A dolmányos varjú (Corvus cornix) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.27.2024.03.14. - by Madarak

A dolmányos varjú (Corvus cornix) megjelenése, jellemzői

A dolmányos varjú Eurázsia egyik jellegzetes és gyakori madara. Magyarországon is gyakori fészkelő, sikeresen alkalmazkodott az ember által megváltoztatott környezethez.

Megjelenése:

Mérete: 44–52 cm
Szárnyfesztávolsága: 84–100 cm
Súlya: 540–600 g
Színe:
- Háta és a testalja hamuszürke
- Feje, torka, szárnyai, farktollai és a combján lévő tollak feketék
- Csőre vastag és fekete

Jellemzői:

Intelligens, kíváncsi madár
Ragadozó, mindenevő: rovarokat, puhatestűeket, kisebb gerinceseket, dögöt és magokat is fogyaszt
Kiválóan alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez
Társas madár, kolóniákban él
Hangja jellegzetes károgás

Várható élettartama:

Vadonban: 10-15 év
Fogságban: akár 30 év

Érdekességek:

A dolmányos varjú egyike a legintelligensebb madaraknak. Képes eszközöket használni, és felismeri az emberi arcokat.
A dolmányos varjak nagyon szociális madarak. Költési időszakon kívül nagy csapatokban élnek.
A dolmányos varjak nagyon hasznosak a mezőgazdaságban, mert sok kártevőt fogyasztanak.

A dolmányos varjú (Corvus cornix) elterjedése, előfordulása

A dolmányos varjú Eurázsia egyik legelterjedtebb madara. Megtalálható:

Európa nagy részén, beleértve Magyarországot is
Észak-Afrikában
Nyugat-Ázsiában
Közép-Ázsiában

A dolmányos varjú különböző élőhelyeken is előfordul:

Erdők
Mezőgazdasági területek
Parkok
Városok

Magyarországon a dolmányos varjú gyakori fészkelő. Főleg síkvidéki fasorokban, erdőfoltokban költ.

Érdekességek:

A dolmányos varjú nem vándorló madár, de télen néha délre vándorolhat.
A dolmányos varjú alkalmazkodóképes madár, és képes túlélni a hideg és meleg éghajlaton is.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Varjúfélék (Corvidae) Nemzetség: Varjú (Corvus) Faj: Dolmányos varjú (Corvus cornix)

A dolmányos varjúnak két alfaja van:

Corvus cornix cornix (Linnaeus, 1758): Ez a dolmányos varjú legelterjedtebb alfaja, Eurázsia nagy részén megtalálható.
Corvus cornix sharpii (Ogilvie-Grant, 1896): Ez a dolmányos varjú alfaja Dél-Európában és Észak-Afrikában él.

A dolmányos varjút korábban a kormos varjú (Corvus corone) alfajának tartották, de 2002-ben önálló fajjá nyilvánították.

A dolmányos varjú (Corvus cornix) életmódja

Táplálkozás:

A dolmányos varjú mindenevő, azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Táplálékát a következőkből szerzi:

Rovarok: Ez a táplálékuk alapját képezi.
Kisebb gerincesek: Főleg mezei egereket, pockokat, gyíkokat és madarakat fogyasztanak.
Dög: A dolmányos varjú nem veti meg a dögöt sem.
Magvak: Főleg télen fogyasztanak magokat.

Szaporodás:

A dolmányos varjú egy monogám madár, azaz egy életre szóló párkapcsolatot alakít ki. A párok fészküket fákra építik gallyakból és fűből. A tojó 4-6 tojást rak, melyeken 18-20 napig kotlik. A fiókák 30-35 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Társas viselkedés:

A dolmányos varjú társas madár. Költési időszakon kívül nagy csapatokban élnek. Ezek a csapatok hierarchikusak, azaz van egy domináns pár, amely a csapatot vezeti.

Kommunikáció:

A dolmányos varjúk különböző hangokkal kommunikálnak egymással. Ezek a hangok a következők:

Károgás: Ez a leggyakoribb hangjuk, amellyel figyelmeztetik egymást a veszélyre.
Cirpelés: Ezzel a hanggal hívják a fiókáikat.
Csivitelés: Ezzel a hanggal kommunikálnak a párjukkal.

Érdekességek:

A dolmányos varjú intelligens madár. Képes eszközöket használni, és felismeri az emberi arcokat.
A dolmányos varjak nagyon hasznosak a mezőgazdaságban, mert sok kártevőt fogyasztanak.

A dolmányos varjú (Corvus cornix) táplálkozása

A dolmányos varjú mindenevő, azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Táplálékát a következőkből szerzi:

Állati eredetű táplálék:

Rovarok: Ez a táplálékuk alapját képezi. Szinte bármilyen rovart elfogyasztanak, beleértve a bogarakat, hernyókat, lepkéket, pókokat és hangyákat.
Kisebb gerincesek: Főleg mezei egereket, pockokat, gyíkokat és madarakat fogyasztanak.
Dög: A dolmányos varjú nem veti meg a dögöt sem.

Növényi eredetű táplálék:

Magvak: Főleg télen fogyasztanak magokat. Szeretik a gabonafélék, a gyomnövények és a gyümölcsök magjait.
Gyümölcsök: Főleg a nyári hónapokban fogyasztanak gyümölcsöket. Szeretik a bogyós gyümölcsöket, a cseresznyét, a meggyet és a szilvát.
Diók: A dolmányos varjúk szeretik a dióféléket, mint a mogyorót, a diót és a mandulát.

Táplálkozási stratégiák:

A dolmányos varjúk intelligens madarak, és alkalmazkodnak a táplálékkínálathoz.
Különböző technikákat alkalmaznak a táplálékszerzéshez.
Képesek eszközöket használni, például botokat, hogy a rovarokat kihozzák a lyukakból.
Felismerik az emberi arcokat, és emlékeznek azokra, akik etetik őket.

Érdekességek:

A dolmányos varjúk nagyon hasznosak a mezőgazdaságban, mert sok kártevőt fogyasztanak.
A dolmányos varjúk ragadozók, és befolyásolják a kisebb madarak és emlősök populációit.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A dolmányos varjú fészkét fákra építi gallyakból és fűből. A fészek mérete 30-50 cm átmérőjű és 15-20 cm magas. A fészek belsejét sárral kitapasztja, puha anyagokkal béleli.

Szaporodás:

A dolmányos varjú egy monogám madár, azaz egy életre szóló párkapcsolatot alakít ki. A párok márciusban kezdenek fészkelni. A tojó 4-6 tojást rak, melyeken 18-20 napig kotlik. A fiókák 30-35 napos korukban repülnek ki a fészekből.

A fiókák gondozása:

A fiókák gondozása a szülők közös feladata. A szülők rovarokkal etetik a fiókáikat. A fiókák nagyon gyorsan fejlődnek, és 2-3 hét múlva már képesek repülni.

Érdekességek:

A dolmányos varjúk nagyon ragaszkodnak a fészkükhöz. Ha a fészküket elpusztítják, újat építenek ugyanazon a helyen.
A dolmányos varjúk agresszívan védelmezik a fészküket a ragadozók ellen.
A dolmányos varjúk fiókái nagyon hangosak. Károgással hívják a szüleiket, hogy etessék őket.

Ismertebb betegségei lehetnek

A dolmányos varjak, mint minden élőlény, hajlamosak különböző betegségekre. Íme néhány ismertebb betegség, ami érintheti őket:

Vírusos betegségek:

Nyugat-nílusi láz: Ez egy vírusos fertőzés, amelyet szúnyogok terjesztenek. A dolmányos varjak gyakran tünetmentesek, de a fertőzött egyedek hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez más madárfajokra.
Madárinfluenza: Ez egy vírusos fertőzés, amely súlyos légúti megbetegedést okozhat a madarakban. A dolmányos varjak is fogékonyak a madárinfluenzára, de a legtöbb esetben nem mutatnak súlyos tüneteket.

Baktériumos betegségek:

Szalmonellózis: Ez egy baktérium okozta fertőzés, amelyet szennyezett víz vagy élelem terjeszthet. A dolmányos varjaknál a szalmonellózis tünetei közé tartozik a hasmenés, a hányás, az étvágytalanság és a kimerültség.
Colibacillosis: Ez egy baktérium okozta fertőzés, amely légúti megbetegedést okozhat a madarakban. A dolmányos varjaknál a colibacillosis tünetei közé tartozik a tüsszögés, a köhögés, a légzési nehézség és a torokgyulladás.

Parazitafertőzések:

Kullancsok: A kullancsok különböző parazitákat terjeszthetnek, amelyek vérszegénységet, gyengeséget és más egészségügyi problémákat okozhatnak a dolmányos varjaknál.
Férgek: A belső paraziták, mint a galandférgek és a fonálférgek, tápanyaghiányt, emésztési zavarokat és súlyvesztést okozhatnak a dolmányos varjaknál.

Fontos megjegyezni, hogy a dolmányos varjak általában ellenállóak a betegségekkel szemben. Azonban a stressz, a rossz táplálkozás és a környezeti szennyezés gyengítheti az immunrendszerüket, és hajlamosabbá teheti őket a betegségekre.

Ha aggódik egy dolmányos varjú egészsége miatt, a legjobb, ha felveszi a kapcsolatot egy vadállatorvossal.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A dolmányos varjaknak számos lehetséges ellenfele és ellensége van a természetben és az emberi környezetben. Íme néhány példa:

Ragadozók:

Ragadozó madarak: Sólymok, héják, sasok és baglyok mind zsákmányolhatnak dolmányos varjakat, főleg a fiókákat és a gyengébb egyedeket.
Ragadozó emlősök: Róka, menyét, görény és macska is vadászhat dolmányos varjakra.

Versenyzők:

Más varjúfélék: A szarka, a szürke varjú és a csóka mind versenyezhet a dolmányos varjakkal a táplálékért és a fészkelőhelyekért.
Kisebb madarak: A dolmányos varjak néha zsákmányolnak kisebb madarakat, de a kisebb madarak is versenyezhetnek velük a táplálékért.

Egyéb ellenfelek:

Emberek: Az emberek néha üldözik a dolmányos varjakat, mert kártevőnek tartják őket. A mezőgazdaságban kárt okozhatnak a termésben, és a városokban zajt és szemetet okozhatnak.
Élőhelypusztulás: A dolmányos varjak élőhelyének pusztulása, mint az erdők kivágása és a városiasodás, szintén veszélyt jelent a fajra.

Védekezési stratégiák:

A dolmányos varjak számos stratégiát alkalmaznak a fenti ellenfelekkel szemben:

Csoportos viselkedés: A dolmányos varjak gyakran csoportokban élnek, ami segít nekik megvédeni magukat a ragadozókkal szemben.
Intelligencia: A dolmányos varjak intelligens madarak, és képesek megtanulni a ragadozók és a veszélyek jeleit.
Rejtőzködés: A dolmányos varjak gyakran rejtőzködnek a fák lombjaiban, hogy elkerüljék a ragadozókat.
Agresszió: A dolmányos varjak agresszívan védelmezhetik a fészküket és a fiókáikat a ragadozókkal szemben.

A dolmányos varjak sikeresen alkalmazkodtak a különböző környezetekhez és ellenfelekhez. A fenti stratégiák segítenek nekik túlélni és fennmaradni a vadonban.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A dolmányos varjú Magyarországon nem védett madárfaj. Vadászható faj július 1. és február utolsó napja között. Apróvadas területeken külön engedéllyel gyéríthető az apróvad szaporodási idejében.

Természetvédelmi helyzete:

A dolmányos varjú nem fenyegetett faj. Európában és Ázsiában széles körben elterjedt, és stabil populációkkal rendelkezik. A Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján a „Legkevésbé Aggodalomra Okot Adó” kategóriában szerepel.

A dolmányos varjúra ható veszélyeztető tényezők:

Élőhelypusztulás: Az erdők kivágása és a városiasodás csökkenti a dolmányos varjak számára rendelkezésre álló élőhelyeket.
Mezőgazdasági vegyszerek: A mezőgazdaságban használt vegyszerek mérgezhetik a dolmányos varjakat és a táplálékukat.
Üldöztetés: Az emberek néha üldözik a dolmányos varjakat, mert kártevőnek tartják őket.

A dolmányos varjú védelme:

A dolmányos varjú védelme érdekében a következőket tehetjük:

Védjük az élőhelyeket: Támogassuk az erdővédelmet és a fenntartható mezőgazdaságot.
Csökkentsük a mezőgazdasági vegyszerek használatát: Támogassuk a biogazdálkodást és a vegyszermentes növényvédelmet.
Tájékoztassuk az embereket a dolmányos varjak fontosságáról: Segítsünk megérteni, hogy a dolmányos varjak fontos szerepet játszanak a ökoszisztémában.

A dolmányos varjú egy intelligens és alkalmazkodó madárfaj, amely fontos szerepet játszik a ökoszisztémában. A fenti lépések megtételével segíthetünk megvédeni ezt a fajt a jövő generációi számára.

A dolmányos varjú (Corvus cornix) hangja

Hangja mire hasonlít:

A dolmányos varjú hangja leginkább egy mély, rekedtes károgáshoz hasonlítható. Hangja változatos, és a kontextustól függően különböző hangokat ad ki.

Hangjának jellegzetességei:

Mély hang: A varjú hangja mély, rekedtes, és messziről hallható.
Változatos: A varjú sokféle hangot tud kiadni, a károgástól a csivitelésig.
Kommunikatív: A varjú hangjaival kommunikál a társaival, figyelmezteti őket a veszélyre, jelzi a táplálékot, és hívja a párját.

Hangkeltés mechanizmusa:

A varjú hangja a hangszálak rezgéséből származik. A hangszálak a légcsőben találhatóak, és a levegő áramlása rezegésbe hozza őket. A varjú a légcső izmait is használja a hangja modulálásához.

Hangszínek és jelentésük:

A varjú hangszínei alapján következtethetünk a hang jelentésére. Néhány példa:

Mély, rekedtes károgás: Veszélyre figyelmeztetés.
Gyors, rikácsoló károgás: Táplálék jelzése.
Csivitelés: Párcsalogató hang.
Lágy, morgó hang: Fiókák gondozása.

Hangok és kontextus:

A varjú hangjai a kontextustól függően különböző jelentéssel bírhatnak. Például a károgás lehet figyelmeztetés a veszélyre, de lehet a táplálék jelzése is. A hangszín, a hang hossza és a hang ismétlése alapján lehet következtetni a hang jelentésére.

Hangok változása:

A varjú hangjai idővel változhatnak. A fiókák hangja eleinte gyenge és csipogós, de ahogy fejlődnek, a hangjuk egyre mélyebb és rekedtebb lesz. A varjak a környezetükhöz is alkalmazkodnak, és megtanulnak új hangokat kiadni, hogy kommunikáljanak a helyi madárvilággal.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/GIFBPTEXWL

Érdekességek róla, tények röviden

Intelligencia:

A dolmányos varjak rendkívül intelligens madarak. Eszközöket tudnak használni, felismerik az emberi arcokat, és emlékeznek a táplálékforrásokra.
Kísérletek kimutatták, hogy a varjak képesek a logikai gondolkodásra, a problémamegoldásra és a jövőbeli események előrejelzésére.

Társas viselkedés:

A dolmányos varjak társas madarak, csoportokban élnek. A csoporton belül hierarchia alakul ki, és a tagok együttműködnek a táplálékszerzésben, a fiókanevelésben és a ragadozók elleni védekezésben.
A varjak képesek a játékra, és a fiókák gyakran játszanak egymással, hogy fejlesszék a motoros képességeiket és a szociális készségeiket.

Kommunikáció:

A dolmányos varjak kifinomult kommunikációs rendszerrel rendelkeznek. Különböző hangokat adnak ki, hogy jelezzék a táplálékot, a veszélyt, a párválasztási szándékot és a fiókák gondozásának igényét.
A varjak képesek más madárfajok hangjait is utánozni, és ezt néha a ragadozók megtévesztésére is használják.

Érdekességek:

A dolmányos varjak mindenevők, és szinte bármit megesznek, amit találnak, rovaroktól a gyümölcsökig és a dögig.
A varjak képesek hosszú távolságokat megtenni, és néha vándorolnak is.
A varjak akár 20 évig is élhetnek a vadonban.

Tények röviden: