A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.06.26. - by Madarak

A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) megjelenése, jellemzői

A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) mérete és testfelépítése:

A kék cize egy apró madár, testhossza mindössze 11-12 cm. Testalkata karcsú, hosszú, lefelé görbülő csőrrel és viszonylag hosszú szárnyakkal rendelkezik.

Súlya:

Testtömege átlagosan 13-14 gramm.

Tollazat színezete:

Hím: A hím kék cize tollazata lenyűgöző. A nászidőszakban a feje teteje és a nyaka ragyogó kék, míg a háta, szárnyai és farka sötétkék vagy fekete. A hasa világoskék vagy türkiz. Szeme sötétbarna, csőre fekete.
Nőstény: A tojó kevésbé feltűnő, tollazata többnyire zöldesbarna, a hasa világosabb árnyalatú.

Csőr és lábak:

A kék cize csőre hosszú, vékony és lefelé görbülő, amely tökéletesen alkalmazkodott a nektár fogyasztásához. Lábaik rövidek és erősek, élénk narancssárga vagy piros színűek.

Szárnyak és repülés:

Szárnyai hosszúak és hegyesek, ami lehetővé teszi számára a gyors és fordulékony repülést. Gyakran látni, amint virágról virágra száll, nektárt keresve.

Várható élettartam:

A kék cize átlagos élettartama 5-8 év.

Magyarországi helyzete:

A kék cize nem őshonos Magyarországon. Természetes élőhelye Közép- és Dél-Amerika trópusi esőerdeiben található.

A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) elterjedése, előfordulása

Természetes élőhely:

A kék cize elsősorban a trópusi és szubtrópusi esőerdőkben, mocsári erdőkben és szavannákon honos. Emellett megtalálható másodlagos erdőkben, ültetvényeken és vidéki kertekben is.

Földrajzi elterjedés:

A kék cize elterjedési területe Közép- és Dél-Amerikában található. Az alábbi országokban honos:

Észak-Amerika: Mexikó déli része
Közép-Amerika: Belize, Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama
Karib-térség: Aruba, Bonaire, Curaçao, Kuba, Trinidad és Tobago
Dél-Amerika: Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname, Venezuela

Földrajzi határok:

A kék cize elterjedési területének északi határa Mexikó déli részén húzódik, míg déli határa Dél-Amerika északi részén található. Keleten az Atlanti-óceán, nyugaton pedig a Csendes-óceán határolja elterjedési területét.

Rendszertani besorolása

A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.

Ismertebb alfajai

Cyanerpes cyaneus brevipes (Cabanis, 1850)
Cyanerpes cyaneus carneipes (P. L. Sclater, 1860)
Cyanerpes cyaneus cyaneus (Linnaeus, 1766)
Cyanerpes cyaneus dispar Zimmer, 1942
Cyanerpes cyaneus eximius (Cabanis, 1850)
Cyanerpes cyaneus gemmeus Wetmore, 1941
Cyanerpes cyaneus gigas Thayer & Bangs, 1905
Cyanerpes cyaneus holti Parkes, 1977
Cyanerpes cyaneus pacificus Chapman, 1915
Cyanerpes cyaneus tobagensis Hellmayr & Seilern, 1914
Cyanerpes cyaneus violaceus Zimmer, 1942

Életmódja

Társas élet:

A kék cize alapvetően magányos madár, de a táplálékforrások közelében kisebb csoportokba verődhet. A költési időszakban párokba rendeződik.

Szociális viselkedés:

A hímek a nászidőszakban látványos udvarlási rituálékkal hódítják meg a tojókat. Ez magában foglalja a tollazat mutogatását, a csőrrel való érintkezést és a táplálék felkínálását.

Mozgás:

A kék cize aktív és mozgékony madár. A fák lombkoronájában mozog, gyorsan repül virágról virágra, vagy ágról ágra ugrál.

Territórium:

A kék cize nem kifejezetten territoriális, de a költési időszakban a párok megvédhetik a fészek körüli területet.

Táplálkozás:

A kék cize elsősorban nektárral táplálkozik, de étrendjét kiegészíti gyümölcsökkel, bogyókkal és kisebb rovarokkal is. Hosszú, ívelt csőre lehetővé teszi, hogy elérje a virágok mélyén rejlő nektárt.

Alkalmazkodóképesség:

A kék cize jól alkalmazkodott a trópusi esőerdők környezetéhez. Repülési képessége és táplálkozási szokásai lehetővé teszik számára, hogy hatékonyan keressen táplálékot a sűrű növényzetben.

Kihívások és túlélési stratégiák:

A kék cize fő kihívásai az élőhelyek elvesztése és a táplálékforrások csökkenése. A túlélési stratégiák közé tartozik a különböző táplálékforrások kihasználása, a gyors repüléssel való menekülés a ragadozók elől, valamint a rejtőzködés a sűrű növényzetben.

