A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.10.2024.03.14. - by Madarak

A holló (Corvus corax) megjelenése, jellemzői

A holló (Corvus corax) egy nagy, fekete madár, erős csőrrel és lábakkal. A varjúfélék családjába tartozik, és a varjú legközelebbi rokona. A holló a világ egyik legelterjedtebb madara, minden kontinensen megtalálható kivéve Ausztráliát és Dél-Amerikát.

A hollók nagy madarak, testhosszuk 64-69 cm, szárnyfesztávolságuk 115-150 cm. Súlyuk 0,8-1,5 kg. Tollazatuk fekete, fémfényű. Csőrük és lábuk erős, fekete.

A hollók hosszú életű madarak, akár 70 évig is élhetnek. A vadonban általában 20-30 évig élnek.

A hollók mindenevők, és széles skálájú élelmet fogyasztanak, beleértve a dögöt, rovarokat, kis emlősöket, madarakat és tojásokat. Döntő szerepet játszanak a táplálékláncban, és segítenek a tetemek eltakarításában.

A hollók intelligens madarak, és képesek eszközöket használni és rejtvényeket megoldani. Társas madarak is, és nagy csoportokban élnek, amelyeket „csapatoknak” neveznek.

A hollók a mitológiában és a folklórban sok kultúrában szerepelnek. Gyakran társítják őket a halállal és a balszerencsével, de a bölcsesség és a tudás szimbólumai is.

A holló jellemzői:

Méret: 64-69 cm hosszú, 115-150 cm szárnyfesztávolságú
Súly: 0,8-1,5 kg
Szín: Fekete, fémfényű
Várható élettartam: Akár 70 év (vadonban 20-30 év)
Táplálkozás: Mindenevő, dögöt, rovarokat, kis emlősöket, madarakat és tojásokat fogyaszt
Intelligencia: Intelligens madarak, amelyek képesek eszközöket használni és rejtvényeket megoldani
Társas viselkedés: Társas madarak, nagy csoportokban élnek
Szimbolika: A mitológiában és a folklórban sok kultúrában szerepelnek, gyakran társítják őket a halállal és a balszerencsével, de a bölcsesség és a tudás szimbólumai is.

A holló (Corvus corax) elterjedése, előfordulása

A holló (Corvus corax) a Föld egyik legelterjedtebb madara, minden kontinensen megtalálható kivéve Ausztráliát és Dél-Amerikát. Számos élőhelytípusban előfordul, beleértve az erdőket, hegyeket, sivatagokat, mezőgazdasági területeket és városi környezetet is.

A hollók általában nyílt terepen, fák tetején fészkelnek. Fészküket gallyakból, gallyakból és fűből építik. A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik. A fiókák 35-42 napos korukban repülnek ki.

A hollók intelligens madarak, és képesek eszközöket használni és rejtvényeket megoldani. Társas madarak is, és nagy csoportokban élnek, amelyeket „csapatoknak” neveznek.

A holló előfordulási helyei:

Észak-Amerika
Dél-Amerika
Európa
Ázsia
Afrika

A holló élőhelyei:

Erdők
Hegyek
Sivatagok
Mezőgazdasági területek
Városi környezetek

A holló fészkelése:

Fák tetején fészkel
Fészkét gallyakból, gallyakból és fűből építi
A tojó 3-5 tojást rak
A fiókák 35-42 napos korukban repülnek ki

A holló táplálkozása:

Mindenevő
Dögöt, rovarokat, kis emlősöket, madarakat és tojásokat fogyaszt
Döntő szerepet játszik a táplálékláncban

A holló intelligenciája:

Intelligens madár
Képes eszközöket használni és rejtvényeket megoldani

A holló társas viselkedése:

Társas madár
Nagy csoportokban él, amelyeket „csapatoknak” neveznek

A holló szimbolika:

A mitológiában és a folklórban sok kultúrában szerepel
Gyakran társítják őket a halállal és a balszerencsével
A bölcsesség és a tudás szimbólumai is

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Alosztály: Neognathae Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Varjúfélék (Corvidae) Nemzetség: Corvus Faj: Holló (Corvus corax)

Alfajok:

C. c. corax: A legelterjedtebb alfaj, Eurázsia és Észak-Amerika nagy részén megtalálható.
C. c. principalis: Észak-Amerika északnyugati részén él.
C. c. sinuatus: Észak-Amerika délkeleti részén él.
C. c. japonensis: Japánban él.
C. c. hawaiiensis: Hawaii-on él.

A holló rendszertani besorolásával kapcsolatban további információk:

A holló a varjúfélék családjába tartozik, amelybe a varjak, szarkák, csókák és gébicsek is tartoznak.
A Corvus nemzetségbe a hollókon kívül a varjak, szarkák és gébicsek is tartoznak.
A hollónak 11 alfaja van, amelyek a világ különböző részein élnek.

