A kerecsensólyom (Falco cherrug) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.11.2024.03.14. - by Madarak

A kerecsensólyom (Falco cherrug) megjelenése, jellemzői

A kerecsensólyom (Falco cherrug) egy impozáns termetű ragadozómadár, melynek lenyűgöző megjelenése és vadászati képességei ősidők óta lenyűgözik az embereket. A magyarok eredetmondáiban szereplő turulmadár a kerecsensólyomról kapta nevét, és az 50 forintos érmén is ez a madár látható.

Mérete és súlya:

A kerecsensólyom a sólyomfélék családjának legnagyobb termetű faja.
Testhossza 45-58 cm, szárnyfesztávolsága 100-125 cm.
A tojók némileg nagyobbak a hímeknél.
Súlya 710-1500 gramm között mozog.

Színezete:

Háta szürkésbarna, sötétebb harántsávokkal.
Hasa világosabb, krémszínű, sötét foltokkal.
Torka fehér, bajuszcsíkja fekete.
Szemei sötétbarnák.
Csőre és karmai kékesfeketék.

Várható élettartama:

A vadon élő kerecsensólymok 10-15 évig élnek.
Fogságban akár 30 évig is eltarthatnak.

Egyéb jellemzők:

Erős, izmos testfelépítése van.
Hegyes csőre és éles karmai tökéletesek a zsákmányoláshoz.
Látása rendkívül éles, a mozgó zsákmányt akár kilométeres távolságból is kiszúrja.
Rendkívül gyorsan repül, zuhanórepülésben akár 320 km/h sebességet is elérhet.

A kerecsensólyom hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2000-ben és 2024-ben az év madarává választotta.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) elterjedése és élőhelye

A kerecsensólyom eurázsiai elterjedésű faj, melynek fészkelőterülete Kelet-Európától egészen Közép-Ázsiáig és Mongóliáig terjed. Magyarország kiemelt fontosságú a kerecsensólyom számára, hazánkban fészkelő állománya a legjelentősebb Európában.

Elterjedési területe:

Európa: Kelet-Európa, Délkelet-Európa, Balkán-félsziget, Görögország, Dél-Ukrajna, Oroszország déli része
Ázsia: Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Mongólia, Kína északi része

Élőhely:

Nyílt, síkvidéki területeket kedvel, mint a sztyeppék, puszták, legelők, mezőgazdasági területek.
Fontos számára a fák közelsége, melyeken fészkelhet.
Szüksége van vízre is, ezért gyakran vízi élőhelyek közelében is megtalálható.

Magyarországi előfordulás:

Hazánkban a kerecsensólyom a Duna-Tisza közén, a Tiszántúlon, a középhegységekben és azok peremén fészkel.
A Kárpát-medence legnagyobb sólyomfaja.
Állománya az 1970-es évek óta fokozatosan növekszik, ma már 500-600 párra becsülik.

A kerecsensólyom vándorló madár, a telet Afrikában tölti. A telet követően, február-márciusban tér vissza a fészkelőhelyére.

A kerecsensólyom élőhelyének változása és a mezőgazdasági művelés intenzitásának növekedése veszélyezteti a fajt. Fontos a fészkelőhelyek védelme, a mesterséges fészekodúk kihelyezése és a sólyomvédelmi programok támogatása.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Sólyomalakúak (Falconiformes) Család: Sólyomfélék (Falconidae) Nemzetség: Sólymok (Falco) Faj: Kerecsensólyom (Falco cherrug)

Alfajok:

Falco cherrug cherrug (Európa, Nyugat-Oroszország)
Falco cherrug milvipes (Közép-Ázsia déli része)

A kerecsensólyom a sólyomfélék családjának legnagyobb termetű faja. A sólyomfélék családjába mintegy 40 faj tartozik, melyek a Föld valamennyi kontinensén megtalálhatók. A sólymok kiváló vadászok, melyek erős csőrrel, éles karmokkal és rendkívüli látással rendelkeznek.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) életmódja

A kerecsensólyom egyedülálló vadász, lenyűgöző képességekkel. Élete nagy részét vadászattal tölti, a levegőben vagy a földről üldözve zsákmányát.

Táplálkozása:

Elsősorban kisebb emlősökkel, mint ürgékkel, hörcsögökkel, pockokkal táplálkozik.
Gyakran zsákmányol madarakat is, mint galambokat, varjakat, seregélyeket.
Ritkábban kétéltűeket, hüllőket és rovarokat is fogyaszt.

Vadászat:

A kerecsensólyom rendkívül gyorsan repül, akár 320 km/h sebességet is elérhet zuhanórepülésben.
Éles látása révén kilométeres távolságból is kiszúrja a mozgó zsákmányt.
Vadászat közben gyakran „lebeg” a levegőben, majd hirtelen lecsap a zsákmányára.

Szaporodása:

A kerecsensólyom monogám madár, egy életre szóló párkapcsolatot alkot.
Fészkét fák magas ágain, sziklákon vagy épületeken építi.
A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 30-35 napig kotlik.
A fiókák 42-45 napos korban repülnek ki.

Egyéb:

A kerecsensólyom rendkívül intelligens madár.
Könnyen idomítható, ezért régen vadászatra is használták.
A kerecsensólyom a magyarok számára is kiemelt jelentőségű madár. A magyarok eredetmondáiban szereplő turulmadár a kerecsensólyomról kapta nevét.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) táplálkozása

A kerecsensólyom egyedülálló vadász, lenyűgöző képességekkel. Táplálkozása nagyban befolyásolja élőhelyét, vadászati stratégiáját és fészekrakási szokásait.

Tápláléka:

Fő táplálékát a kis rágcsálók, mint az ürge, a hörcsög és a pocok alkotják.
Jelentős mértékben fogyaszt madarakat is, főként galambokat, varjakat és seregélyeket.
Ritkábban kétéltűeket, hüllőket és rovarokat is zsákmányol.

Vadászati módszerei:

A kerecsensólyom rendkívül gyorsan repül, akár 320 km/h sebességet is elérhet zuhanórepülésben.
Éles látása révén kilométeres távolságból is kiszúrja a mozgó zsákmányt.
Vadászat közben gyakran „lebeg” a levegőben, majd hirtelen lecsap a zsákmányára.
Néha a fákról vagy épületekről is lesi a zsákmányt.

Évszakonkénti eltérések:

Télen, amikor a rágcsálók kevésbé aktívak, a kerecsensólyom gyakrabban vadászik madarakra.
A tavaszi vonulás során a madarak tömeges vonulása jelentős táplálékforrást biztosít a sólyom számára.
A nyári hónapokban a fiókanevelés miatt a sólyomnak több zsákmányra van szüksége, ezért fokozottabb a vadászati aktivitása.

A kerecsensólyom fontos szerepet játszik a zsákmányállatok populációjának szabályozásában.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) fészkelőhelye, szaporodása és fiókái

Fészkelőhely:

A kerecsensólyom nyílt, síkvidéki területeket kedvel, mint a sztyeppék, puszták, legelők, mezőgazdasági területek.
Fontos számára a fák közelsége, melyeken fészkelhet.
Szüksége van vízre is, ezért gyakran vízi élőhelyek közelében is megtalálható.
Fészkét fák magas ágain, sziklákon vagy épületeken építi.
A fészek általában gallyakból és fűből készül, és béleli a tojó tollaival.

Szaporodás:

A kerecsensólyom monogám madár, egy életre szóló párkapcsolatot alkot.
A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 30-35 napig kotlik.
A fiókák 42-45 napos korban repülnek ki.
A szülők mindkét tagja részt vesz a fiókák nevelésében.

Fiókák:

A fiókák a kikelés után vakok és tehetetlenek.
A szülők etetik őket apró rágcsálókkal és madarakkal.
A fiókák 3-4 hetes korukban kezdenek el tollasodni.
6-7 hetes korukban már képesek repülni.

