A karolinai réce (Aix sponsa) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.23. - by Madarak

A karolinai réce (Aix sponsa) megjelenése, jellemzői

A karolinai réce, más néven kisasszonyréce, egy gyönyörű tollazatú díszmadár, Észak-Amerikából származik, de díszes tollazata miatt betelepítették Európába is.

Mérete és testfelépítése:

Közepes méretű récefaj, testhossza 47-54 cm, szárnyfesztávolsága 65-75 cm.
A hím némileg nagyobb és testesebb, mint a tojó.
Karcsú, áramvonalas testfelépítésű, jól alkalmazkodik a vízi életmódhoz.

Súlya:

A hím súlya 680-800 gramm, a tojóé 550-650 gramm.

Tollazat színezete:

A hím tollazata rendkívül díszes: feje és tarkója fénylő fekete, háta és farka bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pettyekkel, szárnyfoltja zöldes-kék.
A tojó tollazata kevésbé feltűnő, barna-szürke alapon fehér foltokkal és sötét csíkokkal.
A fiatal madarak tollazata hasonlít a tojóéhoz, de halványabb.

Csőr és lábak:

A csőr vörös, a csúcson fekete.
A lábak narancssárgák.

Szárnyak és repülés:

A szárnyak erősek, a repülés gyors és ügyes.
Gyakran röpködnek, szívesen repkednek fák között is.

Várható élettartama:

Vadonban átlagosan 10-15 év, fogságban akár 20 évig is élhetnek.

Egyéb jellemzők:

A karolinai réce kiváló úszó és búvár.
Táplálékát főleg vízinövények, rovarok és apró víziállatok alkotják.
Monogám faj, a párok a költési szezonon kívül is együtt maradnak.
Üregekben költ, a tojó 8-12 tojást rak.

A karolinai réce kedvelt díszmadár, de hazánkban nem őshonos faj. Fontos, hogy ne engedjük ki a szabadba, mert ez veszélyeztetheti a helyi madárvilágot.

A karolinai réce (Aix sponsa) elterjedése, előfordulása

A karolinai réce Észak-Amerikában őshonos. Természetes élőhelye Észak-Amerika keleti és déli része, az alábbi területeket foglalja magában:

Kanada: Dél-Ontario, Dél-Québec, Új-Brunswick, Nova Scotia, Prince Edward-sziget
Egyesült Államok: Maine-től Floridáig, Texasig és Oklahomáig

A karolinai récét betelepítették Európába, Ázsiába, Dél-Amerikába és Új-Zélandra is.

Élőhelye:

Főleg édesvizű élőhelyeken fordul elő, mint tavak, folyók, patakok, mocsarak, lápok.
Kedveli a sűrű növényzettel borított vízpartokat.
Gyakran fák üregeiben fészkel.

Terjedésének változása:

A karolinai réce állománya Észak-Amerikában stabilnak mondható.
Európában a betelepítést követően elterjedt a kontinens nagy részén.
Magyarországon is elterjedt fajnak számít, de nem őshonos.

Fontos megjegyezni:

A karolinai réce nem veszélyeztetett faj.
A betelepített populációk néha versenghetnek a helyi madárfajjal.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Alcsalád: Úszórécék (Anatinae) Nemzetség: Aix Faj: Karolinai réce (Aix sponsa)

Tudományos név: Aix sponsa (Linnaeus, 1758)

Szinonimák:

Anas sponsa Linnaeus, 1758
Dendrocygna sponsa (Linnaeus, 1758)

A faj közeli rokonai:

Mandarinréce (Aix galericulata)

A karolinai réce rendszertani besorolása az idők során változott. Korábban a Cairinini tribusba sorolták, de ma már az Anatini tribusba tartozik.

A karolinai réce (Aix sponsa) életmódja:

Társas élet:

A karolinai réce társas faj, a költési szezonon kívül akár 100-200 fős csoportokban is összegyűlhetnek.
A párok a költési szezonon kívül is együtt maradnak.

Szociális viselkedés:

A karolinai récék kommunikációja hangjelzésekből és testbeszédből áll.
A hím jellegzetes „csivitelő” hangot ad ki, a tojó pedig „kvák” hangot.
A hímek násztáncot is bemutatnak a tojóknak.

Mozgás:

A karolinai réce kiváló úszó és búvár.
Gyakran röpködnek, szívesen repkednek fák között is.
Jól alkalmazkodnak a szárazföldi mozgáshoz is.

Territórium:

A költési szezonban a párok területvédőek.
A territórium mérete a vízfelület nagyságától és a táplálék mennyiségétől függően változik.

Alkalmazkodó képességek:

A karolinai réce jól alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez és éghajlati körülményekhez.
Betelepítették a világ számos pontjára, és sikeresen megtelepedett ezeken a területeken.

Táplálkozás:

A karolinai réce mindenevő.
Táplálékát főleg vízinövények, rovarok, apró víziállatok, csigák és kagylók alkotják.
Gyakran buknak a víz alá táplálék keresésére.

Költési szokások:

A karolinai réce üregben költ.
A tojó 8-12 tojást rak, melyeken 28-30 napig kotlik.
A fiókák 6-7 hetes korukban válnak röpképessé.

Ragadozók:

A karolinai récére számos ragadozó vadászik, mint a róka, a mosómedve, a bagoly és a sólyom.

A karolinai réce (Aix sponsa) táplálkozása

Jellemzői:

A karolinai réce mindenevő, azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt.
Táplálékát főleg a víz felszínén és a víz alatt gyűjti.
Kiváló úszó és búvár, így könnyen meg tudja szerezni a víz alatti táplálékot is.

Táplálékforrások:

Növényi eredetű táplálék: vízinövények, magvak, gyümölcsök, levelek
Állati eredetű táplálék: rovarok, lárvák, csigák, kagylók, apró halak

Táplálkozási szokások:

A karolinai réce naponta többször is táplálkozik.
A víz felszínén úszva szűri ki a vízinövényeket és a magvakat.
Búvárkodva keresi a víz alatti táplálékot.
Gyakran zsákmányol rovarokat és más apró víziállatokat a vízparton is.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

Évszak: a téli hónapokban kevesebb a táplálék, ezért a karolinai réce zsírtartalékokat halmoz fel a testében.
Élőhely: a vízfelület nagysága és a tápláléknövények mennyisége befolyásolja a táplálkozási lehetőségeket.
Ragadozók: a ragadozók jelenléte befolyásolhatja a táplálkozási viselkedést.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Megőrizzük a természetes élőhelyeket: a vízinövények és a víz alatti élővilág fontos táplálékforrást biztosít a karolinai réce számára.
Csökkentjük a szennyezést: a víz szennyeződése károsíthatja a tápláléknövényeket és a víziállatokat.
Nem etetjük a vadmadarakat: a nem megfelelő táplálék károsíthatja a karolinai réce egészségét.

Fontos megjegyezni:

A karolinai réce nem veszélyeztetett faj, de a táplálkozási lehetőségek befolyásolhatják a populációk méretét.
A táplálkozási szokások megismerése fontos szerepet játszik a faj védelmében.

A karolinai réce (Aix sponsa) fészkelőhelye:

Elhelyezkedés:

A karolinai réce üregekben költ.
Fészkelőhelyül előszeretettel választanak fák odúit, de fészekodúkat is szívesen elfoglalnak.
A fészkelőhelyeket víz közelében, sűrű növényzettel borított területen keresik.

Fészek jellemzői:

A fészek laza szerkezetű, gallyakból, levelekből és fűből készül.
A tojó pehelytollakkal béleli a fészket.

Környezet:

A fészkelőhelyet sűrű növényzet vegye körül, hogy védelmet nyújtson a ragadozók ellen.
A víz közelsége fontos, hogy a fiókák könnyen hozzájuthassanak a táplálékhoz.

Fészeképítés:

A fészeképítésben a tojó vesz részt.
A hím a tojó környékén marad, és őrzi a területet.

Tojásrakás:

A tojó 8-12 tojást rak.
A tojások fehérek, krémszínű foltokkal.
A tojó 28-30 napig kotlik a tojásokon.

Veszélyeztető tényezők:

Ragadozók: a róka, a mosómedve, a bagoly és a sólyom gyakran zsákmányolnak fészekaljakat.
Élőhelypusztulás: a fák kivágása és a vízfelületek szennyeződése csökkenti a fészkelőhelyek számát.
Verseny: más madárfajokkal is versenghetnek a fészkelőhelyekért.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Megőrizzük a természetes élőhelyeket: a fák és a vízfelületek védelme fontos a karolinai réce fészkelőhelyeinek megőrzéséhez.
Mesterséges fészekodúkat helyezünk ki: a fészekodúk kihelyezése növeli a fészkelési lehetőségeket.
Csökkentjük a szennyezést: a víz szennyeződése károsíthatja a fészkelőhelyeket.

Fontos megjegyezni:

A karolinai réce nem veszélyeztetett faj, de a fészkelőhelyek pusztulása veszélyeztetheti a populációkat.
A fészkelőhelyek védelme fontos szerepet játszik a faj megőrzésében.

A karolinai réce (Aix sponsa) szaporodása:

Párzási időszak:

A karolinai réce monogám faj, a párok a költési szezonon kívül is együtt maradnak.
A párzási időszak Észak-Amerikában januártól májusig tart.
A hím násztáncot is bemutat a tojónak.