A holló (Corvus corax) életmódja

A holló rendkívül intelligens és alkalmazkodó madárfaj, amely a Föld számos pontján megtalálható. Életmódja sokféle élőhelyhez igazodik, de általánosságban elmondható, hogy mindenevő, társas lény, és hosszú életű.

Táplálkozás:

A holló mindenevő, opportunista táplálkozó. Táplálékát a helyi körülményekhez igazítja, de dögöt, rovarokat, kis emlősöket, madarakat, tojásokat, gyümölcsöket és magokat is fogyaszt. Kiváló vadász, de dögevőként is fontos szerepet játszik a táplálékláncban.

Társas viselkedés:

A hollók társas madarak, és akár 50 egyedből álló csoportokban is élnek. A csoportokon belül hierarchia alakul ki, és a tagok együttműködnek a táplálékszerzésben, a fiókák nevelésében és a ragadozók elleni védekezésben.

Kommunikáció:

A hollók fejlett kommunikációs rendszerrel rendelkeznek. Különböző hangokat adnak ki, amelyekkel figyelmeztetik egymást a veszélyre, jelzik a táplálékforrást, és fenntartják a kapcsolatot a csoportokon belül.

Intelligencia:

A hollók rendkívül intelligens madarak. Képesek eszközöket használni, rejtvényeket megoldani, és a tapasztalataikból tanulni. Emlékeznek a táplálékforrások helyére, és felismerik az emberi arcokat.

Szaporodás:

A hollók monogám párokban élnek, és egy életre szóló párkapcsolatot alakítanak ki. A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik. A fiókák 35-42 napos korukban repülnek ki.

Élettartam:

A hollók hosszú életű madarak. A vadonban akár 20-30 évig is élhetnek, fogságban pedig akár 70 évig is.

Vándorlás:

A hollók egy része vándorló, míg mások állandó madarak. A vándorló hollók télen melegebb vidékekre vonulnak.

Védettség:

A holló sok országban védett faj. Magyarországon is védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

A holló (Corvus corax) táplálkozása

A holló mindenevő, opportunista táplálkozó, azaz táplálékát a helyi körülményekhez igazítja. Táplálékát a földön, fákon, vízben és levegőben is keresi.

A holló táplálékának főbb összetevői:

Dög: A holló fontos dögevő, és elpusztult állatok tetemeit fogyasztja. Ez segít megtisztítani a környezetet és megelőzi a betegségek terjedését.
Kisállatok: A holló kisemlősöket (pl. egereket, patkányokat), madarakat, hüllőket és kétéltűeket is zsákmányol.
Rovarok: A hollók a rovarokat is fontos táplálékforrásnak tartják, és főleg bogarakat, pókokat, gilisztákat és hernyókat fogyasztanak.
Növényi táplálék: A hollók gyümölcsöket, magokat, bogyókat és gabonát is esznek.

A holló táplálkozási stratégiái:

Vadászat: A holló kiváló vadász, és erős csőrével és karmaival képes leteríteni zsákmányát.
Dögevőség: A holló fontos dögevő, és elpusztult állatok tetemeit fogyasztja.
Eszközhasználat: A hollók néha eszközöket is használnak a táplálékszerzéshez. Például botokat használnak a rovarok kiásására a földből, vagy köveket dobnak a dióhéjak feltöréséhez.
Táplálékraktározás: A hollók néha elrejtik a felesleges táplálékot, hogy később elfogyaszthassák.

A holló táplálkozásának jelentősége:

A holló fontos szerepet játszik a táplálékláncban, és segít egyensúlyban tartani a populációkat.
A holló dögevőként segít megtisztítani a környezetet és megelőzi a betegségek terjedését.
A holló táplálkozása befolyásolja a növény- és állatvilágot.

Fészkelőhelye, szaporodása

Fészkelőhely:

A hollók magas fákon, sziklákon, épületeken és villanyoszlopokon is fészkelnek. A fészek egy mély, nagy tálat formáz, melyet ágakból, gallyakból építenek, és gyökerekkel, sárral, fakéreggel, sőt szőrrel és tollal bélelik. A fészket a pár közösen építi, és évről évre javítják, bővítik.

Szaporodás:

A hollók monogám párokban élnek, és egy életre szóló párkapcsolatot alakítanak ki. A párok általában február-márciusban kezdenek el költeni. A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik. A fiókák 35-42 napos korukban repülnek ki.

A holló szaporodási stratégiái:

Territórium: A hollók territóriumot védenek a betolakodókkal szemben.
Párválasztás: A hollók bonyolult udvarlási rituálékkal választanak párt.
Fiókanevelés: A szülők közösen etetik és gondozzák a fiókákat.
Segítők: A hollócsaládok néha más hollók segítségét is igénybe veszik a fiókaneveléshez.

A holló szaporodásának jelentősége:

A hollók fontos szerepet játszanak a madárvilág fenntartásában.
A hollók szaporodása befolyásolja a populációk dinamikáját.

Ismertebb betegségei lehetnek

A holló (Corvus corax) számos betegségre fogékony, beleértve a következőket:

Baktériumok:

Szalmonella: A szalmonella okozhat hasmenést, hányást és lázat.
Pasteurella: A Pasteurella okozhat légúti megbetegedéseket, ízületi gyulladást és vérmérgezést.
Mycobacterium avium complex: A Mycobacterium avium complex (MAC) tüdőbetegséget okozhat.

Vírusok:

Nyugat-nílusi vírus: A Nyugat-nílusi vírus lázat, fejfájást és izomfájdalmat okozhat.
Madárinfluenza: A madárinfluenza légúti megbetegedéseket okozhat.

Paraziták:

Galandférgek: A galandférgek tápanyaghiányt és súlyvesztést okozhatnak.
Különböző fonálférgek: A fonálférgek légúti megbetegedéseket és bélgyulladást okozhatnak.
Kullancsok: A kullancsok vérszívók, és számos betegséget terjeszthetnek, beleértve a Lyme-kórt és a kullancsencephalitist.

Egyéb:

Mérgezés: A hollók mérgező anyagokat fogyaszthatnak, beleértve a növényvédőszereket, ólmot és higanyt.
Trauma: A hollók sérüléseket szenvedhetnek ragadozókkal való ütközések, baleset, vagy emberi beavatkozás következtében.

A hollók általában ellenállóak a betegségekkel szemben, de a fiatal madarak, az idősebb madarak és a gyengült immunrendszerű madarak jobban ki vannak téve a fertőzéseknek.

A hollók betegségeinek megelőzése érdekében fontos, hogy:

Megakadályozzuk a madarakkal való érintkezést: Ne etessük a vadmadarakat, és ne érintsük meg a beteg vagy sérült madarakat.
Megtisztítjuk a környezetet: Távolítsuk el a madáretetőt és a madárfürdőt, ha beteg madarakat észlelünk a közelben.
Tartsuk távol a ragadozókat: Helyezzünk ki ragadozóriasztókat a madáretetők és a madárfürdők köré.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A hollónak (Corvus corax) számos lehetséges ellenfele és ellensége van a vadonban. Ezek a következők:

Ragadozók:

Sasok: A sasok a hollók fő ragadozói, és képesek leteríteni őket a levegőben.
Baglyok: A baglyok éjszakai ragadozók, és a hollókra vadásznak, amikor azok pihennek.
Róka: A rókák a holló tojásaira és fiókáira vadásznak.
Harkályok: A harkályok néha a holló fészkét foglalják el.

Versenyzők:

Varjak: A varjak versenyeznek a hollókkal a táplálékért és a fészkelőhelyekért.
Szarkák: A szarkák is versenyeznek a hollókkal a táplálékért és a fészkelőhelyekért.

Egyéb:

Ember: Az ember vadászik a hollókra, és pusztítja el a fészkelőhelyüket.
Viharok: A viharok károsíthatják a holló fészkét, és megnehezíthetik a táplálékszerzést.
Betegségek: A betegségek meggyengíthetik a hollókat, és fogékonyabbá tehetik őket a ragadozókkal szemben.

A hollók intelligens madarak, és számos stratégiát alkalmaznak a ragadozók és a versenytársak elleni védekezésre. Ezek a következők:

Csoportosulás: A hollók gyakran csoportokban élnek, ami segít nekik megvédeni magukat a ragadozókkal szemben.
Figyelmeztető hangok: A hollók figyelmeztető hangokat adnak ki, ha ragadozót észlelnek.
Rejtőzés: A hollók rejtőzködnek a ragadozók elől.
Védekezés: A hollók csőrükkel és karmaikkal védekeznek a ragadozókkal szemben.

A hollók fontos szerepet játszanak a táplálékláncban, és ellenállóak a ragadozókkal és a versenytársakkal szemben.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A holló (Corvus corax) védett madár a legtöbb országban, beleértve Magyarországot is.

Magyarországon:

A holló 50 000 forint természetvédelmi értékkel rendelkezik.
Tiltott a holló befogása, tartása, gyűjtése, elejtése, megölése, fészkük elpusztítása, zavarása.

Természetvédelmi helyzete:

A holló nem veszélyeztetett faj globálisan.
A holló állománya stabil vagy növekszik a legtöbb országban.
A holló alkalmazkodó faj, és képes túlélni a különböző élőhelyeken.

A holló védelmének okai:

A holló fontos szerepet játszik a táplálékláncban.
A holló segít megtisztítani a környezetet a dögök elfogyasztásával.
A holló intelligens madár, és fontos szerepet játszik a tudományos kutatásokban.

A holló védelme érdekében:

Fontos betartani a természetvédelmi jogszabályokat.
Meg kell őrizni a holló fészkelőhelyeit.
Nem szabad zavarni a hollókat.

A holló (Corvus corax) hangja

A holló rendkívül hangos madár, és repertoárja sokféle hangot foglal magába. Hangja jellegzetes, mély és rekedtes, és messziről hallható.

Hangja:

A holló hangja leginkább mély „kraa”, „krúú” vagy „klong” hangokként írható le. Hangja rekedtes és gurgulázó, és gyakran vibrál. A hollók hangja egyedülálló, és könnyen megkülönböztethető más varjak hangjától.

Hangjának jellegzetességei:

Mély: A holló hangja mélyebb, mint más varjaké.
Rekedtes: A holló hangja rekedtes és gurgulázó.
Vibráló: A holló hangja gyakran vibrál.
Hangerős: A holló hangja nagyon hangos.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hollók hangot úgy keltenek, hogy a levegőt a légzsákjaikból a hangszálakon át áramoltatják. A hangszálak rezgése hozza létre a hangot. A hollók hangszálai hosszabbak és vastagabbak, mint más varjaké, ami mélyebb hangot eredményez.

Hangszínek és jelentésük:

A hollók hangszínei változatosak, és a hangszín alapján következtethetünk a holló hangulatára és szándékára.

Magas hangszín: Veszélyt jelez.
Alacsony hangszín: Barátságos üdvözletet jelez.
Vibráló hang: Izgalmat vagy frusztrációt jelez.

Hangok és kontextus:

A hollók a hangjukat különböző kontextusban használják.

Figyelmeztetés: A hollók hangos riasztókiáltásokat adnak ki, ha ragadozót észlelnek.
Kommunikáció: A hollók hangokat használnak a csoportokon belüli kommunikációra.
Udvarlás: A hollók hangokat használnak a párok vonzására.
Territórium védelme: A hollók hangokat használnak a territóriumuk védelmére.

Hangok változása:

A hollók hangjai a korral, a nemtől és a helyi dialektustól függően változhatnak. A fiatal hollók hangja magasabb és vékonyabb, mint a felnőtteké. A hím hollók hangja általában mélyebb, mint a tojóké. A hollók hangjai régiónként is változhatnak.

A holló hangja lenyűgöző és összetett jelenség. A hangok sokfélesége és a kontextus, amelyben a hollók a hangjukat használják, tükrözi ezen intelligens madarak fejlett kommunikációs képességeit.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/GVVNEJJEGA

Érdekességek róla

Történelem és mitológia:

A holló ősidők óta fontos szerepet játszik a mitológiában és a folklórban. Számos kultúrában a halál, a balszerencse és a gonosz hírnökeként tartják számon.
Azonban a holló a bölcsesség, a tudás és a jóslás szimbóluma is. Skandináviában Odin isten két hollója, Huginn és Muninn a világ híreit hozták neki.
A Bibliában a holló Noé bárkájára küldött madár volt, hogy megkeresse a szárazföldet.

Intelligencia és problémamegoldás:

A hollók rendkívül intelligens madarak. Kísérletek kimutatták, hogy képesek eszközöket használni, rejtvényeket megoldani és arcfelismerésre.
A hollók képesek utánozni az emberi hangokat, és néha szavakat is taníthatnak nekik.
Új-Kaledóniában a hollók kőeszközöket használnak a rovarok lárváinak kiásására a fákból.

Társas viselkedés:

A hollók társas madarak, és egy életre szóló párkapcsolatot alakítanak ki.
Csoportokban élnek, és együttműködnek a táplálékszerzésben, a fiókanevelésben és a territórium védelmében.
A hollók képesek gyászolni a halott társaikat.

Egyéb érdekességek:

A hollók a Föld legelterjedtebb varjúfajai.
A hollók akár 70 évig is élhetnek.
A hollók mindenevők, és szinte bármit megesznek, amit találnak.
A hollók képesek repülni, úszni és gyalogolni is.

A holló lenyűgöző és sokoldalú madár, amely sok titkot rejt magában. A tudósok továbbra is tanulmányozzák a hollókat, hogy jobban megértsék intelligenciájukat, viselkedésüket és társas életüket.