A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) táplálkozása

Jellemzői:

A kék cize elsősorban nektárfogyasztó, de opportunista módon más táplálékforrásokat is kihasznál. Táplálkozása kulcsfontosságú szerepet játszik a növények beporzásában, így ökológiai szempontból is jelentős.

Táplálékforrások:

Nektár: A kék cize fő tápláléka a virágok nektárja. Hosszú, ívelt csőrével könnyedén hozzáfér a nektárhoz, miközben a virágport is átviszi egyik növényről a másikra.
Gyümölcsök és bogyók: Étrendjét kiegészíti különböző érett gyümölcsökkel és bogyókkal, amelyek energiát és tápanyagokat biztosítanak számára.
Rovarok: Alkalmanként kisebb rovarokat, pókokat és más ízeltlábúakat is fogyaszt, különösen a fiókák nevelése során, amikor fehérjére van szükségük.

Táplálkozási szokások:

A kék cize aktívan keresi a táplálékot a fák lombkoronájában. Gyorsan repül virágról virágra, vagy ágról ágra ugrál. Gyakran csüng fejjel lefelé, hogy elérje a nektárt a virágok mélyéről.

Ökológiai szerep:

A kék cize fontos szerepet játszik a növények beporzásában. Miközben nektárt gyűjt, a virágpor a tollazatára és csőrére tapad, majd a következő virágra szállva átviszi azt. Ezáltal segíti a növények szaporodását és a genetikai sokféleség fenntartását az esőerdőkben.

A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A kék cize fészke általában alacsonyan, 1-3 méter magasan található a fák ágai között, bokrokban vagy sűrű növényzetben. Gyakran víz közelében építi fészkét, hogy könnyen hozzáférjen a vízhez és a táplálékhoz.

Fészek jellemzői:

A fészek kicsi, csésze alakú, és növényi anyagokból, például fűszálakból, levelekből, mohából és pókhálóból épül. A fészek belsejét puha anyagokkal, például tollal és állatszőrrel béleli.

Környezet:

A kék cize a trópusi és szubtrópusi esőerdőkben, mocsári erdőkben és szavannákon fészkel. A fészkelőhely kiválasztásánál fontos szempont a sűrű növényzet, amely védelmet nyújt a ragadozók elől.

Fészeképítés:

A fészeképítés általában a tojó feladata, de a hím is segíthet az anyagok gyűjtésében. A fészek építése néhány napot vesz igénybe.

Tojásrakás:

A tojó általában 2-3 tojást rak, amelyeket körülbelül 12-14 napig költ. A fiókák kikelése után mindkét szülő részt vesz a táplálásukban.

Veszélyeztető tényezők:

A kék cize fészkelőhelyeit elsősorban az erdőirtás és az élőhelyek elvesztése veszélyezteti. A mezőgazdasági terjeszkedés, a fakitermelés és az urbanizáció mind hozzájárulnak a természetes élőhelyek csökkenéséhez.

Mit tehetünk a fészkelőhelyek védelméért?

Élőhelyek védelme: Támogassuk az esőerdők és más természetes élőhelyek védelmét.
Fenntartható gazdálkodás: Támogassuk a fenntartható mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlatokat.
Tudatosság növelése: Ismerjük meg a kék cize és más veszélyeztetett fajok fontosságát, és osszuk meg ezt az információt másokkal.
Természetvédelmi szervezetek támogatása: Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket, amelyek a kék cize és élőhelyének védelméért dolgoznak.

Szaporodása

Párzási időszak:

A kék cize párzási időszaka az esős évszakhoz igazodik, ami a földrajzi elhelyezkedéstől függően változik. Általában a párzás tavasszal vagy nyár elején történik, amikor a táplálék bőségesebb.

Fészkelés:

Fészek építése: A tojó egyedül építi a fészket, amely egy kis, csésze alakú építmény, növényi anyagokból, például fűszálakból, levelekből, mohából és pókhálóból. A fészek belsejét puha anyagokkal béleli.
Fészek elhelyezése: A fészek általában alacsonyan, 1-3 méter magasan található a fák ágai között, bokrokban vagy sűrű növényzetben. Gyakran víz közelében építi, hogy könnyen hozzáférjen a vízhez és a táplálékhoz.

Szaporodási szokások:

Párválasztás: A hímek a nászidőszakban látványos udvarlási rituálékkal hódítják meg a tojókat. Ez magában foglalja a tollazat mutogatását, a csőrrel való érintkezést és a táplálék felkínálását.
Tojásrakás: A tojó általában 2-3 tojást rak, amelyeket körülbelül 12-14 napig költ.
Fiókanevelés: A kikelés után mindkét szülő részt vesz a fiókák táplálásában. A fiókák rovarokkal és nektárral táplálkoznak.
Kirepülés: A fiatal kék cizék 15-17 napos korukban repülnek ki a fészekből, de a szülők még egy ideig etetik őket.

A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) fiókái

Jellemzői:

Kikeléskor a fiókák csupaszok, vakok és tehetetlenek.
Gyorsan fejlődnek, és néhány napon belül már puha pihével borítják testüket.
Tollazatuk kezdetben barna vagy szürkésbarna, ami segít nekik álcázni magukat a fészekben.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A tojások kikelése általában 12-14 napig tart.
A kikelés után a fiókák teljesen a szülőktől függenek a táplálék és a meleg biztosításában.
A fiókák gyorsan növekednek, és néhány nap alatt megduplázzák a súlyukat.

Etetés és gondozás:

Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében.
A fiókák kezdetben főként rovarokkal táplálkoznak, amelyeket a szülők a csőrükben hoznak.
Ahogy nőnek, a fiókák egyre több nektárt és gyümölcsöt is fogyasztanak.

Kirepülés és elhagyás:

A fiatal kék cizék 15-17 napos korukban repülnek ki a fészekből.
A kirepülés után a szülők még egy ideig etetik és gondozzák őket, amíg önállóvá nem válnak.

Gondoskodás és túlélési arány:

A kék cize szülők gondosan nevelik fiókáikat.
A túlélési arány a fiókák között változó, de általában alacsonyabb az első évben, mint az idősebb madarak esetében.
A ragadozók, a paraziták és az időjárási viszonyok mind befolyásolhatják a fiókák túlélését.

Ökológiai jelentőség:

A kék cize fiókák fontos szerepet játszanak a faj populációjának fenntartásában.
Túlélésük és sikeres felnőtté válásuk elengedhetetlen a kék cize populáció hosszú távú fennmaradásához.

Ismertebb betegségei lehetnek

A kék cize (kék cukormadár) egy vadon élő madárfaj, amelynek egészségügyi állapotáról kevés konkrét információ áll rendelkezésre. Azonban, mint minden madárfaj, a kék cize is ki van téve bizonyos betegségeknek és parazitáknak.

Lehetséges betegségek és paraziták:

Bakteriális és vírusos fertőzések: A kék cizét érinthetik különböző bakteriális és vírusos fertőzések, amelyek légzőszervi, emésztőrendszeri vagy idegrendszeri problémákat okozhatnak.
Paraziták: Külső paraziták, például atkák és tetvek, valamint belső paraziták, például férgek és protozoonok is megfertőzhetik a kék cizét.
Gombás fertőzések: A gombás fertőzések, különösen a légzőrendszerben, szintén problémát jelenthetnek a kék cizék számára.
Táplálkozási hiánybetegségek: A nem megfelelő táplálkozás vitamin- és ásványianyag-hiányhoz vezethet, ami gyengeséget, betegségeket és akár halált is okozhat.

Fontos megjegyezni:

A kék cize egy vadon élő madár, amelynek egészségügyi problémáit nehéz nyomon követni és kezelni.
A betegségek és paraziták jelenléte a kék cize populációban nagyban függ az élőhely minőségétől, az éghajlati viszonyoktól és a madarak általános egészségi állapotától.
A betegségek terjedésének megakadályozása érdekében fontos a természetes élőhelyek védelme és a vadon élő állatok zavartalanságának biztosítása.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A kék cize (kék cukormadár) egy apró madár, amelynek számos természetes ellensége van élőhelyén.

Lehetséges ellenfelek és ellenségek:

Ragadozó madarak: A nagyobb ragadozó madarak, mint például a héják, sólymok és baglyok, veszélyt jelentenek a kék cizére, különösen a fiókákra és a tojásokra.
Kígyók: A fán élő kígyók szintén zsákmányolhatják a kék cizét és fészkeit.
Kisragadozók: Kisebb emlősök, például mókusok és menyétfélék, valamint gyíkok és békák is elfogyaszthatják a kék cize tojásait és fiókáit.

Védelmi stratégiák:

Rejtőzködés: A kék cize a sűrű növényzetben rejtőzködik, hogy elkerülje a ragadozók figyelmét.
Gyors repülés: Gyors és fordulékony repülésével képes elmenekülni a ragadozók elől.
Álcázás: A tojások és a fiókák színezete segít nekik beolvadni a fészek környezetébe, így nehezebben észrevehetőek a ragadozók számára.
Riasztó hangok: A kék cize riasztó hangokat ad ki, ha veszélyt észlel, hogy figyelmeztesse a többi madarat.
Fészek elhelyezése: A fészket nehezen elérhető helyen építi, például vékony ágakon vagy sűrű növényzetben, hogy megnehezítse a ragadozók dolgát.

Fontos megjegyezni, hogy a kék cize egy viszonylag gyakori madárfaj, amelynek populációja stabil. Azonban a természetes ellenségek továbbra is fontos szerepet játszanak a populáció szabályozásában és az egészséges egyensúly fenntartásában az ökoszisztémában.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A kék cize (Cyanerpes cyaneus) természetvédelmi helyzete jelenleg nem fenyegetett a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája szerint. Ez azt jelenti, hogy a faj populációja stabil, és nem áll közvetlen kipusztulás veszélye alatt.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a kék cize, mint sok más trópusi faj, érzékeny az élőhelyek elvesztésére és a környezeti változásokra. Az erdőirtás, a mezőgazdasági terjeszkedés és a klímaváltozás mind negatív hatással lehetnek a populációra hosszú távon.

Védettsége:

Bár a kék cize nem szerepel a veszélyeztetett fajok listáján, számos országban, ahol honos, védelem alatt áll. Ez azt jelenti, hogy tilos a vadászata, befogása és a fészkeinek zavarása. Emellett a természetvédelmi területek létrehozása és az élőhelyek védelme is fontos szerepet játszik a faj megőrzésében.

Mit tehetünk a kék cize védelméért?

Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket: Adományozzunk vagy önkénteskedjünk olyan szervezeteknél, amelyek a kék cize és élőhelyének védelméért dolgoznak.
Tudatos vásárlás: Válasszunk olyan termékeket, amelyek előállítása nem jár erdőirtással vagy más környezetkárosító tevékenységgel.
Oktatás és tájékoztatás: Ismerjük meg a kék cize és más veszélyeztetett fajok fontosságát, és osszuk meg ezt az információt másokkal.

A kék cize egy gyönyörű és fontos tagja az esőerdők ökoszisztémájának. A faj védelme érdekében mindannyiunknak felelőssége tenni.

A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) hangja

A kék cize (kék cukormadár) hangja:

Hangja mire hasonlít:

A kék cize hangja magas, vékony és éles. Gyakran hasonlítják egy csengő vagy egy kis harang hangjához.

Hangjának jellegzetességei:

Magas frekvencia: A hangok a magasabb frekvenciatartományban helyezkednek el, ami jellemző a kisebb madarakra.
Rövid, éles hangok: A kék cize hangjai általában rövidek és élesek, mint például a „tsip” vagy „tsip-tsip” hangok.
Gyors ismétlődés: A hangokat gyakran gyorsan ismétli, ami egyfajta csicsergő hatást kelt.

Hangkeltés mechanizmusa:

A kék cize, mint más madarak, a hangját a syrinx nevű hangképző szervével hozza létre. A syrinx a légcső alsó részén található, és két különálló hangképző résszel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a különböző hangok létrehozását.

Hangszínek és jelentésük:

Riasztó hangok: A kék cize riasztó hangjai magasak, élesek és gyorsan ismétlődőek. Ezek a hangok figyelmeztetik a többi madarat a veszélyre.
Kapcsolattartó hangok: A kapcsolattartó hangok általában lágyabbak és dallamosabbak, mint a riasztó hangok. Ezeket a hangokat a madarak a párjukkal vagy a fiókáikkal való kommunikációra használják.
Udvarlási hangok: A hímek a nászidőszakban különleges udvarlási hangokat adnak ki, amelyekkel a tojókat próbálják magukhoz csalogatni.

Hangok és kontextus:

A kék cize különböző hangokat használ különböző helyzetekben. Például a riasztó hangokat akkor hallatja, ha ragadozót észlel, míg a kapcsolattartó hangokat akkor használja, ha a párjával vagy a fiókáikkal kommunikál.

Hangok változása:

A kék cize hangjai változhatnak a madár életkorától, nemétől és a kontextustól függően. A fiatal madarak hangja például magasabb és kevésbé fejlett, mint a felnőtt madaraké.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/LXKLWEDKEM

Érdekességek róla, tények röviden

Jellemző	Érdekesség
Név	Tudományos neve (Cyanerpes cyaneus) a görög „kyaneos” (kék) és „erpes” (kúszó) szavakból származik.
Csőr	Csőre speciálisan alkalmazkodott a nektár kinyeréséhez a virágokból.
Lábujjak	Két lábujja előre, kettő hátrafelé mutat, ami segíti a mászásban és kapaszkodásban.
Toll	A hímek élénk kék tollazata a karotinoidokban gazdag étrendnek köszönhető.
Fészek	A fészket elsősorban a tojó építi.
Porzás	Fontos szerepet játszik a növények beporzásában.
Élőhely	Az esőerdők biodiverzitásának megőrzéséhez járul hozzá.