Érdekességek:

A kerecsensólyom a Föld leggyorsabb madara. Zuhanórepülésben akár 320 km/h sebességet is elérhet.
A kerecsensólyom a magyarok számára is kiemelt jelentőségű madár. A magyarok eredetmondáiban szereplő turulmadár a kerecsensólyomról kapta nevét.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) ismertebb betegségei

A kerecsensólyom egy vadon élő madárfaj, amely számos betegségnek és parazitának lehet kitéve. A leggyakoribb betegségek a következők:

Vírusos megbetegedések:

Madárinfluenza: Ez egy súlyos vírusos megbetegedés, amely megfertőzheti a madarakat, beleértve a kerecsensólymokat is. A madárinfluenza tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek.
Newcastle-kór: Ez egy másik vírusos megbetegedés, amely megfertőzheti a madarakat. A Newcastle-kór tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és a bénulás.

Baktériumos megbetegedések:

Szalmonella: Ez egy baktérium, amely megfertőzheti a madarakat és az embereket is. A szalmonella tünetei közé tartozik a hasmenés, a hányás, a láz és a hasi fájdalom.
Mycobacterium avium complex: Ez egy baktérium, amely megfertőzheti a madarakat és az emlősöket is. A Mycobacterium avium complex tünetei közé tartozik a fogyás, a légzési nehézség és a hasmenés.

Paraziták:

Belső paraziták: A kerecsensólymokat számos belső parazita fertőzheti meg, beleértve a fonálférgeket, a galandférgeket és a kokcidiákat. A belső paraziták tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a gyengeség.
Külső paraziták: A kerecsensólymokat számos külső parazita fertőzheti meg, beleértve a tetveket, a kullancsokat és a bolhákat. A külső paraziták tünetei közé tartozik a viszketés, a tollhullás és a bőrgyulladás.

Fontos megjegyezni, hogy a kerecsensólyom fokozottan védett madár, ezért ha bármilyen betegség tüneteit észleli egy sólymon, fontos, hogy haladéktalanul forduljon szakemberhez.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) lehetséges ellenfelei és ellenségei:

A kerecsensólyom a Föld leggyorsabb madara, és a tápláléklánc csúcsán helyezkedik el. Ennek ellenére számos ellenféllel és ellenséggel kell szembenéznie a vadonban.

Természetes ellenségek:

Ragadozó madarak: A sasok, sólymok és baglyok mind a kerecsensólyom természetes ellenségei.
Ragadozó emlősök: A rókák, menyétek és vadmacskák is zsákmányolhatják a kerecsensólymokat, főleg a fiókákat.
Kígyók: A kígyók, mint a vipera, szintén veszélyt jelenthetnek a fiókákra.

Ember okozta veszélyek:

Élőhelyvesztés: A kerecsensólyom élőhelyének pusztulása a legjelentősebb ember okozta veszély. A mezőgazdaság, az iparosodás és az urbanizáció mind hozzájárulnak a sólyom élőhelyének csökkenéséhez.
Mérgezés: A rovarirtó szerek és a mérgezett zsákmány elfogyasztása súlyos mérgezést okozhat a kerecsensólymokban.
Ütközések: A kerecsensólymok gyakran ütköznek üvegfelületekkel és elektromos vezetékekkel, ami súlyos sérülésekhez vagy halálhoz vezethet.

Védelmi intézkedések:

A kerecsensólyom fokozottan védett madár Magyarországon.
Számos program van a kerecsensólyom élőhelyének védelmére és a faj állományának növelésére.
Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a kerecsensólymokat fenyegető veszélyekre, és ösztönözzük az embereket a faj védelmére.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) védettsége és természetvédelmi helyzete:

Védettség:

A kerecsensólyom hazánkban fokozottan védett madár, eszmei értéke alapján a legmagasabb, 1 millió Ft-os kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy szigorúan tilos a befogása, a tartása, a gyilkossága, a fészkük elpusztítása, tojásaik elvétele. A jogszabálysértés súlyos büntetést vonhat maga után.

Természetvédelmi helyzet:

A kerecsensólyom a Kárpát-medence legnagyobb termetű sólyomfaja. A hazai állomány a 20. század elején jelentősen megcsökkent, de a természetvédelmi munkáknak köszönhetően az utóbbi évtizedekben stabilizálódott.

