A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.04.26. - by Madarak

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) megjelenése, jellemzői

A fütyülő gém egy közepes méretű gémfaj, mely Délkelet-Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia mocsaras, vízparti területein fordul elő. Magyarországon is megtalálható, de viszonylag ritka fajnak számít.

Megjelenés:

Méret: 46-56 cm hosszú szárnyfesztávolsága 80-95 cm.
Testfelépítés: Karcsú, kecses testalkatú, hosszú nyakkal és lábakkal.
Súly: 350-500 gramm.
Tollazat: A hím tollazata sötétbarna, vöröses árnyalattal a hasán és a mellén. A tojó tollazata fakóbb barna, foltos. Mindkét nem fején hosszú, fekete bóbit találunk.
Csőr és lábak: A csőr hosszú, hegyes és fekete. A lábak hosszúak és zöldek.
Szárnyak és repülés: Szárnyai hosszúak és szélesek, repülése erőteljes és kecses.
Várható élettartama: Vadonban 10-15 év.

Magyarországi helyzete:

A fütyülő gém hazánkban védett faj, állománya az elmúlt évtizedekben csökkent. Főleg a Duna-Tisza-Köz és a Balaton környékén fordul elő, de kisebb populációk élnek a Dunántúlon is. A faj élőhelyének elvesztése, a vízszennyezés és a zavarás a legfőbb veszélyforrások számára.

Egyéb jellemzők:

A fütyülő gém magányos életmódot folytat, csak a költési időszakban él párokban.
Tápláléka halak, békák, rovarok és más apró vízi állatok.
Hangja hangos, sípoló fütyülés.

A fütyülő gém egy gyönyörű és ritka madárfaj, melynek megőrzése kiemelten fontos. Természetvédelmi programok és élőhely-rehabilitációs munkálatok révén segíthetünk megőrizni ezt a különleges madarat a jövő generációi számára.

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) elterjedése, előfordulása

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) Délkelet-Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia mocsaras, vízparti területein fordul elő. Kedveli a sűrű növényzettel benőtt tavakat, mocsarakat, folyókat és ártereket.

Európában a Balkán-félszigeten, Görögországban, Törökországban, Dél-Olaszországban, Dél-Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában találkozhatunk vele.

Ázsiában a Kaukázusban, Anatóliában, Iránban, Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban, Indiában, Közép-Ázsiában és Kínában él.

Afrikában Marokkóban, Algériaiban, Tunéziában és Líbiában fordul elő.

Magyarországon is megtalálható, de viszonylag ritka fajnak számít. Főleg a Duna-Tisza-Köz és a Balaton környékén fordul elő, de kisebb populációk élnek a Dunántúlon is.

A faj élőhelyének elvesztése, a vízszennyezés és a zavarás a legfőbb veszélyforrások számára.

Fontos megjegyezni, hogy a fütyülő gém vándorló madárfajnak nem minősül. A hidegebb téli hónapokban Dél-Európába és Észak-Afrikába vonul, de a legtöbb egyed hazánkban telel.

Rendszertani besorolása

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) a következő rendszertani besorolásba tartozik:

Ország: Állatvilág (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Nem: Syrigma
Faj: Fütyülő gém (Syrigma sibilatrix)

Rendszertani szint	Besorolás
Ország	Állatvilág (Animalia)
Törzs	Gerincesek (Chordata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család	Gémfélék (Ardeidae)
Nem	Syrigma
Faj	Fütyülő gém (Syrigma sibilatrix)

A fütyülő gém a gémfélék családjának egyetlen faja a Syrigma nemben. Ez a nem szorosan rokon a gém (Ardea) nemmel, de különbözik tőle a csőrének alakja és a fején lévő bóbit miatt.

A fütyülő gémnek 3 alfaja ismert:

Syrigma sibilatrix sibilatrix – Ez a névadó alfaj, amely Délkelet-Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában fordul elő.
Syrigma sibilatrix woodi – Ez az alfaj Közép-Ázsiában él.
Syrigma sibilatrix nesiotes – Ez az alfaj a Földközi-tenger keleti szigetein fordul elő.

A fütyülő gém életmódja

Társas élet:

A fütyülő gém alapvetően magányos madárfaj. A költési időszakon kívül egyedül táplálkozik és pihen. A költési szezonban párokba tömörülnek, és közösen nevelik fel fiókáikat. A párok közötti kötelék azonban nem tartós, a következő költési szezonban új párt alakítanak ki.

Szociális viselkedés:

A fütyülő gém nem túl társas madár, és nem mutat összetett szociális viselkedést. A párok között kölcsönös tolltisztálgatás figyelhető meg, és a fiókák gondozásában is mindkét szülő részt vesz. A fajon belüli agresszió ritka, és általában a territórium védelmére korlátozódik.

Mozgás:

A fütyülő gém fő mozgásmódja a gyaloglás. Hosszú lábaival könnyedén mozog a mocsaras és vízparti területeken. Szárnyait elsősorban repüléshez használja, de rövid távolságokon úszni is tud.

Territórium:

A fütyülő gém territóriumvédő faj. A párok a költési szezonban védik a fészküket és a közvetlen környezetüket más fütyülő gémektől. A territórium mérete a táplálékforrások bőségétől függően változhat.

Alkalmazkodó képességek:

A fütyülő gém viszonylag alkalmazkodóképes faj. Különböző típusú mocsaras és vízparti élőhelyeken képes megélni, és a táplálékát is képes változtatni a helyi körülményeknek megfelelően. Azonban az élőhelyek elvesztése és a vízszennyezés komoly fenyegetést jelent a fajra.

Egyéb jellemzők:

A fütyülő gém nappali életmódú madár.
Főleg halakkal, békákkal, rovarokkal és más apró vízi állatokkal táplálkozik.
Hangja hangos, sípoló fütyülés.

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) táplálkozása

Jellemzői:

A fütyülő gém ragadozó madár, melynek táplálkozása főként vízi élőlényekre összpontosul. Hosszú, hegyes csőrével és karcsú testével tökéletesen alkalmazkodott a mocsaras és vízparti területeken való vadászathoz.

Táplálékforrások:

A fütyülő gém fő táplálékforrásai a következők:

Halak: A táplálékpektrum jelentős részét képezik a kisebb halak, mint például a kárászok, sügerek, kőszegek és bodorkák.
Békafélék: Szívesen fogyaszt békákat, különösen a kisebb fajokat, mint a mocsári béka és a varangy.
Rovarok: A vízi rovarok, mint például a vízi poloskák, szitakötők és vízi bogarak szintén fontos táplálékforrást jelentenek a fütyülő gém számára.
Egyéb apró vízi állatok: A tápláléklistát kiegészíthetik apró rákok, férgek, puhatestűek és más vízi élőlények.

Táplálkozási szokások:

A fütyülő gém jellemzően sekély vízben vagy a vízparton vadászik. Hosszú csőrével belenyúl a vízbe, és megragadja a zsákmányát. Gyakran lesben állva várja a zsákmányt, de aktívan is keresheti a táplálékot. A nagyobb halakat és békákat egészben nyeli le, a kisebb zsákmányt pedig darabokra tépi a csőrével.

Egyéb megjegyzések:

A fütyülő gém nappali ragadozó, és a táplálkozási aktivitása a nap folyamán változó.
A táplálék kiválasztása az élőhelyen elérhető zsákmánytól és a táplálékversenyzőktől függően változhat.
A fütyülő gém fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában a zsákmányállat-populációk szabályozásában.

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A fütyülő gém sűrű növényzettel benőtt vizes élőhelyeken fészkel, mint például mocsarak, tavak, folyópartok és árterek. Kedveli a fákat, bokrokat, nádasokat és szigeteket, ahol fészket építhet.

Fészek jellemzői:

A fütyülő gém fészke platformszerű, és gallyakból, ágakból és vízi növényekből készül. A fészek belsejét puha fűvel, mohával és tollakkal béleli. A fészek mérete körülbelül 50-60 cm átmérőjű és 20-30 cm mély.

Környezet:

A fütyülő gém fészkelőhelyének környezetére jellemző a csendes, zavartalan környezet. A fészkelőhelynek bőséges táplálékforrást kell biztosítania a szülők és a fiókák számára.

Fészeképítés:

A fészeképítést a tojó kezdi el, de a hím is részt vesz benne. A fészeképítés általában 2-3 napot vesz igénybe.

