A feketemellű kígyászölyv (Circaetus pectoralis) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.04.23. - by Madarak

A feketemellű kígyászölyv (Circaetus pectoralis) megjelenése, jellemzői

Méret és testfelépítés:

Testhossz: 71 cm
Szárnyfesztávolság: 160-185 cm
Testtömeg: 1178-2260 gramm
Testfelépítése: Robusztus, izmos testalkatú ragadozó madár.

Tollazat:

Fej és nyak: Fekete
Mellkas: Fekete
Háti rész: Barna
Has: Fehér
Farok: Szürke, sötétebb csíkokkal
Szárnyak: Szürke, sötétebb csíkokkal

Csőr és lábak:

Csőr: Erős, kampós csőr, sötét színű
Lábak: Erős, karmos lábak, sárga színűek

Szárnyak és repülés:

Szárnyak: Hosszúak és szélesek, lehetővé téve a hatékony siklást és emelkedést.
Repülés: Ügyes repülő, képes hosszan siklani és hirtelen irányváltásokra is.

Várható élettartam:

Vadonban: Körülbelül 20 év
Fogságban: Akár 30 évig is élhetnek

Magyarországi helyzet:

Kárpát-medencében: Márciustól októberig fordul elő.
Előfordulási helyek: Középhegységeink déli kitettségű tölgyeseiben, ritkás erdőkben és nyílt vadászterületein.
Védettségi státusz: Magyarországon fokozottan védett faj.

Egyéb jellemzők:

Táplálkozás: Elsősorban kígyókat fogyaszt, de gyíkokkal, madarakkal és kisemlősökkel is táplálkozik.
Vonulás: Vonuló faj, telelni Afrikába vándorol.
Fészkelés: Tölgyfákra építi fészkét.
Tojás: Egyetlen tojást rak.
Kotlás: A kotlási idő körülbelül 45 nap.
Fiókanevelés: A fiókák 60-80 napig maradnak a fészekben.

A feketemellű kígyászölyv Magyarország egyik legérdekesebb ragadozó madara. Fontos szerepet játszik a kígyópopulációk szabályozásában.

A feketemellű kígyászölyv (Circaetus pectoralis) elterjedése, előfordulása

A feketemellű kígyászölyv Afrikában honos, szubtrópusi és trópusi sivatagokban, gyepeken, szavannákban és cserjésekben él.

Előfordulási területe:

Angol
Botswana
Burundi
Csád
Dél-afrikai Köztársaság
Közép-afrikai Köztársaság
Kongói Köztársaság
Kongói Demokratikus Köztársaság
Etiópia
Kenya
Lesotho
Malawi
Mozambik
Namíbia
Ruanda
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tanzánia
Uganda
Zambia
Zimbabwe

A feketemellű kígyászölyv nomád faj, azaz nem kötődik egyetlen területre sem, vándorol a táplálékforrások után.

Magyarországon vonuló faj, márciusban érkezik, és októberben távozik. Itt középhegységeink déli kitettségű tölgyeseiben, ritkás erdőkben és nyílt vadászterületein fordul elő.

Fontos megjegyezni, hogy a feketemellű kígyászölyv fokozottan védett faj Magyarországon.

Rendszertani besorolása

Ország: Állatvilág (Animalia) Törzs: Gerincesek (Chordata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágottmadárfélék (Accipitridae) Alcsalád: Kígyászölyvformák (Circaetinae) Nem: Circaetus Faj: Feketemellű kígyászölyv (Circaetus pectoralis)

A feketemellű kígyászölyv a vágómadárfélék családjába tartozó kígyászölyvformák alcsaládjának egyetlen magyarországi képviselője.

