A fogoly (Perdix perdix) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.12.2024.03.14. - by Madarak

A fogoly (Perdix perdix) megjelenése, jellemzői

Méret és súly:

Testhossza: 29-31 cm
Szárnyfesztávolsága: 45-48 cm
Súlya: 350-450 gramm

Színezete:

A hím és a tojó tollazata hasonló, de a hímnek vörösesbarna folt van a mellén.
A háti rész szürke, barna és fekete foltokkal tarkított.
A has fehér, gesztenyebarna patkóval.
A fej teteje barna, sárgás foltokkal.
A csőr vöröses, a lábak szürkék.

Várható élettartam:

A foglyok átlagosan 1-2 évig élnek a vadonban, de akár 5-6 évig is elélhetnek.

Jellemzői:

Zömök testű, rövid farkú madár.
Gyorsan fut, de nem repül szívesen.
Jól rejtőzködik a sűrű növényzetben.
Táplálékát a földön keresi, magokat, bogyókat, rovarokat és gilisztákat fogyaszt.
Fészkét a földön rakja, 10-16 tojást rak.
A fiókák 23-25 nap múlva kelnek ki.

Érdekességek:

A fogoly a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1987-ben „Az év madarává” választotta.
Magyarországon vadászható faj, de a vadászatára szigorú szabályok vonatkoznak.
A fogoly szerepel a magyar népmesékben és mondákban is.

A fogoly (Perdix perdix) elterjedése, előfordulása

Elterjedési terület:

A fogoly Eurázsia mérsékelt övi részén őshonos, Írországtól a Jenyiszejig terjedt el. Betelepítették Új-Zélandra, Kanadába és az Egyesült Államokba is.

Élőhely:

A fogoly a mezőgazdasági területek madara, kedveli a nyílt, szántókkal és rétekkel tarkított tájat. Szüksége van búvóhelyül szolgáló bokrosokra, erdőszélekekre, fasorokra is. A száraz, homokos talajt nem kedveli, a nedves, mocsaras területeket pedig kerüli.

Magyarországon:

Magyarországon általánosan elterjedt faj, de az elmúlt évtizedekben jelentős állománycsökkenést szenvedett el. A XX. század elején még óriási számban költött a hazai agrárkörzetekben. Ma már főleg a dombvidéki és hegyvidéki mezőgazdasági területeken fordul elő.

A fogoly állománycsökkenésének okai:

A mezőgazdaság átalakulása (monokultúrák térhódítása, vegyszerek használata)
A természetes élőhelyek elvesztése
A ragadozók (róka, menyét, héja) száma növekedése
A vadászat

Természetvédelmi intézkedések:

A fogoly állományának megőrzése érdekében számos természetvédelmi intézkedést tesznek:

Élőhely-rekonstrukciók
Mesterséges fészekodúk kihelyezése
Ragadozók gyérítése
Vadászati tilalmak

A fogoly fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági ökoszisztémában, ezért a faj megőrzése kiemelt fontosságú.

A fogoly (Perdix perdix) rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Tyúkalakúak (Galliformes) Család: Fácánfélék (Phasianidae) Alcsalád: Fácánformák (Perdicinae) Nemzetség: Perdix Faj: Fogoly (Perdix perdix)

Alfajok:

Perdix perdix perdix (Linnaeus, 1758) – Nyugat-Európa
Perdix perdix sphagnetorum (Altum, 1894) – Észak-Európa
Perdix perdix italica (Hartert, 1917) – Appennin-félsziget
Perdix perdix robusta (Homeyer, 1873) – Nyugat-Szibéria
Perdix perdix lucida (Zarudny, 1905) – Baltikum, Oroszország európai része, Finnország

Magyar neve: Fogoly

Angol neve: Grey Partridge

Német neve: Rebhuhn

Francia neve: Perdrix grise

Spanyol neve: Perdiz común

Olasz neve: Pernice comune

A fogoly (Perdix perdix) életmódja

Táplálkozás:

A fogoly mindenevő, de táplálékának nagy részét növényi eredetű anyagok teszik ki. Főleg magokat, bogyókat, gyümölcsöket és zöld növényi részeket fogyaszt. A fiókák eleinte rovarokat is esznek.

Szaporodás:

A fogoly monogám madár, egy életre választ párt. A fészkét a földön kaparja, fűvel és tollal béleli. A tojó 8-16 tojást rak, melyeken 23-25 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, de a szülők még hetekig gondozzák őket.

Viselkedés:

A fogoly nappal aktív madár. Jól fut, de nem repül szívesen. Inkább a sűrű növényzetben rejtőzködik a ragadozók elől. Csapatokban él, de a költési időszakban párban él.

Hangja:

A fogoly jellegzetes hangja a „ki-ki-ki” kiáltás, melyet riadáskor és a párkeresés során is hallat.

Várható élettartam:

A foglyok átlagosan 1-2 évig élnek a vadonban, de akár 5-6 évig is elélhetnek.

Természetvédelmi helyzet:

A fogoly állománycsökkenést szenvedett el az elmúlt évtizedekben. A XX. század elején még óriási számban költött a hazai agrárkörzetekben. Ma már főleg a dombvidéki és hegyvidéki mezőgazdasági területeken fordul elő.

A fogoly állománycsökkenésének okai:

A mezőgazdaság átalakulása (monokultúrák térhódítása, vegyszerek használata)
A természetes élőhelyek elvesztése
A ragadozók (róka, menyét, héja) száma növekedése
A vadászat

Természetvédelmi intézkedések:

A fogoly állományának megőrzése érdekében számos természetvédelmi intézkedést tesznek:

Élőhely-rekonstrukciók
Mesterséges fészekodúk kihelyezése
Ragadozók gyérítése
Vadászati tilalmak

A fogoly fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági ökoszisztémában, ezért a faj megőrzése kiemelt fontosságú.

A fogoly (Perdix perdix) táplálkozása

A fogoly mindenevő madár, de táplálékának nagy részét növényi eredetű anyagok teszik ki.

Életkor szerint:

Fiókák: Eleinte kizárólag rovarokat fogyasztanak, melyek fontos fehérjeforrást biztosítanak a fejlődésükhöz. A rovarok mellett apró magvakat is csipegetnek.
Felnőttek: Főleg magokat, bogyókat, gyümölcsöket és zöld növényi részeket esznek. A magvak közül a gabonafélék, a gyomok és a herefélék magjait kedvelik. A bogyók közül a bodza, a csipkebogyó és a galagonya a leggyakoribb táplálékuk. A gyümölcsök közül a szilva, a cseresznye és a málna szerepel az étlapjukon. A zöld növényi részek közül a lóhere, a lucerna és a pitypang leveleit és hajtásait fogyasztják.

Évszak szerint:

Nyár: A rovarok és a zöld növényi részek aránya a legmagasabb a táplálékukban.
Ősz: A gabonafélék és a gyomok magjait fogyasztják a legtöbbet.
Tél: A bogyók és a gyümölcsök képezik a táplálékuk alapját.

Érdekességek:

A fogoly a nap folyamán többször is táplálkozik, de a legaktívabb a reggeli és a kora esti órákban.
A fogoly képes megemészteni a gyommagvakat is, melyek kemény héjúak. Ehhez a gyomrában apró kavicsokat is nyel, melyek segítik a táplálék őrlését.
A fogoly fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági ökoszisztémában, mert a gyomok magjait fogyasztva segít a gyomirtásban.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A fogoly a földön fészkel, talajmélyedésbe kapart fészkét fűvel, tollal és levelekkel béleli. A fészkét a sűrű növényzetben, bokrok tövében, szántóföldeken vagy réteken készíti.

Szaporodás:

A fogoly monogám madár, egy életre választ párt. A párok márciusban-áprilisban alakulnak ki. A tojó 8-16 tojást rak, melyeken 23-25 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, de a szülők még hetekig gondozzák őket.

Fiókák:

A fiókák apró, sárgásbarna színűek, fekete foltokkal. A kikelést követően néhány órán belül már képesek járni és táplálkozni. A szülők rovarokkal etetik őket, amíg meg nem erősödnek. A fiókák 6-8 hetes korukra válnak önállóvá.

Érdekességek:

A fogoly tojója gyakran kotlik más madarak tojásain is, mint például a fácán vagy a fürj.
A fogoly fiókái nagyon ügyesen rejtőzködnek, a ragadozók elől a fűben vagy a bokrok alatt lapulnak meg.
A fogolycsaládok ősszel csapatokba verődnek, és így töltik a telet.

Ismertebb betegségei lehetnek

Baktériumos fertőzések:

Baromfi kolera: Ez egy rendkívül fertőző betegség, amelyet a Pasteurella multocida baktérium okoz. A tünetek közé tartozik a légúti megbetegedés, a hasmenés és az ízületi gyulladás. A betegség gyakran halálos kimenetelű.
Szalmonellózis: A Salmonella baktérium okozza. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a láz és a letargia. A betegség fiatalabb madaraknál gyakran halálos.
Mycoplasma gallisepticum: Ez egy légúti fertőzés, amelyet a Mycoplasma gallisepticum baktérium okoz. A tünetek közé tartozik a tüsszögés, a köhögés és a légzési nehézségek. A betegség krónikussá válhat és gyengíti a madarat.

Vírusos fertőzések:

Newcastle-kór: Ez egy rendkívül fertőző betegség, amelyet a Newcastle-vírus okoz. A tünetek közé tartozik a légúti megbetegedés, a neurológiai tünetek és a hasmenés. A betegség gyakran halálos kimenetelű.
Marek-kór: Ez egy herpeszvírus okozta betegség. A tünetek közé tartozik a bénulás, a leukémia és a szemkárosodás. A betegség gyakran halálos kimenetelű.
Avian influenza: Ez egy influenza vírus okozta betegség. A tünetek közé tartozik a légúti megbetegedés, a hasmenés és a letargia. A betegség súlyos lehet, és néha halálos is.

Parazitafertőzések:

Galandférgek: A galandférgek a bélben élnek és tápanyagokat szívnak el a madártól. A tünetek közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a gyengülés.
Kokcidiák: A kokcidiák egysejtű paraziták, amelyek a bélben élnek. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a vérvesztés és a gyengülés.
Kullancsok: A kullancsok vért szívnak a madártól és betegségeket terjeszthetnek. A kullancsok által terjesztett betegségek közé tartozik a Lyme-kór és a kullancsencephalitis.

Egyéb:

Mérgezés: A foglyok megmérgezhetik magukat, ha növényvédőszereket, rovarirtókat vagy gombamérgeket fogyasztanak.
Trauma: A foglyok megsérülhetnek ragadozók támadása, ütközés vagy baleset következtében.

Fontos:

Ha bármilyen betegségre utaló tünetet észlel a foglyokon, fontos, hogy mielőbb forduljon állatorvoshoz. A korai diagnózis és a kezelés javíthatja a madár gyógyulási esélyeit.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

Róka: A róka a fogoly egyik legfőbb ellensége. A rókák képesek bejutni a fészekaljakba és elfogyasztani a tojásokat és a fiókákat.
Menyét: A menyét szintén hatékony ragadozó, képes bejutni a fészekaljakba és elfogyasztani a fiókákat.
Héja: A héja a levegőből vadászik a foglyokra, és képes felnőtt madarakat is elejteni.
Sasok és baglyok: A sasok és baglyok is vadásznak foglyokra, de kisebb mértékben, mint a róka, a menyét és a héja.

Egyéb:

Mezőgazdasági gépek: A mezőgazdasági gépek, mint a kombájnok és a traktorok, okozhatnak sérülést vagy pusztulást a foglyok számára.
Vadászat: A fogoly vadászható faj, a vadászat mértéke populációtól függően változik.
Élőhelyvesztés: A mezőgazdaság átalakulása és az élőhelyek elvesztése veszélyezteti a fogolyállományt.

Érdekességek:

A fogoly fiókái nagyon ügyesen rejtőzködnek, a ragadozók elől a fűben vagy a bokrok alatt lapulnak meg.
A fogolycsaládok ősszel csapatokba verődnek, és így töltik a telet.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

A fogoly Magyarországon vadászható faj, de a vadászati szezon korlátozott (október 1. – december 31.). A vadászat mértéke populációtól függően változik.

Természetvédelmi helyzet:

A fogoly állománycsökkenésének okai:

A mezőgazdaság átalakulása (monokultúrák térhódítása, vegyszerek használata)
A természetes élőhelyek elvesztése
A ragadozók (róka, menyét, héja) száma növekedése
A vadászat

Természetvédelmi intézkedések:

A fogoly állományának megőrzése érdekében számos természetvédelmi intézkedést tesznek:

Élőhely-rekonstrukciók
Mesterséges fészekodúk kihelyezése
Ragadozók gyérítése
Vadászati tilalmak

A fogoly fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági ökoszisztémában, ezért a faj megőrzése kiemelt fontosságú.

A fogoly (Perdix perdix) hangja

A fogoly hangja jellegzetes, rikácsoló kiáltás, melyet „ki-ki-ki”-nek vagy „ki-ki-ri-ri”-nek írhatunk le. Hangja a fácánéhoz hasonlítható, de annál élesebb és rövidebb.

Hangjának jellegzetességei:

Rövid, éles kiáltás
Ismétlődő, 2-3 hangból álló sorozat
Hangos, akár 500 méter távolságból is hallható
Főleg hajnalban és este hallható

Hangkeltés mechanizmusa:

A foglyok hangot a légcsövükben lévő hangszalagok rezgetésével keltenek. A hangszalagok rezgését a levegő áramlása okozza, melyet a madár a tüdőből áramoltat ki.

Hangszínek és jelentésük:

A fogoly hangszíne alapján következtethetünk a madár hangulatára és szándékára:

Éles, rikácsoló hang: Veszélyre figyelmeztet
Lágyabb, gurgulázó hang: A fiókákkal való kommunikáció
Párosodási hívás: Hosszú, elnyújtott hang, melyet a hím madár ad ki a tojó felhívására

Hangok és kontextus:

A foglyok különböző hangokat hallatnak a különböző helyzetekben:

Riadóztatás: Éles „ki-ki-ki” hangot hallat, ha ragadozót észlel.
Párkeresés: A hím madár hosszú, elnyújtott hangot hallat, melyet a tojó felhívására.
Fiókák gondozása: A tojó lágyabb, gurgulázó hangokat hallat a fiókáknak.
Táplálkozás: Rövid, csipogó hangokat hallat, miközben táplálkozik.

Hangok változása:

A foglyok hangja az évszaktól és a madár korától is függően változhat. A fiókák hangja eleinte csipogó, majd fokozatosan alakul át a felnőtt madarak jellegzetes rikácsolásává.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/FFFADKCCII

Érdekességek róla

Történelem és kultúra:

A fogoly ősidők óta vadászott madárfaj, már az ókori Egyiptomban is kedvelt csemegének számított.
A fogoly a magyar konyha egyik jellegzetes vadhúsa, számos hagyományos receptben szerepel.
A fogoly a folklórban és a mesékben is gyakran megjelenik, mint a termékenység és a bőség szimbóluma.

Biológia és ökológia:

A fogoly a fácánfélék családjába tartozó madárfaj, melynek jellegzetes vörösesbarna tollazata van.
A fogoly a mezőgazdasági területek kedvelő madárfaj, de élőhelyeinek változása és a ragadozók száma növekedése miatt állománya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent.
A fogoly fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági ökoszisztémában, a gyomok magvait fogyasztva segít a gyomirtásban.

Egyéb érdekességek: