A kacagójancsi (Dacelo novaeguineae) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.19. - by Madarak

A kacagójancsi (Dacelo novaeguineae) megjelenése, jellemzői

Méret és testfelépítés:

A kacagójancsi a jégmadárfélék legnagyobb termetű faja. Testhossza 45-48 cm, szárnyfesztávolsága 65-75 cm, súlya 300-500 gramm.
Erős felépítésű madár, nagy fejjel, rövid nyakkal és izmos testtel.
A farok viszonylag rövid, lekerekített.

Színezet:

A tollazat barna, fehér és halványkék színű foltokkal tarkított.
A fej teteje barna, a homlokán fehér sáv húzódik.
A háti rész sötétbarna, fehér foltokkal.
A szárnyakon barna és kék tollak váltakoznak.
A hasi rész fehér, barna csíkokkal.

Csőr és lábak:

A csőr nagy, erős és kampós. Színe fekete, a tövénél vöröses árnyalatú.
A lábak rövidek és erősek, szürkés színűek.

Szárnyak és repülés:

A szárnyak szélesek és lekerekítettek, erős repülésre képesítik a madarat.
A kacagójancsi nem vándorló madár, de rövid távolságokon képes repülni.
Gyakran ül ágakon, ahonnan lesi a zsákmányát.

Várható élettartam:

A kacagójancsi vadonban 10-15 évig élhet.
Fogságban hosszabb ideig is élhet, akár 20-25 évig is.

Érdekességek:

A kacagójancsi a hangjáról kapta a nevét, mely emberi nevetéshez hasonlít.
Kiváló hangutánzó, képes más madarak hangját is utánozni.
Ragadozó madár, főleg kisebb emlősökkel, hüllőkkel és rovarokkal táplálkozik.
Ausztrália és Új-Guinea területén honos.

A kacagójancsi (Dacelo novaeguineae) elterjedése, előfordulása

A kacagójancsi Ausztrália és Új-Guinea területén honos. Ausztráliában a kontinens keleti és déli részén, Tasmaniában, a Flinders-szigeten és a Kenguru-szigeten is megtalálható. Új-Guineán a sziget északi és déli partvidékén él.

Élőhely:

A kacagójancsi a következő élőhelyeket kedveli:

Sűrű erdők
Nyíltabb erdős területek
Szavannák
Mezőgazdasági területek
Parkok és kertek

Földrészek:

A kacagójancsi a következő földrészeken fordul elő:

Ausztrália
Óceánia (Új-Guinea)

Betelepítés:

A kacagójancsit betelepítették Tasmaniába, a Flinders-szigetre, a Kenguru-szigetre és Új-Zélandra is.

A kacagójancsi elterjedését befolyásoló tényezők:

Élőhelyének minősége
Táplálékforrások elérhetősége
Emberi tevékenység

Érdekességek:

A kacagójancsi Ausztrália egyik legismertebb madara.
A madár hangja jellegzetes, emberi nevetéshez hasonlít.
A kacagójancsi fontos szerepet játszik a helyi ökoszisztémában, a kártevők populációjának szabályozásában.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes) Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae) Nem: Dacelo Faj: Kacagójancsi (Dacelo novaeguineae)

A kacagójancsi a jégmadárfélék legnagyobb termetű faja. A szalakótaalakúak rendjébe tartozik, melynek madaraira jellemző a tarka tollazat, a nagy fej és a rövid csőr. A jégmadárfélék családjába a vízhez kötött fajok tartoznak, de a kacagójancsi kivétel, és nem él vízközelben.

A kacagójancsinak 4 alfaja ismert:

Dacelo novaeguineae novaeguineae
Dacelo novaeguineae aruensis
Dacelo novaeguineae insularis
Dacelo novaeguineae papuensis

A kacagójancsi (Dacelo novaeguineae) életmódja

Társas élet:

A kacagójancsi társas madár, 2-5 madaras csoportokban él. A csoport tagjai együtt táplálkoznak, költenek és nevelik a fiókákat.

Szociális viselkedés:

A kacagójancsik hangos madarak, a kommunikáció fontos szerepet játszik az életükben. Jellegzetes hangjuk, a kacagáshoz hasonlító hang, a territórium jelzésére és a társak hívására szolgál.

Mozgás:

A kacagójancsi nem vándorló madár, de rövid távolságokon képes repülni. Gyakran ül ágakon, ahonnan lesi a zsákmányát.

Territórium:

A kacagójancsik territóriumot tartanak fenn, melyet agresszívan védenek a betolakodóktól. A territórium mérete a táplálékforrások bőségétől függően változik.

Alkalmazkodó képességek:

A kacagójancsi alkalmazkodóképes madár, képes különböző élőhelyeken élni. Az emberi tevékenységhez is alkalmazkodott, és gyakran látható parkokban és kertekben is.

Táplálkozás:

A kacagójancsi ragadozó madár, főleg kisebb emlősökkel, hüllőkkel és rovarokkal táplálkozik. A zsákmányt a fáról lesve szerzi meg, és a csőrével fogja meg.

Szaporodás:

A kacagójancsik monogám madarak, egy életre szóló párkapcsolatot alkotnak. A fészküket faodvakba építik, és 2-3 tojást raknak. A tojásokon mindkét szülő kotlik, a fiókák 35-38 nap múlva kelnek ki. A fiókákat mindkét szülő eteti, és 6-8 hetes korukban repülnek ki a fészekből.

A kacagójancsi (Dacelo novaeguineae) táplálkozása

Jellemzők:

Ragadozó madár, főleg kisebb emlősökkel, hüllőkkel és rovarokkal táplálkozik.
A zsákmányt a fáról lesve szerzi meg, és a csőrével fogja meg.
Erős csőrével és karmaival képes megölni a zsákmányát.
A kacagójancsi nem válogatós, és bármit megeszik, amit meg tud fogni.

Táplálékforrások:

Kisebb emlősök: egerek, patkányok, mókusok
Hüllők: gyíkok, kígyók
Rovarok: bogarak, pókok, szitakötők
Madarak: fiókák, kisebb madarak
Tojások

Táplálkozási szokások:

A kacagójancsi hajnalban és alkonyatkor a legaktívabb.
Gyakran ül ágakon, ahonnan lesi a zsákmányát.
Amikor észrevesz egy zsákmányt, lecsap rá, és a csőrével megragadja.
A kisebb zsákmányt egészben lenyeli, a nagyobb zsákmányt pedig darabokra tépi.
A kacagójancsi gyomra nagyon erős, és képes megemészteni a csontokat és a szőrt is.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A táplálékforrások elérhetősége
A territórium mérete
Az évszak
Az emberi tevékenység

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Megőrizzük a természetes élőhelyeket
Csökkentjük a peszticidek használatát
Támogatjuk a helyi ökofarmokat
Nem zavarjuk a madarakat a táplálkozás során

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A kacagójancsi fészkét faodvakba, üregekbe építi.
Kedveli a sűrű erdőket, de nyíltabb erdős területeken is fészkel.
Gyakran fészkel termeszvárakban is.
A fészek magassága 10 méterig is terjedhet.

Fészek jellemzői:

A fészek laza szerkezetű, gallyakból, levelekből és fűből épül.
A fészek belső részét puha anyagokkal, tollal és szőrrel bélelik.
A fészek mérete 30-40 cm átmérőjű.

Környezet:

A kacagójancsi fészkelőhelyének környezetében fontos a víz és a táplálékforrások megléte.
A madár előnyben részesíti a nyugalmas, zavartalan területeket.

Fészeképítés:

A fészeképítésben mindkét szülő részt vesz.
A hím gyűjti a gallyakat és a leveleket, a tojó pedig építi a fészket.
A fészeképítés 1-2 hétig is tarthat.

Tojásrakás:

A tojó 2-3 tojást rak, melyek fehérek, barna foltokkal tarkítottak.
A tojásokon mindkét szülő kotlik, 24-26 napig.

Veszélyeztető tényezők:

Az élőhelyek elvesztése
Az erdőirtás
A peszticidek használata
A betelepített ragadozók

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Megőrizzük a természetes élőhelyeket
Csökkentjük az erdőirtást
Támogatjuk a helyi ökofarmokat
Nem zavarjuk a madarakat a fészkelés során

A kacagójancsi (Dacelo novaeguineae) szaporodása

Párzási időszak:

A kacagójancsik monogám madarak, egy életre szóló párkapcsolatot alkotnak.
A párzási időszak Ausztráliában júliustól novemberig tart.

Fészkelés:

A fészkét faodvakba, üregekbe építi.
Kedveli a sűrű erdőket, de nyíltabb erdős területeken is fészkel.
Gyakran fészkel termeszvárakban is.
A fészek magassága 10 méterig is terjedhet.

Szaporodási szokások:

A párzás után a tojó 2-3 tojást rak, melyek fehérek, barna foltokkal tarkítottak.
A tojásokon mindkét szülő kotlik, 24-26 napig.
A fiókák 6-8 hetes korukban repülnek ki a fészekből.

További szaporodási szokások:

A kacagójancsiknál a szülők közösen gondozzák a fiókákat.
A fiókák etetése mindkét szülő feladata.
A fiókák 3-4 hónapos korukban válnak önállóvá.

Veszélyeztető tényezők:

Az élőhelyek elvesztése
Az erdőirtás
A peszticidek használata
A betelepített ragadozók

Mit tehetünk a szaporodásuk védelméért?

Megőrizzük a természetes élőhelyeket
Csökkentjük az erdőirtást
Támogatjuk a helyi ökofarmokat
Nem zavarjuk a madarakat a fészkelés során

Fiókái

Jellemzői:

A kacagójancsi fiókák csupaszok és vakon születnek.
Sárgás színűek, barna foltokkal tarkítva.
A fiókák súlya kb. 20 gramm.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 24-26 napon belül kelnek ki a tojásból.
Az első napokban a fiókák tehetetlenek, és a szülők etetik őket.
A fiókák gyorsan fejlődnek, és 2-3 hetes korukban már kinyitják a szemüket.

Etetés és gondozás:

A fiókákat mindkét szülő eteti.
A szülők rovarokat, gyíkokat és kisebb emlősöket hoznak a fiókáknak.
A fiókák 6-8 hetes korukban repülnek ki a fészekből.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 6-8 hetes korukban repülnek ki a fészekből.
A kirepülés után a fiókák még egy ideig a szülők gondozásában maradnak.
A fiókák 3-4 hónapos korukban válnak önállóvá.

Érdekességek:

A kacagójancsi fiókák nagyon hangosak.
A fiókák hangja riasztó jelzésként szolgál a ragadozók ellen.
A fiókák 2-3 éves korukban érik el az ivarérettséget.

Veszélyeztető tényezők:

Az élőhelyek elvesztése
Az erdőirtás
A peszticidek használata
A betelepített ragadozók

Mit tehetünk a fiókák védelméért?

Megőrizzük a természetes élőhelyeket
Csökkentjük az erdőirtást
Támogatjuk a helyi ökofarmokat
Nem zavarjuk a madarakat a fészkelés során

Ismertebb betegségei lehetnek

Bakteriális fertőzések:

Szalmonella: A szalmonella baktérium okozta fertőzés, amely hasmenést, hányást és lázat okozhat.
Escherichia coli (E. coli): Az E. coli baktérium okozta fertőzés, amely hasmenést, hányást és lázat okozhat.
Pasteurella: A Pasteurella baktérium okozta fertőzés, amely légúti megbetegedéseket okozhat.