Rendszertani szint	Besorolás
Ország	Állatvilág (Animalia)
Törzs	Gerincesek (Chordata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család	Vágottmadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád	Kígyászölyvformák (Circaetinae)
Nem	Circaetus
Faj	Feketemellű kígyászölyv (Circaetus pectoralis)

Ez a család a ragadozó madarak egyik legnagyobb és legváltozatosabb csoportja, melybe a sasok, héják, kányák, ölyvek és más ragadozók tartoznak. A kígyászölyvformák alcsaládja a kígyókra specializálódott ragadozó madarakat foglalja magában, hosszú, karcsú testükkel és erős, kampós csőrükkel.

A feketemellű kígyászölyv a nemzetség egyetlen faja, legközelebbi rokonai a barna kígyászölyv (Circaetus cinereus) és a harpiás kígyászölyv (Circaetus gallicus).

Feketemellű kígyászölyv – Életmódja

Társas élet:

A feketemellű kígyászölyv magányos ragadozó, általában egyedül vadászik és táplálkozik.
A párok csak a költési időszakban töltenek hosszabb időt együtt.
A territóriumot a párok közösen védik.

Szociális viselkedés:

A feketemellű kígyászölyv nem túl hangos madár.
A territórium védelme során és a párzási időszakban adhat ki hangokat.
A fiókák hangosak, sírnak, hogy táplálékot kérjenek.

Mozgás:

Ügyes repülő, képes hosszan siklani és hirtelen irányváltásokra is.
A fákon is jól mozog.
Földön kevésbé mozgékony.

Territórium:

A feketemellű kígyászölyvek nagy territóriumokat foglalnak el, melynek mérete 10-20 km² között változhat.
A territóriumot a párok közösen védik más ragadozó madaraktól.

Alkalmazkodó képességek:

A feketemellű kígyászölyv viszonylag alkalmazkodóképes faj.
Különböző típusú élőhelyeken képes megélni, szubtrópusi és trópusi sivatagoktól a szavannákig és erdőkig.
Képes alkalmazkodni a változó táplálékkínálathoz is.

Egyéb jellemzők:

A feketemellű kígyászölyv éjszakai ragadozó is lehet, a gyengébb fényviszonyok között is vadászik.
Hosszú életű madár, fogságban akár 30 évig is élhet.

Feketemellű kígyászölyv (Circaetus pectoralis) – Táplálkozása

Jellemzői:

A feketemellű kígyászölyv ragadozó madár, elsősorban kígyókat fogyaszt.
Erős, kampós csőre és karmos lábai ideálisak a kígyók megragadásához és megöléséhez.
Hosszú farka segíti az egyensúlyozást a fákon.
Jó látása lehetővé teszi a kígyók felfedezését a talajon és a lombkoronában is.

Táplálékforrások:

A feketemellű kígyászölyv elsősorban kígyókat fogyaszt, de gyíkokkal, madarakkal és kisemlősökkel is táplálkozik.
Kedveli a viperákat, de más kígyófajokat is fogyaszt.
A zsákmány mérete a kígyászölyv méretétől függően változhat.

Táplálkozási szokások:

A feketemellű kígyászölyv lesből vadászik.
Magasan ül egy fa ágán, és figyeli a talajon mozgó kígyókat.
Amikor kiszúr egy kígyót, lecsap rá, és erős karmos lábaival megragadja.
Ha szükséges, a csőrével is megragadja a kígyót, és megöli.
A kígyászölyv egészben nyeli le a zsákmányát, a szőrt és a tollas testrészeket is.
A zsákmány emésztése több napig is eltarthat.

Egyéb táplálkozási információk:

A feketemellű kígyászölyv fontos szerepet játszik a kígyópopulációk szabályozásában.
A kígyók mellett más ragadozók zsákmányát is ellophatja.
A vízhez való hozzáférés fontos a feketemellű kígyászölyv számára, hogy igyon és megfürödjön.

Feketemellű kígyászölyv (Circaetus pectoralis) – Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A feketemellű kígyászölyv magas fákon fészkel, általában tölgyeken.
A fészket magányos, csendes helyre építi, távol az emberi tevékenységtől.
Kedveli a nyílt erdőket, szavannákat és cserjésedeket, ahol bőségesen talál kígyókat, a zsákmányát.

Fészek jellemzői:

A fészek nagy és lapos, ágakból és gallyakból épül.
A fészek belseje puha fűvel, levelekkel és mohával van bélelve.
A fészek átmérője 50-80 cm, magassága 20-30 cm lehet.

Környezet:

A feketemellű kígyászölyv meleg éghajlaton, szubtrópusi és trópusi területeken fészkel.
Fontos, hogy a fészkelőhelyen bőségesen legyenek kígyók, a zsákmánya.
A fészkelőhelynek csendesnek és zavartalannak kell lennie.

Fészeképítés:

A fészket a pár közösen építi.
A fészek építése 2-3 hétig is eltarthat.
A fészket évente újra használják.

Tojásrakás:

A feketemellű kígyászölyv egyetlen tojást rak.
A tojás fehér, barna foltokkal.
A tojás inkubációs ideje körülbelül 45 nap.

Veszélyeztető tényezők:

A feketemellű kígyászölyv élőhelyének elvesztése a legnagyobb veszélyt jelenti a fajra.
Az erdők kivágása és a mezőgazdasági területek bővítése csökkenti a fészkelőhelyek számát.
A méreg használata a kígyók ellen szintén veszélyezteti a feketemellű kígyászölyvet, mivel a madár a mérgezett kígyók elfogyasztásától is megbetegedhet.
Az illegális vadászat is veszélyt jelent a fajra.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Támogassuk az olyan erdőgazdálkodási gyakorlatokat, amelyek fenntartják az erdők ökoszisztémáját és biodiverzitását.
Vessünk fel tiltakozást az erdők kivágása ellen.
Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket, amelyek a feketemellű kígyászölyv és élőhelyeinek védelmén dolgoznak.
Ne használjunk mérget a kígyók ellen.
Tájékoztassuk a helyieket a feketemellű kígyászölyv fontosságáról és a faj védelmének szükségességéről.

A feketemellű kígyászölyv gyönyörű és fontos madár, amely fontos szerepet játszik a környezet egyensúlyának fenntartásában. Mindannyiunk felelőssége, hogy megvédjük ezt a fajt és élőhelyeit.

Feketemellű kígyászölyv (Circaetus pectoralis) – Szaporodása

Párzási időszak:

A feketemellű kígyászölyv november és december között párzik.
A párok ekkor hangos kiáltásokkal jelölik ki territóriumukat.

Fészkelés:

A fészket a pár közösen építi.
A fészek építése 2-3 hétig is eltarthat.
A fészket évente újra használják.

Szaporodási szokások:

A feketemellű kígyászölyv monogám faj, a párok a költési időszakon kívül is együtt maradnak.
A tojást a tojó kotlik körülbelül 45 napig.
A hím eközben eteti a tojót.
A fiókák fészeklakók, körülbelül 50 napos korukban repülnek ki.
A szülők még további néhány hétig etetik a fiókákat, amíg azok önállóvá nem válnak.

Fontos megjegyezni, hogy a feketemellű kígyászölyv fokozottan védett faj Magyarországon.

Egyéb információk a szaporodásról:

A feketemellű kígyászölyv évente csak egyszer költ.
A tojók évente csak egy tojást raknak.
A fiókák magas halálozási aránnyal bírnak, az első évben csak a fiókák fele éli túl.

A feketemellű kígyászölyv szaporodása fontos szerepet játszik a faj fennmaradásában. A fészkelőhelyek elvesztése, az élőhely romlása és az illegális vadászat mind veszélyeztethetik a faj szaporodását. Fontos, hogy megvédjük a feketemellű kígyászölyv fészkelőhelyeit és élőhelyeit, hogy ez a gyönyörű madárfaj a jövőben is fennmaradhasson.

Feketemellű kígyászölyv (Circaetus pectoralis) – Fiókái

Jellemzői:

A feketemellű kígyászölyv fiókái aprók és gyengék a kikeléskor.
Testüket szürke pelyhek borítják.
Csőrük és lábuk még fejletlen.
Szemeik zárva vannak.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák körülbelül 45 nap múlva kelnek ki a tojásból.
A fiókák fészeklakók, és az első hetekben teljesen a szüleiktől függnek.
A szülők melegítik és etetik a fiókákat.
A fiókák gyorsan fejlődnek, és körülbelül 2 hetes korukban kinyitják a szemüket.

Etetés és gondozás:

A fiókákat a szülők közösen etetik.
A szülők kígyókat, gyíkokat, madarakat és kisemlősöket** hoznak a fiókáknak.
A fiókák nagy étvágyúak, és naponta többször is etetik őket.
A szülők megtisztítják a fészket a fiókák ürülékétől.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák körülbelül 50 napos korukban repülnek ki a fészekből.
A kirepülés után a fiókák még további néhány hétig a szüleikkel maradnak, és tőlük tanulnak vadászni.
A fiókák körülbelül 2 éves korukra válnak ivaréretté.

Egyéb információk a fiókákról:

A feketemellű kígyászölyv fiókái magas halálozási aránnyal bírnak, az első évben csak a fiókák fele éli túl.
A fiókák sebezhetőek a ragadozókkal, az időjárási viszonyokkal és az élőhely elvesztésével szemben.

Ismertebb betegségei lehetnek

A feketemellű kígyászölyv, mint sok más vadmadárfaj, sajnos számos betegségnek kitette. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

Paraziták:

A feketemellű kígyászölyvet külső és belső paraziták is megfertőzhetik.
A külső paraziták közé tartoznak a tetvek, atkák és bolhák. Ezek a paraziták bőrgyulladást, vérszegénységet és más egészségügyi problémákat okozhatnak.
A belső paraziták közé tartoznak a férgek, egysejtűek és protozoonok. Ezek a paraziták emésztési zavarokat, hasmenést és fogyást okozhatnak.

Baktériumok és vírusok:

A feketemellű kígyászölyv baktériumos és vírusos fertőzéseknek is kitette.
Ezek a fertőzések légúti megbetegedéseket, hasmenést és más egészségügyi problémákat okozhatnak.
A súlyos fertőzések akár halálosak is lehetnek.

Gombás fertőzések:

A feketemellű kígyászölyvet gombás fertőzések is megfertőzhetik.
Ezek a fertőzések a bőrön, a tollazaton és a belső szerveken jelentkezhetnek.
A gombás fertőzések légzési nehézséget, gyengeséget és más egészségügyi problémákat okozhatnak.

Mérgezés:

A feketemellű kígyászölyv mérgezésnek is kitette lehet, ha olyan zsákmányt fogyaszt, amely mérgezett.
A mérgezés tünetei közé tartozhat a hányás, hasmenés, görcsök és bénulás.
A súlyos mérgezés halálos is lehet.

Egyéb:

A feketemellű kígyászölyvet táplálkozási hiányosságok, traumák és ragadozók is veszélyeztethetik.

Fontos megjegyezni, hogy a feketemellű kígyászölyv vadon élő állat, és nem szabad házi kedvencként tartani. Ha beteg vagy sérült feketemellű kígyászölyvet talál, forduljon állatorvoshoz vagy vadvédelmi szervezethez.

A feketemellű kígyászölyv állománya stabilnak tűnik, de a faj továbbra is veszélyeztetett az élőhelyek elvesztése, a vadászat és a mérgezés miatt. Fontos, hogy megvédjük a feketemellű kígyászölyv élőhelyeit és táplálékforrásait, hogy ez a gyönyörű madárfaj a jövőben is fennmaradhasson.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A feketemellű kígyászölyvnek, mint minden vadon élő állatnak, számos ellensége és lehetséges ragadozója van. Ezek a ragadozók a környezettől, a táplálékforrásoktól és a feketemellű kígyászölyv életkorától függően változhatnak.

Lehetséges ragadozók:

Ragadozó madarak: A nagyobb ragadozó madarak, mint a sasok, héják és karvalyok zsákmányul ejthetik a feketemellű kígyászölyvet.
Emlős ragadozók: A vadmacskafélék, nyusztok, rókák és menyétek is zsákmányul ejthetik a feketemellű kígyászölyv fiókáit és tojásait.
Kígyók: A nagy kígyók, mint a pitonok és kobrák is veszélyt jelenthetnek a feketemellű kígyászölyvre, főleg a fiatal egyedek számára.
Ember: A feketemellű kígyászölyvet illegális vadászat is veszélyezteti.

Egyéb lehetséges veszélyforrások:

Élőhelyvesztés: A feketemellű kígyászölyv élőhelyének elvesztése a legnagyobb veszélyt jelenti a fajra. Az erdők kivágása és a mezőgazdasági területek bővítése csökkenti a fészkelőhelyek számát és a zsákmányállatok elérhetőségét.
Mérgezés: A mérgek, amelyeket a kígyók elleni küzdelemben használnak, szintén veszélyeztethetik a feketemellű kígyászölyvet, mivel a madár a mérgezett kígyók elfogyasztásától is megbetegedhet.
Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás megváltoztathatja a feketemellű kígyászölyv elterjedési területét és zsákmányállatainak elérhetőségét.

Fontos megjegyezni, hogy a feketemellű kígyászölyv fontos szerepet játszik a környezet egyensúlyának fenntartásában. A ragadozók és más veszélyforrások ellenére a feketemellű kígyászölyv állománya stabilnak tűnik. Azonban a faj továbbra is veszélyeztetett, és fontos, hogy megvédjük a feketemellű kígyászölyv élőhelyeit, táplálékforrásait és fészkelőhelyeit, hogy ez a gyönyörű madárfaj a jövőben is fennmaradhasson.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A feketemellű kígyászölyv nemzetközi szinten nem veszélyeztetett faj. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján „Nem fenyegetett” besorolást kapott (https://www.iucnredlist.org/).

Magyarországon azonban a feketemellű kígyászölyv fokozottan védett fajnak minősül a 13/2001. (V. 9.) KTM rendelet alapján. Ez azt jelenti, hogy a faj szigorú védelem alatt áll, és tilos szándékosan kárt okozni benne, fészkelőhelyét megsemmisíteni, tojásait és fiókáit elpusztítani.

A feketemellű kígyászölyv állománya Magyarországon stabilnak tűnik, de a faj továbbra is veszélyeztetett az élőhelyek elvesztése, a vadászat és a mérgezés miatt.

Fontos megjegyezni, hogy:

A feketemellű kígyászölyv fontos szerepet játszik a környezet egyensúlyának fenntartásában, elsősorban a kígyópopulációk szabályozásában.
A faj védelme érdekében számos intézkedést hoztak Magyarországon, beleértve a fészkelőhelyek védelmét, a vadászat tilalmát és a mérgek használatának korlátozását.
Fontos, hogy a lakosság is támogassa a feketemellű kígyászölyv védelmét, és ne zavarja a fészkelő madarakat.

Mit tehetünk a feketemellű kígyászölyv védelméért?

Támogassuk az olyan erdőgazdálkodási gyakorlatokat, amelyek fenntartják az erdők ökoszisztémáját és biodiverzitását.
Vessünk fel tiltakozást az erdők kivágása ellen.
Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket, amelyek a feketemellű kígyászölyv és élőhelyeinek védelmén dolgoznak.
Ne használjunk mérget a kígyók ellen.
Tájékoztassuk a helyieket a feketemellű kígyászölyv fontosságáról és a faj védelmének szükségességéről.

A feketemellű kígyászölyv gyönyörű és fontos madár, amelynek megőrzése mindannyiunk felelőssége. A fenti intézkedések betartásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ez a faj a jövőben is fennmaradhasson Magyarországon.

A feketemellű kígyászölyv hangja (Circaetus pectoralis)

A feketemellű kígyászölyv viszonylag csendes madár, és nem sokat hallatja a hangját. Leggyakoribb hangja egy magas hangú, éles „kik-kik-kik” kiáltás, amelyet repülés közben vagy a fészkelőhelyén ad ki. Ezt a hangot a hím és a tojó is használja, és úgy gondolják, hogy területjelzésre és a pár közötti kommunikációra szolgál.

A feketemellű kígyászölyvnek van egy mélyebb hangú, mormogáshoz hasonló hangja is, amelyet fenyegetés vagy agresszió jelzésére használ. Ezt a hangot a tojó gyakrabban adja ki, mint a hím.

A feketemellű kígyászölyv nem ad ki éneket, de néha más madarak hangjait utánozza.

A feketemellű kígyászölyv hangjának jellegzetességei:

Magas hangú
Éles
Kik-kik-kik kiáltáshoz hasonlít
Mormogáshoz hasonló hangja is van
Nem ad ki éneket
Néha más madarak hangjait utánozza

A feketemellű kígyászölyv hangkeltésének mechanizmusa:

A feketemellű kígyászölyv hangját a hangszálai segítségével kelti. A madár a légcsövében lévő izmokat használja a levegő áramlásának szabályozására, ami rezgést kelt a hangszálain. Ez a rezgés adja a hangot.

A feketemellű kígyászölyv hangszínei és jelentésük:

Magas hangú kiáltás: területjelzés, pár közötti kommunikáció
Mély hangú mormogás: fenyegetés, agresszió
Hangutánzás: ismeretlen funkció

A feketemellű kígyászölyv hangjai és kontextus:

A feketemellű kígyászölyv hangjait a kontextustól függően kell értelmezni. Például a magas hangú kiáltást területjelzésre vagy a pár közötti kommunikációra lehet használni, míg a mély hangú mormogást fenyegetésre vagy agresszióra.

A feketemellű kígyászölyv hangjainak változása:

A feketemellű kígyászölyv hangjai idővel változhatnak. Ennek oka lehet a madár életkora, neme, egészségi állapota vagy a környezete.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/IMSJENLAJS

Érdekességek róla, tények röviden

Érdekes Tény	Leírás
Táplálkozás:	Elsősorban kígyókat fogyaszt, de gyíkokat, madarakat és kisemlősöket is zsákmányol.
Vándorlás:	Állómadár, de télen délebbre vándorolhat.
Közösségi viselkedés:	Magányosan él, de a párok a költési időszakban együtt maradnak.
Fészeképítés:	Különböző ágakra építi fészkét, melyet évente újra használ.
Tojások:	Általában 1 tojást rak, melyet a tojó és a hím felváltva kotlik.
Fiókák:	Fészeklakók, körülbelül 50 napos korukban repülnek ki.
Élettartam:	Vadon körülbelül 20 évig él.
Ellenségek:	Ragadozó madarak, emlősök, kígyók.
Védettség:	Magyarországon fokozottan védett faj.
Hang:	Magas hangú kiáltást és mély hangú mormogást ad ki.
Érdekesség:	Néha más madarak hangjait utánozza.

További érdekességek:

A feketemellű kígyászölyv kiváló vadász, éles látása és gyors repülése segíti a zsákmány elejtésében.
A faj fontos szerepet játszik a kígyópopulációk szabályozásában.
A feketemellű kígyászölyv állománya Magyarországon stabilnak tűnik, de a faj továbbra is veszélyeztetett az élőhelyek elvesztése, a vadászat és a mérgezés miatt.
Fontos, hogy megvédjük a feketemellű kígyászölyv fészkelőhelyeit, táplálékforrásait és élőhelyeit, hogy ez a gyönyörű madárfaj a jövőben is fennmaradhasson.