Jelenlegi helyzet:

Magyarország: A 2017-es becslések alapján a hazai kerecsensólyom-állomány 148-197 párra tehető.
Európa: A kontinens teljes területén a faj állománya csökkenő tendenciát mutat.
Globálisan: A kerecsensólyom nem veszélyeztetett fajnak számít, de a populációk helyzete régiónként eltérő.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyvesztés: A mezőgazdaság, az iparosodás és az urbanizáció mind hozzájárulnak a kerecsensólyom élőhelyének csökkenéséhez.
Mérgezés: A rovarirtó szerek és a mérgezett zsákmány elfogyasztása súlyos mérgezést okozhat a kerecsensólymokban.
Ütközések: A kerecsensólymok gyakran ütköznek üvegfelületekkel és elektromos vezetékekkel, ami súlyos sérülésekhez vagy halálhoz vezethet.

Természetvédelmi programok:

Magyarországon: Számos program van a kerecsensólyom élőhelyének védelmére és a faj állományának növelésére.
Európában: A BirdLife International koordinálásával zajlik a kerecsensólyom európai védelmi programja.

A jövő:

A kerecsensólyom jövőbeli helyzete nagyban függ a természetvédelmi programok sikerességétől. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a kerecsensólymokat fenyegető veszélyekre, és ösztönözzük az embereket a faj védelmére.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) hangja

A kerecsensólyom hangja jellegzetes és változatos, kommunikációs célokat szolgál a faj életében.

Hangja mire hasonlít:

A kerecsensólyom hangja leginkább éles, sivalkodó kiáltáshoz hasonlítható, de fajtájára jellemző rikácsoló, gurgulázó, nyávogó hangokat is hallat.
A hangok hangszíne és hossza a kontextustól függően változik.

Hangjának jellegzetességei:

A kerecsensólyom hangja rendkívül hangos, akár kilométerekre is elhallatszik.
A hangok gyakran ismétlődnek, és sorozatokban hangzanak el.
A hangszín éles és átható, a rikácsolástól a nyávogásig terjedhet.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a madár légcsövében lévő hangszálak rezgése hozza létre.
A hangszálak rezgését a tüdőből származó levegő árama hajtja.
A hangszín és a hangerő a légáram erősségének és a hangszálak feszességének szabályozásával változik.

Hangszínek és jelentésük:

A magas hangszínű rikácsolás riasztójelzésként szolgál, idegenek elriasztására.
A mélyebb hangú gurgulázás a fiókák kommunikációját jelzi a szülőkkel.
A nyávogó hang a párok közötti udvarlási rituálé része.

Hangok és kontextus:

A kerecsensólyom különböző hangokat ad ki a következő kontextusokban:
- Territórium védelme: rikácsolás, riasztás
- Udvarlás: nyávogás, hívogató hangok
- Fiókanevelés: gurgulázás, csipogás
- Veszélyhelyzet: rikácsolás, riasztás
- Táplálkozás: csipogás, halk hangok

Hangok változása:

A kerecsensólyom hangjai a madár korától, nemétől és aktuális fizikai állapotától is függően változhatnak.
A fiókák hangjai gyengédebbek és csipogósabbak, mint a felnőtt madaraké.
A vedlési időszakban a madarak hangja rekedtebb lehet.

A kerecsensólyom hangja fontos szerepet játszik a faj kommunikációjában és szociális interakcióiban.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/YTUXOCTUEM

Érdekességek a kerecsensólyomról (Falco cherrug)

A Föld leggyorsabb madara: Zuhanórepülésben akár 320 km/h sebességet is elérhet.
A magyarok eredetmondáiban szereplő turulmadár a kerecsensólyomról kapta nevét.
A kerecsensólyom a világ legnagyobb termetű sólyomfaja.
A kerecsensólyom rendkívül éles látással rendelkezik: Kilométeres távolságból is kiszúrja a mozgó zsákmányt.
A kerecsensólyom monogám madár: Egy életre szóló párkapcsolatot alkot.
A kerecsensólyom fészkét fák magas ágain, sziklákon vagy épületeken építi.
A kerecsensólyom fontos szerepet játszik a zsákmányállatok populációjának szabályozásában.
A kerecsensólyom fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 millió forint.