Fészkelés:

A karolinai réce üregekben költ.
Fészkelőhelyül előszeretettel választanak fák odúit, de fészekodúkat is szívesen elfoglalnak.
A fészkelőhelyeket víz közelében, sűrű növényzettel borított területen keresik.

Szaporodási szokások:

A tojó 8-12 tojást rak.
A tojások fehérek, krémszínű foltokkal.
A tojó 28-30 napig kotlik a tojásokon.
A fiókák 6-7 hetes korukban válnak röpképessé.

A szaporodást befolyásoló tényezők:

Időjárás: a hideg tavaszi időjárás károsíthatja a tojásokat és a fiókákat.
Ragadozók: a róka, a mosómedve, a bagoly és a sólyom gyakran zsákmányolnak fészekaljakat.
Táplálék: a táplálék mennyisége befolyásolja a fiókák fejlődését.

A karolinai réce (Aix sponsa) fiókái:

Jellemzői:

A karolinai réce fiókái kis méretűek, barna színűek, sárga folttal a fejükön.
A fiókák fészeklakók, amíg meg nem tanulnak repülni.
A fiókák gyorsan fejlődnek, 6-7 hetes korukban már röpképessé válnak.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 28-30 nap kotlás után kelnek ki a tojásokból.
A fiókák helpless a kikelés után, a szülők gondoskodnak róluk.
A fiókák hőigényesek, a tojó melegen tartja őket a szárnyai alatt.

Etetés és gondozás:

A fiókák mindenevők, a szülők rovarokkal, lárvákkal és vízinövényekkel etetik őket.
A fiókák gyakran kéregetnek a szülőktől, hangjelzések és testbeszéd segítségével.
A szülők védelmezik a fiókákat a ragadozókkal szemben.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 6-7 hetes korukban válnak röpképessé.
A fiókák családban maradnak még egy ideig, amíg megtanulnak önállóan táplálkozni.
A fiókák általában ősszel hagyják el a szülői családot.

A fiókákat veszélyeztető tényezők:

Hideg időjárás: a hideg tavaszi időjárás károsíthatja a fiókákat.
Ragadozók: a róka, a mosómedve, a bagoly és a sólyom gyakran zsákmányolnak fiókákat.
Táplálékhiány: a táplálék hiánya befolyásolhatja a fiókák fejlődését.

Fontos megjegyezni:

A karolinai réce nem veszélyeztetett faj, de a fiókák túlélési esélyeit befolyásolhatják a környezeti tényezők.
A fészkelőhelyek védelme, a táplálékforrások megőrzése és a ragadozók elleni védekezés fontos szerepet játszik a fiókák megóvásában.

Ismertebb betegségei lehetnek

Vírusos megbetegedések:

Baromfi pestis: Ez egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a madarak széles skáláját érinti, beleértve a karolinai récét is. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a letargia és a hasmenés.
Kacsahepatitisz vírusa: Ez a vírus a májat támadja meg, és a tünetek közé tartozik a sárgaság, a letargia és az étvágytalanság.

Baktériumos megbetegedések:

Pasteurellosis: Ez a baktérium a légúti megbetegedéseket okozza, és a tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a tüdőgyulladás.
Szalmonellózis: Ez a baktérium a bélrendszert fertőzi meg, és a tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás és a letargia.

Gombás megbetegedések:

Aspergillosis: Ez a gomba a légúti megbetegedéseket okozza, és a tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a tüdőgyulladás.

Paraziták:

Férgek: A karolinai récék belső és külső paraziták áldozatául eshetnek, amelyek tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a gyengeség.

Fontos megjegyezni:

A fenti lista nem teljes, és a karolinai récék más betegségeket is kaphatnak.
A betegségek tünetei változatosak lehetnek, és más betegségekéhez is hasonlíthatnak.
Ha aggódik a karolinai réce egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

A betegségek megelőzése:

A karolinai récék számára fontos a tiszta víz és táplálék biztosítása.
A zsúfoltság elkerülése segíthet megelőzni a betegségek terjedését.
A beteg madarakat el kell különíteni az egészséges madaraktól.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

Madarak: Sólymok, baglyok, varjak, szarkák
Emlősök: Róka, mosómedve, menyét, vidra
Hüllők: Kígyók, teknősök
Kétéltűek: Béka, varangy

Versenyzők:

Más vízimadarak, mint a tőkés réce, a csörgő réce és a búbos vöcsök

Paraziták:

Belső paraziták: Férgek, protozoonok
Külső paraziták: Kullancsok, tetvek, atkák

Ember okozta veszélyek:

Élőhelypusztulás: A vizes élőhelyek elvesztése a karolinai réce egyik legnagyobb fenyegetése.
Vadászat: A karolinai récét sok helyen vadásszák a húsáért és a tolláért.
Mérgezés: A növényvédőszer- és ólommérgezés károsíthatja a karolinai récéket.

Védekezés:

A karolinai récék jól alkalmazkodnak a különböző élőhelyekhez és ragadozókhoz.
Rejtőzködéssel, gyors repüléssel és csoportosan való tartózkodással védekeznek a ragadozók ellen.
A fiókák a szülők védelmét élvezik.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

A karolinai réce nem szerepel a CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) egyik függelékében sem.
A Berni Egyezmény II. mellékletében szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj védelme érdekében a szerződő feleknek szigorúan kell szabályozni a vadászatát.
Magyarországon a vadászati törvény védi a fajt, a vadászati szezon november 1-től január 31-ig tart.

Természetvédelmi helyzet:

A karolinai réce nem veszélyeztetett faj, a globális populáció stabilnak mondható.
Azonban a helyi populációk száma csökkenhet az élőhelypusztulás, a vadászat és a mérgezés miatt.
A klímaváltozás is hatással lehet a fajra, a vizes élőhelyek elvesztése és a szélsőséges időjárási események veszélyeztethetik a populációkat.

Védelmi intézkedések:

A vizes élőhelyek védelme a legfontosabb a karolinai réce megőrzése érdekében.
A vadászat szabályozása és a mérgezés megelőzése is fontos szerepet játszik a faj védelmében.
A mesterséges fészekodúk kihelyezése növelheti a fészkelési lehetőségeket.

Fontos megjegyezni:

A karolinai réce fontos szerepet játszik az ökoszisztémában.
A faj védelme mindenkinek a felelőssége.

A karolinai réce (Aix sponsa) hangja

Hangja mire hasonlít:

A karolinai réce hangja változatos, de leginkább füttyentéshez, csicsergéshez és kurrogáshoz hasonlítható. A hím hangja mélyebb és dallamosabb, mint a tojóé.

Hangjának jellegzetességei:

A hangok magas frekvenciájúak és rövidek.
A hangok ismétlődőek és ritmikusak.
A hangokat a légcső rezgése hozza létre.

Hangkeltés mechanizmusa:

A karolinai réce hangokat a légcső rezgetésével hoz létre. A hangszínt a syrinx nevű hangszerv alakítja, amely a légcső elágazásánál található.

Hangszínek és jelentésük:

Füttyentés: Figyelmeztetés veszélyre
Csicsergés: Társas kommunikáció, fiókák hívása
Kurrogás: Agresszió, fenyegetés
Kvákolás: Párosodási hívás

Hangok és kontextus:

A karolinai réce különböző hangokat ad ki különböző helyzetekben.

Párzási időszakban a hím hangos füttyentéssel hívja magához a tojót.
Fiókanevelés során a tojó csicsergő hangokkal tartja a kapcsolatot a fiókákkal.
Veszély esetén a récék figyelmeztető füttyentést hallatnak.
Agresszív helyzetben kurrogó hangokat adnak ki.

Hangok változása:

A karolinai réce hangjai idővel változhatnak. A fiókák hangjai fokozatosan alakulnak át a felnőttkori hangokká. A hangok környezeti hatásokra is változhatnak, például a zajszennyezés hatására a récék hangosabban szólhatnak.

Fontos megjegyezni:

A karolinai réce hangjai fontos szerepet játszanak a kommunikációban.
A hangok alapján meg lehet határozni a madár nemét, korát és hangulatát.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/MGVGHKBMIZ

Érdekességek róla, tények röviden

Észak-Amerikában őshonos, de betelepítették Európába, Ázsiába és Ausztráliába is.
Fészkét odúkban rakja le, de szívesen elfoglal mesterséges fészekodúkat is.
Mindenevő, rovarokat, lárvákat, vízinövényeket és magvakat fogyaszt.
Kiváló úszó és búvár.
A hím násztáncot mutat be a tojónak.
Fiókáik korán kirepülnek, 6-7 hetes korukban már röpképessé válnak.
Fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, a vízminőség javításában és a rovarok populációjának szabályozásában.

Tények röviden:

Tudományos neve: Aix sponsa
Testhossz: 45-56 cm
szárnyfesztávolság: 65-75 cm
Súly: 500-900 g
Tojásszám: 8-12
Kotlási idő: 28-30 nap
Életkor: 10-15 év

Egyéb érdekességek:

A karolinai réce egyike a legszebb récefajoknak.
Kiváló díszmadár, de fontos, hogy megfelelő körülményeket biztosítsunk számára.
Számos országban vadászható.

Fontos megjegyezni:

A karolinai réce nem veszélyeztetett faj, de a populációk száma csökkenhet az élőhelypusztulás, a vadászat és a mérgezés miatt.
A faj védelme mindannyiunk felelőssége.