A csuszka (Sitta europaea) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.22.2024.03.14. - by Madarak

A csuszka (Sitta europaea) megjelenése, jellemzői

Mérete és súlya:

Testhossza: 14 cm
Szárnyfesztávolsága: 24-27 cm
Súlya: 10-20 gramm

A csuszka egy kis termetű madár, zömök testalkattal és rövid farokkal. A verébnél kissé nagyobb, de a rigónál kisebb.

Színezete:

Háta és szárnyai kékesszürkék
Feje teteje fekete, homloka fehér
Arcrésze fehér, fekete szemsávval
Hasa vörösesbarna vagy mélybarna (alfajtól függően)
Csőre és lába fekete

Várható élettartama:

Vadonban: 5-10 év
Fogságban: akár 15 év

Jellemzői:

Erős, hegyes csőrrel rendelkezik, amellyel a fák kérgéből kiszedi a rovarokat és lárvákat.
Hosszú, merev farka segít egyensúlyozni a fák törzsén és ágain.
Kiválóan mozog fejjel lefelé is a fák törzsén.
Hangja jellegzetes, éles „csü-csü” hang.

Érdekességek:

A csuszka odúlakó madár, és gyakran használ harkályok által kivájt odúkat.
A bejáratot sárral tapasztja be, hogy csak ő férjen be.
Télen gyakran csatlakozik vegyes madáretetőkhöz.

A csuszka hazánkban is gyakori madár, lombos és vegyes erdőkben, parkokban és kertekben is megtalálható. Fontos szerepet játszik az erdők kártevőinek gyérítésében.

A csuszka (Sitta europaea) elterjedése, előfordulása

A csuszka Eurázsia nagy részén elterjedt madárfaj. Előfordulási területe Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig és Japánig terjed. Észak-Afrikában is megtalálható, az Atlasz-hegységben. Magyarországon is általánosan elterjedt.

Élőhelye:

Lombos és vegyes erdők
Parkok
Kertek
Sűrű növényzettel borított területek

A csuszka odúlakó madár, ezért előnyben részesíti azokat a fákat, amelyekben odúkat találhat. Gyakran használ harkályok által kivájt odúkat, de maga is képes odút vájni puha fákba.

Fontosabb tényezők az élőhely kiválasztásakor:

Magas fák: A csuszka a fák törzsén és ágain mozog, ezért fontos számára, hogy magas fák legyenek az élőhelyén.
Odúk: A csuszka odúban fészkel, ezért elengedhetetlen, hogy az élőhelyén odúkat találjon.
Táplálék: A csuszka rovarokkal és pókokkal táplálkozik, ezért fontos, hogy az élőhelyén bőségesen legyen táplálék.

A csuszka állománya stabilnak mondható, de veszélyeztetheti az erdők kivágása, az odúfák hiánya és a rovarirtó szerek használata.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Csuszkafélék (Sittidae) Nem: Csuszka (Sitta) Faj: Csuszka (Sitta europaea)

Alfajok:

Európai csuszka (Sitta europaea europaea)
Közép-európai csuszka (Sitta europaea caesia)
Keleti csuszka (Sitta europaea asiatica)
Japán csuszka (Sitta europaea hondoensis)
Kínai csuszka (Sitta europaea sinensis)

A csuszka a verébalakúak rendjébe tartozó kis termetű madárfaj. A csuszkafélék családjába 28 faj tartozik. A csuszkafajon belül 5 alfajt különböztetünk meg.

A csuszka (Sitta europaea) életmódja

A csuszka nappali aktivitású madár. Főleg a fák törzsén és ágain mozog, fejjel lefelé is ügyesen kúszik. Táplálékát, a rovarokat és pókokat a fák kérgéből és a levelek alól szedegeti. Gyakran táplálkozik a télen is, és ilyenkor csatlakozhat vegyes madáretetőkhöz is.

A csuszka monogám madár, és a párok egy életre szólóan összetartanak. A költési időszak áprilisban kezdődik, és júniusban ér véget. A tojó 5-9 tojást rak, melyeken 14-18 napig kotlik. A fiókák 20-22 nap után repülnek ki.

A csuszka fontos szerepet játszik az erdők kártevőinek gyérítésében. Évente több ezer rovart fogyaszt el, így segít megőrizni az erdők egyensúlyát.

Érdekességek:

A csuszka képes fejjel lefelé is kúszni a fák törzsén.
A csuszka hangja jellegzetes, éles „csü-csü” hang.
A csuszka gyakran használ harkályok által kivájt odúkat.
A csuszka bejáratot sárral tapasztja be, hogy csak ő férjen be.

A csuszka (Sitta europaea) táplálkozása

A csuszka rovarevő madár. Táplálékát főleg a fák kérgéből és a levelek alól szedegeti.

Táplálékát tekintve:

Elsősorban rovarokat fogyaszt, főleg hernyókat, bogarakat, pókokat és hangyákat.
Ősszel és télen a rovarok mellett magvakat, dióféléket és bükkmakkot is fogyaszt.
A fiókákat a szülők rovarokkal etetik, de magvakkal is kiegészítik a táplálékukat.

A csuszka fontos szerepet játszik az erdők kártevőinek gyérítésében. Évente több ezer rovart fogyaszt el, így segít megőrizni az erdők egyensúlyát.

Érdekességek:

A csuszka képes a fák kérgéből nagy darab kérget is kiszakítani, hogy hozzáférjen a rovarokhoz.
A csuszka gyakran elraktároz magvakat a téli hónapokra.
A csuszka télen is aktív marad, és ilyenkor csatlakozhat vegyes madáretetőkhöz is.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A csuszka odúlakó madár.
Fészkét fák odvaiban rakja, de gyakran használ harkályok által kivájt odúkat is.
Az odú bejáratát sárral tapasztja be, hogy csak ő férjen be.
A fészekalapításban a hím és a tojó is részt vesz.

Szaporodás:

A csuszka monogám madár, és a párok egy életre szólóan összetartanak.
A költési időszak áprilisban kezdődik, és júniusban ér véget.
A tojó 5-9 tojást rak, melyeken 14-18 napig kotlik.
A fiókák 20-22 nap után repülnek ki.

Fiókák jellemzői:

A fiókák csupaszon és vakon kelnek ki.
A szülők rovarokkal etetik a fiókákat, de magvakkal is kiegészítik a táplálékukat.
A fiókák 20-22 nap után repülnek ki.

Érdekességek:

A csuszka egyedülálló fészekrakási technikát alkalmaz. A tojó a fészek aljára egy agyagréteget rak, amire mohát, gallyakat és tollat épít.
A csuszka nagyon agresszívan védi a fészkét a ragadozóktól.

Ismertebb betegségei lehetnek

A csuszka (Sitta europaea) egy viszonylag ellenálló madárfaj, de különböző betegségek is érinthetik. Néhány ismertebb betegség, ami a csuszkát fenyegeti:

Parazitafertőzések:

Kullancsok: A kullancsok vért szívnak a madárból, és kórokozókat terjeszthetnek.
Tetvek: A tetvek a madár tollazatán élnek, és gyengítik a madarat.
Bélparaziták: A bélparaziták tápanyagokat vonnak el a madártól, és emésztési zavarokat okozhatnak.

Vírusos megbetegedések:

Madárinfluenza: A madárinfluenza egy súlyos vírusos megbetegedés, amely pusztító lehet a madárpopulációkban.
Newcastle-kór: A Newcastle-kór egy másik vírusos megbetegedés, amely légúti tüneteket okoz a madaraknál.

Baktériumos fertőzések:

Szalmonella: A szalmonella egy baktérium, amely hasmenést és más emésztési zavarokat okozhat a madaraknál.
Mycoplasma: A Mycoplasma egy baktérium, amely légúti tüneteket okoz a madaraknál.

Egyéb:

Mérgezés: A csuszkák megmérgezhetik magukat, ha rovarirtó szerekkel kezelt területen táplálkoznak.
Ragadozók: A csuszkák zsákmányává válhatnak a ragadozó madaraknak, mint a sólyom és a bagoly.

Fontos megjegyezni, hogy a csuszkák populációja általában stabil, és a fenti betegségek nem jelentenek komoly veszélyt a fajra. Azonban a betegségek terjedése és a környezeti változások miatt a csuszkák jövőbeli túlélése nem garantált.

Fontos megjegyezni:

A fenti lista nem teljes.
A csuszkáknál más, ritkább betegségek is előfordulhatnak.
Ha aggódik a csuszkák egészségéért, forduljon szakemberhez.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A csuszka (Sitta europaea) számos lehetséges ellenféllel és ellenséggel küzd a vadonban. Ezek a következők:

Ragadozó madarak:

Sólyom
Bagoly
Héja
Karvaly

Ragadozó emlősök:

Macska
Nyest
Róka
Görény

Kígyók:

Vipera
Sikló

Egyéb madarak:

Szarka
Varjú
Fácán

Rovarok:

Hangyák
Darazsak
Méhek

Ember:

Erdőirtás
Mérgezés
Élőhelypusztítás

A csuszkák különböző stratégiákat alkalmaznak a ragadozók elkerülésére. Ezek a következők:

Rejtőzködés: A csuszkák a fák kérgéhez lapulnak, hogy elrejtőzzenek a ragadozók elől.
menekülés: A csuszkák gyorsan repülnek, és a fák törzsén és ágain ugrálva menekülnek a ragadozók elől.
Csalás: A csuszkák hamis riadókat adhatnak le, hogy eltereljék a ragadozók figyelmét a fészkükről.
Védekezés: A csuszkák csőrükkel és karmaikkal harcolhatnak a ragadozók ellen.

A csuszkák populációja általában stabil, de a ragadozók, az élőhelypusztítás és a mérgezés miatt a jövőbeli túlélésük nem garantált.

Fontos megjegyezni:

A fenti lista nem teljes.
A csuszkáknál más, ritkább ellenfelek és ellenségek is előfordulhatnak.
A csuszkák populációja régiónként és évenként változhat.

Tippek a csuszkák védelméhez:

Ültessen őshonos fákat és cserjéket.
Kerülje a rovarirtó szerek használatát.
Támogassa a madárvédelmi szervezeteket.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A csuszka (Sitta europaea) Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.. A 2010. évi LIII. törvény a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról alapján a csuszka helyi védelem alatt áll. Ez azt jelenti, hogy tiltott a csuszka befogása, tartása, gyűjtése, gyilkolása, zavarása, fészkük elpusztítása.

A csuszka nem szerepel a fokozottan védett fajok listáján.

A csuszka populációja Magyarországon stabilnak mondható. A Magyar Madártani Egyesület adatai alapján a csuszka közönséges madár hazánkban.

A csuszkát a következő veszélyek fenyegetik:

Élőhelypusztítás: Az erdők kivágása és az erdőgazdálkodási gyakorlatok megváltozása csökkenti a csuszkák számára elérhető élőhelyet.
Mérgezés: A rovarirtó szerek használata megmérgezheti a csuszkákat.
Ragadozók: A macskák, a nyest és a baglyok a csuszkák fő ragadozói.

A csuszka védelme érdekében:

Fontos megőrizni az erdőket.
Kerülni kell a rovarirtó szerek használatát.
Támogatni kell a madárvédelmi szervezeteket.

A csuszka (Sitta europaea) hangja

A csuszka hangja jellegzetes, és könnyen felismerhető. Hangja egy rövid, éles „csü-csü” hang, amelyet gyakran ismétel. A csuszka hangja hasonlít a cinegék hangjához, de annál magasabb hangon szól.

Hangja jellegzetességei:

Rövid, éles hang
Gyakran ismételt
Magas hangon szól
Hasonlít a cinegék hangjához

Hangkeltés mechanizmusa:

A csuszka hangját a hangszálakkal kelti. A hangszálak a légcsőben lévő membránok, amelyek rezegnek, amikor a levegő áthalad rajtuk. A csuszka hangszálai nagyon gyorsan rezegnek, ami a hang magas hangszínét eredményezi.

Hangszínek és jelentésük:

A csuszka hangszíne változhat, attól függően, hogy mit akar kommunikálni. A leggyakoribb hangszínek a következők:

Éles hang: Veszélyre figyelmeztet
Lágy hang: Fiókákkal való kommunikáció
Rekedtes hang: Udvarlás

Hangok és kontextus:

A csuszka különböző hangokat ad ki különböző helyzetekben. A leggyakoribb hangok a következők:

Hívóhang: Ez a hang a madár tartózkodási helyének jelzésére szolgál.
Riadóhang: Ez a hang veszélyre figyelmeztet a többi madarat.
Udvarlási hang: A hím csuszkák ezt a hangot adják ki a tojók vonzására.
Fiókák hangja: A fiókák csipognak, hogy ételt kérjenek a szüleiktől.

Hangok változása:

A csuszka hangjai változhatnak az évszaktól és a környezettől függően. A csuszkák tavasszal és nyáron aktívabbak, és ekkor gyakrabban hangoskodnak. Télen a csuszkák kevésbé aktívak, és halkabban hangoskodnak.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/CRSGYUOPGR

Érdekességek, tények röviden

A csuszka egyedülálló fészekrakási technikát alkalmaz. A tojó a fészek aljára egy agyagréteget rak, amire mohát, gallyakat és tollat épít.
A csuszka nagyon agresszívan védi a fészkét a ragadozóktól.
A csuszka télen is aktív marad, és ilyenkor csatlakozhat vegyes madáretetőkhöz is.
A csuszka különböző hangokat ad ki különböző helyzetekben. A leggyakoribb hangok a hívóhang, a riadóhang, az udvarlási hang és a fiókák hangja.
A csuszka populációja Magyarországon stabilnak mondható.

Tények röviden:

Méret: 14 cm
Súly: 20-24 g
Szín: Szürke hát, fehér has, fekete fej
Táplálék: Rovarok, pókok, hernyók, magvak
Élőhely: Erdők, parkok, kertek
Költés: 5-9 tojás, 14-18 napos kotlás
Fiókák: 20-22 nap után repülnek ki

További érdekességek:

A csuszka egyedülálló a madarak között, hogy fejjel lefelé is tud mászni a fák törzsén.
A csuszka nagyon ügyes a fák kérgéből rovarokat kiszedni.
A csuszka nagyon fontos szerepet játszik az erdők kártevőinek gyérítésében.