Vírusos fertőzések:

Madárinfluenza: A madárinfluenza vírus okozta fertőzés, amely légúti megbetegedéseket okozhat.
Newcastle-kór: A Newcastle-kór vírusa okozta fertőzés, amely légúti megbetegedéseket okozhat.
Circovirus: A Circovirus vírus okozta fertőzés, amely immunszupressziót okozhat.

Parazitafertőzések:

Férgek: A galandférgek és a fonálférgek a kacagójancsikban gyakran előforduló paraziták.
Kullancsok: A kullancsok vérszívó paraziták, amelyek betegségeket terjeszthetnek.
Tetvek: A tetvek a madarak tollán élősködő paraziták.

Gombás fertőzések:

Aspergillus: Az Aspergillus gomba okozta fertőzés, amely légúti megbetegedéseket okozhat.
Candida: A Candida gomba okozta fertőzés, amely golyva és emésztőrendszeri megbetegedéseket okozhat.

Egyéb betegségek:

Trauma: A kacagójancsik sérüléseket szenvedhetnek ragadozókkal való ütközés, repülés közbeni baleset vagy emberi tevékenység eredményeként.
Mérgezés: A kacagójancsik megmérgeződhetnek növényvédőszerrel, rovarirtó szerrel vagy ólommal.
Táplálkozási hiányosságok: A kacagójancsiknál tápanyaghiány alakulhat ki, ha nem kapnak elegendő vitamint és ásványi anyagot.

Fontos megjegyezni, hogy ez a lista nem teljes, és a kacagójancsik más betegségeket is kaphatnak. Ha aggódik a kacagójancsija egészsége miatt, vigye el állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

Madarak: Sólymok, baglyok, varjak
Emlősök: Dingo, róka, macska, patkány
Hüllők: Kígyók, gyíkok

Versenyzők:

Más madárfajok: Kookaburrák, jégmadarak, harkályok
Emlősök: Denevérek, mókusok

Egyéb:

Paraziták: Férgek, kullancsok, tetvek
Betegségek: Madárinfluenza, Newcastle-kór, gombás fertőzések
Emberi tevékenység: Élőhely elvesztése, mérgezés

A kacagójancsik számos stratégiát alkalmaznak a ragadozók elkerülésére:

Rejtőzködés: A kacagójancsik sűrű fák lombkoronájában rejtőzködnek a ragadozók elől.
Hangjelzések: A kacagójancsik hangos riasztójelzéseket adnak le, ha ragadozót észlelnek.
Csoportos viselkedés: A kacagójancsik csoportosan élnek, ami megnehezíti a ragadozók számára a zsákmányszerzést.
Repülés: A kacagójancsik gyorsan és ügyesen repülnek, hogy elkerüljék a ragadozókat.

A kacagójancsik fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában a kártevők populációinak szabályozásában. A kacagójancsik populációinak csökkenése negatív hatással lehet az ökoszisztémára.

Fontos megjegyezni, hogy a kacagójancsik ellenfelei és ellenségei régiónként és élőhelytől függően változhatnak.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettségi státusz:

Ausztráliában: A kacagójancsi nem védett faj Ausztráliában.
Nemzetközi szinten: A kacagójancsit a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Változó Aggodalomra Okot Adó fajként tartja számon.

Természetvédelmi helyzet:

A kacagójancsi populációja stabilnak és nem veszélyeztetettnek tekinthető.
A faj elterjedési területe Ausztrália nagy részét lefedi.
A kacagójancsik alkalmazkodóképesek és különböző élőhelyeken képesek megélni.

Azonban a kacagójancsik populációját számos fenyegetés éri:

Élőhely elvesztése: Az erdőirtás és az élőhelyek átalakítása a kacagójancsik populációinak csökkenését eredményezheti.
Mérgezés: A kacagójancsik megmérgeződhetnek növényvédőszerrel, rovarirtó szerrel vagy ólommal.
Tűzvészek: Az erdőtüzek pusztíthatják a kacagójancsik élőhelyeit.
Betelepített fajok: A betelepített ragadozók, mint a rókák és macskák, veszélyt jelentenek a kacagójancsikra.