Tojásrakás:

A fütyülő gém tojásai fehérek, sötétbarna foltokkal tarkítottak. A tojó általában 3-5 tojást rak le, 2-3 napos időközönként.

Veszélyeztető tényezők:

A fütyülő gém fészkelőhelyeit számos veszélyeztető tényező fenyegeti, mint például:

Élőhelyvesztés: A mocsarak, tavak és árterek lecsapolása, beépítése és szennyezése jelentősen csökkenti a fütyülő gém fészkelőhelyeinek számát.
Zavarás: A túrázók, horgászok és vízi sportolók zavarása megakadályozhatja a fütyülő gémeket a fészkelésben és a fiókanevelésben.
Rágcsálók és ragadozó madarak: A fészekaljakat a patkányok, nyusztok, varjak és más ragadozó madarak is veszélyeztethetik.

Mit tehetünk a fészkelőhelyek védelméért?

A fütyülő gém fészkelőhelyeinek védelme érdekében számos dolgot tehetünk:

Támogassuk a mocsarak, tavak és árterek védelmét célzó kezdeményezéseket.
Kerüljük a zavaró tevékenységeket a fészkelőhelyek közelében.
Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket, amelyek a fütyülő gém védelméért dolgoznak.
Tudatosítsuk a fütyülő gém fontosságát a helyi közösségekben.

A fütyülő gém egy gyönyörű és ritka madárfaj, melynek megőrzése kiemelten fontos. A fészkelőhelyeinek védelmével hozzájárulhatunk a faj fennmaradásához a jövő generációi számára.

A fütyülő gém szaporodása

Párzási időszak:

A fütyülő gém párzási időszaka március végétől május végéig tart. A hímek ekkor hangos fütyülő hívogató hanggal jelölik ki territóriumukat, és vonzzák magukhoz a tojókat.

Fészkelés:

A fütyülő gém fészkét sűrű növényzettel benőtt vizes élőhelyeken, fákra, bokrokra vagy nádasokra építi. A fészeképítést a tojó kezdi el, de a hím is részt vesz benne. A fészeképítés általában 2-3 napot vesz igénybe.

Szaporodási szokások:

A fütyülő gém monogám faj, és a párok a költési szezonban hűségesek egymáshoz. A tojó általában 3-5 tojást rak le, 2-3 napos időközönként. A kotlási idő körülbelül 20 nap, és mindkét szülő részt vesz benne. A fiókák 30-35 napos korukban válnak röpképesekké.

További megjegyzések:

A fütyülő gém fiókanevelése viszonylag hosszú ideig tart, és a szülők gondosan etetik és védik a fiókáikat.
A fiókák a kirepülésük után még egy ideig a szülők közelében maradnak, és tőlük tanulják meg a vadászatot és a táplálkozást.

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) fiókái

Jellemzői:

A fütyülő gém fiókái csupaszok és tehetetlenek kelnek ki a tojásból. Szemeik zárva vannak, és csak körülbelül 3-4 napos korukban nyílnak ki. A fiókák bőre rózsaszínű, és fekete foltokkal tarkított. A fiókák fején hosszú, fehér szőrszálak nőnek, melyek a kirepülés után elhullanak.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fütyülő gém fiókái körülbelül 20 nap múlva kelnek ki a tojásból. A kikelést követően a fiókák gyorsan fejlődnek. Néhány napon belül már képesek maguktól felállni és mozogni a fészekben. A fiókák etetését és gondozását mindkét szülő végzi.

Etetés és gondozás:

A fütyülő gém fiókái rovarokkal, békákkal, halakkal és más apró vízi állatokkal táplálkoznak. A szülők a csőrükben hordják a táplálékot a fiókáknak, és beleetetik őket. A fiókák gyorsan nőnek, és körülbelül 30-35 napos korukban válnak röpképesekké.

Kirepülés és elhagyás:

A fütyülő gém fiókái körülbelül 30-35 napos korukban repülnek ki a fészekből. A kirepülés után még egy ideig a szülők közelében maradnak, és tőlük tanulják meg a vadászatot és a táplálkozást. A fiókák körülbelül 6-8 hetes korukban válnak önállóvá.

Egyéb megjegyzések:

A fütyülő gém fiókanevelése viszonylag hosszú ideig tart, és a szülők gondosan etetik és védik a fiókáikat.
A fiókák a kirepülésük után még egy ideig sebezhetőek, és könnyű prédái a ragadozóknak.
A fütyülő gém fiókák fontos szerepet játszanak a faj fennmaradásában, és a természetvédelmi erőfeszítéseknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a fiókák védelmére.

Ismertebb betegségei lehetnek

A fütyülő gém, mint minden vadon élő madár, számos betegségre fogékony lehet. A leggyakoribb betegségek közé tartoznak a következők:

Vírusos betegségek:

Madár influenza: Ez egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely súlyos légúti megbetegedést okozhat a madarakban. A madár influenza halálos is lehet.
Newcastle-betegség: Ez egy másik vírusos betegség, amely légúti megbetegedést, idegrendszeri tünetek és halált okozhat a madarakban.

Baktériumos betegségek:

Szalmonellózis: Ez egy baktériumos fertőzés, amely hasmenést, hányingert és lázat okozhat a madarakban. A szalmonellózis emberre is átterjedhet.
Botulizmus: Ez egy baktériumos mérgezés, amely izombénulást és halált okozhat a madarakban. A botulizmus spórái a talajban és a vízben fordulnak elő, és a madarak táplálkozás útján fertőződhetnek meg.

Paraziták:

Férgek: A bélférgek és a filáriaféreg-fertőzések gyakoriak a madarakban, és emésztési zavarokat, súlygyarapodási problémákat és akár halált is okozhatnak.
Egysejtű élősködők: A kokcidiózis és a trichomoniasis protozoon fertőzések hasmenést, véres székletet és súlygyarapodási problémákat okozhatnak a madarakban.

Gombás betegségek:

Aspergillosis: Ez egy gombás fertőzés, amely légúti megbetegedést és halált okozhat a madarakban. Az aspergillosis spórái a talajban és a levegőben fordulnak elő, és a madarak belélegzés útján fertőződhetnek meg.

Egyéb betegségek:

Mérgezés: A fütyülő gémek mérgező anyagokkal, például peszticidekkel vagy nehézfémekkel szennyezett táplálékot fogyasztva mérgezésben szenvedhetnek.
Traumák: A fütyülő gémek sérüléseket szenvedhetnek ragadozókkal való találkozások, autóbalesetek vagy más balesetek következtében.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista a fütyülő gémeket érintő összes betegségről. A fajra vonatkozó specifikusabb információkhoz javaslom, hogy forduljon egy madárvédelmi szakértőhöz vagy állatorvoshoz.

A fütyülő gémek betegségeinek megelőzése érdekében fontos, hogy tiszta és egészséges környezetet biztosítsunk számukra. A madáretetők tisztán tartása, a friss víz biztosítása és a ragadozóktól való védelem mind segíthet a fütyülő gémek egészségének megőrzésében. Ha aggódik a fütyülő gém egészsége miatt, javaslom, hogy forduljon állatorvoshoz.

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) lehetséges ellenfelei és ellenségei

A fütyülő gém, mint minden vadon élő madár, számos ragadozónak és ellenségnek van kitéve a természetes élőhelyén. Ezek a ragadozók a tápláléklánc különböző szintjein helyezkednek el, és a fütyülő gém életciklusának minden szakaszában fenyegetést jelenthetnek.

Ragadozó madarak:

Sólymok: A sólymok gyors és ügyes ragadozók, amelyek képesek a fütyülő gémeket a levegőben levadászni. A leggyakoribb sólyomfajok, amelyek a fütyülő gémekre vadásznak, a vándorsólyom, a karvaly és a héjas.
Sasok: A sasok erőteljes ragadozók, amelyek képesek a fütyülő gémeket a vízparton vagy a fészkelőhelyükön levadászni. A leggyakoribb sasfajok, amelyek a fütyülő gémekre vadásznak, a rétisas és a halászsas.
Varjak: A varjak opportunista ragadozók, amelyek a fütyülő gém tojásait és fiókáit zsákmányolhatják.

