élőhelyétől és az évszaktól függően változnak.

Fiatal pálmagerlék:

A fiókák a legkiszolgáltatottabbak a ragadozókkal szemben.
A fészekben lévő fiókákat a ragadozó madarak, a macskák és a kígyók is elkaphatják.

Felnőtt pálmagerlék:

A felnőtt pálmagerlék gyorsan repülnek, és képesek elmenekülni a ragadozók elől.
A legnagyobb veszélyt a ragadozó madarak és a macskák jelentik rájuk.

Idős pálmagerlék:

Az idős pálmagerlék gyengébbek és lassabbak, mint a fiatalabbak.
Ezért nagyobb eséllyel válnak a ragadozók áldozatává.

Élőhely:

A városokban élő pálmagerlék kevesebb ragadozóval szembesülnek, mint a vidéken élők.
A nyílt területeken élő pálmagerlék nagyobb eséllyel válnak a ragadozó madarak áldozatává.

Évszak:

A téli hónapokban kevesebb a táplálék, ezért a pálmagerlék nagyobb eséllyel válnak a ragadozók áldozatává.

Fontos megjegyezni, hogy a pálmagerle egy alkalmazkodóképes faj, és képes túlélni a ragadozók és az emberi tevékenységek által jelentett veszélyeket.

A pálmagerle populációja stabilnak számít, és nem fenyegeti a kihalás.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettsége:

A pálmagerle nem védett madárfaj Magyarországon.
Vadászható faj, de a vadászati idény korlátozott.
A vadászatára a vadászati törvényben foglalt szabályok vonatkoznak.

Természetvédelmi helyzete:

A pálmagerle populációja stabilnak számít, és nem fenyegeti a kihalás.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „nem veszélyeztetett” fajként szerepel.
A pálmagerle alkalmazkodóképes faj, és képes túlélni a városi környezetben is.

A pálmagerle populációjára a következő tényezők hatnak:

Élőhelypusztítás
Mérgezés
Ragadozók
Vadászat

A pálmagerle populációjának védelme érdekében a következőket tehetjük:

Megőrizzük a természetes élőhelyeket
Kerüljük a peszticidek használatát
Védjük a madarakat a ragadozóktól
Csak a vadászati idényben és a vadászati törvényben foglalt szabályok betartásával vadásszunk

Fontos megjegyezni, hogy a pálmagerle egy hasznos madárfaj, amely segít a rovarok populációjának szabályozásában.

A pálmagerle (Streptopelia senegalensis) hangja

Hangja mire hasonlít:

A pálmagerle hangja egy jellegzetes, mély hangzású, búgó hang. Gyakran hasonlítják a galamb hangjához, de mélyebb és dallamosabb.

Hangjának jellegzetességei:

A pálmagerle hangja két részből áll: egy mélyebb hangból, amit a torokban lévő légzsák segítségével hoz létre, és egy magasabb hangból, amit a csőrével kelt.
A hangokat gyakran ismétli, és sorozatban adja le.
A hangok hossza és hangszíne változó lehet a kontextustól függően.

Hangkeltés mechanizmusa:

A pálmagerle hangját a syrinx nevű hangszerv hozza létre, amely a légcsőben található.
A syrinx két membránból áll, amelyeket izmok mozgatnak.
A levegő áthalad a membránokon, és rezgéseket hoz létre, amelyek a hangokat keltik.

Hangszínek és jelentésük:

A pálmagerle hangjai különböző jelentéssel bírhatnak.
A mélyebb hangokat gyakran figyelmeztetésként vagy riasztásként használja.
A magasabb hangokat a párkereséshez és a fiókák hívogatásához használja.

Hangok és kontextus:

A pálmagerle a nap folyamán bármikor hallathatja hangját, de a leggyakrabban a hajnalban és a késő délutáni órákban.
A hangokat gyakran fákról, épületekről vagy elektromos vezetékekről hallatja.

Hangok változása:

A pálmagerle hangjai a korral, a nemenként és a tartózkodási helytől függően változhatnak.
A fiatalabb madarak hangjai gyakran magasabbak és kevésbé dallamosak, mint a felnőtt madaraké.
A hím pálmagerlék hangjai gyakran mélyebbek és erősebbek, mint a tojóké.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/OOECIWCSWV

Érdekességek róla, tények röviden

A pálmagerle a legnépesebb galambfaj a világon.
Gyakran fészkel épületeken, ablakpárkányokon, ereszcsatornákon.
A pálmagerle egyedülállóan képes a „tejet” termelni, amellyel a fiókáit eteti.
A pálmagerle a városi környezethez is jól alkalmazkodott.
A pálmagerle hangja jellegzetes, mély hangzású búgó hang.
A pálmagerle a szerelem és a hűség szimbóluma is.

Tény	Leírás
Tudományos név	Streptopelia senegalensis
Magyar név	Pálmagerle
Csoport	Madarak
Rend	Galambfélék (Columbiformes)
Család	Galambfélék (Columbidae)
Méret	28-32 cm
Súly	150-200 g
Tollazat	Szürke, rózsaszín mellkassal és zöld nyakszalaggal
Élőhely	Afrika, Dél-Ázsia, Dél-Európa
Táplálék	Magvak, gyümölcsök, rovarok
Fészekalj	2 tojás
Költés	14-16 nap
Fiókanevelés	14-17 nap
Élettartam	10-12 év