Természetvédelmi intézkedések:

Élőhelyvédelem: Fontos megőrizni a kacagójancsik természetes élőhelyeit.
Mérgezés elleni védekezés: A peszticidek és rovarirtó szerek használatának csökkentése segíthet a kacagójancsik védelmében.
Tűzvédelem: A tűzmegelőzési és tűzoltási programok segíthetnek megvédeni a kacagójancsik élőhelyeit.
Betelepített fajok elleni védekezés: A betelepített ragadozók populációinak szabályozása segíthet a kacagójancsik védelmében.

Mit tehetünk a kacagójancsik védelméért?

Támogatjuk az élőhelyvédelmi programokat.
Csökkentjük a peszticidek és rovarirtó szerek használatát.
Óvatosak vagyunk a tűzgyújtás során.
Támogatjuk a betelepített fajok elleni védekezést.

A kacagójancsi (Dacelo novaeguineae) hangja

Hangja mire hasonlít:

A kacagójancsi hangja a legismertebb madárhangok közé tartozik Ausztráliában. Hangja leginkább az emberi nevetéshez hasonlítható, innen kapta a magyar nevét is. A kacagójancsi hangja hangos, rikoltó, és messziről hallható.

Hangjának jellegzetességei:

A kacagójancsi hangja két részből áll: egy rövid, éles hangból és egy hosszabb, kacagó hangból.
A hangok frekvenciája 2-4 kHz között van.
A hangok hossza 1-2 másodperc.
A kacagójancsik mindkét neme képes hangokat adni.

Hangkeltés mechanizmusa:

A kacagójancsik hangokat a hangszalagjaik rezgetésével keltenek. A hangszalagok a légcsőben helyezkednek el, és a levegő áramlása rezgésbe hozza őket. A hangszalagok rezgése hangot kelt, amelyet a kacagójancsi csőre erősít.

Hangszínek és jelentésük:

A kacagójancsik hangszínei alapján meg lehet különböztetni a hangok jelentését. A rikoltó hangok riasztást jelentenek, a kacagó hangok pedig a terület jelölését vagy a társak hívását szolgálják. A kacagójancsik hangutánzó képességgel is rendelkeznek, és képesek más madarak hangjait utánozni.

Hangok és kontextus:

A kacagójancsik napszaktól függően más-más hangokat adnak. Hajnalban és alkonyatkor a legaktívabbak, és ekkor hallhatók a leggyakrabban a hangjaik. A kacagójancsik hangokat adnak a területük jelölésére, a társak hívására, a riasztásra és a párzásra is.

Hangok változása:

A kacagójancsik hangjai a környezettől függően változhatnak. A városi környezetben élő kacagójancsik hangjai magasabb frekvenciájúak, mint a vidéki környezetben élőké. A kacagójancsik hangjai az évszakoktól függően is változhatnak.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/SPMWIWZKKC

Érdekességek róla, tények röviden

Hangja: A kacagójancsi legismertebb hangja a nevetéshez hasonlítható, innen kapta a magyar nevét is.
Élőhely: Ausztrália és Új-Guinea erdeiben él.
Táplálkozás: Kisebb emlősökkel, hüllőkkel és rovarokkal táplálkozik.
Fészeképítés: Fészkét faodvakba, üregekbe építi.
Tojások: 2-3 tojást rak, melyeken mindkét szülő kotlik.
Fiókák: A fiókák 6-8 hetes korukban repülnek ki a fészekből.
Élettartam: 10-15 év.

További érdekességek:

A kacagójancsi monogám madár, egy életre szóló párkapcsolatot alkot.
A kacagójancsik képesek hangutánzásra, és más madarak hangjait is utánozzák.
A kacagójancsik fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában a kártevők populációinak szabályozásában.

Tények röviden: