A fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.04.22. - by Madarak

A fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) megjelenése, jellemzői

A fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) Észak-Amerika egyik legnagyobb és legimpozánsabb ragadozó madara, nemzeti madara az Egyesült Államoknak. Jellegzetes megjelenésükről és ragadozó életmódjukról ismertek.

Méret és testfelépítés:

Testhossz: 98-110 cm
Szárnyfesztávolság: 210-230 cm
Súly: Hímek: 3-3,8 kg, Tojók: 4,5-6,3 kg
Testfelépítés: Robusztus, izmos testalkat, széles vállakkal és keskeny farokkal.

Tollazat:

Fej és nyak: Jellegzetes hófehér
Test: Sötétbarna
Farok és alsó farokfedők: Fehér

Csőr és lábak:

Csőr: Erős, sárga csőr, éles karmokkal
Lábak: Erős, sárga lábak, éles karmokkal

Szárnyak és repülés:

Hatalmas szárnyak, melyek erőteljes repülést tesznek lehetővé
Képesek vitorlázni és hirtelen irányváltásokra is

Várható élettartam:

Vadonban: 20-30 év
Fogságban: akár 50 évig is élhetnek

Magyarországi helyzet:

Magyarországon rendkívül ritka vendég, kóborló példányok kerülnek elő.
Utoljára 2023-ban észleltek egy fehérfejű rétisast a Hortobágyi Nemzeti Parkban.

Egyéb jellemzők:

Éles látás
Kiváló hallás
Magányos ragadozók
Húsevők, elsősorban halakkal táplálkoznak, de kisebb emlősöket, madarakat és hüllőket is fogyasztanak.

A fehérfejű rétisas ikonikus madár, melynek állományát a múltban a DDT vegyszer súlyosan károsította. Védelmi programoknak köszönhetően állománya mára helyreállt, és Észak-Amerika nagy részén újra gyakori fajnak számít.

A fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) elterjedése, előfordulása

A Fehérfejű Rétisas Észak-Amerika nagy részén honos, élőhelye változatos, de legkedveltebbek a következők:

Nyílt vizek: Tavak, folyók, tengerpartok, ahol bőségesen talál halat, a fő táplálékforrását.
Öreg erdők: Fészekrakáshoz és pihenéshez használja a magas fákat.
Sziklás területek: Néha sziklákról is vadászik.

Főbb elterjedési területei:

Észak-Amerika kontinentális része: Kanadától és Alaszkától egészen Mexikóig.
Amerikai Egyesült Államok: Szinte az egész országban előfordul, kivéve a sivatagos délnyugati területeket.
Kanada: Főleg a déli tartományokban gyakori.
Alaszka: Bőséges állomány él Alaszka partvidékén és folyóvölgyeiben.

A Fehérfejű Rétisas alkalmazkodóképes faj, és képes fennmaradni a változatos élőhelyeken, amíg elegendő táplálékot és fészkelőhelyet talál.

Rendszertani besorolása

A Fehérfejű Rétisas a következő rendszertani besorolásba tartozik:

Ország: Állatvilág (Animalia) Törzs: Gerincesek (Chordata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Ragadozó madarak (Falconiformes) Család: Sasfélék (Accipitridae) Nem: Halászsasok (Haliaeetus) Faj: Fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus)

Rendszertani szint	Besorolás
Ország	Állatvilág (Animalia)
Törzs	Gerincesek (Chordata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Ragadozó madarak (Falconiformes)
Család	Sasfélék (Accipitridae)
Nem	Halászsasok (Haliaeetus)
Faj	Fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus)

A Fehérfejű Rétisas a Halászsasok nemébe tartozik, melynek tagjai nagy, ragadozó madarak, melyek halakkal táplálkoznak. A nem legismertebb fajai közé tartozik a Halászrétisas (Haliaeetus albicilla) és a Belugahalászrétisas (Haliaeetus pelagicus).

A Fehérfejű Rétisas fajként önálló, nem rendelkezik alfajokkal.

A Fehérfejű Rétisas közeli rokonai közé tartoznak a többi Halászsas faj, valamint a Sastölykök (Hieraaetus) és a Harpiák (Harpia) nemzetség tagjai.

Ismertebb alfajai

A fehérfejű rétisasnak két elismert alfaja van:

Haliaeetus leucocephalus leucocephalus (Linnaeus, 1766) – a déli és egyben a törzsalfaj is. A másik alfajtól a 38-as szélességi kör, körülbelül San Francisco szintje választja el.
Haliaeetus leucocephalus washingtoniensis (Audubon, 1827) – északi alfaj (szinonim neve H. leucocephalus alascanus Townsend, 1897), Alaszkában, Kanadában és az USA északi részén él. Télen az észak-karolinai Hatteras-fokig (Cape Hatteras) is lejön. Nagyobb, mint a leucocephalus.

A fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) életmódja

Társas élet:

A Fehérfejű Rétisas monogám, azaz egy életre választ párt. A párok együttműködnek a fészeképítésben, a fiókanevelésben és a territórium védelmében. Általában magányosan táplálkoznak, de néha csoportosan is vadászhatnak nagyobb zsákmányra.

Szociális viselkedés:

A Fehérfejű Rétisasok nem kifejezetten társas lények, de kommunikálnak egymással hangjelzésekkel és testbeszéddel. Jellegzetes hangjukat a territórium védelmére és a partnerekkel való kapcsolattartásra használják.

Mozgás:

Erőteljes szárnyaiknak köszönhetően kiválóan repülnek. Képesek vitorlázni, hirtelen irányváltásokra és zuhanórepülésre is. A szárazföldön kevésbé ügyesek, de úszni is tudnak.

Territórium:

A Fehérfejű Rétisasok nagy territóriumokat foglalnak el, melyek mérete a táplálékforrások bőségétől függően változhat. A territóriumot agresszívan védik más ragadozóktól.

Alkalmazkodó képességek:

A Fehérfejű Rétisas rendkívül alkalmazkodóképes faj. Különböző élőhelyeken képes fennmaradni, amíg elegendő táplálékot és fészkelőhelyet talál. Étrendje is változatos, halakon kívül kisebb emlősöket, madarakat és hüllőket is fogyaszt.

A fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) táplálkozása

A Fehérfejű Rétisas ragadozó madár, melynek étrendje elsősorban halakból áll. Ezen kívül kisebb emlősöket, madarakat, hüllőket és rákokat is fogyaszt.

Jellemzői:

Erős, éles csőr a zsákmány megragadásához és darabolásához
Erős, karmos lábak a halak fogásához és a zsákmány elemeléséhez
Jó úszóképesség a vízben élő zsákmány elemeléséhez

Táplálékforrások:

Halak: A Fehérfejű Rétisas étrendjének legnagyobb részét a halak teszik ki. Kedveli a lazacot, a piszkángot, a sügért és a csukákat.
Kisebb emlősök: Nyulakat, mókusokat, patkányokat és denevéreket is fogyaszt.
Madarak: Vízi madarakat, például kacsákat és libuskákat vadászik.
Hüllők: Kígyókat, gyíkokat és teknősöket is fogyaszt.
Rákok: Rákokat és garnélákat is eszik.

Táplálkozási szokások:

A Fehérfejű Rétisas általában magányosan táplálkozik, de néha csoportosan is vadászhat nagyobb zsákmányra.
Gyakran lesből vadászik, magas fáról vagy szikláról figyeli a zsákmányát.
Miután kiszúrta a zsákmányt, gyorsan lezuhan rá, és éles karmaival megragadja.
Nagyobb zsákmányt a vízbe vonszolhat, és ott tépi darabokra.
A Fehérfejű Rétisas fontos szerepet játszik az ökoszisztémában a halállományok szabályozásában.

Érdekes tények:

A Fehérfejű Rétisas akár 1,5 méteres halat is képes megragadni.
A Fehérfejű Rétisas a legnagyobb ragadozó madár Észak-Amerikában.
A Fehérfejű Rétisas nem válogatós táplálkozó, és szinte bármit megeszik, amit meg tud fogni.

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A Fehérfejű Rétisas vízközeli, magas fákon fészkel. Kedveli a tavak, folyók, tengerpartok mentén álló ősi fákat, de sziklák peremére is építhet fészket. A fészek kiválasztásakor fontos, hogy a terület bőséges táplálékforrással rendelkezzen, és zavartalan legyen.

Fészek jellemzői:

A Fehérfejű Rétisas fészke Észak-Amerika legnagyobb madárfészkei közé tartozik. Átmérője elérheti a 2 métert, súlya pedig akár 1 tonna is lehet. A fészket ágakból, gallyakból és vízi növényekből építik, és sár és moha segítségével bélelik. A saspár a fészket évente javítja és bővíti, így az idővel egyre nagyobbá válik.

Környezet:

A Fehérfejű Rétisas fészkelőhelyének zavartalannak és bőséges táplálékforrással rendelkezőnek kell lennie. A fészkelőhely közelében nyílt víznek kell lennie, ahonnan a madarak halat és más vízi állatokat tudnak fogni. Fontos, hogy a környéken ne legyen emberi tevékenység, ami zavarhatja a madarakat.

Fészeképítés:

A Fehérfejű Rétisas saspárja közösen építi a fészket. A fészeképítés több hétig is eltarthat. A saspár ágakat, gallyakat és vízi növényeket gyűjt a fészekhez, majd sár és moha segítségével béleli. A fészket évente javítják és bővítik, így az idővel egyre nagyobbá válik.

Tojásrakás:

A Fehérfejű Rétisas 2-3 tojást rak. A tojások fehérek, barna foltokkal. A tojásokon mindkét szülő kotlik, 35 napig. A fiókák 6-8 hétig tartózkodnak a fészekben, amíg meg nem tanulnak repülni.

Veszélyeztető tényezők:

A Fehérfejű Rétisast a múltban a DDT vegyszer súlyosan veszélyeztette. A DDT a tojáshéjak elvékonyodását okozta, ami a fiókák pusztulásához vezetett. A DDT betiltása óta a Fehérfejű Rétisas állománya helyreállt, de a faj továbbra is veszélyeztetett a élőhelyvesztés, a szennyezés és az emberi tevékenység miatt.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket, amelyek a Fehérfejű Rétisas védelmén dolgoznak.
Váljunk felelősségteljes fogyasztókká, és csökkentsük a környezetszennyezést.
Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást, ami megőrzi a Fehérfejű Rétisas fészkelőhelyeit.
Ne zavarjuk a Fehérfejű Rétisast a fészkelőhelyén.

A Fehérfejű Rétisas Észak-Amerika egyik legikonikusabb madara. Fontos, hogy mindent megtegyünk a faj megőrzése érdekében.

Szaporodása

Párzási időszak

A Fehérfejű Rétisas tél végén és tavasz elején párosodik. A párok monogámok, azaz egy életre választanak párt. A párok gyakran ugyanazt a fészket használják évről évre.

Fészkelés:

Szaporodási szokások:

A Fehérfejű Rétisas tojásonként 35 napig kotlik. A tojások fehérek, barna foltokkal. A fiókák 6-8 hétig tartózkodnak a fészekben, amíg meg nem tanulnak repülni. A szülők etetgetik a fiókákat, amíg azok önállóak nem lesznek. A fiókák ivaréretté 4-5 éves korban válnak.

Érdekes tények:

A Fehérfejű Rétisas fiókák születéskor vakok és tehetetlenek.
A fiókák tollazata kezdetben barna, csak később vedlenek át felnőttkori tollazatukra.
A Fehérfejű Rétisasok hosszú életűek, vadonban akár 30 évig is élhetnek.

A Fehérfejű Rétisas Észak-Amerika egyik legikonikusabb madara. Fontos, hogy mindent megtegyünk a faj megőrzése érdekében.

Veszélyeztető tényezők:

Mit tehetünk a Fehérfejű Rétisas szaporodásának védelméért?

Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket, amelyek a Fehérfejű Rétisas védelmén dolgoznak.
Váljunk felelősségteljes fogyasztókká, és csökkentsük a környezetszennyezést.
Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást, ami megőrzi a Fehérfejű Rétisas fészkelőhelyeit.
Ne zavarjuk a Fehérfejű Rétisast a fészkelőhelyén.

A Fehérfejű Rétisas Észak-Amerika egyik legfontosabb ragadozó madara. Fontos, hogy mindent megtegyünk a faj megőrzése érdekében, hogy a jövő generációi is élvezhessék ezt a csodálatos madarat.

A fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) fiókái

Jellemzői:

A Fehérfejű Rétisas fiókák születéskor vakok és tehetetlenek. Tollazatuk kezdetben barna, csak később vedlenek át felnőttkori tollazatukra. A fiókák gyorsan fejlődnek, és 6-8 hétig tartózkodnak a fészekben, amíg meg nem tanulnak repülni.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A Fehérfejű Rétisas tojásonként 35 napig kotlik. A fiókák kikelése után a szülők gondoskodnak róluk. Megszabadítják őket a tojáshéjból, melengetik és etetik őket. Az első hetekben a fiókák csak a szülőktől függnek, de fokozatosan egyre önállóbbá válnak.

Etetés és gondozás:

A Fehérfejű Rétisas szülők apró zsákmányállatokkal, például halakkal, rágcsálókkal és madárfiókákkal etetik a fiókákat. A zsákmányt a fiókák csőrébe adják. A fiókák gyorsan nőnek, és egyre több táplálékra van szükségük. A szülőknek keményen kell dolgozniuk, hogy elegendő élelemmel lássák el fiókáikat.

Kirepülés és elhagyás:

A Fehérfejű Rétisas fiókák körülbelül 6-8 hetes korukban tanulnak meg repülni. Először csak a fészek környékén röpködnek, de hamarosan egyre nagyobb távolságokra merészkednek. A fiókák körülbelül 12 hetes korukban hagyják el véglegesen a fészket. Ekkorra már önállóak és képesek magukról gondoskodni.

Érdekes tények:

A Fehérfejű Rétisas fiókák akár 3 kilogrammot is nyomhatnak, mire kirepülnek a fészekből.
A Fehérfejű Rétisas fiókák játékosak és szeretnek egymással birkózni.
A Fehérfejű Rétisas fiókák csaknem felét a ragadozók, a betegségek és a balesetek pusztítják el.

A Fehérfejű Rétisas fiókák felnevelése hosszú és fárasztó feladat a szülők számára. Azonban a szülők gondoskodása és odaadása révén a fiókákból erős és egészséges felnőtt madarak válnak.

Ismertebb betegségei lehetnek

A Fehérfejű Rétisasok, mint minden élőlény, számos betegségnek kitehetők. Néhány a leggyakoribb és legjelentősebb kór közül:

1. West-Nílus-láz:

Vírusos megbetegedés, melyet szúnyogok terjesztenek.
Tünetei: láz, fejfájás, izomfájdalom, néha súlyos neurológiai tünetek.
Súlyos esetekben halálos is lehet.

2. Avain influenza:

Magas halálozási aránnyal járó vírusos megbetegedés.
Tünetei: légzési nehézségek, letargia, étvágytalanság.
Számos madárfajra veszélyes, beleértve a Fehérfejű Rétisast is.

3. Ólommérgezés:

A lőszermaradványok lenyelése okozza.
Tünetei: idegkárosodás, emésztési zavarok, viselkedési problémák.
Halálos is lehet.

4. Botulizmus:

A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt toxin okozza.
Tünetei: izomgyengeség, bénulás, légzési nehézségek.
Halálos is lehet.

5. Trichomoniasis:

A Trichomonas gallinae nevű protozoá által okozott parazitafertőzés.
Tünetei: emésztési zavarok, letargia, fogyás.
Halálos is lehet.

Ezen betegségek mellett a Fehérfejű Rétisasokat más kórképek is érinthetik, mint a gombás fertőzések, a traumák és a ragadozók okozta sérülések. A környezetszennyezés, az élőhelyvesztés és az emberi tevékenység mind hozzájárulhatnak a betegségek terjedéséhez és a Fehérfejű Rétisas állományainak csökkenéséhez.

A fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) lehetséges ellenfelei, ellenségei

A Fehérfejű Rétisas, mint Észak-Amerika egyik legnagyobb ragadozó madara, kevés természetes ellenséggel rendelkezik. Azonban a fiókák és a sérült felnőtt egyedek veszélynek vannak kitéve a ragadozók és más veszélyek által.

Ragadozók:

Róka: A rókák a Fehérfejű Rétisas fiókák legfőbb ragadozói. Gyakran bejutnak a fészekbe, és ellopják a tojásokat vagy a fiókákat.
Kojot: A kojotok is opportunista ragadozók, amelyek a Fehérfejű Rétisas fiókákra és sérült felnőtt egyedekre vadászhatnak.
Sasok: Más ragadozó sasok, mint a vándorsólyom vagy a rétisas, versenghetnek a Fehérfejű Rétisassal a táplálékért és a territóriumért.

Egyéb veszélyek:

Emberi tevékenység: Az emberi tevékenység, mint az élőhelyvesztés, a szennyezés és a mérgezés jelentős veszélyt jelent a Fehérfejű Rétisasokra. A lőszermaradványok lenyelése ólommérgezéshez vezethet, az elektromos vezetékek pedig áramütést okozhatnak.
Betegségek: A Fehérfejű Rétisasok számos betegségnek is kitehetők, mint a West-Nílus-láz, az avian influenza és a trichomonniasis. Ezek a betegségek gyengíthetik a madarakat, és akár halálukat is okozhatják.
Természeti katasztrófák: A viharok, az árvizek és az erdőtüzek is pusztíthatják a Fehérfejű Rétisasok fészkelőhelyeit és táplálékforrásait.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A Fehérfejű Rétisas Észak-Amerika egyik ikonikus madara. A múltban a DDT vegyszer súlyosan veszélyeztette, mely a tojáshéjak elvékonyodását okozta, ami a fiókák pusztulásához vezetett. A DDT betiltása óta a Fehérfejű Rétisas állománya helyreállt, de a faj továbbra is veszélyeztetett a élőhelyvesztés, a szennyezés és az emberi tevékenység miatt.

Jelenlegi védettségi státusz:

Amerikai Egyesült Államok: A Fehérfejű Rétisas 1973 óta szövetségi szinten védett a Vadvédelmi Törvény (Endangered Species Act) alapján.
Kanada: Kanadában a Fehérfejű Rétisas veszélyeztetett fajnak minősül a Vadvédelmi Törvény (Species at Risk Act) alapján.

Természetvédelmi programok:

Számos természetvédelmi program segít a Fehérfejű Rétisas állományának védelmében és növelésében. Ezek a programok közé tartozik:

Élőhely-helyreállítás: A Fehérfejű Rétisasok fészkelőhelyeinek és táplálékforrásainak megőrzése és helyreállítása.
Fogságban történő tenyésztés: Fiókák nevelése fogságban, majd szabadon engedésük a vadonba.
Kutatóprogramok: A Fehérfejű Rétisasok biológiájának és ökológiájának tanulmányozása.
Felvilágosító kampányok: A lakosság tájékoztatása a Fehérfejű Rétisasok fontosságáról és a védelmük módjairól.

Eredmények:

A természetvédelmi programoknak köszönhetően a Fehérfejű Rétisas állománya az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett. Az Egyesült Államokban a Fehérfejű Rétisast 2009-ben levették a veszélyeztetett fajok listájáról. Kanadában a faj továbbra is veszélyeztetett, de állománya stabil.

Mit tehetünk a Fehérfejű Rétisas védelméért?

Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket, amelyek a Fehérfejű Rétisas védelmén dolgoznak.
Váljunk felelősségteljes fogyasztókká, és csökkentsük a környezetszennyezést.
Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást, ami megőrzi a Fehérfejű Rétisas fészkelőhelyeit.
Ne zavarjuk a Fehérfejű Rétisast a fészkelőhelyén.

A fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) hangja

A Fehérfejű Rétisas hangja nem feltétlenül hangos vagy feltűnő, de rendkívül változatos és kifejező. Hangjaik finom csicsergéstől éles sikolyokig terjedhetnek, és a kontextustól függően sokféle jelentést hordozhatnak.

Mire hasonlít a hangja?

A Fehérfejű Rétisas hangja gyakran kacagáshoz, sikolyhoz, síráshoz vagy trombitáláshoz hasonlítható.
A hangja magasabb tónusú a legtöbb ragadozó madárhoz képest.
Hangja éles és átható lehet, de néha lágyabb és dallamosabb is.

Hangjának jellegzetességei:

A Fehérfejű Rétisas nem énekel abban az értelemben, mint a kisebb énekesmadarak.
Hangja rövid, ismétlődő hangjegyekből áll, amelyeket gyakran szünetekkel szakítanak meg.
Hangja hangsúlyos és ritmikus lehet.

Hangkeltés mechanizmusa:

A Fehérfejű Rétisas hangját a gégében lévő légzsákok rezegtetésével hozza létre. Ezek a légzsákok nagyobbak a legtöbb madárnál, ami hozzájárul a hangja erejéhez és változatosságához.

Hangszínek és jelentésük:

A Fehérfejű Rétisas magas hangú sikolyokat használ riasztásra, fenyegetésre vagy fájdalom jelzésére.
A lágyabb hangokat a párkapcsolatok fenntartására, a fiókák hívogatására és a territórium védelmére használják.
A trombitáláshoz hasonlító hang a párok közötti üdvözlést jelzi.

Hangok és kontextus:

A Fehérfejű Rétisas hangjait a kontextus határozza meg. A hang hangszíne, hangerőssége és ismétlési mintája mind információt hordoz a madár szándékáról és érzelmi állapotáról.

Hangok változása:

A Fehérfejű Rétisas hangjai az életkorral, nemmel és régióval is változhatnak. A fiatal madarak hangja általában magasabb hangszínű, mint a felnőtteké. A hímek hangja általában erősebb és áthatóbb, mint a nőstényeké. A különböző régiókban élő madarak hangjai is eltérhetnek egymástól.

A Fehérfejű Rétisas hangja egy összetett és kifejező kommunikációs eszköz. A hangok változatossága tükrözi a faj intelligenciáját és alkalmazkodóképességét. A hangok figyelmes meghallgatásával jobban megérthetjük a Fehérfejű Rétisasok viselkedését és életmódját.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/GVVNEJJEGA

Érdekességek róla, tények röviden

Érdekes Tény	Leírás
Táplálkozás:	Főleg halat fogyaszt, de rágcsálókat, madarakat és más apróállatokat is zsákmányol.
Fészeképítés:	Észak-Amerika legnagyobb madárfészkeit építi, melyek akár 2 méter átmérőjűek és 1 tonna súlyúak is lehetnek.
Párkapcsolat:	Monogám, azaz egy életre választ párt.
Kotlás:	Tojásonként 35 napig kotlik.
Fiókanevelés:	A fiókák 6-8 hétig tartózkodnak a fészekben, amíg meg nem tanulnak repülni.
Élettartam:	Vadonban akár 30 évig is élhet.
Veszélyeztetettség:	A múltban a DDT vegyszer súlyosan veszélyeztette, de mára állománya helyreállt. Jelenleg veszélyeztetett fajnak minősül.
Védelem:	Számos természetvédelmi program segít a faj megőrzésében és növelésében.
Hang:	Hangja nem feltétlenül hangos, de rendkívül változatos és kifejező. Kacagáshoz, sikolyhoz, síráshoz vagy trombitáláshoz hasonlítható.
Jelentőség:	Észak-Amerika egyik ikonikus madara. Fontos szerepet játszik a táplálékláncban, és a biológiai sokféleség szimbóluma.

További érdekességek:

A Fehérfejű Rétisas a USA nemzeti madara.
A Fehérfejű Rétisas látása 8-szor jobb, mint az emberé.
A Fehérfejű Rétisas a legnagyobb repülő ragadozó Észak-Amerikában.
A Fehérfejű Rétisas tollazata vízálló.
A Fehérfejű Rétisas szimbólumként szerepel a művészetben, a irodalomban és a mitológiában.

A Fehérfejű Rétisas egy lenyűgöző és csodálatos madár, melynek megőrzése kiemelt fontosságú.