Egyéb emlősök:

Róka: A rókák ravasz ragadozók, amelyek a fütyülő gémeket a fészkelőhelyükön vagy a vízparton vadászhatják.
Vidra: A vidrák vízi emlősök, amelyek a fütyülő gémeket a vízben zsákmányolhatják.
Patkányok: A patkányok opportunista ragadozók, amelyek a fütyülő gém tojásait és fiókáit zsákmányolhatják.

Egyéb veszélyek:

Emberi tevékenység: A fütyülő gémek élőhelyének elvesztése, a vízszennyezés és a peszticidek használata mind veszélyt jelent a fajra.
Időjárási viszonyok: A szélsőséges időjárási viszonyok, mint például a hurrikánok és az árvizek, pusztító hatással lehetnek a fütyülő gémek fészkelőhelyeire és táplálékforrásaira.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista a fütyülő gém lehetséges ellenfelei és ellenségei. A fajra vonatkozó specifikusabb információkhoz javaslom, hogy forduljon egy madárvédelmi szakértőhöz vagy állatorvoshoz.

A fütyülő gémek ragadozóktól és ellenségektől való védelmében fontos, hogy megőrizzük természetes élőhelyüket és táplálékforrásaikat. A vadászat és a halászat szabályozása, a vízszennyezés csökkentése és a peszticidek használatának korlátozása mind segíthet a fütyülő gémek populációjának fenntartásában.

A fütyülő gém védettsége – Természetvédelmi helyzete

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) nemzetközi szinten nem veszélyeztetett madárfaj. A Vörös Listán a „Legkevésbé Aggódó” kategóriába sorolják. Ennek ellenére a faj számos veszéllyel néz szembe a természetes élőhelyén, mint például az élőhelyvesztés, a vízszennyezés és a peszticidek használata.

Európai védettségi szint:

Az Európai Unióban a fütyülő gém a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EK) és a Vadászati Irányelv (2009/147/EK) mellékleteiben szereplő védett madárfaj. Ez azt jelenti, hogy minden tagállamban tilos a faj szándékos megölése, fogása, tartása, kereskedelme és élőhelyének megsemmisítése.

Magyarországi védettségi szint:

Magyarországon a fütyülő gém szigorúan védett madárfaj. A Természetvédelmi Törvény (1996. évi LIII. tv.) alapján tilos a faj szándékos megölése, fogása, tartása, kereskedelme és élőhelyének megsemmisítése. A fajra vonatkozóan további védelmi rendelkezéseket is hoztak, például tilos a fészekaljak elvétele és a fiókák zavarása.

Természetvédelmi kihívások:

Annak ellenére, hogy a fütyülő gém nemzetközi szinten nem veszélyeztetett madárfaj, a faj számos kihívással szembesül a természetes élőhelyén. Ezek a kihívások a következők:

Élőhelyvesztés: A mocsarak, tavak és árterek lecsapolása, beépítése és szennyezése jelentősen csökkenti a fütyülő gém fészkelőhelyeinek számát.
Víz szennyeződése: A mezőgazdasági vegyszerek, a szennyvíz és az ipari hulladék szennyezi a vizeket, ami káros lehet a fütyülő gém táplálékforrásaira.
Peszticidek használata: A peszticidek mérgezőek lehetnek a fütyülő gémekre és zsákmányállataikra.
Zavarás: A túrázók, horgászok és vízi sportolók zavarása megakadályozhatja a fütyülő gémeket a fészkelésben és a fiókanevelésben.
Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás hatással lehet a fütyülő gém elterjedésére és vándorlási szokásaira.

Mit tehetünk a fütyülő gém védelméért?

A fütyülő gém védelméért számos dolgot tehetünk:

Támogassuk a mocsarak, tavak és árterek védelmét célzó kezdeményezéseket.
Kerüljük a zavaró tevékenységeket a fészkelőhelyek közelében.
Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket, amelyek a fütyülő gém védelméért dolgoznak.
Tudatosítsuk a fütyülő gém fontosságát a helyi közösségekben.
Válasszunk olyan mezőgazdasági termékeket, amelyeket nem peszticidekkel termesztettek.

A fütyülő gém egy gyönyörű és ritka madárfaj, melynek megőrzése kiemelten fontos. A faj védelmével hozzájárulhatunk a biodiverzitás megőrzéséhez és az ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásához.

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) hangja

A fütyülő gém hangja egyedülálló és jellegzetes, melyről a madár a nevét is kapta. Hangja egy magas hangú, éles füttyentéshez hasonlít, amelyet gyakran „hü-hü-hü” vagy „füty-füty-füty” hangként írnak le. A hang hangszíne és ritmusa változó lehet attól függően, hogy a madár mit kommunikál.

Hangjának jellegzetességei:

Magas hangú: A fütyülő gém hangja a magas hangtartományba esik, ami megkönnyíti a hang terjedését a sűrű növényzetben.
Éles: A hang éles és átható, ami jól hallható a zajos környezetben is.
Gyakran ismétlődő: A fütyülő gém gyakran ismétli ugyanazt a hangot, ami jelezheti a területfoglalást, a párt keresést vagy a fiókanevelést.

Hangkeltés mechanizmusa:

A fütyülő gém hangját a légzsákok és a légcső speciális szerkezete hozza létre. A madár belélegzi a levegőt, majd a légzsákokba nyomja. A légzsákokból a levegő a légcsövön áramlik ki, és rezgést okoz, ami a jellegzetes füttyentő hangot hozza létre.

Hangszínek és jelentésük:

A fütyülő gém hangjának hangszíne változó lehet attól függően, hogy a madár mit kommunikál. Néhány példa a hangszínekre és a jelentésükre:

Magas hangú füttyentés: Ez a hang a leggyakoribb, és a területfoglalást, a párt keresést vagy a fiókanevelést jelzi.
Mélyebb hangú füttyentés: Ez a hang riasztást jelez a ragadozók vagy más fenyegetések esetén.
Gyorsan ismétlődő füttyentés: Ez a hang izgalmat vagy agressziót jelez.
Hosszú, elnyújtott füttyentés: Ez a hang párt keresést jelez.

Hangok és kontextus:

A fütyülő gém hangja a kontextustól függően változik. Például a fészkelőhelyen a madár gyakrabban használ magas hangú füttyentéseket, míg a ragadozók jelenlétében mélyebb hangú füttyentéseket használ.

Hangok változása:

A fütyülő gém hangja az idő múlásával változhat. A fiatal madarak hangja gyengébb és kevésbé artikulált, mint a felnőtt madaraké. A madarak hangja a környezettől is befolyásolható. Például a városi területeken élő madarak hangja hangosabb és magasabb hangú lehet, hogy jobban hallható legyen a zajban.

Összefoglalva, a fütyülő gém hangja egyedülálló és jellegzetes, mely fontos szerepet játszik a madár kommunikációjában. A hang hangszíne és ritmusa változó lehet attól függően, hogy a madár mit kommunikál, és a kontextustól függően is változhat. A fütyülő gém hangja értékes eszköz a madár tanulmányozásában és a viselkedésének megértésében.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/JPBSNBUUEF

Érdekességek róla, tények röviden

Tény	Leírás
Testméret:	Közepes méretű gém, testhossza 45-55 cm, szárnyfesztávolsága 80-90 cm.
Súly:	300-500 gramm.
Tollruha:	A hím tollazata szürke, fekete fejjel és nyakkal, fehér mellkason fekete csíkokkal. A tojó tollazata barna, fekete fejjel és nyakkal.
Elterjedés:	Európa, Ázsia és Afrika mérsékelt égövi és mediterrán területein fordul elő.
Élőhely:	Vizes élőhelyeket kedvel, mint a mocsarak, tavak, folyók és árterek.
Táplálkozás:	Halakkal, békákkal, rovarokkal, rákokkal és más vízi állatokkal táplálkozik.
Szaporodás:	Fészkét fákra vagy bokrokra építi. Egy fészekaljban 3-5 tojás van. A kotlási idő 20-25 nap.
Különleges jellemzők:	A fütyülő gémről kapta a nevét a jellegzetes füttyentő hangjáról. A madár hosszú, karcsú csővel és lábakkal rendelkezik, amelyek a vízben történő táplálkozáshoz alkalmazkodtak.
Védettségi státusz:	Nemzetközi szinten nem veszélyeztetett, de Magyarországon szigorúan védett madárfaj.

További érdekességek:

A fütyülő gém magányos madár, és csak a párzási időszakban jön össze párba.
A fütyülő gém kiváló úszó és búvár.
A fütyülő gém fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásában.