A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.26.2024.03.14. - by Madarak

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) megjelenése, jellemzői

Méret és súly:

Testhossza: 12-14 cm
Szárnyfesztávolsága: 17-21 cm
Súlya: 10-15 gramm

Színe:

Háta barna, sötétebb barna foltokkal tarkítva
Hasa fehéres, sötétbarna csíkokkal
Feje barna, sötétbarna szemcsíkkal
Szeme sötétbarna
Csőre barna

Várható élettartam:

3-5 év

Egyéb jellemzők:

Karcsú, nádszerű test
Hosszú, hegyes csőr
Erős lábak
Rövid farka
Hangja jellegzetes csörgés, melyről a nevét is kapta

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) elterjedése, előfordulása

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) egy nádiposzátafaj, amely Európában és Ázsiában honos.

Elterjedési terület:

Élőhely:

A cserregő nádiposzáta nádasokban, gyékényesekben, sásosokban és más vizes élőhelyeken fordul elő. Szüksége van sűrű növényzetre, ahol fészket építhet és táplálkozhat.

Előfordulás:

A cserregő nádiposzáta vándorló madár, Afrikában telel át. Európába áprilisban-májusban érkezik, és szeptemberben-októberben vonul el.

Magyarországon:

A cserregő nádiposzáta Magyarországon általánosan elterjedt faj, de a nádasok területének csökkenése miatt állománya visszaszorulóban van.

Érdekességek:

A cserregő nádiposzáta kiváló énekes, éneke messze hangzik a nádasban.
A hím cserregő nádiposzáta több fészekaljat is nevelhet egy szezonban.
A cserregő nádiposzáta fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.

A cserregő nádiposzáta rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Nádiposzátafélék (Acrocephalidae) Nemzetség: Acrocephalus Faj: Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus)

Tudományos név: Acrocephalus scirpaceus (Hermann, 1804)

Egyéb elnevezések:

Nádirigó
Nádiposzáta
Cserregő nádirigó

Rokon fajok:

Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)
Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus)

Megjegyzések:

A cserregő nádiposzáta rendszertani besorolása az elmúlt években változott. Korábban a poszátafélék (Sylviidae) családjába sorolták, de az új besorolás szerint az új nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjába tartozik.
A cserregő nádiposzáta közeli rokonai az énekes nádiposzáta és a foltos nádiposzáta.

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) életmódja

Táplálkozás:

A cserregő nádiposzáta rovarokkal táplálkozik, melyeket a nádasokban, gyékényesekben és sásosokban keresgél. Főleg pókokat, bogarakat, szúnyogokat, legyeket és lepkéket fogyaszt.

Szaporodás:

A cserregő nádiposzáta egyedülálló madár, de a párok évente kétszer is költenek. A fészekalj 4-6 tojásból áll, melyeken 13-14 napig kotlik a tojó. A fiókák 10-12 napos korukban repülnek ki.

Vonulás:

A cserregő nádiposzáta vándorló madár, Afrikában telel át. Szeptemberben-októberben vonul el, és áprilisban-májusban érkezik vissza Európába.

Viselkedés:

A cserregő nádiposzáta rejtőzködő madár, ritkán mutatkozik nyílt terepen. Jellegzetes csörgő hangja árulja el jelenlétét. A hím cserregő nádiposzáta territóriumot tart fenn, és agresszíven védelmezi a területét más hímektől.

Érdekességek:

A cserregő nádiposzáta kiváló énekes, éneke messze hangzik a nádasban.
A hím cserregő nádiposzáta több fészekaljat is nevelhet egy szezonban.
A cserregő nádiposzáta fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) táplálkozása

A cserregő nádiposzáta rovarevő madár, táplálékának nagy részét rovarok teszik ki. Főleg a nádasokban, gyékényesekben és sásosokban keresgél táplálékot.

Táplálékát a következők alkotják:

Pókok: A pókok fontos részét képezik a cserregő nádiposzáta táplálékának. A nádszálakon és leveleken keresgélve fogja meg őket.
Bogarak: Számos bogárfajt fogyaszt, beleértve a katicabogarakat, szöcskebogarakat, ormányosbogarakat és levélbogarakat.
Szúnyogok: A szúnyogok a cserregő nádiposzáta egyik kedvenc táplálékforrásai. A nádasokban rengeteg szúnyog található, így a madár könnyen tud belőlük eleget fogni.
Legyek: A legyek is fontos részét képezik a táplálékának. Különösen a kisméretű legyeket kedveli.
Lepkék: A lepkék hernyóit és imágóit is fogyasztja.

Táplálkozási módja:

A cserregő nádiposzáta főleg a nádszálakon és leveleken keresgélve fogja meg a rovarokat. Gyakran lebeg a levegőben, miközben a zsákmányát keresi. A rovarokat a csőrével fogja meg, és egészben nyeli le.

Érdekességek:

A cserregő nádiposzáta naponta rengeteg rovart fogyaszt. Egy felnőtt madár naponta akár 1000 rovart is elfogyaszthat.
A cserregő nádiposzáta fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A cserregő nádiposzáta sűrű nádasokban, gyékényesekben és sásosokban fészkel. A fészekalj 4-6 tojásból áll, melyeken 13-14 napig kotlik a tojó. A fiókák 10-12 napos korukban repülnek ki.

Fészek:

A fészket a tojó és a hím közösen építi. A fészek csésze alakú, és növényi szárakból, levelekből és mohából készül. A fészek belsejét puha anyagokkal, tollal és szőrrel bélelik.

Szaporodás:

A cserregő nádiposzáta ivarérettségét egyéves korban éri el. A költési időszak délen május-június között, északon július-augusztus között van. Évente kétszer is költenek.

Fiókák:

A fiókák csupaszok és vakon születnek. A tojó és a hím is eteti a fiókákat. A fiókák 10-12 napos korukban repülnek ki.

Érdekességek:

A cserregő nádiposzáta hímjei rendkívül hangosak, énekükkel jelölik ki területüket.
A cserregő nádiposzáta fiókái nagyon gyorsan fejlődnek.
A cserregő nádiposzáta fiókái gyakran áldozatul esnek a ragadozóknak, mint a kígyók, a gólyák és a gémek.

Ismertebb betegségei lehetnek

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) számos betegségre fogékony lehet, melyeket vírusok, baktériumok, paraziták és gombák okozhatnak. A leggyakoribb betegségek a következők:

Vírusos betegségek:

Madárinfluenza: Ez egy súlyos vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érinti. A madárinfluenza tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és a letargia.
Newcastle-kór: Ez egy másik súlyos vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érinti. A Newcastle-kór tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés, a neurológiai tünetek és a halál.

Baktériumos betegségek:

Szalmonella: A szalmonella baktérium okozza, és a cserregő nádiposzáta fiókáknál gyakori. A szalmonella tünetei közé tartozik a hasmenés, a letargia és a halál.
Coliform baktériumok: A coliform baktériumok a bélben élnek, és néha megbetegedést okozhatnak a madarakban. A coliform baktériumok tünetei közé tartozik a hasmenés, a letargia és a halál.

Paraziták:

Különböző fonálférgek: A fonálférgek a madarak bélrendszerében élősködő paraziták. A fonálférgek tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a letargia.
Különböző atkák: Az atkák a madarak külső élősködői. Az atkák tünetei közé tartozik a tollhullás, a viszketés és a bőrgyulladás.

Gombák:

Aspergillosis: Ez egy gombás megbetegedés, amely a madarak légzőszerveit érinti. Az aspergillosis tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a letargia.

A cserregő nádiposzáta betegségeinek megelőzése érdekében fontos a madarak megfelelő tartása és etetése. A madaraknak tiszta vízre és élelemre van szükségük, és a tartási helyüket rendszeresen tisztítani kell.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) számos ragadozóval és élősködővel kénytelen szembenézni a természetes élőhelyén. A leggyakoribb ellenfelei a következők:

Ragadozók:

Madarak: A ragadozó madarak, mint a héják, a karvalyok és a baglyok mind zsákmányul ejthetik a cserregő nádiposzátát.
Emlősök: A rókák, a menyétek, a görények és a patkányok mind zsákmányul ejthetik a cserregő nádiposzátát és fiókáit.
Hüllők: A kígyók, mint a vízisikló és a mocsári kígyó, szintén zsákmányul ejthetik a cserregő nádiposzátát.

Élősködők:

Kullancsok: A kullancsok vért szívnak a madarakból, és betegségeket is terjeszthetnek.
Bolhák: A bolhák szintén vért szívnak a madarakból, és irritációt okozhatnak.
Tetvek: A tetvek a madarak tollazatán élősködnek, és gyengíthetik a madarat.

A cserregő nádiposzáta számos stratégiát alkalmaz a ragadozók és élősködők elleni védekezéshez. Ezek a stratégiák a következők:

Rejtőzködés: A cserregő nádiposzáta rejtőzködő madár, és a nádas sűrűjében igyekszik elbújni a ragadozók elől.
Éneklés: A hím cserregő nádiposzáta hangos éneke figyelmezteti a riválisokat a területére, és elriasztja a ragadozókat.
Fészekalj elhagyása: Ha a fészket veszély fenyegeti, a tojó elhagyhatja a fészekaljat, és új fészket építhet.

A cserregő nádiposzáta fontos szerepet játszik a táplálékláncban, és a ragadozók és élősködők jelenléte segít a populáció egyensúlyban tartásában.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A cserregő nádiposzáta Magyarországon védett madárfaj, a 25 000 Ft-os természetvédelmi értékkel. Ez azt jelenti, hogy tilos a madarat befogni, tartani, gyilkolni, zavarni, fészkét elpusztítani.

A cserregő nádiposzáta globálisan nem fenyegetett faj, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „nem veszélyeztetett” (Least Concern) kategóriában szerepel.

A cserregő nádiposzáta állománya Magyarországon stabilnak mondható, de a nádasok területének csökkenése miatt enyhe visszaszorulás figyelhető meg.

A cserregő nádiposzáta védelme érdekében a következőket tehetjük:

Védjük a nádasokat: A nádasok a cserregő nádiposzáta legfontosabb élőhelyei, ezért fontos, hogy megvédjük őket a szennyeződéstől, a vízhiánytól és a mezőgazdasági műveléstől.
Támogassuk a madárvédelmi programokat: Számos madárvédelmi program foglalkozik a nádiposzáták védelmével, ezeket a programokat anyagi támogatással vagy önkéntes munkával is segíthetjük.
Ismerjük meg a madarakat: Minél többet tudunk a madarakról, annál jobban tudjuk őket védeni. Olvassunk a madarakról, vegyünk részt madármegfigyeléseken, és tanítsuk meg a gyerekeinket is a madarak szeretetére.

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) hangja

A cserregő nádiposzáta hangja jellegzetes, csörgő-recsegő hangzású, melyről a nevét is kapta. A hím madarak éneke rendkívül hangos, akár 100 méter távolságból is hallható.

Hangjának jellegzetességei:

Hangzása: Csörgő-recsegő, zörgő, kattogós, zümmögő hangokból álló ének.
Hangerő: Rendkívül hangos, akár 100 méter távolságból is hallható.
Hossz: Az ének hossza változó, de általában 2-3 másodpercig tart.
Ismétlődés: Az éneket gyakran ismétlik, a hím madarak akár percekig is énekelhetnek.

Hangkeltés mechanizmusa:

A cserregő nádiposzáta a hangszalagjait használja az énekléshez. A hangszalagok a légcsőben találhatóak, és a levegő áramoltatásakor rezegnek, így hozva létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

A cserregő nádiposzáta éneke különböző hangszíneket tartalmaz, melyeknek különböző jelentéseik lehetnek.

Magas hangszínek: A magas hangszínek a terület jelzésére és a riválisok elriasztására szolgálnak.
Alacsony hangszínek: Az alacsony hangszínek a tojók vonzására szolgálnak.
Különböző hangszínek kombinációja: A különböző hangszínek kombinációja a madár hangulatát és szándékát fejezi ki.

Hangok és kontextus:

A cserregő nádiposzáta különböző hangokat ad ki különböző kontextusban.

Ének: A hím madarak éneke a terület jelzésére, a riválisok elriasztására és a tojók vonzására szolgál.
Riadóhang: A riadóhang a ragadozók jelenlétére figyelmezteti a többi madarat.
Kisebb hangok: A kisebb hangokat a madarak a fiókáikkal való kommunikációra és a párjukkal való kapcsolattartásra használják.

Hangok változása:

A cserregő nádiposzáta éneke az évszaktól és a madár hangulatától függően változhat.

Tavaszi ének: A tavaszi ének a leghosszabb és legbonyolultabb, és a tojók vonzására szolgál.
Nyári ének: A nyári ének rövidebb és egyszerűbb, és a terület jelzésére szolgál.
Őszi ének: Az őszi ének halkabb és szaggatottabb, és a madarak vonulási készségét jelzi.

A cserregő nádiposzáta hangja fontos szerepet játszik a madár életében. A hang segítségével a madarak kommunikálnak egymással, megvédik a területüket, és vonzzák a tojókat.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/OBYJMMWCHG

Érdekességek a cserregő nádiposzátáról (Acrocephalus scirpaceus)

Hangja: Rendkívül hangos éneke van, akár 100 méter távolságból is hallható.
Táplálkozás: Főleg rovarokat fogyaszt, de pókokat, csigákat és apró rágcsálókat is eszik.
Fészkelés: Nádasokban, gyékényesekben és sásosokban fészkel. A fészekalj 4-6 tojásból áll.
Vonulás: Távoli telelőterületekre vonul, Afrikába és Dél-Ázsiába.
Védettség: Magyarországon védett madárfaj.

Tények röviden:

Testméret: 12-13 cm
Súly: 10-15 gramm
Szín: Barna hát, világosabb has, sötét csíkok a fején
Élőhely: Nádasok, gyékényesek, sásosok
Táplálék: Rovarok, pókok, csigák, apró rágcsálók
Fészekalj: 4-6 tojás
Költés: 13-14 nap
Fiókanevelés: 10-12 nap
Vonulás: Távoli telelőterületekre vonul
Védettség: Védett madárfaj

Egyéb érdekességek:

A cserregő nádiposzáta rendkívül ügyes rejtőzködő.
A hím madarak éneke rendkívül változatos, akár 200 féle hangot is kiadhatnak.
A cserregő nádiposzáta fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.